római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

területére esnek, itt még kevés a régészeti feltárás; ez a rész különösen a későrómai
időkben vált jelentős területté, illetve meghatározó volt a császári központ, Sirmium
közelsége is), a Fertő tó környéki villákat (legnagyobb részük ma Burgenlandban,
Ausztriában található, pl. Deutschkreutz, Eisenstadt; nagy számuk a Noricum és Pannonia
határán futó Borostyánkő útnak, 83 és a dunai limes mentén haladó út közelségének
köszönhető), illetve a legnagyobb csoport a Balaton északi partján, aránylag sűrűn
húzódott végig (1.10-1.15 ábra). 84 A Balaton vidékének közkedveltsége magyarázható a
vidék itáliaihoz hasonló tájával is, 85 továbbá két jelentősebb, egymással párhuzamosan futó
út is a Balaton északi partjánál haladt el. 86
A villagazdaságok időrendjének meghatározása és periodizálása a kis számú lelet
és az egykori provinciát érintő feltárások aránytalan területi eloszlása következtében
bizonytalan, így szinte lehetetlen megállapítani a pannoniai villák fejlődésmenetét. 87
Ahogyan azt már Pannonia történeténél bemutattam, a nagy létszámú katonaság (majd
később a fejlődő városok) ellátására biztos mezőgazdasági háttérre volt szükség, így a
rómaiak az újonnan meghódított területeken igyekeztek minél előbb meghonosítani a
fejlett termelési módszereket, a villagazdaságok pedig ennek az igénynek a kielégítésére
jöttek létre. Azonban kevés olyan villát ismerünk, amely már az 1. században létesült: ezek
vagy olyan területen helyezkednek el, ahol itáliaiak telepedtek meg, vagy ahol a
bennszülött arisztokrácia már korán kompromisszumra jutott a hódító rómaiakkal 88 (ezek
főként a Fertő tó környékén alakultak ki, a Borostyánkő út mentén, pl. Fertőrákos-Golgota,
de a Balaton-felvidéki majorságok között is van olyan, amely rendelkezett 1. századi, de
nem feltétlenül jelentős periódussal, pl. Baláca, Berhida több telepe, Dörgicse,
Gyulafirátót, Nagyvázsony, de ilyen Balatonalmádi, Balatonfüred, Hévíz, Hidegkút, Litér,
Ősi, Papkeszi egyes lelőhelyei is, 1.16 ábra). 89
Mivel a villa mint mezőgazdasági egység építészetileg nem megfogható, a hazai villákat a
régészek a főépület (azaz a villa urbana) alaprajzi típusa alapján csoportosítják. 90 Ez a
módszer azonban periodizációra nem alkalmas, hiszen a későbbi Pannonia területén
83
B. THOMAS 1961, p. 6.
84
B. THOMAS 1961, MÓCSY 1990, p. 222., valamint sűrűségükről ld. GABLER 1994a, pp. 150-151.
85
B. THOMAS 1961, p. 6., B. THOMAS 1964, p. 13.
86
B. THOMAS 1961, pp. 5-6.
87
MÓCSY 1990, pp. 226-231.
88
MÓCSY 1974, pp. 167-168., MÓCSY 1995, pp. 157-159.
89
MRT 1, MRT 2, DAX 1985, p. 30., MÓCSY 1990, pp. 222-233., MÓCSY 1995, pp. 157-158. A Balaton
környékének villái a korai császárkorban idegen telepesek kezében voltak, akik itt földbirtokokat szereztek
és a birtokszervezés római formáját honosították meg, majd a veteranusok jelentek meg, ld. MÓCSY 1995,
p. 159.
90
B. THOMAS 1961, pp. 9-10., MÓCSY 1974, pp. 170-171., HAJNÓCZI 1987, p. 27., MÓCSY 1990, p. 233. és
MÓCSY 1995, p. 159.
19