római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

kínáltak többek között az építkezésekhez és a fürdők üzemeltetéséhez is. 125 A
szőlőtermesztéshez szükséges irtások is jelentősen befolyásolták a tájképet. Rómer Flóris
írta a Bakonyról: „Jóval többet mutathatunk fel a hozzánk közelebb eső rómaiak itteni
időzéséből. Ha mindjárt e nagy nemzet telepitvényeinek, – melyek nem csak ezen erdő
szélein, de mostani belsejében is elég számosak és terjedelmesek lehetének – neveit sem
történeti munkáikból, sem hátrahagyott műemlékeikből nem tudjuk is meghatározni, azt
legalább, hogy itten huzamosb ideig kellett lakniok, kézzel foghatólag bebizonyithatjuk.
Hogy a hatalmas világhóditók nem csak a kies, szőlőmivelésre igen alkalmatos Balaton
mellett, de a Bakony rengetegei közt is laktak, és huzamosban tartózkodtak, eléggé
mutatják a Palotától Vásonyig és a Balaton északi partján mindenhol található római
művek maradványai, – valamint Veszprémmegyének a győri országut és a megye keleti
határi közt fekvő erdőség északi lejtőjén is mindenhol felfedezett sirkertek, cserepek,
fegyverek, oltárok, nevezetes – irással ellátott – réztáblák.” 126
A romanizációnak köszönhetően a római építkezésmód is erősen jelentkezett a
kezdeti időkben a Balaton környékén: a bennszülöttek földbe mélyített házai helyett 127 a
veteranusok újonnan szerzett földjeiken kőből és fából kezdtek építkezni: az 1-2. század
fordulójától itt is megjelentek többek között az atriumos házak, amelyet később a római
kultúrát már elsajátított bennszülött arisztokrácia is átvett. 128 A Balaton-felvidéket a
fokozatosan kiépülő útrendszer segítségével lassan behálózták az új telepesek elszórt
villagazdaságai, és a római hatásokat lassan felvevő bennszülött falusias települések
(vicus) is. 129 A Balaton-felvidék római kultúrája tehát nem a táborokban, hanem a
villákban, telepeken alakult ki, így ez a kialakuló kultúra nem katonai, hanem polgári
jellegű volt. Az itt folyó termelőmunka biztosította nemcsak a limes, hanem a Birodalom
szívének, Itáliának terményekkel való ellátását is. 130
125
B. THOMAS 1959, p. 21., HAJNÓCZI 1987, p. 14., CSEMEZ 1996, p. 21., VIRÁG 2005, p. 26. Az erdőirtások,
a rablógazdálkodás a táj képének nagymértékű átalakulásához vezetett, ld. B. THOMAS 1959, p. 21.
126
RÓMER 1990, pp. 12-13.
127
A bennszülöttek lakóhelyei még szinte belesimultak a tájba, in: HAJNÓCZI 1987, p. 14. Az általam vizsgált
lelőhelyek kevesebb mint felénél, 40 villánál és 50 telepnél jelentkeztek őskori elemek, többnyire cserepek.
128
B. THOMAS 1959, pp. 20-21., HAJNÓCZI 1987, p. 28., GABLER 1994a, p. 151., FITZ 2003, p. 206. A
Balaton-felvidék romanizációja a 2. század végére befejeződött, kialakult a birtokrendszer, az Italiával és a
provincia nyugati-délnyugati részeivel fennálló kereskedelmi kapcsolatok azonban megszűntek. A
lakosság összetétele így változatlan maradt, ám a Balaton környéke kimaradt abból az 1-2. századi
gazdasági virágzásból, ami a limes településeit jellemezte, ld. Mócsy András alapján KELEMEN 1980, pp.
61-62.
129
B. THOMAS 1959, p. 20.
130
B. THOMAS 1959, pp. 19-20.
25