római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

germánokkal vívott háborúi hatalmas pusztítást okoztak a provinciában, az újjáépítések a
3. század elejétől indultak meg. 42
A provincia belsejében kevesebb a bennszülött lakosság emlékanyaga, itt a városi
rang is ritka. 43 A Balaton-felvidékre így már a kezdetektől megtelepülő itáliaiak 44 nyomán
veteranusok is érkeztek: földbirtokokat nyerve építkezésekbe kezdtek, az így létrejövő
villagazdaságokban római módra gazdálkodtak. E majorságok nagysága és díszítettsége a
tulajdonos rangjának és anyagi helyzetének függvényében változott, de míg a Borostyánkő
út menti települések gazdagsága a kereskedelemből származott, a limes menti városok
jólétét pedig a táborok közelsége határozta meg, addig a tartomány belső részének
gazdasági élete elsősorban a mezőgazdasági termelésen alapult. 45
Pannoniát 103-tól közigazgatási szempontból két részre, Pannonia Inferior és
Pannonia Superior tartományokra osztották, Aquincum, illetve Carnuntum központokkal
(1.4 ábra). 46 Ekkor az általam vizsgált terület keleti szegélye Pannonia Inferiorhoz, 47 A
Balaton-felvidék és a tó nyugati vége pedig Pannonia Superiorhoz került. A tartomány
belső vidékein megszaporodtak a nagy- és középbirtokok központját alkotó
villagazdaságok, a legjelentősebb Balaton-felvidéki villa, Baláca is a 2-3. században nyerte
mozaik- és falfestménydíszítéseinek nagy részét. 48
214-ben Pannonia Inferiort is két legios tartománnyá szervezték át, módosították
a Pannonia Inferior és Pannonia Superior közötti határokat: 49 így Pannonia Inferior is több
területhez jutott, átcsatolták hozzá Brigetio városát, valamint a mai Veszprém megye
egyetlen városát, Mogentiana municipiumát is (ld. 1.5 ábra). A Balaton környéke tehát
teljes mértékben Pannonia Inferior fennhatósága alá került. A 3. század második felétől
előtérbe került Pannonia gazdasági életének fejlesztése, a katonaság szerepe változott, a
provincia pedig elsősorban a mezőgazdasági termelésre állt rá: legfontosabb exportcikkei a
gabona, gyümölcs és a jószág voltak, amelyeket a villagazdaságok szolgáltatták. 50
42
KOPPÁNY 1993, p. 9. és FITZ 2003, p. 207.
43
FITZ 2003, p. 206.
44
FITZ 1982, pp. 22-23. és pp. 29-30.
45
Pannonia romanizációjának mérsékelt színvonala a tartomány gazdaságával is összefüggött: a provincia
nem volt gazdag, nem alakultak ki jelentős ipari központok, exportra is termelő nagy vállalkozások, amely
a társadalom összetételében is kifejezésre jutott, in: FITZ 2003, p. 207. Az Európa-szintű romanizációról ld.
még WOOLF 1997.
46
KUZSINSZKY 1903, p. 20., DAX 1985, p. 29., HAJNÓCZI 1987, p. 16., MÓCSY 1990, p. 36., FITZ 2003, p.
205.
47
A két tartomány közötti határ a Dunakanyartól húzódott a Balatonkeneséig, majd Balatonvilágostól haladt
tovább egyenesen dél felé a Száváig, in: VIRÁG 2005, p. 25.
48
LŐVEI 1998, p. 13. és pp. 15-16.
49
E határmódosításnak köszönhetően került át a korábban három legioval rendelkező Pannonia Superiortól a
Brigetioban állomásozó csapat. Így Pannonia Inferiorhoz tartozott tehát az aquincumi és a brigetioi legio,
míg Pannonia Superiorhoz a carnuntumi és vindobonai csapatok In: FITZ 1982, pp. 50-52., DAX 1985, p.
29., LŐVEI 1998, p. 16.
50
DAX 1985, pp. 29-31.
14