római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

lelőhely római kori fazekastelep funkciójára utal (M6 és M7 ábra). 530 A kerámia leletek a
telep fennállását a 2. század első felére keltezik. 531 A balatonfűzfői fazekastelep
létesítéséhez több feltétel is adott volt: a jelenleg ismert két legközelebbi római telep közül
az egyik 532 körülbelül 500 méterre, északnyugatra feküdt, a másik pedig nyugatra 2-300
méterre, 533 valamint két patak összefolyásánál, illetve a Balaton-part közelében található.
Mindemellett a Balatonfűzfő feletti dombok agyagja alkalmas volt az edénygyártáshoz, és
kereskedelmi szempontból is kiváló helyen fekszik: számos út, többek között a Poetovio-
Aquincum és a Sopianae-Arrabona útvonalak is itt haladtak el. 534
Az 1960-as években létesített útkereszteződést 2007-ben körforgalommal
váltották ki, amely a lelőhelytől északnyugat-nyugati irányban létesült: azóta a korábbi
úttestek nagy részét elbontották, a gyalogos áttaposásból származó korábbi ösvényt
azonban napjainkban is használják. A lelőhelyet és gyepes-cserjés környezetét délről a
Balaton körút és egy buszmegálló, nyugatról a 71-es út és a körforgalom, keletről pedig
egy erősen becserjésedett sáv határolja (M8 ábra). Az elbontott utak (M9 ábra) helyén ma
kaszált rét látható, kelet felé a terep mintegy egy méterrel magasabban fekszik (M10-M12
ábra), észak és a nyugat felől pedig erősen becserjésedett terület zárja, amelyet egy fél
méter mély árok választ el az utak egykori területétől. A helyszínen ma is észlelhetőek a
feltárt római kori épület falai, illetve az elbontott utak közelében néhány helyen kilátszanak
a fóliával letakart, 40-50 cm széles kőfalak (M13 és M14 ábra). Az egyik falszakasz
vonalát követve északkeleti irányban ma is felfedezhetőek azok a korábban feltárt
falcsatlakozások, amelyeket az ásatási alaprajz is jelez. A feltárt kemencék maradványai
ma már nem észlelhetőek. A lelőhely déli részén, ahol a gyalogösvény halad keresztül, egy
szakaszon feltűnően gyér a növényzet: ez részben valószínűleg az ásatási alaprajzon is
jelölt, római kori kövezett út nyomvonala (M15 ábra). Ezenkívül a gyalogösvény mentén, a
két elbontott út közötti zöldszigeten szintén felfedezhető még két, nagyjából 40 cm
átmérőjű, ritkás gyepfolt, amelyek minden bizonnyal az ásatási alaprajzon jelölt, ezen a
területen feltárt falrészleteket jelzik. 535
A lelőhely és tágabb környezete 114-130 méteres (maga a telep a legalsó
tartományban!) tengerszint feletti magasságon fekszik, sík és déli kitettségű területen.
530 Pannonia nagy keramikusközpontjain (Poetovio, Aquincum, Brigetio) kívül a kisebb területeket, a helyi
piacot, a bennszülött településeket ellátó, a fűzfőihez hasonló fazekasműhelyek kevéssé ismertek. A
fazekastelepek elhelyezkedésénél két fontos tényező játszott szerepet: a tűzveszélyes edényégető kemencék
mindig a településeken kívül működtek, illetve a víz közelsége elengedhetetlen volt, in: KELEMEN 1980, p.
61.
531 MRT 2 pp. 46-47. A telepen erőszakos pusztítás nyomát nem találták, működésének lezárulása békés
körülmények között zajlódhatott, a használati eszközöket elhordták, in: KELEMEN 1980, p. 55. A jelentős
mennyiségű tál-, csésze-, fazék- és egyéb edénytöredékek között import áru nem került elő, ez megnehezíti
a fazekastelep pontosabb keltezését: az előkerült töredékek alapján Hadrianus korától a 2. század végéig
állhatott fenn, in: KELEMEN 1980, pp. 50-55. és p. 62. A földmunkákkal megbolygatott kemencék
maradványai alapján valószínűleg a II. és a III. kemence is edényégető lehetett, in: KELEMEN 1980 p. 55.
532 MRT 2 7/7. számú lelőhely
533 Ld. Balatonfűzfő, elkerülő út telepe, 6.2 Függelék.
534 A főutaknak köszönhetően a fazekastelep kapcsolatban állhatott a nagy műhelyekkel, hiszen mindhárom
műhely jellemzői felfedezhetőek a fűzfői edényeken, in: KELEMEN 1980, p. 61.
535 Nemes Réka és Osgyáni Réka hallgatók 2011. évi terepbejárása alapján.
194