római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

sarkának elfalazásával egy négyzetes, és egy, azt L alakban övező helyiséggel
rendelkezett. 663 Az épület keleti sarkának közelében egy falszakasz került elő.
A romkúti villagazdaság a környezetéből kiemelkedő, stratégiailag fontos, sík
felszínű, délkeleti kitettségű, 247-260 m magasságban fekvő platón helyezkedik el, löszös
(Aszófői Dolomit Formáció) területen és Ramann-féle barna erdőtalajon. A környezet
viszonylagos érintetlensége 664 miatt eredményesen vizsgálható itt a római kori táj. A villa
platója alatt, attól nyugat-délnyugatra forrás fakad, amelynek vizét kettős gát duzzasztotta
fel. 665 A gát a villa platójának két oldalán, északnyugat-délkeleti irányban fut végig (M72-
M79 ábra). A gát szakaszaiban jól látható, máshol azonban sűrű cserjés terület, és az
elmocsarasodott részek megnehezítik teljes vonalának felmérését. 666 Több épület falai ma
is észlelhetőek, a IV. számú épületnek csaknem minden feltárt fala látható a felszínen, a
refugium villa tornyainak maradványai pedig árkokban jelentkeztek. A villa platóján
jelentkező terepi mozgások szinte csak az épületek környékére korlátozódtak: ezek tehát
egyértelműen a korábbi régészeti kutatások nyomainak bizonyultak.
6.1.17 TIHANY, SAJKÓD
A több épületből álló együttes 667 a Tihanyi-félszigeten fekszik. A lelőhely megnevezése a
régészeti irodalmakban nem egyértelmű: villa vagy telep lehetett itt. A lankás lejtőjű
területen az 1930-as években bukkantak az első épület nyomaira: az egyik telken rossz
állapotú, opus incertum falat bontottak ki. Alaprajza a homlokzati porticusos Budapestaquincumi
Csúcshegyi villáéval lehet rokon (M80 ábra). 668 Az épületben a gazdag
díszítettségre utaló falfestmények töredékeire, terrazzo padlóra, valamint hypocaustum
oszlopaira bukkantak. A leletek (Diocletianus-bronz) alapján az épületet B. Thomas Edit a
3. századra datálta, amelyet stratégiai helyzete miatt már a 4. században megerősítettek. 669
1954-ben Kiss Ákos két másik telken is római kori nyomokat észlelt: az egyiken
két vörös homokkő lapot látott, amelyek 1930 körül kerültek elő egy állítólagos római
sírból. Kiss Ákos továbbá értesült arról is, hogy egy harmadik telken alapfalak és
szarkofágok mutatkoztak. 1959-ben római épületre akadtak itt: az erősen sérült rétegekből
663 B. THOMAS 1964, p. 120. szerint fürdő, Palágyi Sylvia meglátása alapján azonban a gyulafirátóti II. számú
épülethez, az ólomöntő műhelyhez hasonlóan melléképület lehetett, in: PALÁGYI 2003a, pp. 239-240.
Ugyanakkor a leletek és töredékek (ezüstszobor töredéke, ezüstgyűrű, párducfejes bronz mécsesfogantyú,
faragott homokkő párkánytöredék, faragott márványtöredék) alapján gazdasági épületnek sem feltétlenül
tekinthető, ld. MRT 2, p. 189.
664 Nagyobb beavatkozásnak csak a villagazdaságtól délre, a völgy túloldalán látható kőfejtő tekinthető.
665 A gát kettős falát már Kuzsinszky Bálint is megfigyelte, in: MRT 2, p. 188.
666 A gát vonalát, a plató széleit és a még észlelhető épületek megfogható falait és az árkokat 2007 tavaszán
totális állomás használatával felmértük.
667 MRT2 45/7. számú lelőhely, pp. 194-195. Egyes irodalmak és térképek Sajkod vagy Sajkad név alatt is
említik.
668 A 3-4. században fennállt csúcshegyi villát Nagy Lajos tárta tárta fel 1933-ban. B. THOMAS 1964, pp. 123-
124., GABLER 1994a, p. 151. és a csúcshegyi villáról ld. még KAISER 1985, p. 115., MÓCSY 1990, p. 231.
és ZSIDI 2002, pp. 16-17.
669 B. THOMAS 1961, p. 38.., B. THOMAS 1964, pp. 123-124.
211