római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
amelyeket a korábbi régészeti irodalmak ismertettek. 16 Az azóta eltelt ötven év kutatásairól<br />
a régészeti adattárakból, az újabb irodalmakból, folyóiratokból informálódhattam.<br />
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások 17 megjelenése előtt több<br />
kutatás és tervásatás is megcélozta a Balaton-felvidéket: kiemelkedő jelentőségűnek<br />
tekinthető ezek közül a balácai villagazdaság és a fenékpusztai erőd évtizedek óta tartó<br />
vizsgálata. E feltárások nagy része azonban még a 2. világháború előtti időszakban zajlott,<br />
így ezek stratigráfiailag nem értékelhetőek. 18 A Balaton környékének legjelentősebb ismert<br />
villája, Baláca puszta területén Palágyi Sylvia vezetésével az 1970-es években indultak<br />
meg újra az ásatások, amelyek napjainkban is folyamatosan zajlanak. 19 A fenékpusztai<br />
erőd és előzmény településének területén Müller Róbert, illetve Heinrich-Tamáska Orsolya<br />
végzett jelentős ásatásokat. 20<br />
A szerteágazó módszereket alkalmazó környezetrégészet míg külföldön,<br />
elsősorban angolszász és német területeken nagy múltra tekinthet vissza, hazánkban csak<br />
az elmúlt években jelentkezett erőteljesen, a régészeti feltárásokat kísérő tudományágként.<br />
Ehhez iránymutató Michael Aston, Mark Bowden és Chris Currie, valamint Stephen<br />
Rippon munkássága, akik műveikben a roncsolásmentes eszközök és a <strong>történeti</strong> adatok<br />
összevetését alkalmazzák. 21 A <strong>római</strong> <strong>kori</strong> mezőgazdasági tájra vonatkozóan komplex<br />
vizsgálatokat tartalmazó tanulmánykötetek is készültek. 22 A magyarországi<br />
környezetrégészeti kutatás <strong>római</strong> <strong>kori</strong> területeket még kevéssé érintett. 23 A <strong>római</strong> <strong>kori</strong><br />
tájalakítás és a magyarországi környezettörténet kapcsán fontos tanulságokat fogalmaz<br />
meg Virág Árpád több kötetében is. 24 A tudományág hazai fejlődésében úttörő munkát<br />
vállalt Sümegi Pál, 25 valamint a botanikai részkérdésekkel foglalkozó Gyulai Ferenc és<br />
Grynaeus András több tanulmánya is. 26<br />
A Balaton-felvidéki <strong>római</strong> <strong>kori</strong> táj rekonstruálásában fontos kérdés a <strong>római</strong> <strong>kori</strong><br />
vízrajz és úthálózat rekonstrukciója. A <strong>római</strong> <strong>kori</strong> vízügyi munkálatokkal foglalkoznak<br />
Sylvia Sakl-Oberthaler és Karl-Wilhem Weeber, Pannonia tekintetében pedig Póczy Klára<br />
és Zsidi Paula művei. 27 A Balaton egy<strong>kori</strong> kiterjedésének régészeti vonatkozásaival –<br />
16<br />
B. THOMAS 1969, p. 141.<br />
17<br />
Ezek leginkább a Balaton déli partját célozták meg, ld. M7 autópálya építéséről, in: BELÉNYESY 2007.<br />
18<br />
GABLER 1994a, p. 149.<br />
19<br />
Ld. PALÁGYI 1984, PALÁGYI 2003c<br />
20<br />
MÜLLER 1978, MÜLLER 1979, MÜLLER 1987, MÜLLER 1999 és MÜLLER 2010, továbbá HEINRICH-<br />
TAMÁSKA 2009<br />
21 ASTON 1997, BOWDEN 2006, CURRIE 2005, RIPPON 2004<br />
22 BENDER 1994, HAHN 1992<br />
23 JEREM 2003<br />
24 VIRÁG 1998, VIRÁG 2005<br />
25 SÜMEGI 2003, SÜMEGI 2008<br />
26 GYULAI 2001, GYULAI 2003, GRYNAEUS 2000, GRYNAEUS 2001, GRYNAEUS 2002 és GRYNAEUS 2003<br />
27 SAKL-OBERTHALER 2007, WEEBER 2000, WEEBER 2007, PÓCZY 1980 és ZSIDI 2002<br />
11