római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

2.1.3 PANNONIA ÉS A BALATON-FELVIDÉK GAZDASÁGI ÉLETE
Pannonia területére a rómaiak érkezésével új gazdálkodási technológiák, eszközök és
növényfajok (pl. a bennszülött búza, a Triticum dicoccon mellett megjelent a rómaiak
búzája, a Triticum aestivum) áramoltak be, alapjaiban változtatva meg ezzel a Dunántúl
képét. 172 Az erősen szervezett római területeken a bennszülött telepek nagyrészt eltűntek,
így a Balaton-felvidéken is, helyükön pedig a római módra történő gazdálkodás jelent meg.
A legfontosabb, a mezőgazdasági szakírók által felsorakoztatott kívánalmak és művelési
formák legnagyobb részének a Balaton-felvidék adottságai megfeleltek. 173 A termelésben a
római uralom évszázadai során nem történt változás, Pannonia mindvégig agrár tartomány
maradt. 174
Számos villa területén kerültek elő mezőgazdasági eszközök (így pl. Balácán és
Gyulafirátóton is), amelyek tanúsága szerint kezdetben önellátásra rendezkedtek be, majd a
római uralom későbbi időszakában már piacra is termelhettek, illetve specializálódott
műhelyek is létrejöhettek. A gabonatermesztés számos eszköze (eke, sarló, vasvilla, kasza
leletek, pl. Baláca, Gyulafirátót, Balatonvilágos lelőhelyei 175 ) előkerült a Balatonfelvidéken
is, mindemellett őrlőköveket, kézimalmokat, szőlőpréseket (pl. Aquincum,
Winden am See), késeket és magokat is felszínre hoztak az ásatások (azonban egyes
eszközöket, így a gyümölcs- és szőlőmetsző késeket megkülönböztetni sokszor nehézségbe
ütközik). 176 Mindemellett a termények tárolását szolgáló horreumokat is feltártak
Fenékpusztán és Alsópáhok Hévízdomb nevű lelőhelyén. Amint azt korábban bemutattam,
3. század második felétől előtérbe került a tartomány gazdasági életének fejlesztése,
Pannonia legfontosabb exportcikke a gabona, gyümölcs, és a jószág lett, amelyeket a
villagazdaságok szolgáltatták. 177 A villákhoz tartozó földeket rabszolgákkal, vagy a
bennszülött lakosság szegényebb rétegeiből kikerülő béresekkel műveltették, 178 akik
gyakran előfordult a villagazdaságokhoz közeli telepeken éltek (pl. Kékkúton 179 ).
172 GABLER 1994a, p. 152., GYULAI 2003, p. 65., GYULAI 2001, pp. 28-31. és a római kor termesztett
növényeiről részletesebben ld. pp. 136-148.
173 BÍRÓ 1999
174 SÁGI 1983, p. 111.
175 GABLER 1994a, p. 152. és PALÁGYI 2000a, p. 21. Balatonvilágos Marhalejáró-Romlás nevű római kori
bennszülött jelentős mezőgazdasági vaseszköz-készlet került elő 1951-ben, köztük ívsarlók, és a
jellegzetesen római kori köpűs kasza, amely a tagolt felszínű, bozótos területeken történő
takarmánygyűjtéshez nyújt segítséget. Ld. MÜLLER 1994, p. 191. és ld. még PALÁGYI 2000a, pp. 25-27.,
részletesebben pedig a 6.2 Függelékben.
176 B. THOMAS 1959, p. 27., GABLER 1994a, p. 152.
177 DAX 1985, p. 30. és ld. 1.4 fejezet.
178 B. THOMAS 1959, p. 21., DAX 1985, p. 31. és GABLER 1994a, p. 152. Gazdaságosabbnak bizonyult a
szabad bennszülöttek szegényebb rétegeivel megműveltetni földjeiket, mint a rabszolgákkal, akiknek
ellátásáról is gondoskodni kellett, in: B. THOMAS 1959, p. 21.
179 GABLER 1994a, p. 152.
33