római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

adottságokat részesítettek előnyben: ezen információk összevetését prediktív modellen
mutattam be, amelynek segítségével több új feltételezhető település lokalizálására is
lehetőség adódott.
1.3 IRODALMI ÁTTEKINTÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET
Pannonia történetével és települési formáival számos régész és történész foglalkozott. A
Dunántúl római kori városait elemzi Póczy Klára, 8 amelyben a Balaton-felvidék települési
viszonyait is érinti. A pannoniai városokról Hajnóczi Gyula könyvében 9 is olvashatunk, de
tanulmányaiban a villakultúrát is bemutatja. Mindemellett több mű és tanulmánykötet is
feldolgozza a provincia történetét és hadseregét, a jellemző települési formákat és
temetkezéseket. 10
A pannoniai római kori villagazdaságokkal foglalkozott Bajáné Thomas Edit, aki
egy rövidebb tanulmányában kiemelten foglalkozott a kutatási területemre eső villák egy
részének történetével. 11 Néhány évvel később, német nyelven megjelent könyvében pedig
átfogóan foglalkozott a pannoniai villacsoportok, így a Balaton környéke legfontosabb
lelőhelyeinek ismertetésével is. 12 Rendszeres villakutatásról azonban nem beszélhetünk az
egykori Pannonia területén, 13 különösen elmaradott a horvátországi részek anyaga, ahol
csak az elmúlt években indulhattak meg a kutatások. 14 A római kori villagazdaságokról, és
elsősorban a Nemesvámos, Baláca pusztai feltárások eredményeiről adnak számot a
Balácai Közlemények 1989 óta megjelenő tanulmánykötetei.
A Magyar Tudományos Akadémia az 1960-as években kezdte meg az MRT
köteteinek összeállítását, amelynek első vizsgálati területét az akkori Veszprém megye 15
képezte. Az őskortól a középkorig kutatott lelőhelyek gondos adatgyűjtésen és
terepbejáráson alapuló történeti és településföldrajzi bemutatását tűzték ki célul: az
előkerült régészeti leletek helyének beazonosításával, kiterjedésének meghatározásával,
illetve új lelőhelyek azonosításával új kontextusba helyezték mindazokat a leleteket,
8 PÓCZY 1976
9 HAJNÓCZI 1987
10 MÓCSY 1974, MÓCSY 1990
11 B. THOMAS 1961
12 B. THOMAS 1964
13 B. THOMAS 1961, p. 5.
14 MÓCSY 1990, p. 233.
15 Nyugati szakasza ma már Zala megyéhez tartozik, ld. az MRT 1 lelőhelyeinek nagy része.
10