római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

mintájára épített vidéki, de zárt, befelé forduló világával és igényes kialakításával a
domusokkal építészetileg rokon lakóépületet jelentette. 74
A villa jelentése és szerepe idővel tovább változott: a köztársaság korának végére
a pars urbana jelentősége egyre inkább megnövekedett, ezt a korszak szerzői azonban
helytelenítik, 75 a császárkorra pedig már a mai értelemben vett, visszavonulásra alkalmas,
díszesen kialakított, a városi lakóházakkal ellentétben a természet felé rendszerint nyitott
építészeti egységeket is villáknak nevezték. 76 A pars urbana lakóépületeit az itáliai
domushoz hasonlóan falfestményekkel díszítették (pl. Baláca), reprezentatív helyiségeiket
mozaikkal vagy márványlapokkal burkolták (a színes középmezőből és geometrikus
motívumokból álló balácai nagy mozaikokat mintaképek alapján, Balaton-felvidéki
kövekből állították össze, ld. 2.27 ábra).
A villák jellegzetesen római egységek, ezért a római kor előtti alapítás nem ismeretes. 77
Kezdetben kizárólag rómaiak, veteranusok éltek ebben az építészeti egységben, majd a
bennszülöttek romanizálódásával vezető rétegeik is egyre nagyobb földbirtokokhoz
jutottak, az egyes villák körül, és különösen a fontosabb útvonalak mentén falusias jellegű
települések is kialakultak. 78
A villagazdaságok tekinthetőek római kori építészetünk leggazdagabb
épületcsoportjának, 79 ugyanakkor e villák nagy része mai országhatárainkon kívül fekszik.
Pannoniában eddig megközelítőleg hatszáz villa helye ismert (ezek közül több mint
négyszáz a mai Magyarországon lokalizálható, és ebből csaknem száz a Balatonfelvidéken
található): ez a mennyiség azonban nem tekinthető teljesnek, a kutatottság
mértéke, 80 illetve a korai villák fa építőanyaga miatt. 81 A provinciában öt nagy
villacsoportot 82 különíthetünk el egymástól: a Mecsek villáit, az Aquincum környéki
villákat, a Dráva-Száva közén elhelyezkedő villákat (ma Horvátország, illetve Szlovénia
74
HAJNÓCZI 1987, p. 27., B. THOMAS 1961, pp. 7-9., és VITRUVIUS 1988, pp. 174-175. A domusok
kialakulásáról és fejlődéséről ld. HAJNÓCZI 1967, p. 342. és pp. 348-352., CASTIGLIONE 1971, pp. 40-41.,
CASTIGLIONE 1973, pp. 22-25., pp. 28-36. és pp. 55-66., MCKAY 1980, pp. 26-58., RANIERI PANETTA
2005, pp. 242-247., pp. 310-313. és pp. 378-381.
75
MÓCSY 1990, p. 222.
76
B. THOMAS 1961, p. 8., CASTIGLIONE 1971, p. 127. Már Varro is megemlítette, hogy épülnek olyan villák,
amelyekhez nem tartozik föld. Italiában a senatusi rend és az arisztokrácia tagjai emelhettek ilyen
luxusépületet, ám Diocletianus és Constantinus megnyirbálta jövedelmüket, így érdeklődésük újra a föld
felé fordult. In: B. THOMAS 1961, p. 8.
77
B. THOMAS 1961, p. 8.
78
B. THOMAS 1961, p. 8., GABLER 1994a, p. 150., FITZ 2003, pp. 205-206.
79
HAJNÓCZI 1987, p. 27.
80
A közel 600 villának eddig alig tizedrészében végeztek kutatásokat, in: GABLER 2003a, p. 235.
81
Ezt pannoniai ásatási eredmények és germaniai, britanniai párhuzamok bizonyítják, in: GABLER 2003a, p.
235.
82
B. THOMAS 1961, pp. 5-6., HAJNÓCZI 1987, p. 14. és p. 27., MÓCSY 1990, p. 222.
18