római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

2. A RÓMAIAK TÁJALAKÍTÓ HATÁSA
A Római Birodalom műveltségét a magas szintű ipari és mezőgazdasági termelés, a
kereskedelem és pénzrendszer, fejlett települési hálózat és lakáskultúra, igényes ipar- és
képzőművészet jellemezte. Emellett meghatározó tényező volt a jól kiépített úthálózat, az
állandó zsoldos hadsereg felállítása, és az írásban rögzített jogrend, a latin nyelv. 120
Pannonia, amint arról már szó esett, elsődlegesen katonai szempontból volt kiemelkedő
fontosságú a Birodalom számára, valamint mezőgazdasági és a helyi piacra termelő
kézművesipar tekintetében is jelentőséggel bírt. 121 A rómaiak építkezéseikkel átformálták a
dunántúli táj képét: 122 kőfejtőket nyitottak (2.1 ábra), kitermelt anyagából pedig katonai
táborok, kövezett utcájú, csatornázott városok, villagazdaságok épültek, amelyeket utak
kötöttek össze egymással, és ezek nyomán kialakították temetkezési helyeiket, erdőket
irtottak, mocsarakat csapoltak le, halastavakat hoztak létre, tereprendezésbe kezdtek. 123
Az egykori Pannonia provincia legnagyobb részét kitevő Dunántúl Magyarország
egyik legváltozatosabb területegysége: az északi terület felszabdalt hegyvidéki táj képét
mutatja a Dunántúli-középhegység és az Alpokalja vonulataival, míg a terület középső
részén hangsúlyos tengelyként jelentkező Balatontól délre a Dunántúli-dombság lankáival
találkozunk. Kutatásom a Balaton vidékét, a tó északi partját, valamint keleti és nyugati
szegélyét, és a Bakony déli lankáit érinti. A Balaton-felvidék természeti adottságai között
meghatározóak az északnyugati szakasz mocsarasabb területei, a Bakony vonulatai, a
Bakonytól a Balaton felé lejtő lankásabb területek, a badacsonyi tanúhegyek, és a
művelésre és kertgazdálkodásra alkalmas enyhe esésű domboldalak és sík területek. Az
ókori szakírók leírásának tanúsága alapján is sűrű erdők borították a terület nagy részét: 124
fenyvesek, tölgyesek, bükkösök, nyárfa- és fűzfaligetek voltak itt, amelyek faanyagot
120 SÁGI 1983, p. 101.
121 HAJNÓCZI 1987, p. 16., MÓCSY 1990, p. 127., FITZ 2003, p. 207.
122 A római kori tájalakításról, ill. a magyarországi környezetrégészetről ld. FITZ 1982, p. 25., MÓCSY 1990,
pp. 127-128., CSEMEZ 1996, pp. 20-23., LŐVEI 1998, pp. 13-15., VIRÁG 2005, p. 26.
123 Az Aquincum közelében létesült Testvérhegyi villa (Budapest III., Bécsi út 314.) környezetét támfalakkal
alátámasztott mesterséges tereplépcsők létrehozásával rendezték (Láng Orsolya és Havas Zoltán ásatása,
2005, in: HAVAS 2007a, p. 138.), de a Balaton-felvidéken is találkozunk terepteraszokon elhelyezkedő
villagazdaságokkal is, így többek közt Gyulafirátót és Örvényes esetében is.
124 Id. Plinius Pannoniáról szóló leírásában makktermőnek (glandifera) nevezi a tartományt, ld. Naturalis
historia, III.147., a 4. században élt Aurelius Victor pedig hatalmas erdőségekről (immanibus silvis) ad
számot, in: Liber de Caesaribus, 40.9.v A római hódítás kezdetén 60-85 %-os borítottság lehetett, ld.
MONOSTORY 2002, p. 202., MEDZIHRADSZKY 2007és VIRÁGOS 2008, p. 210., illetve a dendrokronológiáról
ld. még GRYNAEUS 2003. Feliratokból Savaria-környéki erdőgazdálkodásról is információt nyerhetünk, ld.
MÓCSY 1990, pp. 127-128. és GABLER 2003a, p. 238.
24