római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

kerültek elő. A villagazdaság tehát a 2-3. században állhatott fenn, az épület több
periódusával is számolhatunk. 645
Az egyetlen, alaprajzában ismert épület tengerszint feletti magassága és közvetlen
környezete 150-160 m tengerszint feletti magasságon fekszik, sík, illetve enyhén lejtős,
délkeleti kitettségű területen, rendzina talajon. Földtani szempontból deluviális üledéken
helyezkedik el a terület, környezetében Sédvölgyi Dolomit Formációt is találunk. A
lelőhelytől keletre a terep enyhén emelkedik a volt Sárszentmihályi Állami Gazdaság
épületéig. Dél felől vizenyős terület övezi az épület környezetét, délnyugatra az Aranyoskút
forrása és az annak közelében a szántóban észlelt falmaradványok, míg délkelet felől a
Kikeri-tói gát és a tavak láthatóak (M60 és M61 ábra).
6.1.15 REZI, BAKONYCSERPUSZTA
A lelőhely 646 a mai településtől nyugati irányban található, a Gyöngyös-patak mentén. A
római település területén későbronzkori halomsírok is láthatóak. Csák Árpád kezdett itt
kisebb ásatásba 1898-ban, amelynek során egy fürdőépületet tárt fel a patak völgyét
szegélyező magaslaton, a szőlőben (M62 ábra). A fürdő építési és fennállási ideje nem
ismert, B. Thomas feltételezése szerint azonban a 3-4. század fordulóján épült és még a 4.
század második felében el is pusztult. 647 Az 1964. évi terepbejárás során az észlelt tégla- és
cseréptöredékek nagyobb római kori település, villagazdaság nyomaira utaltak. 648
Környezeti szempontból a lelőhely 135-136 méter tengerszint feletti magasságon,
északnyugati kitettségű, sík területen, Ramann-féle barna erdőtalajon helyezkedik el. A
lelőhelyet erdőfoltok, délről pedig mezőgazdasági művelés alatt álló területek övezik (M63
és M64 ábra).
6.1.16 SZENTKIRÁLYSZABADJA, ROMKÚT
Szentkirályszabadja határában számos római kori útvonal is kereszteződött, jelentőségét az
is mutatja, hogy több település is feküdt itt: Romkúton, Szobahelyen és a repülőtér
területén 649 is római kori lelőhelyet, a romkúti villagazdaságot északról határoló völgy
645 Ld. RÉG. KUT. 2008, pp. 251-252. és CSIRKE 2009. Csirke Orsolya az épületet az Aranyos-kútnál fekvő
lelőhelyként nevezi meg, azonban az MRT leírásai és térképei alapján az itt feltárt lelőhely Bántapuszta
név alatt szerepel.
646 MRT 1 37/2. számú lelőhely, p. 131., B. THOMAS 1961, pp. 13-14. és B. THOMAS 1964, p. 111. (B.
Thomas Editnél a lelőhely Bakonycseripuszta név alatt szerepel.)
647 B. THOMAS 1961, p. 14. B. Thomas Edit Gráf András nyomán villagazdaságnak tartja a lelőhelyet (a
fürdőépület léte is ezt igazolná), in: B. THOMAS 1961, p. 13. és GABLER 1994a, pp. 151-152.
648 MRT 1, p. 131., Sági Károly 1961-ben Zalaszántónál említi a lelőhelyet, amelynek pontos helyét a
terepbejárások során már nem tudta azonosítani, in: MNM RA XIX.549/1961, 1961. július 24-25-i
kiszállás. B. Thomas Edit Bakonycserként nevezi meg a lelőhelyet, ld. B. THOMAS 1961, pp. 13-14.
649 Ld. MRT 2 25/22. számú lelőhely, Veszprém (Kádárta), Rekettyéskút néven
209