római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

egymásnak sokszor ellentmondó véleménnyel – részletesebben foglalkozott többek között
Kuzsinyszky Bálint, Sági Károly, Bendefy László, 28 majd a már említett Virág Árpád is. A
klíma vízszintre gyakorolt hatását tárgyalják Rácz Lajos és Tullner Tamás tnaulmányai
is. 29 A rómaiak birodalmi szintű útépítésével részletesen foglalkozik Hermann Schreiber,
Pannonia tekintetében pedig – az úttörőnek tekinthető Finály Gábor mellett – Tóth Endre
kutatásai irányadóak. 30 Az elmúlt évek útkutatásában a térinformatikai módszereket
alkalmzó Bödőcs András munkássága a legjelentősebb. 31 Mindezek az anyagok jól
mutatják azt a lassú folyamatot, amely a régészeti lelőhelyekhez való viszonyulás
változásában érzékelhető: a régészeti objektumokon túl egy-egy helyszín kapcsán a
környezet vizsgálata is egyre hangsúlyosabbá kezd válni.
1.4 A RÓMAIAK MEGJELENÉSE A DUNÁNTÚLON. PANNONIA
TÖRTÉNETE
Pannonia területe a mai Dunántúlra, a Dráva-Száva közére, a Bécsi-medencére, az alsóausztriai
Burgenlandra és a Szávától délre eső sávra – Szlovénia keleti, illetve
Horvátország északi részére – terjed ki. A tartomány határát a mai Bécs és Belgrád közötti
Duna-szakasz jelentette. 32
Pannonia meghódítása, amelyet elsősorban politikai és hadászati okok
indokoltak, semmint a gazdasági tényezők, 33 több részletben történt: a későbbi Pannonia
provincia területén a Szávától délre eső részeket i. e. 12. és i. sz. 8. között elsőként
Augustus (i. e. 30-i. sz. 14.) legioi érték el, majd Tiberius császár (i. sz. 14-37.) hódításai
már a Dráva-Száva közére is kiterjedtek. Pannonia jelentőségét Róma számára elsősorban
Itália védelme határozta meg: az Alpok természetes védővonalat jelentett, azonban az
Adriát (Mare Hadriaticum, Aquileia városa) a Balti-tengerrel (Mare Suevicum, Kaup vagy
28 KUZSINSZKY 1903, BENDEFY 1969 és SÁGI 1968
29 RÁCZ 2000 és TULLNER 2003
30 SCHREIBER 1991, FINÁLY 1903, TÓTH 2003, TÓTH 2005 és TÓTH 2006
31 BÖDŐCS2006 és BÖDŐCS 2008
32 Pannonia provincia történetének részletesebb bemutatását ld. 1. Függelékben. Pannonia történetével
részletesen foglalkoznak az alábbi művek: MÓCSY 1974, pp. 33-116., HAJNÓCZI 1987, pp. 16-18., MÓCSY
1990, pp. 31-51., KOPPÁNY 1993, pp. 9-12.; pp. 31-51., FITZ 2003, a korai időszakról pedig részletesen ld.
FITZ 1999. Ezenkívül Pannonia történetéhez és építészetéhez ld. még KÜSTER 1995, pp. 152-162., LŐVEI
1998, VIRÁG 2005, p. 25.
33 HAJNÓCZI 1975, p. 8., HAJNÓCZI 1987, p. 16., MÓCSY 1990, p. 127.
12