római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

a környezet ismertetése szűkszavú. Az elmúlt több mint másfél évezred során – néhány
radikális antropogén beavatkozástól (pl. a mikrotájat erőteljesen módosító golfpályák
építése Örvényesen és Balatongyörökön, kőbánya nyitása Szentkirályszabadján) alapvető
terepi változásokkal nem számolhatunk. Ezért, és mivel az általam vizsgált lelőhelyek
legnagyobb része – az eredeti termelő funkcióhoz méltón – ma külterületen helyezkedik el
(többnyire szántó, legelő húzódik felettük, pl. Baláca puszta), környezeti adataik jól
vizsgálhatóak.
A kutatás célja a római táj összefüggéseinek, a villagazdaságok telepítő tényezőinek
bemutatása volt, a római kori változásainak periodizálására azonban nem törekedhettem (a
római uralom négyszáz évének periodizálása a Balaton környéki ásatások hiányában
lehetetlen). Az általam kidolgozott és alkalmazott módszertan szerteágazó kutatást igényel,
amelybe többféle adatot is be kell vonni. Tervásatások hiányában nagyarányú régészeti
kutatások nem zajlottak a Balaton-felvidéken (ez alól Baláca villája és Fenékpuszta
későrómai erődje kivételt képez), ám több helyen is előkerültek maradványok. Részleges
feltárások az általam vizsgált lelőhelyeknek csak kis hányadán történtek, a 189 tárgyalt
objektum közül mindössze 27 esetében, amelyek adatai támpontot nyújtottak a többi
vizsgálatokhoz.
Az épületek helyzetének terepen történő azonosítása a régészeti adatok
segítségével lehetővé teszik a közvetlen környezettel való viszonyuk vizsgálatát. Célom
tehát az volt, hogy roncsolásmentes eszközökkel környezeti információkat nyerjek a római
kori táj épített és természeti elemeiről és összefüggéseiről a régészeti (adattári anyagok,
légi felvételek), térképi, terepi és térinformatikai adatok segítségével. Azaz meghatároztam
a közel kétszáz lelőhely térbeli helyzetét, amelytől ezek az objektumok megfoghatóvá
váltak.
A régészeti lelőhelyek környezeti vizsgálatán túl a Balaton-felvidékre vonatkozó
tágabb kutatásokat is kijelöltem, amelyek e lelőhelyeket egybekapcsolják: az ókori
úthálózat és a Balaton, valamint a lelőhelyek viszonya. Vizsgálataim során tudatos
tájalakító tevékenység nyomai is körvonalazódtak: duzzasztógátak (Szentkirályszabadja,
Öskü), teraszosítás (Örvényes) nyomait észleltem, egyes lelőhelyek pedig stratégiai
pontokon létesültek (pl. a környezetéből kiemelkedő platón épült romkúti villagazdaság és
a Veszprém és Tapolca között futó főút kapcsolata).
Végeredményben elmondható, hogy mindegyik lelőhely kapcsolódik a pannoniai
úthálózathoz (erről elméleti rekonstrukciót készítettem, a terepi viszonyok és a lelőhelyek
figyelembevételével), és mindenhol megtalálható a víz, mint éltető elem, legtöbbször
128