római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

Italiában, de a provinciákban még fokozottabban a hangsúly a termelésen volt, amely
ezekben a villagazdaságokban zajlott. 67
A birtokok körülkerítésére általában fából, kőből falakat emeltek, 68 ám ezek
elsősorban nem védelmi célokat szolgáltak: sokkal inkább kerítésként épültek, hogy
jelezzék a majorság határát, elválasszák a szántóföldeket, a legelőket a lakó- és gazdasági
részektől, együtt tartsák az udvart és az ott őrzött terményeket, eszközöket és különösen az
állatokat. Mindezen funkciókat további falakkal határolták, elválasztva azokat egymástól:
az udvar egy részét a lakóháztól egy újabb belső udvar különíthette el, bizonyára a
gyümölcsös, veteményes vagy virágos kert megvédése és felosztása végett, és a ház
lakóinak nyugalmát és elszigeteltségét biztosítandó. 69 E lehatárolt területen túl feküdt maga
a birtok (fundus, latifundium). Néhány villagazdaságban előkerült a körítőfalak egy része is
(pl. Baláca, Bruckneudorf esetében is, ld. 1.8 és 1.9 ábra).
Később a villa szó jelentése módosult (a köztársaság korától a késő császárkorig
nyomon követhető a változás 70 ), több fogalmat is elkülönítettek, a villa elhelyezkedése és
funkciója szerint. Eszerint beszélhetünk villa rusticáról, amely parasztház, illetve a
mezőgazdasági telep (kisméretű majorság, vagy nagy kiterjedésű, összefüggő földbirtok,
azaz latifundium 71 ) központi épülete volt. A villa urbana a zárt települések palotaszerű,
díszesen kialakított lakóházai, amelyek a villák módjára épültek ki. A Birodalom
hanyatlását előrejelző barbár betörések megsokasodásával alakultak ki a refugiumvillák,
azaz a védelmi céllal épült villák, tornyokkal megerősített menedékhelyek, felépítésük
egyszerű volt, belsejükben gyakran csak egy tornác futott körbe (ez alkalmassá tette az
épületet arra, hogy a lakók értékeikkel együtt bemeneküljenek, vagy egy már meglévő
épületet alakítottak át, rizalitszerű kiugrással toldották meg, amelyet gyakran
toronyszerűen megmagasítottak; 72 pl. Szentkirályszabadja, Gyulafirátót villagazdaságainak
egy-egy épülete). Mindemellett említést kell tenni a villa publicáról, amely út menti
„beszálló vendéglő”, lóváltó állomás (mutatio) volt, a villa suburbanáról, amely a
földbirtoktól független, pihenésre szánt városkörnyéki fényűző lakóházak gyűjtőneve, 73
továbbá a földbirtokhoz kapcsolódó villa pseudourbanáról, amely a városi lakóház
67
B. THOMAS 1959, pp. 20-22.
68
HAJNÓCZI 1975, pp. 5-6., DAX 1985, p. 30., GABLER 1994a, p. 152. és MÓCSY 1995, p. 158.
69
MÓCSY 1995, p. 158., és PALÁGYI 1994b, p. 20.
70
B. THOMAS 1961, pp. 7-9., MÓCSY 1990, p. 222.
71
A latifundiumokon végzett termelőmunka javát a rabszolgák végezték. A legtöbb szükségleti cikk, a saját
és környezetük igényeinek kielégítésére, a villán belül készült. A rabszolgák a villagazdaságon belül, vagy
a villa közelében, egy önálló telepen éltek. Ld. B. THOMAS 1961, p. 8., DAX 1985, p. 31. és GABLER 1994a,
p. 152.
72
B. THOMAS 1959, p. 24.
73
Ez jelenti a mai villa fogalom ősét.
17