római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

méterre fekvő területet fedő bozótos (a gyulafirátóti és szentkirályszabadjai
villagazdaságok területén észlelt fajokkal borított, így többek között Rosa sp. és Prunus
spinosa nehezítette a terepbejárást, és ld. 5.41 ábra) észak felé továbbhaladva egyre
sűrűbbé válik. A szennyvíztelep feletti területet sűrűn fedi a szemét is (hulladék és építési
törmelék), de a bozótosban a felszín mozgalmasabbá válik, a törmelékes terület minősége
is fokozatosan változik.
5.2.2.4 Lesencetomaj, Felső-törek-dűlő
A prediktív modell alapján nagy valószínűséggel találhatóak római kori települések
Lesencetomaj tágabb környezetében, különösen a Billege és Piroskereszt közötti
szakaszon. 489 A FÖMI 1984. évi légi felvételén 490 több foltot észleltem: ezek közül kettő
Billege területén, az ismert középkori lelőhelyeknél, 491 míg egy harmadik folt a
településtől dél-délkelet irányban, a Felső-törek-dűlőben jelentkezett (ld. 5.42 és 5.43
ábra).
Terepbejárásomat ez utóbbi, a Lesencetomaj és Nemesvita települések határán
fekvő területen végeztem, amely a 84-es út felől érkezve közelíthető meg legegyszerűbben.
A dűlőben kukoricát termesztenek, a szétszántott területen, elsősorban a terület déli határán
és középső részén számos törmeléket észleltem. A helyszínt délről vizenyős, náddal sűrűn
borított terület, illetve hulladék depónia határolja (5.44-5.47 ábra). E szeméttelep
környékén lokalizálható a Piroskereszt nevű lelőhely, amely népvándorláskori temetőt rejt.
A nagy kiterjedésű, ún. Keszthely-kultúrás temető csontvázas sírjainak nyomaira
1937-ben, útépítés során bukkantak, 492 feltárása azóta is folyamatosan zajlik: Sági Károly
1961. évi leletmentő ásatása nyomán 53 db sír 493 vált ismertté, amelyek között néhány 4.
századi sír is előkerült. Az MRT-hez kapcsolódó 1963. évi terepbejáráson egy későrómai
mázas edény töredékét találta meg Sági Károly és Kalicz Nándor. 494 A rendszeres
feltárások az 1980-as évek közepétől folytatódtak, és 2008-ban zárultak le: 495 az ásatások
újabb fázisával együtt csaknem 1800 sír vált ismertté. A későrómai sírok a domb tetején,
489
Ezen a területen, a volt TSz istállónál került elő egy római kori település, ld. MRT 1 28/4. számú lelőhely,
p. 113. és ld. 4. és 5. Függelék. Ez az ismert település az általam javasolt lelőhelytől kb. 800-1.000 méter
távolságban, észak-északnyugati irányban helyezkedik el.
490
FÖMI Archívum 84-011/6395
491
MRT 1 28/9. és 28/10. számú lelőhely, p. 114.
492
MRT 1 28/3. számú lelőhely, p. 113. Az újabb kutatások szerint a területet a későrómai időszaktól a 9.
századig használták temetkezésre, ld. PERÉMI 2000, p. 55.
493
PERÉMI 2000, p. 61.
494
MRT 1, p. 113.
495
RÉG. KUT. 2007, p. 243. és HEINRICH-TAMÁSKA 2009, pp. 84-88.
123