római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

geofizikai felmérés révén azonosított, 719 illetve ismeretes egy kút is (3.5 és M104 ábra). Az
erődnek a korai császárkorban létesült települési előzménye is volt, amely dél felé nagyobb
kiterjedésű volt, mint a későbbi erőd, attól délre pedig egy korai földtábor nyomait
lokalizálták. 720
A római erőd már a 18. században is megjelent a térképeken (pl. már az 1.
katonai felmérés szelvénye 721 is ábrázolja), ezenkívül Bél Mátyás is említést tett a
romokról. A Festetics-major kialakítása közben sánc, templom, épület, sírok és edények
nyomaira bukkantak. Rómer Flóris felismerve a római telepet és annak jelentőségét,
Mogentianával azonosította azt, 722 Domaszewski Alfréd 1902-ben azonban megcáfolta ezt:
szerinte a terület nem lehet azonos az ókori Mogentianaval, mert az ahhoz köthető feliratos
kövek a Balatontól északra kerültek elő, ezért javasolta a Valcum névvel való azonosítást.
Simonyi Dezső szerint itt inkább Curtinacum római település állt fenn: erre egy 879. évi
oklevél Quartinaha nevéből következtetett, ez a település azonban nem itt állhatott fenn, az
ugyanis a leírás szerint a Zala folyó mentén volt, a folyó azonban a 19. század második
feléig Balatonhídvégnél ömlött a Balatonba. 723
Lipp Vilmos 1883-ban kezdte meg Fenékpusztán az első tudományos igényű
ásatást, a romterület keleti részén, a rendszeres ásatások azonban csak 1899-től indultak
meg, Csák Árpád vezetésével. 724 Ekkor tárták fel a 102x43 méter nagyságú,
márványutánzatú falfestményekkel díszített A jelzésű, valamint a 18x8 méter alapterületű,
fűthető, B jelzésű épületet (M105 ábra). Ezeknél az épületeknél Csák Árpád még felmenő
falakat talált, azonban Festetics Tasziló elrendelte a falak kitermelését, 725 egészen az
alapozás aljáig. Müller Róbert 2002. évi ásatása alkalmával korrigálta az A és B jelű
épületek helyzetét és alaprajzát, ő azonban már csak terrazzo padló maradványokat talált.
A feltárt terület keleti részén a terep erősen lejt: korábbi feltételezések alapján ezt a
területet a török idők magasabb vízállása elhabolta, azonban az itt feltárt külső, kerek
719 Ld. különösen MRT 1, pp. 81-87. és Müller Róbert e témában megjelent írásai. Kiemelkedő jelentőségű
Fatsar Kristóf az erőd délnyugati sarkára irányuló kutatása: ezen a területen a Festetics-időszakban még
karámok voltak, a korábbi ásatások csak az ezektől keletre eső részeken folyhattak, ld. MÜLLER 1999, p.
153.
720 A korai településről, annak kőházairól és temetőiről ld. MÜLLER 1987, p. 105. és p. 108., valamint
MÜLLER 1999, p. 168. A feltehetően 1. századi, négyszögletű sánccal övezett föld-fatábor nyomait légi
felvételen észlelték: a területen ma szántó és nádas húzódik (105-105,5 m B.f.), felszíni nyomai nem
láthatóak, ásatás még nem zajlott itt (pedig a Balaton koracsászárkori vízállására vonatkozóan is
információkat hordozhat). E tábortól északra létesült az a település, amelyre ráépült a 4. századi erőd.
Koracsászárkori pannoniai földtábor ma alig ismert Pannoniából (pl. Gosrsium, Pilismarót-Szobi rév), in:
MÜLLER 1987, pp. 105-106. és a légi felvételt ld. ERDÉLYI 1984, p. 274.
721 EKF VI. 21. szelvény
722 Rómer nyomán Dornyay Béla és Kuzsinszky Bálint is Mogentiana-nak nevezi a fenékpusztai erődöt, in:
Dornyay Béla: Balaton és környéke részletes kalauza, 1934, p. 46-47., illetve Dornyay Béla: Római
régiségek Révfülöpön. C. cikke Balatoni Kurir V., 1937. szeptember 29-i számában, p. 7., ld. MNM RA
72.B.I., illetve KUZSINSZKY 1903, pp. 20-21.
723 Quartinaha Balatonmagyaród-Kolonpusztánál keresendő, in: MRT 1, p. 83. és MÜLLER 1987, p. 113.
724 Dornyay Béla még 1938-ban is azt állítja, hogy hiányoznak a rendszeres ásatások, in: Paulovics
/Paulovits/ István Révfülöp, Ságvár, Szigliget, Fenék … stb. II. c. cikke, amely a Balatoni Kurir, VI., 1938.
január 19-i számában jelent, in: MNM RA 72.B.I.
725 A telep és az erődítmények anyagából épült a 14. században a keszthelyi ferences templom és rendház, a
keszthelyi török kori végvár, a fenékpusztai 18-19. századi balatoni töltés, és a fenéki major istállóépületei,
in: MRT 1, p. 87.
219