római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

5.1.5 ARCHAEOBOTANIKAI ADATOK ÉS MEZŐGAZDASÁGI LELETEK
A Dunántúl római kori története során több, minden korábbinál fejlettebb kultúrnövény
került a Kárpát-medencébe, ám a kegfontosabb, élelemszükségletet ellátó növény mind a
lakosság, mind pedig a katonaság számára a gabona maradt. 466 Ahogy azt korábban már
bemutattam, 467 a késő római időkben Keszthely környékén magas szintű gyümölcskultúra
volt: szőlőt, mandulát, diót, szilvát, almát, cseresznyét és barackot (kényes, állandó
gondozást igényel, elvadulva nem él meg) termesztettek. 468 Az archaeobotanikai
vizsgálatok 469 árpa, búza, köles, alakor, zab, rozs, lencse, barack, dió, berkenye, apró
szulák, konkoly, libatop, rozsnok, mogyoró, molyhos tölgy, szőlő, olajbogyó nyomait
mutatták itt ki.
A Balaton környékének azonban más római kori lelőhelyeinél (így
Balatonberényben, Keszthely több további lelőhelyén, Kékkúton, valamint Balácán) is
zajlottak archaeobotanikai kutatások. A vizsgálatok gyümölcs- és haszonnövény-fajokat,
gabonák gyomjait és hüvelyeseket azonosítottak (5.8-5.10 diagram, valamint 8. és 9.
Függelék). 470 Gabona termesztésére a Balaton-felvidék domborzati adottságai – ahogyan
azt térinformatikai elemzéseim kimutatták – kiemelkedően alkalmasnak bizonyultak.
5.8 diagram: A Dunántúl római kori lelőhelyein végzett archaeobotanikai vizsgálatok területi
eloszlása
466 HEINRICH-TAMÁSKA 2009, p. 34.
467 Ld. 2. fejezet
468 SÁGI 1983, pp. 112-113. és p. 116., továbbá MÓCSY 1990, p. 128.
469 Ld. HARTYÁNYI 1974, ERMÉNYI 1977, GYULAI 2001 és GYULAI 2003
470 Ld. HARTYÁNYI 1974, ERMÉNYI 1977, GYULAI 2001, GYULAI 2003 és BAKELS 2003
113