római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

Magas kategóriába soroltam azokat a környezeti tényezőket, 477 amelyek a
legjellemzőbbek az általam vizsgált lelőhelyekre, azaz az adott területet szőlő- és
gyümölcstermesztésre, szántóföldi művelésre, legeltetésre alkalmassá teszi. Azokon a
területeken, ahol ezek az elemek (150 méter B. f. alatti magasság, 5 % alatti lejtőszög,
valamint keleti, délkeleti vagy déli kitettség, és legerőteljesebb befolyásoló elemként a víz,
amely 500 méteren belül elérhető, és a víznyerő helytől maximum 15 méteres
terepszintkülönbség mérhető napjainkban) együttesen jelentkeznek (ld. 5.15 diagram),
mintaterületeket is kijelöltem, amelyeket az alábbiakban részletesen elemzek. Közepes
kategóriába soroltam azokat a sík területeket, ahol 150-400 méteres tengerszint feletti
magasság, valamint a keleti, délkeleti, déli, esetleg délnyugati és északnyugati kitettség
környezeti tényezői érvényesülnek. Alacsony kategóriába soroltam a sík vagy enyhén
lejtős, északi, északkeleti, továbbá északnyugati és déli kitettségű területeket, amelyek
tengerszint feletti magassága meghaladja a 150 métert. Nagyon alacsony értékkel bír
minden további környezeti tényezővel rendelkező terület: amelyek kitettsége nyugati,
lejtőszöge 12 % feletti, vagy a legmagasabb régiókban, azaz 400 m B. f. körül vagy afelett
fekszik.
5.15 diagram: A 150 méteres tengerszint alatti magasságon fekvő lelőhelyek jellemző környezeti
tulajdonságai
Részletesebb vizsgálatokhoz és kategóriáim ellenőrzéséhez egy mintaterületet és egy
kontroll területet jelöltem ki: előbbit a Veszprém környéki lelőhelyek vizsgálatára, utóbbit
a Balaton túlsó végén fekvő Keszthelyt övező települési jelenségek környezeti
információinak megjelenítésére, és a villákban gazdagabb területtel történő összevetéséhez.
A Veszprém környéki lelőhelyek vizsgálatához 13 darab ismert, valamely települési
477 Ld. a 4. és 5. fejezet táblázatos elemzései.
119