római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
amelynek művelését a colonusoknak adta ki, haszonbérért cserébe, amelynek egy része<br />
maga a mezőgazdasági termény volt. 579<br />
2000-ben a Kékkút és Kővágóörs között futó vezeték árkának húzásakor, a II.<br />
épülettől délnyugati irányban, az épület és a főút között újabb falakat vágtak át, amelyek a<br />
III. számú épülethez tartoztak. 580 A következő évben kábelfektetés közben újabb épület<br />
nyomai jelentkeztek a Portósi-dűlő déli részén, az egy<strong>kori</strong> Maktyáni-dűlőben. Az S.<br />
Perémi Ágota vezetésével részlegesen feltárt IV. számú épület legalább nyolchelyiséges és<br />
terazzo padlós volt. A 3-4. században emelt épület feltehetően elsősorban gazdasági<br />
célokat szolgált: számos tégla-, kő- és edénytöredék, vaseszköz került itt elő. 581<br />
A lelőhely és délkeleti kitettségű közvetlen környezete 135-145 m-es tengerszint<br />
feletti magasságon, enyhén lejtős terepen, Ramann-féle barna erdőtalajon, földtani<br />
szempontból pedig löszön fekszik, míg környezetében lejtőtörmeléket is találunk. A<br />
területen az első és második katonai felmérés szántót jelöl, a harmadik katonai felmérésen<br />
pedig már megjelenik a Kékkút és Kővágóörs közötti országúttól délre fakadó forrás<br />
Sauerbrunn neve. A lelőhely mellett futó dűlőút mindhárom térképen megfigyelhető,<br />
amelytől nyugatra erőteljesebben emelkedni kezd a terület a Harasztos-hegy, Kékkúti-hegy<br />
felé. A dűlőúttól nyugatra eső területen telepítették az 1960-as években a szőlőt, amelynek<br />
azonban napjainkban már nyoma sincs. A dűlőúttól nyugatra eső rész jelenleg művelés alá<br />
nem vont terület, a dűlőúttól keletre pedig szántó fekszik. A szőlőtelepítéskor a II. számú<br />
épületet teljesen megsemmisítették, így pontos helye csupán Sági Károly ásatásának<br />
köszönhetően határozható meg (M35-M37 ábra).<br />
6.1.11 NAGYVÁZSONY, SZÉRŰSKERTI-DŰLŐ<br />
Nagyvázsony határában vezetett el a Balaton-felvidék legfontosabb <strong>római</strong> <strong>kori</strong> főútja a<br />
Veszprém-Nagyvázsony-Tapolca vonalon, 582 így a mai település határában számos <strong>római</strong><br />
<strong>kori</strong> lelőhely lokalizálható. A Szérűskerti-dűlő villagazdasága a Vázsonyi-Séd mellett, egy<br />
lankás domb platóján és a domb aljában helyezkedett el (M38 ábra), ahol két épület<br />
nyomait figyelték meg. Az 1940-es években Németh Gábor alapfalakat ásott ki. A<br />
leletanyag alapján a villa a 4. század környékén állhatott fenn, ugyanakkor ős<strong>kori</strong> cserepek<br />
is előkerültek itt. 583 A lelőhely és környezete 240-247 méter magasságon, délkeleti<br />
kitettségű területen fekszik. Föld- és talajtani szempontból a terület Ramann-féle barna<br />
erdőtalajon, deluviális üledék felett helyezkedik el.<br />
579<br />
SÁGI 1972, p. 135.<br />
580<br />
A III. számú épület feltárására nem került sor, azonban az épület megfigyelhető maradványai Kékkút<br />
irányába terjeszkedtek tovább, in: RÉG. KUT. 2000, p. 163.<br />
581<br />
RÉG. KUT. 2001, pp. 176-177. A III. vagy a IV. számú épület azonos lehet a Sági Károly által megfigyelt<br />
lakóházzal.<br />
582<br />
Ld. 3.3.2 fejezet.<br />
583<br />
MRT 2 33/23. számú lelőhely, p. 140. és B. THOMAS 1961, p. 26.<br />
201
Change language