római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

épületek, valamint a déli kapu (M109 ábra). Elsőként Sági Károly és Barkóczi László
készítették el az erőd összesített alaprajzát. 738
1971-ben az északi erődfalnál zajló ásatások mellett az erőd területének több
pontján is kutatások zajlottak: ekkor tárták fel a horreum közelében a kutat, amelyet 5.
századi pusztulását követően temettek be, 739 illetve folytatódott az 1970-ben megkezdett
temetőfeltárás is. 740 Az 1980-as években Erdélyi István végzett ásatásokat, amelyek
nyomán 1982-ben elkészítette összesítő rajzát az erődről. 741 1989-ig az erőd 22 épülete vált
ismertté.
Müller Róbert 2002-ben folytatta az ásatásokat az erőd területén: az erődtől
északra lévő sánc és árok vonalán, valamint a 71-es műút keleti oldalán tárhatott fel több
mint 3000 m 2 -nyi területet. 742 A kutatás során azonosították az északi erődfal vonalát, a IV.
számú épületet (ez az 1. számú bazilika), valamint a III. épületet (ezt az épületet
praetoriumként határozták meg). A III. számú épülettől délre, az erőd mértani közepén
feltárták az addig ismeretlen tetrapylon két keleti pillérét is (XXII. épület). A vasútra
vezető gyalogúttól délre egy addig ismeretlen, pillérekkel megerősített kőépület északkeleti
sarka is előkerült (XXI. épület).
Az erőd belső területén, illetve a falakon kívül több, általában későrómai és
népvándorláskori temetőt találunk: 743 a 2. számú bazilikában a vezető réteg, a horreum
mellett a tehetősebbek, az erődfalakon kívül pedig (főként déli és keleti irányban) a köznép
tagjai nyertek végső nyughelyet. 1971-ben Müller Róbert az északi erődkapura irányuló
kutatásait a fal előtt húzódó temető újabb kutatására is kiterjesztette: a szegényes leletek
miatt pontos keltezésükre nem volt lehetőség, de az ekkor talált hét darab csontvázas sír az
5. század után létesült. 744
1963-1967-ben Sági Károly ásatásai a déli falnál húzódó temetőre terjedtek ki: 745
az egykori Festetics-istálló (az ásatás idején lengyár) közelében fekvő délnyugati
saroktorony mellett 99 darab csontvázas sírt tárt fel, amelyek a 4-7. századból származnak.
A sírokból szenült gabonaszemek, szőlőmagvak, kagylóhéj is előkerültek. 746 Az erőd déli
falánál elterülő temetőnél Müller Róbert újabb ásatásokat folytatott 1999-2000-ben. 747
Ezen a területen a korábbi feltárások során közel 1.000 sír vált ismertté, azonban az ásatási
dokumentációk és térképek hiányában ezek pontos helye nem meghatározható: a déli
erődfal előtt két 6-7. századi temető terül el. Müller Róbert 156 sírt tárt fel: 94 sírt az egyik
738
MEZŐS 1985, p. 147. 1962-ben Farkas Pál megkezdte az erőd területének felmérését, ld. MNM RA
XVI.174/1966
739
Ld. MÜLLER 1979, p. 143.
740
MÜLLER 1987, pp. 110-112.
741
MÜLLER 1999, p. 154.
742
RÉG. KUT. 2002, pp. 225-226.
743
A fenékpusztai temetőket érintő ásatásokról, a sírok típusiaról és leleteiről teljes képet ad MÜLLER 2010.
744
MÜLLER 1979, pp. 145-149.
745
MÜLLER 1999, pp. 153-179.
746
MÜLLER 1999, p. 165.
747
RÉG. KUT. 2000, pp. 162-163. és MÜLLER 1999, p. 153. A korai avarkori keresztény temetkezésekről,
Lipp Vilmos és Csák Árpád kutatásairól ld. még MÜLLER 2002, pp. 93-101.
222