római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

megkezdett hódítások idejére, a császárkor elejére már kialakultak a főbb típusok, így az
adott helyszíntől és az építtető anyagi- és társadalmi helyzetétől függően szabadon
változhatott a főépületek itt alkalmazott típusa. Ezen felül a villagazdaságok szabadon álló
helyzetéből adódóan a rendelkezésre álló szabad tér kihasználására is lehetőség volt, így
egyedi megoldások is születhettek.
Alaprajzuk alapján kétféle főtípust különböztethetünk meg, amelyek azonban
csak nagyon ritkán jelentek meg tisztán: a porticusvillákat, és a belső udvarral rendelkező
villákat. 91 A porticusvillák (más néven soros, lineáris, row-type típusú épületek, amelyek
főhomlokzatához porticus, corridor kapcsolódhatott 92 ) Pannoniában ritkábban jelentek
meg: ebbe a csoportba tartozik a tüskevári I. számú épület, a gyulafirátóti I. számú épület, 93
és az örvényesi I. számú épület 94 is. Jellemzőjük, hogy a haránttengelyes épületnek
rendszerint a hosszabbik oldalán nyíló bejáratánál két rizalit által közrefogott porticus
futott végig. A porticusvillák divatja leginkább a 3-4. században volt domináns, részben a
védelmi szempontokat szem előtt tartva. 95 Ezt a típust idővel gyakran középudvarossá
építették át 96 (ahogyan azt a gyulafirátóti főépülettel is tették, 1.17-1.19 ábra). Ezek az
épületek kisebb helyet foglaltak el.
Legtöbb hazai villánk a másik csoportba, a középudvaros (a külföldi terminológia
szerinti Hall-type, illetve Zentralhof-typ) típusba sorolható, 97 azaz az épület közepén egy
feltehetően fedetlen, atrium vagy peristylium jellegű udvar helyezkedik el, amely körül a
helyiségek csoportosulnak, így e középudvaros épületek helyigénye lényegesen nagyobb
volt, mint a lineáris típusú épületeké. Ezekre az épületekre az ésszerű beosztás (ezt
azonban nem kell szükségképpen a domusok helyiségeivel azonosítani, bejáratuk is
rendszerint a hosszanti oldalon nyílt, nem pedig a lakóház atriumához kapcsolódóan, a
rövidebbik oldalon 98 ) és a lakályosság volt jellemző, igényes belsőépítészeti elemekkel
(mozaikokkal, falfestményekkel, többek között Balácán, ld. 1.20-1.22 ábra,
Hosszúhetényben, Gorsiumban is). 99 Ez a típus leginkább az 1-2. században volt
domináns: 100 már a legkorábbi építkezések is itáliai módra zajlottak (pl. atriumos házak
91
B. THOMAS 1961, pp. 9-10. és HAJNÓCZI 1987, p. 27., továbbá MÓCSY 1990, p. 233., és REUTTI 1994, pp.
200-205., valamint BECHERT 2005
92
HAJNÓCZI 1975, p. 12. és pp. 57-59., MÓCSY 1990, p. 222.
93
HAJNÓCZI 1987, pp. 27-28.
94
Ez a középfolyosós épület minden bizonnyal ergastulum, azaz műhely lehetett, ahol valószínűleg
rabszolgák dolgoztak. Bővebben ld. 6.1 Függelék, valamint HAJNÓCZI 1975, pp. 30-31., valamint
HAJNÓCZI 1987, p. 27. és pp. 73-74., továbbá SZENTLÉLEKY 1965, p. 103. és p. 107.
95
B. THOMAS 1959, p. 22, B. THOMAS 1961, p. 11.
96
HAJNÓCZI 1987, p. 27.
97
HAJNÓCZI 1975, pp. 59-60., HAJNÓCZI 1987, p. 27., BECHERT 2005
98
MÓCSY 1995, p. 158. Ezt a felépítést találjuk a balácai főépületnél is.
99
HAJNÓCZI 1987, p. 27. és Balácáról pp. 75-76., Gorsiumról pedig pp. 145-150.
100 B. THOMAS 1961, p. 11.
20