római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

túloldalán pedig egy telepet 650 azonosítottak a régészek. Romkút villagazdasága 651 a
környezete fölé magasodó, délkelet-északnyugati irányban enyhe esésű platón fekszik
(M65-M67 ábra), napjaink településétől északkelet-keletre. Rhé Gyula szerint az ókori
Cimbriana települése található itt. 652 A villa stratégiailag jelentős helyen fekszik: nemcsak
a Balaton északi csúcsára nyílik innen kilátás, hanem a közelben elhaladó Aquincum-
Savaria útvonalat is szemmel tarthatták innen (3.27 ábra). 653
A villa öt épületét és egy mészégető kemencét azonosították a régészek: 654 1943ban
Nagy László vezetésével végeztek kutatásokat, ám a plató délnyugati szélén észlelt IV.
és V. számú épület feltárására már nem kerülhetett sor, csak a felszíni nyomokat
rögzítették. Palágyi Sylvia 1969-ben felmérette a területet, 1975-ben pedig kiegészítő
kutatásokat végzett. 655 A gazdasághoz minden bizonnyal középbirtok tartozott (M68 ábra).
Az épületek rendeltetése bizonytalan, a főépületi funkció meghatározása nehézségekbe
ütközik. Építésének kora pontosan nem ismert, 656 azonban a villa a 4. században még
biztosan használatban volt, az 5. századi sírok tanúsága szerint pedig a népvándorlás
korában is megtelepedtek itt, 657 az épületek romjai pedig még a középkorban is
használatban voltak. 658
Az I. számú épület, az ún. refugium villa a plató legmagasabb pontján
helyezkedett el: a két homlokzati tornyos 659 épület a védelmi funkción túl minden
bizonnyal termények tárolására és nyitott belső udvarán a mezőgazdasági eszközök és
szekerek elhelyezésére szolgált (M69 és M70 ábra). 660 A IV. számú, hypocaustumos épület
tekinthető a legjelentősebbnek, teljes feltárására azonban nem került sor: a nyolc
helyiséghez délnyugati irányban egy újabb szoba csatlakozott. Az épület egyes helyiségei
között a terep lejtése miatt szintkülönbség jelentkezett, amelyet lépcsőkkel hidaltak át
(M71 ábra). 661 Az V. épület az előző épülettől csupán 6,5 méterre, délkeletre helyezkedett
el. 662 Fürdőként vagy gazdasági melléképületként szolgálhatott: e kisebb épület északi
650
MRT 2 29/2. számú lelőhely, Litér, Bendola néven
651
MRT 2 44/5. számú lelőhely, pp. 188-190., és ld. B. THOMAS 1961, p. 38., B. THOMAS 1964, pp. 118-
122., HAJNÓCZI 1975, pp. 34-35., továbbá GABLER 1994a, pp. 151-152. A villagazdaság területét a
30/2005. (XII.7) NKÖM rendelet fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánította.
652
RHÉ 1906, p. 25. A Cimbriana lokalizálásához kötődő véleményeket ld. a 3.3 fejezetben.
653
B. THOMAS 1964, p. 119.
654
Az MRT-ben közölt alaprajzon az épületek számozása eltér a többi irodalomban közölt helyszínrajztól, én
B. THOMAS 1964, p. 119. jelöléseit követtem. Az itt közölt ábrán egy falcsonk és egy hatodik épület is
látható. HAJNÓCZI 1987, p. 73. törtvonalú körítőfalat is említ, ennek nyomát azonban a vonatkozó
anyagokban nem találtam. A mészégető kemence helye sem azonosítható már, ld. MRT 2, p. 189.
655
HAJNÓCZI 1995, p. 91.
656
Építési ideje a 2. századra tehető.
657
MRT 2, p. 189., B. THOMAS 1961, p. 38., MÓCSY 1990, p. 231.
658
VERESS 1998, p. 14.
659
Későbbi megerősítés lehet, figyelőtorony céljára, in: GABLER 2003a, p. 237.
660
B. THOMAS 1964, p. 119. és MEZŐS 1985., p. 151.
661
MRT 2, p. 189., a IV. épületet I. számúként jelöli
662
MRT 2, p. 189., az V. épületet II. számúként jelöli
210