római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

A feltárások a 20. század elején kezdődtek meg Balácán: a veszprémi káptalan
tulajdonát képező szántóföldön 1904-ben falfestmény-töredékeket és egy boltozott
csatornaszakaszt szántottak ki a munkások, ennek nyomán indultak meg 1906-1926 592
között a régészeti kutatások, Rhé Gyula vezetésével. 1976-ban kezdődött meg az ásatások
újabb fázisa Palágyi Sylvia vezetésével, a kutatások azóta is folyamatosan zajlanak. 593
Napjainkig 17 épületet azonosítottak, feltárások, légi felvételek elemzése, valamint
geofizikai 594 és geoelektromos 595 vizsgálatok segítségével (M40 ábra). A nagybirtok
középpontjában álló, csaknem kilenchektáros gazdaság épületeit tört vonalú körítőfal
övezte, amely az Ányos-kutat is magába foglalta (M39 és M41 ábra). 596 Bár a falakkal
további udvarokra, kertekre osztották a birtokközpontot (feltűnő a főépülettől nyugatra és
délre eső részek tagoltsága), ám a pars rustica és pars urbana funkció nem különült el
élesen egymástól (1.8 ábra). 597 A szántóföldeket a határban egykor hosszan futó
kerítésfalak is határolták. 598
A Severus-kori falfestményekkel és mozaikokkal gazdagon díszített I. számú
épület volt a villagazdaság főépülete (1.20-1.22 és 1.39 ábra), 599 amely a birtok
tulajdonosa, vagy később esetleg bérlői számára létesült. A napjainkig ismertté vált többi
épület elszórtan helyezkedett el. Több épületet vízelvezető- vagy fűtőcsatornák hálóztak
592
Az érdemi munka 1906-1912 között zajlott, illetve ezután 1926-ra korlátozódott (az 1. világháború után
már gyakorlatilag a nagy mozaikok kiemelésére koncentráltak), ld. RHÉ 1907. Ekkor kerültek a felszínre a
mozaikok és a falfestmények nagy része, in: PALÁGYI 1984, pp. 28.-30. Rhé eleinte csak a káptalani
földeken kutathatott, az ettől délre fekvő terület tulajdonosai kezdetben nem járultak hozzá a földjeiken
történő ásatáshoz, in: MRT 2, p. 148. és PALÁGYI 1984, p. 30.
593
A kutatás történetéről ld. még PALÁGYI 1984, HAJNÓCZI 1985, p. 65., PALÁGYI 1994b, pp. 22-40., és
PALÁGYI 2003c, pp. 41-43. 1926 és 1976 között a villagazdaság területén továbbra is mezőgazdasági
művelés folyt, a főépület felett pedig legelő volt, in: PALÁGYI 1989a. és PALÁGYI 1995, p. 3. Napjainkig
tart az épületek feltárása, a korábbi ásatásokból ismert alaprajzok és periodizálások korrigálása, több épület
bemutatása, a falak konzerválása, kiállítóterek építése. Az I. számú épület fölé Hajnóczi Gyula tervei
alapján emeltek védőtetőt, ld. HAJNÓCZI 1984, HAJNÓCZI 1985 és MEZŐS 1985, pp. 147-148. Az I. és II.
épület közötti folyosóban elkészült a kőtár, a III. épületet is rekonstruálták, a II. és X. épületek falait pedig
konzerválták (ez utóbbi épületnél nem készült el a Hajnóczi által tervezett rekonstrukció, ld. HAJNÓCZI
1994). Az újabb kutatások nyomán az I. számú épület északi és keleti előterében egy-egy kert
meghatározására is sor kerülhetett, ld. ERTEL 1994.
594
FATSAR 2005
595
SŐRÉS 1989
596
A villagazdaság pontos kiterjedése nem ismert, 1980-ban merült fel az a gondolat, hogy kelet felé egészen
a középkori Pusztatemplomig, illetve délkelet-kelet felé az Ányos-kúton túlra, Veszrpémfajsz irányában is
elért a területe. Ez utóbbi részen középkori leletek is előkerültek, keltezése bizonytalan, in: PALÁGYI
1989a.
597
Ám a villagazdaság északi részén fekvő épületek gazdasági célokat szolgálhattak. in: PALÁGYI 1989a és
PALÁGYI 2003a, p. 239. Az MRT 2, p. 148. azonban még úgy fogalmaz, hogy az I. és II. számú épületektől
fallal elválasztva voltak a gazdasági rendeltetésű részek. Mivel azonban az MRT az 1960-as évek második
felében még csak Rhé Gyula munkálatairól adhatott számot, újabb ismereteink szerint ez a fajta elhatárolás
így már nem pontos.
598
Rhé Gyula és Laczkó Dezső a Nagykút közelében kerítésszakaszt talált, szerintük ez összefüggött a
villagazdasággal, in: PALÁGYI 1994b, p. 21. és PALÁGYI 1995, p. 1.
599
A balácai főépület dekorációs elemeinek bemutatását ld. 2.1.3 Pannonia és a Balaton-felvidék gazdasági
élete c. fejezetnél. Díszítettsége pannonia viszonylatban pompásnak mondható: a míves dekoráció és a
gazdasági leletek együttes jelenléte miatt a villagazdaság (első) tulajdonosa itáliai földbirtokos lehetett, in:
B. THOMAS 1961, pp. 30-33. és p. 35., valamint MRT 2, p. 151.
203