római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

5.14 diagram Mezőgazdasági leletekkel rendelkező lelőhelyek kitettsége
5.2 A RÓMAI KORI TÁJ REKONSTRUKCIÓJA, A MEGTELEPEDÉS
MODELLJEI
A régészeti információk, a terepbejárások és térinformatikai adatok összesítésével
megalkotható a történeti táj elméleti modellje. Első lépésben a mikrokörnyezetre
vonatkozó terepmodelleket készítettem el, amelyeket végül tágabb kontextusba helyeztem,
és elkészítettem a Balatontól északra fekvő sáv római kori települési formákra vonatkozó
prediktív modelljét.
5.2.1 TÖMEGREKONSTRUKCIÓK, TEREPMODELLEK
A mikrokörnyezet modelljét a mai viszonyokból, a térképekről leolvasható szintvonalakból
generáltam. Erre helyeztem el a római kori épületek tömegrekonstrukciós rajzát: ezt
leglátványosabban a négy nagy, részleteiben is ismert feltárt villagazdaság (a balácai,
gyulafirátóti, örvényesi és szentkirályszabadjai lelőhelyek, ld. 5.9-5.12 ábra) esetében
végezhettem el. Ezekkel az AutoCad-del készített modellekkel megfoghatóbbá vált a tér,
az épület mint régészeti objektum viszonya a környezetével: ábrázolhatóvá váltak a
terepviszonyok, a kitettség, és az épületek tájolása is.
A tágabb környezet tekintetében metszetrajzokat is készítettem. A metszeteket
több karakteres ponton (az azonosított lelőhelyeken, a Veszprém-nagyvázsony-tapolcai
főútvonak mentén, a Balaton partján) vezettem át (5.13-5.18 ábra). A terepviszonyok
117