római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
6.1.7 BALATONSZŐLŐS, GÁLHEGY<br />
A Gálhegy északi oldalán, az egy<strong>kori</strong> Tóth-tanya közelében található lelőhelyet 541 villaként<br />
nevezi meg a szakirodalom. Récsey Viktor <strong>római</strong> <strong>kori</strong> települést említett itt, ahonnan<br />
peremes téglákat és egy csonka, vörös homokkő sírkövet szántottak ki. A sírkövet<br />
Kuzsinszky Bálint formája és méretei alapján inkább oltárkőnek vélte. A területről<br />
előkerült még néhány edénytöredék és egy 3. századi Philippus Arabs ezüstpénz.<br />
1895-ben Récsey megkezdte az ásatásokat, amelynek során alapfalakat, peremes<br />
téglákat, és egy boltívet tárt fel. 1961-ben még Éri István is több peremes téglát észlelt,<br />
valamint néhány <strong>római</strong> cseréptöredéket is talált, 542 emellett 14-16. századi cserepet is<br />
gyűjtött. 543 A feltárt épületek számáról nincs adatunk, a villa építési és fennállási ideje nem<br />
ismert. A lelőhely és környezete 175-195 m magasságon helyezkedik el, sík (0-5%),<br />
északkeleti kitettségű területen, Ramann-féle barna erdőtalajon. Földtani szempontból a<br />
lelőhely folyóvízi üledék felett fekszik.<br />
6.1.8 HÉVÍZ (EGREGY), ATTILA UTCA<br />
A villa az egregyi templomtól keletre, az Óberek-csatorna tőzeges völgyének szélén<br />
található (M23 ábra). 544 A kora<strong>római</strong> időkben, az 1. század végén vagy a 2. század elején<br />
épített villa egészen a 4-5. századig fennállt. Elsőként Csák Árpád tárta fel 1931-ben egy<br />
épület részletét (M24 ábra): a mozaikok és freskótöredékek alapján egy 2. században<br />
létesült, gazdag díszítésű épület állhatott itt, amely még a 4. században is használatban<br />
maradt. 545 Az épület pontos elhelyezkedése nem ismert, csupán Csák Árpád felmérési rajza<br />
maradt fenn, ez alapján elmondható, hogy az épület téglalap alaprajzú, keleti, bejárati<br />
oldalán hosszú keskeny folyosó futott végig, amelyből három különböző szélességű<br />
helyiség nyílt nyugati irányban. A helyszínen ős<strong>kori</strong>, késő bronz<strong>kori</strong> és kora vas<strong>kori</strong><br />
cserépanyagot is észleltek.<br />
A gazdag leletanyagot rejtő lelőhely újbóli kutatása 1994-ben indulhatott meg.<br />
Ekkor az Attila utca végén található kertészet területén nyitottak kutatóárkokat, amelyek<br />
egyikében két párhuzamosan futó kőfalat találtak. 546 Később összesen hét <strong>római</strong> <strong>kori</strong> épület<br />
541 MRT 2 9/7. számú lelőhely<br />
542 MRT 2 p. 56.<br />
543 vö. MRT 2 9/1. számú lelőhely (Balatonszőlős, református templom), pp. 55-56.<br />
544 MRT 1 17/7. számú lelőhely; Attila utca 67/4. hrsz. A Müller Róbert által feltárt épület körül fesztiválok<br />
rendezésére is alkalmas romkertet alakítanak ki, 2011 augusztusában szabadtéri színpad és játszótér<br />
építésébe kezdtek (MTI 2011. augusztus 15.).<br />
545 MRT 1, p. 66., B. THOMAS 1961, p. 17., B. THOMAS 1964, p. 33. A későbbi ásatásokon egy hasonló<br />
alaprajzú és tájolású épületet találtak, ez azonban valószínűleg nem azonosítható a Csák által feltárt<br />
villával, mivel a gazdag díszítésnek nem találták nyomát, in: MÜLLER 2006, p. 89.<br />
546 MÜLLER 2004. p. 1. és MÜLLER 2006, p. 89.<br />
196