római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

6. A BALATON-FELVIDÉKI FELTÁRT RÓMAI KORI TELEPÜLÉSEK
BEMUTATÁSA
(*A feltárt lelőhelyek bemutatásakor az MRT által használatos, és a legújabb kutatások által korrigált villa és
telep megjelöléseket vettem át.)
6.1 A FELTÁRT, VILLÁNAK NEVEZETT LELŐHELYEK RÉGÉSZETI
ADATAINAK ÉS A TEREPBEJÁRÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE
6.1.1 BADACSONYTOMAJ, PAPRÉT
A Badacsony lábánál elterülő Papréten, az egykori Esterházy-pincészettől délre fekvő
területen, vízelvezető árkok ásása közben 1895-ben római kori alapfalakat és
tetőcserepeket találtak. 1929-ben a mai 71. számú út építéséhez innen hordtak földet,
amelynek során újabb falak mintegy 80 köbméternyi kőanyaga semmisült meg, amelyről a
föld akkori tulajdonosa, Ibos Nándor, a Nemzeti Múzeumnak jelentést küldött. 506 A terület
ezután állami kézbe került, ahol – a Balaton partját kísérő nádas sávjáig – kísérleti jellegű
szőlőtermesztésbe kezdtek.
A szőlő kiirtása után a telket értékesítették, az új tulajdonos pedig szállodát kívánt
építeni, amelynek kapcsán megkeződhetett előbb a lelőhely geomágneses vizsgálata Puszta
Sándor irányítása alatt, majd 2010-2011-ben régészeti feltárása Redő Ferenc és Eke István
vezetésével. A déli kitettségű, sík, hat hektáros vizsgálati terület déli részén, kb. 106,5-107
méteres magasságon két épület nyomai körvonalazódtak, de Ibos Nándor levele egy
harmadik épület létezéséről is tanúskodik, ennek helyét azonban az ásatások alkalmával
nem tudták azonosítani.
Az I. számú épület a feltárt terület délnyugati sarkában helyezkedett el: a
megközelítőleg 13x16 méteres, minden bizonnyal gazdasági rendeltetésű épület a
Szentkirályszabadja-romkúti I. és a gyulafirátóti III. épületekhez hasonlóan
saroktornyokkal épült. Az I. épülettől néhány méterre keletre tárták fel a közel 14x21
méter nagyságú II. számú épületet: bronzolvasztó kemencéje az olvasztásra váró
tárgyakkal műhely funkcióra utal. E rövid életű villagazdaság – a két épületben talált
éremleletek tanúsága szerint – a 4. században állt fenn, a leletek alacsony száma pedig a
barbár betörések nyomán fellépő felszámolásnak tudható be. A műhely egyik
helyiségében, valamint az épületektől északra egy-egy ásott kutat is feltártak. A területen
506 MRT 1 2/3. számú lelőhely, p. 28. Az MRT telepként nevezi meg a lelőhelyet.
190