római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

építése), ám az itáliaihoz képest kissé hűvösebb, szelesebb éghajlat miatt átépítésekre volt
szükség, és több fűthető helyiséget alakítottak ki. 101 A legnagyobb ismert pannoniai villa, a
szentendrei is udvaros típusú, méretét a szerves folyamatossággal történő bővítéseknek
köszönhette (1.23-1.25 ábra). 102 A Balaton-felvidéken csak kevés az ismert, feltárt villa,
alaprajzukban nem fedezhető fel domináns vagy speciális típus. 103
A német terminológiában alkalmazott, a villagazdaság udvarán az épületek
elhelyezkedése alapján megkülönböztetett Axial-typ (más néven Achsenhof, azaz az
épületek szabályos rendben, általában egy tengelyre szimmetrikusan fűződnek fel 104 ) és a
Streuhof-typ (ahol az épületek az udvaron elszórtan, mértani rendet mellőzve helyezkednek
el 105 ) kategóriákat a pannoniai villákra nem alkalmazhatjuk. Ugyanakkor néhány villánál
megtalálhatóak a körítőfalak, amelyek viszonylag határozottan elkülöníti egymástól a pars
rusticát és a pars urbanát, habár ezen részek épületeinek egymás mellé sorolása nem mutat
rendet (ld. 1.8 és 1.9 ábra).
Célszerűbb a méretük alapján elkülöníteni ezeket a villagazdaságokat, ám a
kétféle kategorizálás alapjaiban mégis szorosan összefügg: a főépület méretéből, amely az
alaprajzi típus alapján változott, következtethetünk a földbirtok méretére is, 106 hiszen a
villák eredeti rendeltetéséből következően földbirtok tartozott hozzá, méghozzá olyan
szorosan, hogy fundusnak csak akkor hívhattak egy földrészletet, amennyiben azon villa
állt. 107 Az épületek mennyisége és minősége, a főépületek mérete, a körítőfallal határolt
udvar minden bizonnyal utalhat a hozzátartozó birtok méretére, ugyanis az auctorok által
megfogalmazott követelmény volt, hogy a villa mérete arányban álljon a hozzá tartozó
fundus kiterjedésével. 108 Eszerint nagybirtok tartozott Balácához, és középbirtokok
Gyulafirátóthoz, Szentkirályszabadja villáihoz és Örvényeshez, valamint Paloznakhoz,
101 B. THOMAS 1959, p. 21.
102 HAJNÓCZI 1987, pp. 93-95. és TOPÁL 1994. Azonban az igazán nagyméretű villa urbanák Pannoniában
hiányoztak, ld. MÓCSY 1990, p. 233.
103 B. THOMAS 1961, p. 11.
104 REUTTI 1994, p. 200. A szabályos, szimmetrikus felépítést mutatja többek között San Potito di Ovindoli
villája, amelynek pannoniai párhuzama Alsórajk mellett található (ld. GABLER 1994b, VARJU 2001,
GABLER 2003c és REDŐ 2005). Emellett Voerendaal (ld. WILLEMS 1994), Heitersheim (ld. NUBER 1994),
Blankenheim-Hülchrath (ld. HORN 2002, pp. 361-363.), Oberentfelden (ld. MCKAY 1980, p. 194.),
valamint Anthée (ld. REUTTI 1994, p. 202.), Orbe-Boscéaz (ld. MCKAY 1980, p. 198. és PARATTE 1994) és
Yvonand-Mordagne (ld. PARATTE 1994) villái is a szabályos rendszer kiemelkedő példái.
105 REUTTI 1994, p. 200. Az elszórtan elhelyezkedő épületekkel rendelkező villagazdaságok szép példái
láthatóak az alábbi helyszíneken: Bondorf (ld. GAUBATZ-SATTLER 1994), Bietigheim-Weilerlen (ld. BALLE
1994), Gambach-Münzenberg (ld. LINDENTHAL 1994), Sontheim-Brenz (ld. SEITZ 1994), Friedberg (ld.
WAGNER 1994), Großsorheim (ld. REUTTI 1994, p. 202.), Lauffen, Köln-Müngersdorf (ld. HORN 2002, p.
163. és pp. 502-505.), Niederzier-Hambach (ld. HORN 2002, pp. 162-163.), továbbá Bohova (ld. STRMČNIK
GULIČ 1994) és Gatcombe (ld. BRANIGAN 1977) villájánál is.
106 MÓCSY 1990, p. 233., és a földbirtokról ld. még pp. 125-127.
107 MÓCSY 1990, p. 222. és p. 360.
108 MÓCSY 1990, p. 222. Ugyanakkor a ráfordított munka sokkal inkább meghatározta a terméshozamot, mint
a birtok mérete, in: BÍRÓ 1999
21