római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

5.9 diagram: A Dunántúl római kori lelőhelyein végzett archaeobotanikai vizsgálatok eredményei,
a felhasználási mód szerint
5.10 diagram: Az archaeobotanikai vizsgálatok Balaton-felvidéken azonosított fajai, felhasználási
mód és családok szerint
Mezőgazdasághoz vagy a kézművességhez köthető lelet az általam vizsgált területen, a
települési formával rendelkező lelőhelyek 15 %-án, azaz eddig mindössze 28 lelőhelyen
került elő, amelyek közül 18 db villaként, 10 pedig telepként határozhazó meg. Emellett
két további lelőhelyről ismertek mezőgazdasági emlékek, ezek egyike azonban ma már
nem lokalizálható helyen fekszik, egy pedig az általam nem vizsgált lelőhelyek csoportjába
esik a mezőgazdasági leletekkel biztosan rendelkező lelőhelyek közel fele esik a feltárt
villákkal azonos halmazba.
A mezőgazdasági leletek funkciójának tekintetében öt csoportot különbözettem
meg. A földműveléshez sorolható sarló, eke, lapát leletek az általam vizsgált területen hat
lelőhelyről került elő, amelyből kettő villaként azonosítható. A kézművességhez soroltam
nemcsak a tégla- vagy edényégető kemencéket, de többek között az ólomöntéshez köthető
emlékeket is. Ez a csoport 12 lelőhelyen, köztük nyolc villánál fordult elő. A
szőlőtermesztést bizonyító szőlőmetsző kések csupán két villában, míg az állattartáshoz
köthető vaskolomp egyetlen villa területén került elő. Az ötödik csoportba soroltam
minden egyéb tevékenységet, amelynek szórványleletei (pl. malomkövek, famegmunkálás
eszközei, és egyéb vaseszközök) tizenegy lelőhelyen, köztük nyolc villa területéről került
elő (2.1 és 5.11 diagram, 5.3-5.8 ábra). 471
471 MRT kötetei, PALÁGYI 1994a, GÖMÖRI 2003 alapján
114