római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

míg a temető korai avarkori sírjai ettől távolabb, a domb keleti lejtőjén és alján
helyezkednek el. A Keszthely-kultúrás sírok feltárásakor több római cserepet, hamus
foltot, téglatöredékeket figyeltek meg. 496 A Felső-törek-dűlő és a Piroskereszt területén,
illetve azok közelében tehát római kori településsel számolhatunk, hiszen egyrészt fontos
kereskedelmi út haladt el itt, másrészt a temetkezés nyomai, illetve a kedvező környezetei
viszonyok is ezt igazolják, az avarkorban pedig e római település közelében telepedhettek
le. 497
5.2.2.5 Várpalota, Péti út
Várpalota délnyugati részén, a Pétfürdő felé vezető Péti út mentén fekvő Csákány-híddűlőben
határoztam meg a prediktív modell alapján megtelepedésre rendkívül alkalmas
zóna újabb, részletes analízisre kijelölt pontját (5.48 ábra). 498 Várpalota katonai
érdekeltségű területeinek nagymértékű kitakarásai miatt nem találtam értékelhető alacsony
repülésű légi felvételt, a Google Earth felvétele pedig nem bizonyult részletesebb
vizsgálatra alkalmasnak.
Az általam bejárt – a pataktól nagyjából 50 méterre fekvő –, a balácai
villagazdaságnál tapasztalthoz hasonló gyepes társulással borított terület dél-délnyugati
irányba, a vízfolyás, illetve az egykori Unió-homokbánya (korábbi nevén Szüts-féle bánya)
felé nagyon enyhe eséssel lejt. Északi-északkeleti szegélye beépített, délkelet felől pedig a
Péti út és a vasútvonal határolja, amelynek túloldalán hulladék depónia létesült (5.49 és
5.50 ábra). A vizsgált területemtől északra korábban két régészeti lelőhelyet azonosítottak:
a széheli (más néven szénhelyi) középkori település a patakra enyhén lejtő domboldalon
feküdt, 499 ettől keleti irányban 150-200 méterre pedig gazdag langobard és kora avarkori
temető, valamint őskori település, ettől északnyugatra pedig kora Árpád-kori falu nyomai
kerültek a felszínre. 500
496 PERÉMI 2000, p. 41.
497 PERÉMI 2000, p. 41.
498 Várpalota területe ugyan már nem tartozik a szorosan vett kutatási területem Balaton-partot kísérő 16 km
széles sávjába, azonban a prediktív modell alapján a megtelepedésre alkalmas terület mérete rendkívül
nagy, ld. 6.19 ábra, így kontroll területként részletesebb vizsgálatra érdemesnek bizonyult.
499 MRT 2 49/31. számú lelőhely, p. 217.
500 MRT 2 49/32. számú lelőhely, pp. 217-218. Az itt előkerült kora Árpád-kori, a fémművesség leleteivel
rendelkező falu minden bizonnyal áthúzódott a patak túlsó partjára, ld. a már ismertetett 49/31. számú
lelőhely. A homokdomb túlsó oldalán, Bántapuszta irányában, a Kikeri-tó keleti partján római kori
települést is átvágtak, ld. MRT 2 49/29. számú lelőhely, p. 217. Ez a település az általam kijelölt területtől
északnyugatra, közel 1,5 km távolságban, az Aranyos-kúti villák sorától pedig keletre, kb. 2 km-re fekszik,
ez utóbbiról bővebben ld. 6.1 Függelék.
124