római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

Várpalota-Inotán, az eraviscus településtől kb. 750 méterre alakították ki a 2.
század elején egy apa és fia síremlékeit (2.31-2.33 ábra): 237 feltárásukra 1973-1975 között
került sor, Palágyi Sylvia vezetésével. Az árokkal körülvett I. számú halomsír kb. 8 méter
magas halma két gödröt fedett, az egyikben emberi hamvakkal, a másikban hátasló
maradványaival. A II. számú halomsír körítőfallal övezett, szintén kb. 8 méter magas
halma több gödröt is fedett, amelyekben egy férfi, hátaslovak, valamint egy lovaskocsi
maradványait találták meg. A 4. században a halomsírokat és környezetüket ismét
temetkezésre használták. 238
A balácai villagazdaság közelében, attól északra kb. 600 méterre, északkelet felé
enyhén lejtő lösztáblán létesült egy halomsír: 239 a villa és a tumulus szoros kapcsolatát
mutatja, hogy a halomsír bejárata, és az abból nyíló kettős sírkamrájának 240 tengelye a
villagazdaság főépületére irányul. A sírboltot a villagazdaság egyik tulajdonos családja
létesíthette a 2. század végén, vagy a 3. század elején. A nagy méretű, közel 40 méter
átmérőjű és 10 méter magas földhalommal borított sír körítőfala mentén az ősök
tiszteletére oltárokat állítottak (2.34-2.38 és M38 ábra). 241 A balácai villagazdasághoz
tartozó összefüggő temetők a tumuluson kívül nem ismertek: Rhé Gyula több sírt is talált,
amelyek azonban szétszórtan helyezkedtek el. 242
237
PALÁGYI 2000b, pp. 50-53. és MRT 2 49/22. számú lelőhely, p. 216.
238
PALÁGYI 1988. A halmok ma rekonstruált állapotban a 8. számú főút és a vasút közelében, az Inotai
Erőműtől délnyugati irányban láthatóak.
239
MRT 2 34/10. számú lelőhely, p. 147., PALÁGYI 1994b, pp. 37-40., PALÁGYI 1996 és PALÁGYI 2000b, p.
32. és p. 63. A likasdombi halomsírt, illetve sírkamráit már a 18. században megemlítették. Az első katonai
felmérés szelvényén Türken higelként jelenik meg 1783-ban, a második katonai felmérésen nem szerepel
névvel, a harmadik katonai felmérésen pedig már a Likacsi névvel találkozunk. Fényes Elek török korinak,
Rómer Flóris és Rhé Gyula őskori halomnak tartja. Laczkó Dezső vetette fel először annak lehetőségét,
hogy a – 18-19. század folyamán többször megbolygatott – halomsír kapcsolatban állt a villagazdasággal.
Az MRT-hez kötődő, 1964. évi terepbejárás a tégla- és cseréptöredékek alapján római eredetű
képződményt feltételezett, amelyet Palágyi Sylvia 1985-1987. évi ásatása igazolt. A halomsír körítőfalának
és sírkamrájának rekonstrukciója, a falak konzerválása Hajnóczi Gyula és Mezős Tamás tervei alapján
készült el 1996-ban, ld. HAJNÓCZI 1996. Monumentális mérete az elhunyt magas társadalmi helyzetét
tükrözi, in: PALÁGYI 1994b, p. 40. és PALÁGYI 2001
240
A dromos kialakítása és díszítettsége itáliai hatásokat mutat, in: PALÁGYI 2003b, p. 258.
241
Ezek nagy részét elhordták a későbbi építkezésekhez (pl. a villagazdaságtól keletre fekvő középkori
Pusztatemplomnál használták fel), ezért az elhunyt nevét sem ismerjük, in: PALÁGYI 1994b, p. 40.
242
PALÁGYI 1994b, p. 37.
41