római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

in situ látható, egyszerű motívum falfestménytöredékek, fehér alapon vörös keretezésű
mezőivel, egyszerű virágaival, a villagazdaság legkésőbbi emlékei közé tartoznak. 196
Az egyik helyiségben geometrikus, fehér alapon fekete és zöld rombuszmintákból
összeálló díszítés került elő. Az ún. vörös ebédlő 1-2. századi falfestményei 197 pompeji
vörös alapra készültek, és a rómaiak kedvelt csemegéit ábrázolják (tojás, fürj, kenyér,
gomba 198 ). A vörös felületeket dionysicus maszkokkal, szőlővel, madarakkal díszített
kandeláberek tagolják. Fekete alapú lábazati sávja kis tavat ábrázol vízi madarakkal,
kacsával, kakassal. Alakos sávja három fő részből áll: vízi (delfinek), parti (nád és sás
között lépkedő gémek), és szárazföldi jelenetből (pl. vadászjelenet szarvassal,
vadászkutyákkal, lovakkal és lovasaikkal). 199 A fekete szoba freskóiból 200 viszonylag
kevés maradt meg: a gyermek Dionüszosz alakja, szőlőfürttel a kezében, valamint a
dionüszoszi körhöz tartozó állatfejek és maszkok. 201 A vörös-fekete szoba (vagy
kandeláberes szoba) díszét az indás növényi díszekből alkotott kandeláber, körkörös dísz
és virágkelyhek adják. 202 A sárga-lila szoba (9. helyiség, 2.24 ábra) régebbi pompeji stílust
követ, lábazati részén – a vörös ebédlőhöz hasonlóan – zöld színű sás és nád között
játszódó vízi jelenetet ábrázol, amelyben kacsák, libák és galambok láthatóak. A stilizált
virágsorral keretezett középső mezőben mitológiai alakokat festettek meg. 203
A 2. századi első feléből származó, fehér alapú, secco technikával készült,
kevésbé gondos kivitelű, 204 szüreti jelenetes falfestményen 205 (31. helyiség) elnagyolt
196
PALÁGYI 2003a, p. 241.
197
B. Thomas Edit az I. számú épület 20. helyiségeként, míg a legújabb kutatások alapján Kirchhof Anita a
korai XIII. számú épület egyik helyiségének falfestményeként határozta meg. In: B. THOMAS 1959, pp. 30-
31., B. THOMAS 1961, p. 33., MRT 2, p. 148., és a falfestmény rekonstrukciójáról ld. KIRCHHOF 2008.
198
Jellemző, hogy a rómaiak kedvenc étkeiket megjelenítő csendéleteket festettek a falakra. Balácán, az
oldalára fordított fonott kosárból kiszóródó gombák meghatározására is kísérletet tettek: minden bizonnyal
császárgalócát (Amanita caesarea, a rómaiaknál boletus) ábrázol, amely ehető faj. Ez a Magyarországról is
ismert melegkedvelő, szárazabb homokos vagy agyagos talajt igénylő mikorrhizás faj elsősorban a
mediterrán országokban elterjedt, ritkás tölgyesekben vagy szelídgesztenyésekben, de előfordulhat még
fenyők, mogyoró, bükk alatt is. A császárgalóca Baláca környékén, a Bakonyban is megtalálható (pl.
Felsőörs, Káptalanfüred, Lovas). A klimatikus- és talajviszonyok miatt Pannoniában is létezhettek olyan
időszakok, amikor a feltételek kedveztek a császárgalóca fejlődésének, így helyben is gyűjthették azt. In:
MONOSTORY 2002
199
E freskók közeli kapcsolatot mutatnak a pompeji és herculaneumi falfestményekkel. In: B. THOMAS 1959,
pp. 30-31. és PALÁGYI 1994b, pp. 30-32.
200
A fekete alapú falfestmény a főépület korai, 1. század végi periódusában készülhetett, in: B. THOMAS
1959, pp. 33-34., B. THOMAS 1961, p. 33., MRT 2, p. 148.
201
PALÁGYI 1994b, pp. 30-32.
202
A vörös és fekete alapú falfestmény mindenképpen a villagazdaság korai periódusában készülhetett, ám
nem az I., hanem az újabb kutatások szerint – a vörös ebédlőhöz hasonlóan – a XIII. számú épület egyik
helyiségének díszítésére, in: B. THOMAS 1959, p. 36.., B. THOMAS 1961, p. 33., MRT 2, p. 148. és
KIRCHHOF 2005.
203
A sárga-lila alapú falfestmény a főépület korai periódusában készülhetett, in: B. THOMAS 1959, p. 36., B.
THOMAS 1961, p. 33., MRT 2, p. 148., PALÁGYI 1994b, p. 30. A sárga-lila szoba falfestményéről ld. még
PALÁGYI 1984, pp. 28-29. és GESZTELYI 1994.
204
GEDEON 1964, p. 464.
37