római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

2.1 diagram: A Balaton-felvidéki leletek helye a pannoniai kézművességben
A villák mozaikpadló és falfestmény díszítéséből Pannoniában is a rómaiak által ismert
növényekről nyerhetünk információt (2.21 és 2.22 ábra). A korai falfestmények színükben,
mintájukban megőrizték az itáliai, pompeji előképeket: az általában függőlegesen osztott
képmezőkben mitológiai jeleneteket vagy a mindennapi élet tárgyait (császárzsemle,
gomba) festették meg (2.23 ábra). A lábazati sávot egyszerű, márványt utánzó festéssel
vagy vízi jelenetekkel díszítették. A festett felületeket tagolt stukkó párkányokkal zárták
le. 193 A színes képek helyett gyakran fehér alapra egyszerű, piros mintát festettek
(Gyulafirátót). A lakóházak bejáratait, belső udvarait, folyosóit gyakran faragott
kőoszlopokkal, korlátokkal, figurális faragványokkal látták el (pl. Örvényes).
A balácai villagazdaság főépületének több helyiségét is növényi motívumú
falfestményekkel díszítették, a pompeji festészet stílusaiban. 194 Zömük valódi
freskótechnikával készült, azaz még a nedves alapra hordták fel a színeket. A főépület
dekorációja korszakonként változott, jól mutatva a római kultúra terjedését a
mezőgazdasági rendeltetésű birtokokon is. Az épület korarómai periódusából is
fennmaradtak falfestmények, amelyek a már ekkor is virágzó birtok tanúi. 195 A napjainkig
193 DAX 1985, p. 34.
194 B. THOMAS 1959, pp. 28-30. A legkorábbi (sárga-lila, vörös, fekete alapszínű) falfestményeknek
legkésőbb Hadrianus idejében, azaz a 2. század első felében el kellett készülniük, in: PALÁGYI 2003a, p.
241. Ezen 1-4. századi ízlésvilágot tükröző falfestmények zöme mind stílusukban, mind kivitelezésükben
és ábrázolásmódjukban rokon vonásokat mutatnak Pompejivel, in: MRT 2, p. 148., MÓCSY 1990, p. 272.,
illetve a falfestészeti stílusokról ld. ANDERSON 1987, HINTZEN-BOHLEN 2005, pp. 120-122., RANIERI
PANETTA 2005, pp. 250-257. és KOTSIDU 2007. A motívumkincseik alapján hagyományosan négy
korszakra tagolt pompeji falfestmények márványfalat imitálnak, vagy építészeti tagozatokkal és a
perspektíva eszközével kívánják nagyobbítani a teret, de sok esetben tájképek is helyet kapnak rajtuk. A
felszínre kerülésüktől faládákban tárolt balácai falfestmények rekonstruálására első ízben B. Thomas Edit
vállalkozott, aki Bartha László festőművész segítségével öt helyiség díszítményeit állította össze 1957-
1958-ban, ld. B. THOMAS 1969, pp. 141-143. E falfestményeken lévő színezőanyagok részletes ásványi
vizsgálatára is sor került, in: GEDEON 1964, illetve PALÁGYI 1984, p. 47.
195 E korai periódusból két mennyezet- és egy oldalfaltöredék maradt fenn, amelyek provinciális stílusban
készültek, ugyanakkor a pompeji falfestészeti stílusok motívumai is felfedezhetőek rajtuk. A mennyezetek
közül az egyik díszítőelemei a dionüszoszi körhöz köthetőek, a másik pedig rozettával díszített hatszögletű
stukkókazettákat imitál. A fekete alapú oldalfal töredékei lebegő alakokat mutatnak.
36