római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

torzításával érzékeltethetőbbé vált az összelátások kérdése: a legtöbb lelőhely Balatoni
panorámáját a terepi adottságok nem akadályozták meg közvetlenül.
5.2.2 A BALATON-FELVIDÉKI RÓMAI KORI TELEPÜLÉSEK PREDIKTÍV MODELLJE
A prediktív régészeti modellezés során egy adott térségben az ismert emberi
megtelepedések környezeti jellemzőit figyelembe véve határozható meg új, addig
ismeretlen lelőhelyek térbeli helyzetének valószínűsége, főként statisztikai módszerek
segítségével, 474 illetve az általam korábban elvégzett domborzati analízisek összegző
vizsgálatával. Hazánkban számos régészeti objektum ismert, pontos számukról azonban
nincs tudomásunk. A Balaton-felvidék is különösen gazdag a különböző régészeti
korokból származó objektumokban: adatállományokban is kezelhető lelőhely azonban csak
azokból az objektumokból válhat, amelyeknek ismerjük térbeli helyzetét és kiterjedését. 475
Ahogy azt korábban bemutattam, meghatároztam a Magyarország Régészeti
Topográfiájának terepbejárásai és az újabb kutatások során megjelölt települési jelenségek
környezeti, elsősorban domborzati elemeit, azaz térbeli adatait.
A régészeti jelenségek előrejelzésére szolgáló modellek megalkothatósága azon a
felvetésen alapszik, hogy az emberi megtelepedést egyes környezeti elemek erősen
befolyásolják, azaz a tájban nem véletlenszerűen jelennek meg a települési formák; 476 ezek
a természeti és kulturális jellemzők pedig a térben – térinformatikai eszközökkel –
megjeleníthetőek, azaz térképen ábrázolhatóak. A legfontosabb telepítő tényező mindenkor
a geológiai- és talajviszonyokkal szoros összefüggésben álló víz közelsége volt, de a
terepmodellek láthatósági-összelátási vizsgálatain túl, a történeti térképek elemzésének
segítségével a vegetáció változása is kimutatható.
Végeredményben tehát elkészítettem a Balaton-felvidék római kori települési
formáinak prediktív modelljét (5.19 ábra). Ezen az elméleti modellen négy különböző
kategóriát különítettem el a további várható lelőhelyek valószínűségi értékének növekedési
szerint: a nagyon alacsony, alacsony és közepes előfordulási esély mellett meghatároztam
azokat a magas értékkel rendelkező területeket, ahol a legnagyobb valószínűséggel
kerülhetnek még elő villagazdaságok vagy egyéb falusias települések.
474 MESTERHÁZY 2011, p. 14.
475 MESTERHÁZY 2011, p. 1., WOLF 2002 és FEKETE 2008, és a prediktív modellezés tapasztalatairól ld. még
LOCK 2006, pp. 36-39. és VERHAGEN 2006
476 MESTERHÁZY 2011, p. 15. és p. 17.
118