római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

A lelőhelynek 525 eddig csak egyetlen épületét, a fürdőjét tárták fel. Szentléleky
Tihamér 1957-ben kezdte itt meg az ásatásokat, amely igazolta Kuzsinszky feltételezését:
az épület valóban fürdőként funkcionált, azonban szegényes leletanyaga miatt fennállási
ideje pontosabban nem keltezhető. 526 A fürdő frigidariuma nagyméretű helyiség volt,
amelynek apszisos lezárásában kapott helyet a medence. Caldariuma szintén apszisos, de
kisebb helyiség volt, amelynek tengelye merőleges a nagyméretű központi helyiség
tengelyére (M4 ábra). Ezek mellett négy kisebb vetkőző- és öltöző helyiséget
(apodyterium) is azonosítottak.
A mára sűrűn beépített lelőhely környezeti magassága 171-174 m, és enyhén
lejtős, délkeleti kitettségű, sziklás területen fekszik. Föld- és talajtani szempontból
Ramann-féle barna erdőtalajon, Diási Kavics Formáció felett fekszik, közvetlen
környezetében pedig lejtőtörmeléket és Megyehegyi Dolomit Formációt találunk.
6.1.5 BALATONFŰZFŐ, ÚTELÁGAZÁS
A feltehetően kézműves tevékenységet folytató villagazdaságként meghatározható
lelőhely 527 a Balatonalmádi és Balatonfűzfő felé korábban vezető útelágazásnál, a mai
Balaton körút mellett, az üdülőtelep, valamint Fűzfőgyártelep és Szalmásitelep városrészek
között fekszik. 1923-ban Rhé Gyula egy útmenti bevágásban égett, hamus foltokat figyelt
meg, a közelben emberi csontokkal. 528
Ugyanezen a területen folytatott terepbejárást Torma István, aki rézkori töredékek
mellett kései jellegű római cserepeket észlelt. Ezt követően, 1966-ban, útépítés alkalmával
került sor a terület részleges feltárására, amely egy 50 cm vastagságú körítőfallal övezett,
északkelet-délnyugati tájolású, öt-, esetleg hathelyiséges épületet hozott a felszínre. Az
épület a körülhatárolt udvar északkeleti sarkában helyezkedett el. Két helyisége terrazzo
padlós volt, ezek lakóhelyiségként funkcionálhattak, míg a másik három, döngölt föld
padlózatú helyiség műhely, raktár vagy szárítóhelyiség lehetett. 529
A körítőfal déli szakaszának délnyugati végénél kövezett járószint (út) húzódott,
amely délkelet felé futott tovább. Az épület körül, a körítőfalon túl elszórtan kilenc, az
épülettel egykorú kemencét tártak fel, ezek közül három sütőkemence (északon az V. és
VI., délen a VIII. számú; M5 ábra), három pedig edényégető kemence (északon az I és a
IV.., és délen a VII. számú) lehetett, amely – a nagy mennyiségű kerámiaanyag mellett – a
525
Az MRT telepként említi a lelőhelyet, ld. MRT 2 6/4. számú lelőhely. B. Thomas Edit szerint azonban
padlófűtéses villaépület vagy egy villához tartozó fürdő lehetett, in: B. THOMAS 1961, p. 14. A fürdőépület
megléte is inkább villagazdaságra utal.
526
MRT 2, p. 40., RÉG. FÜZ. 1957, p. 21., B. THOMAS 1964, pp. 23-24.
527
MRT 2 7/5. számú lelőhely
528
MRT 2, p. 46.
529
MRT 2 pp. 46-47., és a rendkívül rövid idejű leletmentő ásatás eredményeiről ad számot KELEMEN 1980.
A lelőhelytől nyugatra földbe ásott ház nyomai és későrómai sír is felszínre került, in: KELEMEN 1980, p.
49. Az útépítést megelőző időszakból nem találtam értékelhető alacsony repülésű légi felvételt a területre
vonatkozóan.
193