Nexus I. évfolyam 1. szám

a PTE BTK közérdekű folyóirata | I. évfolyam 1. szám

2020

NEXUS

A tartalomból

Dékáni köszöntő 4

Szerkesztői rovat 7

Tradíció – kooperáció – innováció

Beszámoló a Mohács 1526 – Körkép

a Bölcsészet- és Társadalomtudományokban című konferenciáról 9

Életutak – Tudományterületek | Interjúk

„Az ember életében vannak fontos mérföldkövek” - Interjú Spéder Zsolttal 11

„Nem kell félni kérdéseket feltenni” - Interjú Erát Dáviddal 16

„A régió történetében még rengeteg fehér folt van” - Interjú Márkus Beátával 20

„Ennek még mindig van tétje, mindig lesz tétje” - Interjú Kisantal Tamással 24

Díjak és elismerések a PTE BTK munkatársainak az őszi szemeszter elején 27

Tudományos hírek 28

Könyvajánló33

Annales | PhD-hírek, habilitációk, nyugdíjazások, kinevezések 41

Kutatóközpontok

• Afrika kutatása a PTE-n 49

• SZINEK: Szociális Innovációs Értékelő Kutatóközpont

(Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék) 51

• Az Irlandisztikai Kutatóközpont tevékenysége 2020-ban 53

• Bemutatkozik a Visual Cognition and Emotion Lab 55

Kaleidoszkóp | Intézeti hírek

Történettudományi Intézet

Beszámoló | A Régészet Tanszék szerepe az egyetemes és nemzeti kulturális örökség

feltárásában, tudományos feldolgozásában és közkinccsé tételében 58

Ókortörténeti Tanszék aktuális hírei 61

Az Újkortörténeti Tanszék hírei 62

Új törekvések és aktualitások a Neveléstudományi Intézetben63

A Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék aktuális projektjei65

Anglisztika Intézet

Könyv | Inquiries into English and American Studies 66

Ünnep | Andrew C. Rouse köszöntése 67

2

NEXUS

Az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék hírei 68

Pályázatok70

Szolgáltatások hallgatóknak

Bemutatkozik a PTE BTK Mentorklub 72

Lelkesen – együtt – segíteni. Interjú Hont Zsanettel és Berki Alberttel 73

Tudománynépszerűsítő cikkek

Szőlő- és borkultúra a kelet-afganisztáni Nurisztánban 76

Recenzió a Current Trends in Hungarian Comics Studies című kötetről

Múltidéző | Pillanatképek Karunk történetéből

Birkás Géza, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Francia Intézetének vezetője 80

Summary | Angol nyelvű összefoglaló 85

IMPRESSZUM

Felelős szerkesztő: Dr. Szélpál Lívia Klára

Olvasó szerkesztő: Neichl Nóra

Tördelő szerkesztő: Komáromi Csaba

Idegennyelvi lektor: Dr. John Voelker

Szakmai médiatanácsadó: Dr. Polyák Gábor

Szerkesztőség: Bózsa-Rappai Erika, Izsák Mónika

Felelős kiadó: Prof. Dr. Heidl György dékán

PTE BTK, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

Telefon: 72/503-600

E-mail: Nexus@pte.hu

|BTK

Elektronikus publikáció: https://btk.pte.hu/hu/kiadvanyok és https://journals.lib.pte.hu/index.php/nexus

3

DÉKÁNI

KÖSZÖNTŐ

APTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán páratlanul

sokféle tudás és képesség van jelen. Elméletben mindig

tudtam ezt, de egészen más megtapasztalni a szakindítási

anyagok, a vezetői pályázatok, az új felvételek, a docensi és

professzori előmenetelek dokumentumai, a rendezvények, a kutatási

pályázatok vagy az egyetemi élet eseményei láttán – egyszóval

abból a szemszögből tekintve, ahonnan egy ennyire sokszínű

és összetett intézmény vezetője láthatja a kar egészének életét.

Gondolkodva azon, miként osztható meg ez az élmény a BTK minden

polgárával, kézenfekvőnek tűnt egy kari időszakos kiadvány

elindítása, amelyből mindannyian megismerhetjük a BTK életét, a

tudományos műhelyek eredményeit, a szakok sajátosságait, az elismerésre

méltó egyéni és közösségi teljesítményeket. Meggyőződésem,

hogy ez az ismeret közvetlen, gyakorlati haszonnal is járhat,

hiszen erősíti a kapcsolatainkat egymással, ösztönöz az együttműködésre,

megerősíti a PTE BTK identitását, ugyanakkor a legfontosabb

eredménye az a felismerés lehet, hogy bár számos tényező

nehezíti egyetemi létezésünket, mégis kiváltságos helyzetben vagyunk

azáltal, hogy egy pezsgő intellektuális közegben tölthetjük

el oktatói és kutatói mindennapjainkat. Köszönöm a Nexus folyóirat

szerkesztőinek, a cikkek, beszámolók szerzőinek, és valamennyi

közreműködő kollégának, hogy megteremtették e felismerés lehetőségét!

Heidl György

dékán

Fotó: Mánfai György

NEXUS


6

NEXUS | Szerkesztői rovat

SAPERE AUDE!

APTE BTK honlapján olvasható dékáni

köszöntőben ez áll: „Amint az európai

egyetemek Magna Chartája, vagyis az

alapelveket rögzítő dokumentuma leszögezi,

az egyetemek feladata a kultúra megteremtése,

tanulmányozása, értékelése és hagyományozása,

és akkor tehet eleget küldetésének,

ha erkölcsileg és intellektuálisan is önálló és

független a politikai és gazdasági hatalomtól.

Az egyetem olyan hely, ahol a tanítás és

a tudományos kutatás elválaszthatatlan egymástól,

ahol találkoznak a tudásuk és ismereteik

bővítésére, elmélyítésére és átadására

kész tanárok a diákokkal, akik hajlandók

e tudás révén gondolkodásukat gazdagítani.

(...) Egy ennyire színes, a társadalmi szükségletekhez

folyton igazodó tudományos és

intellektuális közeg szükségképpen arra ösztönzi

a bölcsész- és társadalomtudományok

művelőit, tanárokat és diákokat egyaránt,

hogy az egyes szaktudományok elsajátítása

és a speciális ismeretek elmélyítése mellett

folyton törekedjenek az egyetemes tudásra,

és otthonukat, az egyetemet olyan valóságnak

tekintsék, amely felülmúlja a földrajzi,

politikai, nyelvi és kulturális határokat, és

így előmozdítja a különféle kultúrák párbeszédét

és kölcsönös megismerését. Karunk

tanárai és diákjai is erre kaptak meghívást.”

A Nexus mint a PTE BTK közérdekű folyóirata

is ezt az irányelvet igyekszik követni.

Teret ad a tudományközi kommunikációnak,

bemutatja a kar sokszínű tudományos munkáját

és eredményeit – támogatva ezzel a kar

intézetei, tanszékei és kutatócsoportjai közötti

kapcsolatháló kiépítését. A kar elektronikus

időszaki kiadványaként évente kétszer jelenik

meg a BTK megújult honlapján, valamint az

egyetem Open Journal Systems (OJS) rendszerében.

A Tartalom rovatcímei is a fent megfogalmazott

törekvést tükrözik. Az Életutak

– Tudományterületek címet viselő interjúk karunk

oktatóinak szakmai munkáját mutatják

be emberközeli módon. A beszélgetés apropóját

a szakmai életút egy-egy mérföldkőnek

számító eseményei jelentik. A Nexus kiemelt

feladatai közé tartozik a tudományos hírek,

közérdekű információk, rendezvények, konferenciák,

előadások és pályázatok bemutatása

is. A könyvajánló rovat a kar oktatóinak

frissen megjelent monográfiáira és szerkesztett

köteteire hívja fel az olvasók figyelmét.

Mindemellett a kar hallgatóinak és oktatóinak

szakmai előrehaladásáról is tájékozódhatnak

(PhD-hírek, habilitációk, kinevezések).

Augusztus 1-jétől nevet változtatott a Bölcsészettudományi

Kar, de a BTK rövidítés

maradt. Az elnevezés azt tükrözi, hogy egyre

nagyobb mértékben, növekvő hallgatói és

oktatói létszámmal sorakoztak fel a bölcsészettudományi

szakok mellé a társadalomtudományi

szakok az elmúlt évtizedek alatt. A

karon a széleskörű oktatási tevékenység mellett

kiterjedt és elismert hazai és nemzetközi

szintű kutatások is folynak. A lap minden

számában szeretnénk kutatóközpontjaink

aktuális projektjeit is bemutatni, valamint

a Kaleidoszkóp című rovatban a sokszínű intézeti

és tanszéki tudományos tevékenységekről

is hírt adni. De nem feledkezhetünk

meg arról a törekvésről sem, hogy Karunk a

hallgatói igényeket szolgálva különböző szolgáltatásokat

is nyújt a tehetséggondozás és a

mentorprogramok területén. A Nexus közéleti

folyóiratként szeretne minél szélesebb olvasói

célközönséghez eljutni korszerű elektronikus

formában, így az ismeretterjesztő cikkek és

recenziók is ezt a tudománynépszerűsítő célt

7

NEXUS | Szerkesztői rovat

szolgálják. Mindezen célkitűzések mellett, a

lap helyt ad tehetséges MA és doktoranduszhallgatók

munkáinak is: könyvismertetéseinek,

beszámolóinak és cikkeinek. Leendő

hallgatóinknak is üzenünk ezzel, hiszen elemző

gondolkodású szakemberekre a legkülönbözőbb

területeken van szükség. Bár a Nexus

alapvetően magyar nyelvű, de – igazodva a

nemzetköziesítési törekvésekhez – angol nyelven

is közöl beszámolókat, összefoglalókat.

Folyóiratunk a Sapere aude horatiusi idézetet

választotta jelmondatául. Utalva arra,

hogy merjünk gondolkodni, alternatív olvasatban

bölcs(ész)nek lenni, és előre tekinteni

a bölcsészet- és tár sa dalomtudományokban, a

múlt ha gyományaiban gyökerezve, a jelenben

élve és a jövő szakmai perspektíváit meglátva.

Szeretettel ajánljuk az olvasók figyelmébe a

Nexus folyóirat első számát!

Szélpál Lívia

Köszönjük az intézeti kapcsolattartó kollégák

együttműködését és munkáját.

Továbbra is számítunk értékes segítségükre,

és várjuk intézeteik aktuális híreit.

A kiadvány 2. számába szánt anyagok benyújtásának határideje:

2021. február 28.

Leendő szerzőink publikációit a Nexus@pte.hu címre várjuk.

8

NEXUS | Tradíció – kooperáció – innováció

BESZÁMOLÓ A MOHÁCS 1526

– KÖRKÉP A BÖLCSÉSZET- ÉS

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN

CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL

A

magyar közélet, s ezzel párhuzamosan

a hazai tudományosság határozott lé pé -

sek kel közelít a mohácsi csata közel gő,

2026. évi ötödik centenáriumához.

A PTE BTK Történettudományi Intézet, a PTE

Egyháztörténeti Kutatóközpont és a Magyar

Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsá

ga II. Filozófia-, Történettudomány- és Néprajz

tudományok Szakbizottsága szervezésében

életre hívott konferencia ezúttal nem egy-egy

kérdés módszeres feldolgozását tűzte lobogójára,

hanem a mohácsi kataklizmáról a bölcsészet-

és a társadalomtudományokban kialakult

kép sok szempontú feltárásának fontosságára

hívta fel a figyelmet.

A tanácskozást Miseta Attila, a PTE rektora,

valamint Heidl György, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Kar dékánja nyitotta meg.

Miseta Attila köszöntőjében felhívta a figyelmet

a közeledő megemlékezés kultúrtörténeti

jelentőségére, valamint bátorította a téma

szerteágazó tudományterületeinek kutatóit,

hogy a rendelkezésre álló időt – anyagi és emberi

erősforrásaikat összefogva – egy közös és

nagyszabású kutatómunka keretében hasznosítsák.

Heidl György pedig kiemelte, hogy

a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

szerepe az intézményi háttér biztosításában

igen jelentős, hiszen a lehető legszélesebb interdiszciplináris

keretet nyújtva fogja össze a

különböző tudományos eredményeket.

Miseta Attila rektor, Heidl György dékán

és Gőzsy Zoltán, a konferencia szervezője

A konferencia résztvevői

A konferencia moderátori tisztét betöltőket

Bagi Dániel egyetemi tanár, Végh Ferenc egyetemi

adjunktus, illetve Fedeles Tamás egyete

mi tanár személyében egyaránt a PTE BTK

TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke

delegálta. Elsőként Gőzsy Zoltán, a PTE

BTK TTI Újkortörténeti Tankszékének vezetője

mutatta be a Varga Szabolccsal (ELKH

9

NEXUS | Tradíció – kooperáció – innováció

BTK TTI, tudományos munkatárs) közösen

szerkesztett, A Magyar Királyság a kora újkorban

című tanulmánykötetet 1 .

Az előadók közül Fedeles Tamás, Máté Gábor,

a Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék

egyetemi adjunktusa, Laczkó András, a

Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító

Irodalomtudományi Tanszék egyetemi

adjunktusa, Vincze Orsolya a Szociál- és Szervezetpszichológia

Tanszék adjunktusa, Görföl

Tibor a Filozófia Tanszék egyetemi docense

képviselte a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Karát. Mellettük a Kar egykori oktatója,

Dévényi Anna tudományos kutató mutatta

be tudományos eredményeit a tanácskozás

ötletgazdájával, Gőzsy Zoltánnal közösen.

Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő hozzászólása

A rendezvényt szervező Gőzsy Zoltán zár szavában

elmondta, hogy a konferencia a tradíció,

a kooperáció, valamint az innováció jelszavai

men tén került megrendezésre. Emellett kifejezte

reményét arra vonatkozóan, hogy a

meg kezdett munka és a jövőbeli kutatások a tanácskozás

sokrétű jellegét megőrzik, sőt talán

még ennél is tágabb perspektívába helyezik.

Laczkó András

A vendégelőadók sorát erősítette B. Szabó János

(Budapesti Történeti Múzeum, ELKH BTK

TTI, tudományos munkatárs), Bertók Gábor, a

Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa,

Buzás Gergely (MNM Visegrádi Mátyás Király

Múzeum, igazgató), Bozóky Anita, a Pécsi

Egyházmegye turisztikai főmun katársa, illetve

Varga Szabolcs is.

1 A Magyar Királyság a kora újkorban. Szerkesztette: Gőzsy

Zoltán – Varga Szabolcs. (Árkádia Kiskönyvtár. Történelem 5.)

Pécs, 2020.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és

Tár sadalomtudományi Kara A mohácsi csata

komplex tudományos feltárása és pedagógiai

disszeminációja című kutatási programjának

nyitó rendezvénye a járványügyi helyzet ellené

re is nagy érdeklődésre tartott számot.

A tanácskozás egyúttal arra is felhívta a figyel

met, hogy az 1526-os kataklizma széles

kontextusba ágyazott vizsgálata csakis interés

multidiszciplináris megközelítés mentén

lehet séges.

RÉSZLETES BESZÁMOLÓ AZ ESEMÉNY RŐL AZ

UJKOR.HU-N OLVASHATÓ.

Kovács István

Középkori és Koraújkori Doktori Program

10

NEXUS | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

„AZ EMBER ÉLETÉBEN VANNAK

FONTOS MÉRFÖLDKÖVEK”

Interjú Spéder Zsolttal

Fotó: Magócsi Márton – Origo

Spéder Zsolt a Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészetés

Társadalomtudományi

Kar Szociológia Tanszékének oktatója,

egyetemi tanár, szociológus és

demográfus, a KSH Népességtudományi

Kutatóintézetének vezetője. Kutatási szakterülete

a család, a termékenység, a családdal

kapcsolatos érték- és attitűdvizsgálatok, a

szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek.

Ezeken a területeken főként ún. követéses

vizsgálatokat végez. 2020. szeptember 3-án

sikeresen védte meg az MTA doktora címre

benyújtott A hazai termékenységi magatartás

nemzetközi összehasonlításban című értekezését.

A bírálók a kiváló doktori értekezés

mellett méltatták több évtizedes tevékeny és

alkotó kutatói munkásságát mind a hazai,

mind a nemzetközi tudományos közéletben.

Spéder Zsolttal az MTA doktora fokozat sikeres

elnyerése alkalmából beszélgettem.

Szívből gratulálunk a fokozat elnyeréséhez!

Hogyan értékeli az MTA doktora fokozatot?

Az ember életében vannak fontos mérföldkövek.

Meghatározóak a családi mérföldkövek,

így a házasságkötés, a gyermekek megszületése,

és aztán amikor a gyerekek kirepülnek

a családi fészekből. Ezekhez hasonlóan a

szakmai életben is eljönnek az efféle fordulópontok.

Az MTA doktori fokozat elnyerését

is ilyennek tartom. Szükségszerű állomás ez

egy olyan pályán, amelyen valaki

folyamatos kutatómunkát végez,

újabb és újabb kérdéseket tesz fel,

elemzi a társadalmi problémákat,

majd meg is írja ezeket, hogy aztán

az eredményeit a különböző publikációs

fórumokon megvédje. Idővel pedig megfogalmazódik

annak az igénye is, hogy érdemes

lenne ezeket az eredményeket összegezni, az

általánosabb tanulságokat megfogalmazni.

Esetemben persze az adott kutatási probléma

– hogy hogyan alakul az ország termékenysége,

és azt milyen erők mozgatják – kimeríthetetlen.

Az összegzés során pedig jól látszik,

hol vannak hiányosságok.

A disszertáció elkészülte után nyilván elégedett

az ember. A bírálatok pedig megerősítettek

abban, hogy jó úton jártam, de felhívták

arra is a figyelmemet, hogy milyen

lehetőségek állnak még előttem. A védést

természetesen ünnepként éltem meg, de –

ahogy arra már utaltam – mérföldkőnek is

tekintem, amelynél egy pillanatra megáll az

ember, aztán folytatja a kutatómunkát.

Mi is együtt ünnepeltünk Önnel, hiszen fokozatszerzése

által egyetemünk is gazdagabb

lett. Mire a legbüszkébb a munkájából?

Nehéz kérdés, mert az elmúlt évtizedekben

sokféle izgalmas kutatásban vettem részt.

Mégis, ha visszatekintek, akkor talán a 2000-

ben elindított Generation and Gender (Nem-

11


zedékek és nemek) kutatási programra vagyok

a legbüszkébb. Ez egy európai kutatási

program, amelyben jelenleg huszonöt ország

szerepel, de vannak már ázsiai tagjai is. A Generation

and Gender Programnak a születése

pillanatától résztvevője vagyok. A koncepció

kialakításában és a program technikai megvalósításában

is volt részem, és ma is tagja

vagyok a kutatásokat felügyelő tanácsadó testületnek.

E program része egy háromévente ismétlődő

adatgyűjtés, kérdőívek lekérdezése,

amely lehetővé teszi demográfiai és szociológiai

események (párválasztás, házasságkötés,

válás, gyermekvállalás, az első munkahely

megszerzése, munkanélkülivé válás, nyugdíjba

menetel) megragadását, értelmezését.

S mivel kutatási területem az elmúlt húsz évben

a gyermekvállalás és a termékenységi

magatartás volt, ez az adatgyűjtés tette lehetővé

a doktori disszertációm megírását is.

Kutatásaim egyik kulcstörténete a gyermekvállalási

szándékok kialakulásának és

azok megvalósításának a kérdésköre. Tehát

az vizsgálom, hogy a modern társadalomban

a vágyak és hitek hogyan hozzák létre a szándékokat,

hogy sikerül-e a szándékainkat valóra

váltani, mik akadályozzák ezeket, milyen

egyéni és társadalmi jellemzők, illetve milyen

feltételek segítenek abban, hogy a terveink

megvalósuljanak. A doktori értekezésem

két fejezete ezzel a kérdéskörrel foglalkozott,

és az egyéb elemzéseimben is nagyon gyakran

használom a Generation and Gender program

biztosította adatbázist. A magyar adatgyűjtésben

tizenöt éven keresztül követtük

emberek életútját. Sokan természetes okok

miatt morzsolódtak le, mások nem voltak

hajandók tovább részt venni. Több mint 16

ezer emberrel kezdtük, és a legutóbbi kérdezési

hullám során közülük kb. 6300-an válaszoltak.

Az életpályájukat, annak különböző

vonatkozásait vizsgáljuk. Hogyan alakult a

munkaerőpiaci karrierjük, a párkapcsolatuk,

az élettel való elégedettségük, de ide tartoznak

a gyermekvállalási szándékok és tervek

is. Ez tehát egy olyan nagy nemzetközi program,

amely lehetőséget teremtett újfajta kutatási

eredmények eléréséhez, amihez persze

rengetek tudományszervezési munkát is bele

kellett adni.

A fiatalabb nemzedékekre iskolateremtő kutatóként

egyértelműen hatással van. A tudományos

előmenetele mely pontján lépett a

PTE BTK kötelékébe, és karunk tudományos

műhelyként milyen hatással van a pályafutására?

Lassan tizenöt éve vagyok a tanszéken. A képzésben

elsősorban a társadalmi problémák

empirikus értelmezésnek fontosságát kívántam

hangsúlyozni. Mivel kutatói pályám első

időszakában a társadalmi egyenlőtlenségekkel,

a szegénység vizsgálatával foglalkoztam,

ez kiváló terepet biztosított. Bár továbbra is

szívesen tanítom a szegénységgel kapcsolatos

ismereteket, jelenleg az óráim a demográfia

kérdései köré szerveződnek. Azt az elvet

igyekszem folyamatosan érvényesíteni az

oktatásban, hogy legyenek elméletileg megalapozott

hipotéziseink, és azokat teszteljük

az adatokkal. Ami a pécsi munkámat illeti,

nagy örömmel oktatok alapképzésben, mesterképzésben

és doktori képzésben egyaránt.

Azt vallom, hogy az oktatás során folyamatosan

újra kell fogalmazni a társadalmi problémák

megértésének kérdésköreit – mégpedig

a képzés különböző szintjeinek megfelelően.

A hallgatók pedig nagyon izgalmas kérdéseikkel

visszacsatolást, és fontos inspirációs közeget

is jelentenek számomra.

Hálás voltam a tanszéki vezetésnek, hogy

nyitott volt az általam kutatott témák tanrendbe

integrálására, és ugyancsak mérföldkőnek

tartom azt, hogy a tanszék vezetőivel,

Gáspár Gabriellával és Füzér Katalinnal vállvetve,

egymást ösztönözve és támogatva ki

tudtuk alakítani a Demográfia és Szociológia

Doktori Iskola (DSzDI) programját, és hogy

az iskola akkreditáláshoz komoly segítséget

kaptunk a dékáni vezetéstől. A DSzDI az or-

12


szágban az egyetlen olyan szociológiai iskola,

ahol demográfiát is lehet tanulni. Ugyanakkor

ne feledkezzünk el a másik két programról

sem: az Addiktológia és a Településszociológia

Programokról. Míg az utóbbi a tanszék

kutatási profiljához illeszkedik, az előbbiben

a Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék,

valamint az Egészségtudományi Kar

meghatározó kutatóinak van kulcsszerepe.

Természetesen e három programon kívül

egyéb – mégis a szociológia diszciplínájához

tartozó – dolgozatok is születnek. Számomra

különösen inspiráló a doktori képzésben való

részvétel, mert új generációkkal találkozunk,

akiknek új kérdései vannak, és adott esetben

naprakészebb technikai tudással is rendelkezhetnek,

mint mi. A témavezetői munka

során lehet a legszorosabban együttműködni

a hallgatókkal, és újfajta kérdéseket megfogalmazni.

A tanszéki kollégákkal való együttműködésben

– túl az oktatáson – egy-egy kutatási

program együttes kivitelezése mindenképpen

megemlítendő. Sajnos ma egyre nehezebb

nemzetközi forrásokhoz jutni, ezért

szeretném elújságolni részvételünket egy

nagy nemzetközi migrációs kutatásban, a

SEEMIG-ben. A magyar felet a KSH-n kívül a

Népességtudományi Kutatóintézet, a Szociológia

Tanszék és Pécs városa képviselte. Végül

a tavalyi év eredménye, hogy az Európai

Történeti-demográfiai Konferenciát Pécsett

rendeztük meg a BTK épületében.

Szívből gratulálok Önnek a Magyar Szociológiai

Társaság Angelusz Róbert Egyetemi

Oktató Díjához, melyet olyan iskolateremtő

tanároknak ítélnek oda, akik sokat tesznek

a leendő szociológusgeneráció kineveléséért,

és az oktatói munkájukban kiemelkedő

teljesítményt nyújtanak. A tehetséggondozás

tekintetében miben látja ennek a területnek

a jövőjét?

Az alap- és mesterképzésen tényleg az a cél,

hogy az alapokat megtanítsuk, és hogy a

hallgatók társadalmi problémákat tudjanak

értelmezni és elemezni. Már itt is fontosnak

gondolom, hogy az ígéretes munkát elismerjük,

azaz kapjanak a hallgatók érdemi

visszajelzést. A tehetséggondozás területén

személyes odafigyelésre és együttes munkálkodásra,

továbbá a tudományos életbe való

bekapcsolódás elősegítésére van szükség. Az

odafigyelést illetően a folyamatos reflexió segíti

leginkább a jelölteket abban, hogy kutatási

produktum jöjjön létre. A reflexió az első

kutatási vázlat megvitatásától az utolsó publikációs

változat megvitatásáig tart. Fontos

lenne tehát a témavezetői munka elismerése,

hiszen ez komoly energiákat igényel. Naprakésznek

kell lenni a releváns szakirodalomban,

folyamatosan el kell olvasni, ki kell javítani

a dolgozatok különböző változatait.

Bizonyos szempontból ez láthatatlan munka,

éppen úgy, mint például a magyartanárok

esetében, akik az érettségi előtt éjjel-nappal

dolgozatokat javítanak. Szerencsés, ha a kutató

pályán induló jelölt és a témavezető kutatásai

között van kapcsolódás, és így egy-egy

kérdésen közösen is dolgozhatnak. Ekkor sok

gyakorlati kutatási tapasztalatot lehet ellesni.

Úgy gondolom, hogy a tehetséggondozásban

a kutatásba való bevonás, a közös kutatási

probléma megvalósítása a kulcsa annak, hogy

a tehetség kibontakozzék. Mely – az elmondottakon

túl – aligha lehetséges a nemzetközi

tudományos életben való részvétel nélkül. Az

elismert hazai és külföldi kutatók meghívása,

a nemzetközi konferenciákon, workshopokon

való részvétel segíti, hogy a felnövekő

tehetségek hamar szembesüljenek a nemzetközi

kutatási standardokkal, naprakészek legyenek

a vezető kutatási kérdéseket illetően,

és megismerkedhessenek a legújabb kutatási

módszerekkel. E gondolatokból egyet-egyet

sikerült megvalósítanunk a Tehetségből Fiatal

Kutató EFOP program keretében. Kiadunk

Mestermunka-díjat a nappali képzésben tanulóknak,

támogatjuk a doktoranduszok intenzív

kutatásait, amelyekben a témavezetők

is részt vesznek. Támogattuk doktoranduszaink

külföldi programokon való részvételét is,

13


és – amíg járvány nem szólt közbe – neves

külföldi kutatók tartottak mesterkurzust. Jó

lenne, ha e programok közül néhány az EFOP

befejezését követen is fennmaradna.

Vannak-e példaképei, akik a tudományos pályán

inspirálták?

Volt szerencsém Andorka Rudolffal (1931-

1997) együtt dolgozni. Valóban szerencsének

tartom, hogy néhány évig együtt dolgozhattunk,

hiszen a kutatáshoz nélkülözhetetlen

skilleket – mint már utaltam rá – nehéz úgy

elsajátítani, ha nincsen napi szintű munkakapcsolatban

az ember a témavezetőjével.

Az együtt kutatás nagyon fontos. Energiát

igényel a kutatótól, de a hallgatótól, a doktorandusztól,

illetve a téma feldolgozójától is.

Andorka Rudolf tanárom volt, példaképem.

A kezdetekben alapvető mutatókat számoltam

neki, és már ekkor megtapasztalhattam,

hogy egy-egy „furcsa” eredmény milyen

szakmai izgalmat vált ki belőle. Később

megosztottuk az elemzési feladatokat, és volt

olyan is, hogy egy tanulmány első változatának

kialakítását rám bízta. Tőle tanultam

meg olyan, elsőre talán érdektelennek tűnő

ismereteket, hogy például a táblázatok fejléceinek

közérthetőnek kell lenni. Több nemzetközi

konferencián vettünk részt közösen,

ahol megtapasztalhattam azt, hogy az alapvető

kérdéseket is újra meg újra fel kell tenni.

Hogy nem szabad szégyenlősnek lenni, merni

kell kérdezni. Andorka széleskörű nemzetközi

kitekintéssel rendelkezett, és nekem is sikerült

már nagyon hamar megtapasztalnom

ennek fontosságát. Hiszen a rendszerváltást

követően – amikor is a pályafutásomat kezdtem

– a nemzetközi fórumok nagyrésze kifejezetten

kíváncsi volt a volt-szocialista országok

kutatóinak tapasztalataira. Magam is azt

vallom, hogy egy kutatónak egyszerre kell

tudnia a hazai érdeklődés igényeinek megfelelni,

ugyanakkor releváns eredményeket

kell közölnie a nemzetközi fórumokon is. Különösen

fontosnak tartom ez az elvet akkor,

ha egy adott tudományágat itthon kevesen

művelnek. És a demográfia ilyen. Még ha a

kvantitatív szociológia művelőit is figyelembe

vesszük, akkor is sokkal kevesebben vagyunk,

mint mondjuk a közgazdászok. Ahol

kicsi a közösség, ott különösen fontos, hogy

a nemzetközi elvárásoknak megfelelő művek

szülessenek, mert ez meghatározóan minősíti

és egyben vissza is igazolja a kutató munkáját.

A tudomány legfontosabb tereit jelentik a

kritikai fórumok. Itt mondjuk el azt, amit tudunk,

és bizony itt veszik mindezt bírálat alá.

Jó példa erre a folyóiratban történő megjelenés.

Az elkészült műveket a rangos folyóiratokban

nem csak elolvassák, hanem érdemi

kritikát is kapunk, amelynek eredményeként

nem egyszer át kell dolgozni az elemzést.

Noha ez nem örömteli, tapasztalataim szerint

segít abban, hogy a majd megjelenő cikk minősége,

olvashatósága javuljon. Ezért tartom

személy szerint fontosnak a tudományos cikkek

bírálatát. Érdemi kritika nélkül nem tud

a tudomány fejlődni. S itt természetesen a jóindulatú

érdemi kritikára gondolok.

Viszonylag korán bekapcsolódtam a hazai

és nemzetközi tudományos közéletbe. Számos

hazai és külhoni kollégával dolgoztam

együtt, és tőlük is nagyon sokat tanultam. A

közelmúltban a milánói Bocconi egyetemen

tanító Francesco Billarival, a Bécsben dolgozó

bolgár Dimtar Philipovval, korábban pedig

Roland Habichhal a berlini WZB-ből többször

dolgoztunk együtt fontos kutatási projekteken.

Laurent Toulemon a párizsi INED-ből

mindig elkápráztat tudásával, és Jan Hoem,

aki a rostocki Max-Planck Institute for Demograhy

alapító igazgatója volt, kitüntetett közvetlenségével,

és számtalanszor meglepett

lényeglátó kritikai kérdéseivel. Nem véletlen,

hogy elengedhetetlennek tartom a nemzetközi

kitekintést, az összehasonlítást is. Ez segít

ugyanis abban, hogy a kutató adott esetben

képes legyen meghatározni azt, hogy a vizsgált

jelenségek körül, mi az, ami „speciálisan

magyar”, és mi az, ami általánosabb, emberi.

Azt szoktam mondani, hogy csak a nemzet-

14


közi perspektívában való összehasonlításban

láthatjuk a magyar érdemeket és hiányosságokat.

Számomra fontos tudni, hogy az adott

jelenség más országok esetében hogy jelenik

meg. Ha például alacsony a termékenység,

akkor ez vajon „magyar átok”, vagy valamilyen

általános, több országra is jellemző fejlődési

tendencia. A nemzetközi összehasonlítás

mutatta meg például, hogy a Kádár-rendszerbeli

életszínvonal eredményeinek nagy ára

van, hiszen mindeközben csökkent a férfiak

várható élettartama. Többek között ezért is

vettem részt az 1990-es évek elejétől nemzetközi

összehasonlító vizsgálatokban.


A hallgatókkal milyen kapcsolatot ápol?

Vizsgáztatás, tudományos kutatás, oktatás

– mely tevékenység áll Önhöz a legközelebb

ebből a szempontból?

Nyilván az oktatást szeretem a legjobban, és

a vizsgáztatást a legkevésbé. Holott az utóbbit

fontos mércének tartom, hiszen kiderül,

hogy mi az, amit sikerült átadnom, és mi az,

amit esetleg pontosítani kell még.

Mivel tölti szívesen a szabadidejét?

Mondhatnám, hogy kutatással, de természetesen

van egy másik oldalam is. Szeretek

utazni, túrázni, biciklizni, olvasni, színházba

járni. Tehát klasszikus szabadidős tevékenységeim

vannak.


„NEM KELL FÉLNI KÉRDÉSEKET

FELTENNI”

Interjú Erát Dáviddal

Erát Dávid a PTE BTK Szociológia

Tanszékén végzett

szociológusként. A tanszéken

2018 ősze óta dolgozik, főleg

módszertani, demográfiai és szociológiaelméleti

kurzusokat oktat tanársegédi

beosztásban. Kutatásait – Spéder Zsolt tanítványaként

– elsősorban demográfiai témakörökben

végzi. Szakterülete a párkapcsolatok,

azon belül a partnerszelekció és a válások

kérdése, de emellett vallásszociológiával és a

devianciák vizsgálatával is foglalkozik.

A Replika társadalomtudományi folyóirat gondozásában

2020-ban Koronavírus idején címmel

e-könyv jelent meg, melyben Erát Dávid

is jegyzett egy tanulmányt A „koronaválások”

jelensége és lehetséges magyarázatai címmel.

Ennek kapcsán arra a kérdésre kerestem a

választ, hogy hogyan küzd meg a sokunk által

tapasztalt helyzettel egy párkapcsolat, és

mi várható a válások számát tekintve. A koronavírus

világjárványa nemcsak egészségügyi

és epidemiológiai kihívást jelent az emberiség

számára, hanem sorsdöntő hatással

bír a hétköznapi életünkre és próbára teszi a

közösségi életet, annak intézményeit. Mindezen

túl pedig paradigmaváltást eredményez a

társadalomtudományban is, hiszen a felmerülő

kérdésekre szükségszerűen igyekszik

reagálni.

Elsőként azt szeretném megtudni

Tőled, hogy mit takar a „koronaválások”

jelensége?

A „koronaválások” új kifejezés, mely

új jelenségkört próbál lefedni. Egy angol

nyelvű tanulmányban olvastam, és megpróbáltam

magyarra fordítani – némi iróniával

és humorral. Mivel demográfiai kérdésekkel

foglalkozom, adott volt a téma, vagyis kíváncsi

voltam arra, hogy a párkapcsolatok hogyan

reagálnak a koronavírus-világjárvány

jelentette új helyzetre. A Replika felhívására

több kollégám is írt tanulmányt. A társadalomtudományok

művelői – mind nemzetközi,

mind hazai szinten – folyamatosan értelmezik

azt, hogy milyen társadalmi változások

járnak a járvány nyomában. És – ami talán

még ennél is érdekesebb – próbálják azt is

megjósolni, hogy mi fog történni társadalmi

szinten. Ami már most is látható, hogy Kína

egyes érintett tartományaiban jelentősen

megugrott a válások száma a vírus megjelenése

után. Az viszont egyelőre kérdéses,

hogy e válások esetében a „szokásos” válások

pótlásáról volt-e szó (hiszen a karantén után

újra ki lehetett járni az elmaradt ügyeket elintézni),

vagy ténylegesen „pluszválásokról”.

Biztosan ez csak évek múlva a demográfiai

mutatók vizsgálatával fog kiderülni.

Sejtésem szerint azonban itt nagyrészt új

válásokról van szó. Egyértelmű, hogy a karanténhelyzet

az együtt élőket új kihívásokkal

állította szembe. Az összezártság egy-

16


részt megbontotta a kapcsolati dinamikát, új

szerepek születtek a gyerekek oktatásával, a

munkavégzés formájának a megváltozásával

kapcsolatban. Másrészt az összezártság is

terhet jelenthet, hiszen az emberek folyamatos

interakcióra vannak kényszerítve. Olyan

ez, mintha többévnyi együttlétet szimulálnánk

hetek, hónapok alatt. És akkor még nem

említettem olyan külső tényezőket, mint az

anyagi bizonytalanság vagy az egészségügyi

kockázat. De ez tipikusan olyan feltevés, ahol

szeretném, ha nem lenne igazam.

Az általad említett tendencia vajon új kapcsolatok

születését vonja maga után, vagy több

lesz az egyedülálló ember? „Emberszigetek”

lesznek vagy erősebb párkapcsolatok?

Jó kérdés! Ha abból indulunk ki, hogy az emberek

szeretnek párkapcsolatban élni, akkor

az valószínűsíthető, hogy a kapcsolatok felbomlása

után majd születnek újak. Ugyanakkor

egyre több a szingli. Ennek az is lehet az

oka, hogy manapság az emberek megengedhetik

maguknak, hogy egyedül maradjanak.

Párkapcsolatba – általánosságban – azért éri

meg belépni, mert az élet nehézségeit ketten

könnyebb megoldani. A párkapcsolat sosem

fog „kimenni a divatból”.

Annyi biztos, hogy a jelenlegi helyzet megviselte

a kapcsolatokat, de ugyanakkor arra is

utalnak jelek (főként a randiappokat használók

esetében), hogy még a karantén idején is

van lehetőség új kapcsolatok indítására.

Ez attól is függ, hogy mikortól lesz megfelelő

mennyiségű adat, illetve kellő rálátás a

helyzetre. Érdekes lehetőség egyfelől annak

a mérlegelése, hogy ez egyedi periódus-e az

emberek életében, vagy tudunk-e majd öszszehasonlító

vizsgálatokat végezni a koronát

megélt és nem megélt tipológia mentén. Elképzelhető

másfelől viszont az is, hogy a vírus

velünk marad, és ebben az esetben szép

lassan hozzászokunk majd. Ennek megítélése

a szokásos mutatókkal még évek kérdése.

A témát jelenleg Rövid Irénnel, a KSH

elemzőjével és Füzér Katalin tanszékvezető

asszonnyal folytatjuk egy tanulmányban.

Statisztikai modellek segítségével azt vizsgáljuk,

hogy különféle társas és társadalmi

kapcsolatok hiánya milyen hatással van az

egyén élettel való elégedettségére. Feltételezzük,

hogy a koronavírus okozta korlátozások

hatására limitáltak lesznek az egyének szociális

kapcsolatai is, melynek nyilvánvalók a

negatív következményei az egyén szubjektív

jóllétére.

2020 februárjától dolgozol tanársegédként

a Szociológia Tanszéken. Milyen kötődésed

van a pécsi bölcsészkarhoz?

Elég erős a kötődésem Pécshez is – hiszen itt

születtem –, és a Karhoz is. A Tanszéken végeztem

a BA és az MA képzést. Jelenleg is itt

folytatom a tanulmányaimat a PhD-képzés

keretében. A doktori disszertációmat PTE

Demográfia és Szociológia Doktori Iskolában

írom Spéder Zsolt témavezetése mellett. Ebben

a tekintetben érdekes helyzet volt, hogy

akik korábban tanítottak, azok jelenleg a kollégáim.

Számomra ez az első hetekben biztos

furcsább volt, mint számukra, az viszont jó

érzéssel töltött el, hogy támogatást és közvetlenséget

tapasztaltam a részükről.

Tervezel-e a jövőben ezzel a témával behatóbban

foglalkozni?

Említetted, hogy Spéder professzor úr a témavezetőd.

Tekinthető ő ebből a szempontból

példaképednek?

Mindenképpen! Mind haza, mind nemzetközi

szinten kiváló és elismert szaktekintélynek

számít a demográfia területén. Már a BA képzés

első félévében is tanított, és később is kiváló

előadásai voltak. Olyanok, amelyek után

az embernek nehéz volt nem „rákattania”

17


egy témára. Egy ilyen óra után döntöttem a

PhD-dolgozatom témája mellett is, és ezért

választottam őt témavezetőmnek – mely kérést

szerencsére elfogadta.

A doktori témám munkacíme Az asszortatív

párválasztás különböző mintázatai és hatása a

párkapcsolat minőségére és stabilitására. A dolgozat

fő kérdése, hogy egyfelől a férfiak és

nők relatív státusza (például, hogy ki keres

többet vagy kinek van magasabb végzettsége)

hogyan változik egy adott társadalomban és

a párkapcsolatokon belül, illetve hogy milyen

hatása van a relatív helyzetnek a kapcsolat

minőségére, illetve a válás esélyére. Az egész

téma egyébként onnan jött, hogy az egyik óra

után a tanár úr beszélt az Életünk fordulópontjai

címet viselő hazai kutatási programról, és

hogy ennek keretében olyan érdekes kérdésekkel

lehetne foglalkozni, mint a párválasztás.

Lényegében így kezdődtek el a kutatásaim.

Míg korábban a vallásszociológiai kutatásaim

során, ha érdekelt egy téma, gyors válaszokat

igyekeztem keresni. Ebben az esetben

viszont inkább egyre több és több kérdéssel

szembesültem. Nem mellesleg Spéder professzortól

is rengeteg inspirációt kaptam.

Erőssége, hogy úgy tud irányt mutatni, hogy

közben hagy kibontakozni. Nagyon jó érzéke

van a szakma szeretetének átadásához.

De nem véletlenül maradtam a tanszéken.

Az, amit Spéder tanár úrról elmondtam, jól

jellemzi a korábbi tanáraimat, a jelenlegi

kollégáimat is. A Szociológia Tanszéken van

egy nagyon jó értelemben vett közvetlenség,

amely szakértelemmel és tárgyi tudással párosul,

és szerintem ezt a hallgatók is érzik –

akár elméleti kérdésekről, akár módszertanról

van szó. Oktatóként is mindig így tudtak

nyitni felém.

Az utóbbi években mindezen kívül is sikerült

hasonlóan lelkes személyekkel együtt

dolgoznom. A Pszichológia Intézetből Vincze

Orsolyával dolgozom együtt több tanulmányon,

melyek esetében módszertani kérdésekkel

kapcsolatban kerültem be a kutatásba.

Mindez a változatos szellemi közeg inspirálóan

hat rám.

Milyen céljaid vannak?

Kutatóként természetesen szeretnék tudományos

fokozatokat szerezni, de oktatóként

is fejlődni szeretnék. Próbálok a nemzetközi

tudományos színtéren is jelen lenni: voltam

Bécsben és Firenzében is konferencián. Az

idén adtam volna elő az Európai Populációs

Konferencián (European Population Conference

2020), amely kétévente kerül megrendezésre,

és szakmailag óriási esemény, de a járványhelyzet

miatt lemondásra került.

A doktori iskolánk, mely szakmailag nagyon

ösztönző közeg, minden évben igyekszik

meghívni egy nemzetközileg elismert

vendégelőadót. Ezekből a szakmai beszélgetésekből

sokat lehet profitálni.

Rövidtávon nyilván a disszertációm benyújtása

a célom, de ezenkívül haladok a kutatómunkámmal

is. Jelenleg egy olyan tanulmányon

dolgozom, amelyben 27 európai ország

páválasztási mintázatát vizsgálom. Mindezek

mellett dolgozom még a Felsőoktatási Intézményi

Kiválósági Program (FIKP) keretében

is, Füzér Katalinnal és Rövid Irénnel írunk

most egy közös tanulmányt, valamint Huszár

Ákossal (Tudományos munkatárs [MTA TK

SZI]) tervezzük Bukodi Erzsébet egy-két tanulmányát

folytatni.

Mit szeretsz jobban: oktatni, vizsgáztatni,

szakmai műhelyben tevékenykedni, kutatni,

írni?

Közhelyes, de igazából minden aspektusát

imádom a munkámnak, ezért mindenre egyre

több időt szeretnék szánni. Oktatni szeretek,

mert kihívást jelent az, hogy egy-egy

előadás anyagát érdekessé tegyem, illetve

18


hogy érthetően tudjam átadni a módszertani

tudást – remélhetőleg hasonlóan jó módon,

mint ahogy én anno tanultam. Szakmailag

ezt is fontosnak tartom, hiszen frissen tartja

az embert, újat és okosat kell mondani, amihez

pedig naprakésznek kell lenni a szakmában.

Amikor van, a kutatási anyagaimat is

bevonom az órákba. A tudományos írásművet

például jól lehet tanítani a korai kézirataimmal.

Ezekben annyi szerkesztői javítás

van, mint egy alsós általános iskolás nyelvtan

dolgozatában. Így igazából a kutatás táplálja

az oktatást, ami pedig visszahat a kutatásra

egyfajta körfogást teremtve.

Szóval mindenben szeretnék jobb lenni, de

az idő véges persze. Erős támaszt nyújt a párom,

aki szintén szociológiát végzett, és jelenleg

emberi erőforrás tanácsadó MA képzésben

vesz részt. Sok a közös témánk, támogat,

összetart, amikor inkább szétesés felé hajlok.

Fiatal oktatóként hogyan alakult a kapcsolatod

a hallgatókkal?

Még az első óráimon sem éreztem azt, hogy

bármiféle gondot okozna a hallgatók részéről

az, hogy közel vagyunk életkorban. A kihívást

inkább onnan éreztem, hogy tudok-e

elég érdekes előadást tartani, amire megéri

bejárni. Egyelőre jó visszacsatolásokat kaptam,

de persze van hova fejlődni.

Alapvetően közvetlen vagyok hallgatókkal.

Ennek előnye, hogy ténylegesen ismerem

is őket: tudom kit hogyan érdemes oktatni,

mire kell figyelni, milyen időbeosztással érdemes

dolgozni, vagy éppen kinek lehet plusz

anyagokat küldeni. Ez részben szerintem a

tanszék közvetlen hangulatának is köszönhető.

A gyakorlati órák szerintem kifejezetten

meg is kívánják ezt a fajta közvetlenséget. Így

eredményesebb a módszerek átadása. Ha tehát

például valakiről az egyik órán kiderül,

hogy a középiskolában nem értette meg pontosan

a valószínűségszámítás elméletét, és tegyük

fel, vagyunk harmincan a csoportban,

akkor kell olyan bizalmi kapcsolatnak lennie

tanár és hallgató között, hogy az illető el

merje ezt mondani az órán vagy óra után. De

általánosságban is fontos az ilyen szemlélet

átadása a hallgatók felé: nem kell félni attól,

hogy az ember realizálja azt, hogy hirtelen

valamit nem ért, és nem kell félni kérdéseket

feltenni. Ez vezet tudáshoz.

Milyen módon építed a tudományos karriered?

Minden nap olvasok, és a munkámmal kapcsolatban

gyakran kérek tanácsot a tanszéki

kollégáktól.

Tudományos tekintetben több hallgató-orientált

dologban is részt veszek: egyre nagyobb

számban vannak szakdolgozóim, egyikük-másikuk

gondolkodik TDK-ban is. Ami

a tehetséggondozást illeti a nyár folyamán

oktató voltam az Evangélikus Roma Szakkollégiumban.

Tudatos időbeosztás mellett nagyon

figyelek arra, hogy haladni kell a doktori

disszertációval és a kutatómunkákkal. A

stagnálás nem vezet sehová, ezért mindennap

írok. Nagy hangsúlyt fektetek a napom

megtervezésére, elengedhetetlen képesség a

tudományos munkához az időmenedzsment.

A munka mellett természetesen fontos,

hogy az ember egy bizonyos mértékű „rendes

életet” is fenntartson. Azt szoktam mondani

viccesen, hogy könnyebb a disszertációt

megírni, mint néha engem elviselni. A párom

rengeteget segít abban, hogy sikerüljön

lelkileg lerakni a munkát, amikor le kell. E

mellett van egy Irén nevű macskám is, bár

ő inkább a jegyzeteket szereti megenni. Szabadidőmben

főleg sportolok, illetve zenélek.

Régen még zenészi törekvéseim is voltak, de

az igazi szerelem a szociológia lett.

19


„A RÉGIÓ TÖRTÉNETÉBEN MÉG

RENGETEG FEHÉR FOLT VAN”

Interjú Márkus Beátával

Márkus Beáta történész,

a PTE BTK Történettudományi

Intézet Német

Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Alapítványi Tanszék

oktatója, a Magyarországi Németek Országos

Önkormányzatának tagja, a Magyarországi

Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi

Körének alelnöke, a Gulág- és Gupvikutatók

Nemzetközi Társasága tagja. 2020. szeptember

29-én jelent meg „Csak egy csepp német

vér.” A német származású civilek Szovjetunióba

deportálása Magyarországról 1944/1945 című

monográfiája. A beszélgetésre a könyv megjelenése

nyújtott alkalmat.

Miről szól a könyved?

A kötet alapját a német nyelvű

disszertációm jelenti, melyet én

fordítottam magyarra 2019-ben.

Közel 10 éve foglalkozom a német kisebbség

II. világháború végi Szovjetunióba

hurcolásával. A kötet elsősorban levéltári

kutatásokra alapul, személyes történetek, interjúk

kevésbé jelennek meg benne – szemben

a korábbi „Messze voltam én fogságban,

nagy Oroszországban.” Magyarországi németek

szovjet kényszermunkán 1944/1945-1949 (2013)

című könyvemmel. Azt vizsgáltam országszerte,

hogy 1944/1945 fordulóján, amikor

kihirdették, hogy a „német származásúakat”

a Szovjetunióba kell deportálni, ki számított

egyáltalán németnek. Ki döntött erről,

ki választotta ki, hogy kiket kell ténylegesen

elvinni „malenkij robot”-ra. Mi alapján döntötték

ezt el, és ki vett részt a döntésben és

a végrehajtásban a szovjet katonákon kívül.

Ez egy országos összehasonlítás meglehetősen

széles forrásbázissal. Sok tekintetben

áthágja a mai emlékezetpolitika által sugallt

fekete-fehér képet a témáról, mivel arra az elhallgatott

kérdésre keres és ad választ, hogy a

szovjet katonák mellett milyen szerep jutott a

magyar közigazgatásnak az akció végrehajtásában

a német kisebbség kollektív felelősségvonásának

részeként.

A könyvemet hiánypótló alapmunkának

szánom, amely reményeim szerint igazodási

pontot fog jelenteni a téma kutatóinak, a téma

20


iránt érdeklődőknek és az érintetteknek, valamint

leszármazottaiknak – és választ ad olyan

elfeledett kérdésekre, amilyenek az én családom

történetében is szépszerével akadtak.

Mi motivált téged a kutatásodban?

Tíz évvel ezelőtt kezdtem el a témában kutatni.

A családomat érintette a deportálás, ezért

többet akartam róla megtudni. Abban az időszakban

nem találtam olyan szakirodalmat,

amely érdemben tájékoztatott volna. Az első

indíttatásom ez volt, egyszerűen tudni akartam

mi és miért történt 1944/1945-ben. A személyes

és a szakmai motiváció találkozott, és

hamar felfedeztem a közösségi érdeklődést is

e témában. Amikor előadást tartottam – akár

itt, akár az ország bármely másik részében –,

elértem vele egy érdeklődő közösséget, akik

kérdeztek, megtiszteltek a saját történeteikkel,

és éreztették velem, hogy amin dolgozom,

az nekik éppúgy fontos, mint nekem. Ez

a lázas motiváció hajtott előre, és a könyvem

köszönetnyilvánításában is leírtam, hogy a

tudományos előmenetelen messze túlmenően

egyszerűen szerettem volna visszaadni

en nek a több tízezer embernek a történetét,

amely eddig nem volt méltó módon feldolgozva.

Mi a kötődésed a PTE-hez?

A PTE-n tanultam, itt kezdtem meg 2007-ben

az egyetemi tanulmányaimat. Számomra a

PTE volt a nagybetűs egyetem, az origója annak,

hogy mit jelent egyetemre járni, mi az

egyetemi élet. Később jártam más felsőoktatási

intézményekbe is – külföldön, Budapesten

–, de mindet Pécshez hasonlítottam. Láttam

jobb és rosszabb gyakorlatokat, mégis

alapvetően a PTE-hez van mély kötődésem.

Már hallgatóként is azt láttam az egyetemen,

hogy ez egy végtelenül nagy tudástárház hatalmas

potenciállal, amit sajnos többnyire

se az itt dolgozók, se a hallgatók nem használnak

ki. Gondolok itt arra, hogy egymás

mellett, sokszor tényleg egy épületben dolgozunk

másokkal, pl. bölcsészek a TTK-sokkal,

és párbeszéd helyett elmegyünk egymás

mellett, ahelyett, hogy tanulnánk egymástól.

Annyi izgalmas terület és tudás van ebben

az intézményben, de általában az embernek

az ideje és az információja sincs meg, hogy

hozzáférjen. Az lehetne az igazi interdiszciplinaritás,

ha élnénk a lehetőségeinkkel. Emlékszem,

vidéki BA hallgatóként a lyukasóráimban

időnként beültem a földrajzosok

óráira. Szerettem a csillagászatot és a társadalomföldrajzot,

utóbbi sokban bővítette a

saját tudományterületemről alkotott elképzeléseimet

is, és persze másképp ült az ember

órákon, ha tudta, nem kell zárthelyit írni,

vizsgázni, csak azért ment be egy előadásra,

mert az érdekelte. Valamiért ezek a „lopva látogatott”

órák jutottak a kérdésről eszembe,

mert ez emlékeztet arra, hogy a pécsi egyetemen

mennyi rendkívül izgalmas tudomány

van jelen azok legkiválóbb képviselőivel, csak

sajnos önszorgalom nélkül ebből az egyén

csak töredéket érzékel tanulmányai, munkája

során. Én azt gondolom, teljesen mindegy,

mikor mit mondanak a statisztikák, az ország

egyik, ha nem a legjobb egyeteme vagyunk.

Mióta működik a PTE BTK Történettudományi

Intézet Német Történelem és Kultúra

Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéke?

Mi volt az indíttatása?

A baranyai régió, ezen belül is Pécs, a magyarországi

német kisebbség (egyik) legnagyobb

központja. A legalkalmasabb arra, hogy itt

olyan intézmény működjön, amely a Magyarországon

élő német kisebbségek kultúráját és

történetét kutatja. Kifejezetten ilyen célú intézmény

nincs másik, tanszékünk egyedülálló

a maga nemében. Létrejötte a 2000-es évek

közepére nyúlik vissza. Ekkor kezdődtek meg

a tárgyalások a német fél és a pécsi egyetem

között arról, hogy a PTE BTK Történettudományi

Intézetén belül olyan alapítványi

tanszék létesüljön, amely tevékenységének

21


középpontjában a német történelem és kultúra

Délkelet-Közép-Európában, valamint

a 18–20. századi magyar-német kapcsolatok

kutatása, oktatása és megismertetése áll. A

Tanszék 2007-ben kezdte végül meg a munkáját,

2012 óta pedig a magyar állam vette át a

finanszírozását. Az itt dolgozók a Történettudományi

Intézet és a Germanisztika Intézet

hallgatói számára kínálnak kurzusokat magyar

és német nyelven, részt vesznek mind a

diszciplináris, mind az osztatlan tanárképzésben,

illetve a doktori iskola munkájában.

Az oktatási tevékenység mellett a tanszéken

folyamatosan zajlanak a német kisebbség történetével,

kultúrájával kapcsolatos kutatások,

és nagy hangsúlyt helyezünk ezek eredményeinek

ismertetésére, prezentálására mind a

tudományos világban, mind a német kisebbségi

közösség számára. A tanszék eddigi működése

során számos rendezvény szervezésében

vállalt részt, munkatársai pedig számos

publikációban adtak számot az itt végzett

munkáról.

Jómagam 2018 őszén kezdtem el itt dolgozni

Tóth Ágnes akkori tanszékvezető asszony

megkeresésére. A kutatási területemhez és a

személyemhez a tanszék profilja tökéletesen

illeszkedett, ezért is vállaltam el a munkát

itt Pécsett. Családom révén a német kisebbséghez

tartozom, baranyai születésű vagyok,

Mecseknádasdról származom, a PTE-n tanultam,

az itt élő német kisebbségről és számára

végeztem a kutatásaimat. Adta tehát magát,

hogy egy olyan intézménynél folytassam a

tudományos tevékenységem, amely azzal

a célkitűzéssel jött létre és működik, hogy

a magyarországi németség történetének fő

kutatóhelye legyen. A tanszék tudományos

és közéleti munkája aktív, tudományos és

ismeretterjesztő előadásokkal, publikációkkal,

rendezvényekkel, rendhagyó történelemórákkal

gazdagított. Ezt az irányultságot

igyekszem magam is képviselni, számomra

fontos, hogy a közösség igényeit minél jobban

lefedjük.

Mi a jövőképed, a terveid?

Német nyelven a könyvem jövőre fog megjelenni,

többek közt ezen dolgozom. Emellett

folyamatban van új kutatási projektem is,

amely a német kisebbség történetének újabb

elhallgatott fejezetét vizsgálja, nevezetesen

a Waffen-SS sorozásokat, hogy ezek hogy

zajlottak lokális szinten. Bízom benne, hogy

ezzel a kutatással tudok a következő néhány

évben mind belföldön, mind pedig külföldön

haladni és újabb eredményeket elérni, hogy

újabb tabutémát tárhassak fel. A cél az, hogy

monográfia és forráskiadvány is készüljön,

esetleg majd egyszer habilitáció is. Ebbe a

projektbe a vírushelyzet most sajnos beleszólt,

ennél fogva az időbeliséget kicsit nehezebb

megtervezni.

Noha a kutatás számos helyszínen és intézményben

zajlik, részben azért Pécshez köthető,

mert a magyarországi német mozgalmak

a két világháború között intenzíven működtek

itt, sőt ebből a térségből indultak ki, és a

főváros környéke mellett Baranya és Tolna

vármegyében voltak a legnépszerűbbek. A

legtöbb embert itt érték el, ahogy a részben

általuk közvetített SS-toborzások is. Abszolút

indokolt tehát egy lokális mélyfúrást ebben

a régióban elvégezni. Minden kutatás hozzátesz

az azt befogadó egyetemhez, de a projektemnek

véleményem szerint valóban itt van a

helye intézményünkben, az Alapítványi Tanszék

keretében: ezt a témát itt kell kutatni és

itt kell majd oktatni is.

Mit jelent számodra a Heinek Ottó Díj?

Mindenkinek öröm, ha elismerik a munkáját.

Sajnálatos módon 2018-ban elhunyt Heinek

Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának

(MNOÖ) vezetője. A szervezet

2019-ben emlékére díjat hozott létre. Én

éppen abban az évben védtem a disszertációmat,

így én kaphattam meg először ezt a díjat

megosztva Dr. Bechtel Helmut Hermannal

(KPVK). Ez a díj azért fontos számomra, mi-

22


vel a német közösség részéről is visszajelzés

volt a munkámról, hogy méltatják és értékelik,

visszajelzés, hogy tényleg érdemes volt.

Vannak-e/voltak-e példaképeid, akik inspirálták

a tudományos pályán?

Nehéz kérdés, inkább mentorokról tudnék

beszélni. Az egykori témavezetőim nagyon

sokban segítették a munkámat. A PhD-projektem

mentora az alapítványi tanszék első

vezetője, Gerhard Seewann professzor volt,

míg a mesterképzés során Vitári Zsolt. Rajtuk

kívül mindenképp kiemelném mentoromként

Tóth Ágnest, akitől rengeteg segítséget,

inspirációt, ötletet, beszélgetést kaptam. Női

történészként és az általam is vizsgált témák

úttörő kutatójaként példaértékűnek tartom a

munkásságát.

Mivel töltöd az idődet legszívesebben, amikor

dolgozol (oktatás, vizsgáztatás, szakmai

műhelyben tevékenykedés, írás, kutatás)?

Semmiképpen nem vizsgáztatással…

Előbb voltam kutató, mint oktató, ami

pedig alapvetően egyéni tevékenység. A

PhD-projektem kutatási fázisát nagyon élveztem,

a külföldi kutatásokat is, de főleg azt,

hogy jártam az országot. A 19 megyei levéltárból

10-be jártam hetekig-hónapokig, és

közben rengeteget tanultam Magyarországról.

Szintetizálni és írni, főleg idegen nyelven,

nagy kihívás volt, de az eredmény felől nézve

elégedett vagyok, és van valami csodálatos

abban, amikor a rengeteg összegyűjtött információból

összeáll valami egész – a történet,

amit én írtam meg.

2018-ban a PTE munkatársaként kezdtem

el állandó jelleggel oktatni, ami számomra

nagy kihívás volt. Egyáltalán nem tartom magától

értetődőnek, hogy attól, hogy valaki jó

kutató, képes a tudást egyben, mégis strukturáltan,

érthetően átadni is. Bízom benne,

hogy sikerült felnőni ehhez a feladathoz is.

Azáltal, hogy a hallgatók számára viszonylag

új módszereket, témákat és területeket tudok

beemelni az oktatásba, betekintést nyújtani

a nemzetközi idegen nyelvű szakirodalomba,

talán tudok valami újat mondani nekik.

Igyekszem olyan érdekes témákhoz nyúlni,

amelyek az én itthoni képzésemből hiányoztak,

és főleg a nemzetközi tapasztalataimra

építve tartani az óráimat. Hogy ki tudjak tölteni

90 perces órákat anélkül, hogy azt látnám,

hogy valaki már az okostelefonján nézi

az időt. Jó érzés, amikor az órák után a hallgatók

ott maradnak, kérdeznek, még többet

akarnak tudni. Vagy ha valaki a következő

félévben is jön az óráimra. Úgy érzem, hogy

a kutatás mellett az oktatásban is megtaláltam

önmagamat, és tudok pluszt adni a hallgatóinknak.

Hamar lettek szakdolgozóim, és

nagyon bízom benne, hogy az általam kutatott

szakterületeknek is sikerül megnyernem

minél több hallgatót, hogy TDK dolgozatban,

szakdolgozatban, saját projektekben foglalkozzanak

ilyen témákkal. Szeretném rávezetni

a hallgatókat arra, hogy a régió történetében

még rengeteg fehér folt van. Vannak ösztöndíj

és pályázati lehetőségek, érdemes ezzel foglalkozni

közép- és hosszú távon is.



„ENNEK MÉG MINDIG VAN

TÉTJE, MINDIG LESZ TÉTJE”

Interjú Kisantal Tamással

Kisantal Tamás a Magyar

Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Modern

Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti

Tanszékének oktatója, akivel a

2020 szeptemberében megjelent negyedik

könyve, Az emlékezet és a felejtés helyei. A vészkorszak

ábrázolásmódjai a magyar irodalomban

a háború utáni években kapcsán beszélgettünk.

Miről szól a könyved?

A kötet több éves kutatás eredményeképp

született meg, és a vészkorszak ábrázolásáról

szól a második világháborút közvetlenül

követő időszakban. Az 1945-től

az 1950-es évek közepéig tartó

időszak irodalmi, kulturális fejleményeit

vizsgálom. Szándékosan

nem holokausztot mondok, hanem

vészkorszakot, mert a könyv egyik alaptézise

szerint, ha meg akarjuk érteni e korai

szövegeket, mindenekelőtt nem a mai előfeltevéseink

(vagyis a holokauszttal kapcsolatos

mai nézőpontok) felől kell elemeznünk őket,

hanem saját kontextusukba kell ezeket viszszahelyeznünk.

Tehát nem az 1970 és 1980-as

években kialakult holokausztdiskurzus felől

próbálom meg olvasni és értelmezni ezeket a

műveket, hanem azt vizsgálom, hogy mit jelentettek,

hogyan működtek saját korukban,

hogyan beszéltek a háborús atrocitásokról

és a zsidóüldözésekről. Többször visszatér a

könyvemben a kérdés, hogy „miről beszéltek,

amikor a közelmúltról és a vészkorszakról

beszéltek”. Szerintem ugyanis legtöbbször

valójában nem a vészkorszakról, nem a zsidóüldözésről

folyt a kommunikáció, hanem

inkább ezeken keresztül beszéltek más problémákról.

Amikor elkezdtem kutatni, nagyon meglepődtem,

hogy mennyi korabeli szöveget találtam

róla. Van (illetve sokáig volt) ugyanis egy

közhely a holokausztdiskurzusban, amely

szerint a háború végét követő első évtizedeket

abszolút hallgatás jellemezte. Kulturális traumaelméletek

szeretik hangoztatni a túlélőket

hallgatásra kényszerítő elfojtást. Emellett

történelmi szövegek sokszor kiemelik, hogy a

24


különböző országokban (főleg a keleti blokk

államaiban, de időnként Nyugaton is) politikailag

is „kellemetlen” volt a téma, nem, vagy

csak igen szűk körűen lehetett róla hivatalos

csatornákon keresztül beszélni. Ám amikor

kutakodtam, nagyon meglepődtem, mennyi

szöveg jelent ekkoriban a témáról magyarul.

Persze ez sem újdonság, a pár éve elhunyt

brit történész, David Cesarani a „hallgatás

mítoszának” nevezte ezt a meggyökeredzett

előfeltevést, amelyet ő angol forrásokat vizsgálva

döntött meg.

Van például egy fejezet egy manapság is viszonylag

ismert korabeli memoárról, Nyiszli

Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az

auschwitzi krematóriumban című könyvéről,

amely eredetileg 1946-ban látott napvilágot

szerzői magánkiadásban, majd a következő

évben a Világ című napilap folytatásokban

közölte. Hatalmas sikert aratott, miközben

nagy viták is voltak körülötte, olvasói levélváltások,

sokszor gyalázkodó vélemények.

Sőt, a Ludas Matyi című vicclap valóságos

hadjáratot indított Nyiszli ellen, karikatúrák

és viccek jelentek meg róla – olyan viccek,

amelyeket manapság legfeljebb az internet

legsötétebb bugyraiban, szélsőjobboldali oldalakon

puffogtatnának el. Szóval, a kutatás

során az volt a legérdekesebb, hogy teljesen

mást találtam, mint amit vártam, és pont

arra próbáltam választ kapni, hogy miért mások

ezek a szövegek, és mit lehet kezdeni velük,

egyáltalán lehet-e valamit kezdeni velük.

A cím egyfajta játék a Pierre Nora-féle emlékezethely

koncepcióval, mivel szerintem a

korszak szövegei javarészt inkább „felejtéshelyekként”

funkcionáltak.

Kiknek ajánlod a könyvedet?

Szeretném, ha nem csak a szűkebben vett

irodalomtörténészi vagy történészi szakmának

szólna, igyekeztem egyszerre szakmai

és olvasmányos lenni. Sok, viszonylag ismeretlen

szöveget elemzek a könyvben, egészen

különleges szövegeket is. A viszonylag közismert

Nyiszli Miklós-könyv mellett például

külön fejezetben vizsgálom a vészkorszakról

szóló korabeli humoros regényeket és memoárokat

(mert voltak ilyenek), kommunista tézisdrámát,

szintén kommunista felszabadulás-regényeket.

Olyan fejezet is akad, ahol az

irodalmon kívüli diskurzusokat is vizsgálom,

az egyikben például a háborús főbűnösök

(Szálasi, Imrédy, Sztójay stb.) népbírósági pereinek

napilap- és filmhíradó-ábrázolásait.

Próbáltam érdekesre megírni, hátha elolvassák.

Van egy olyan illúzióm is, hogy az ember

tudományos munkát is azért ír, hogy minél

többen olvassák el, és lehet egyszerre szakszerűnek

és olvasmányosnak is lenni.

Mi motivált téged a könyved megírásában?

Mi volt az indíttatása?

A doktori disszertációm a holokausztdiskurzusról

szólt („...egy tömegmészárlásról mi értelmes

dolgot lehetne elmondani?”, 2006), az irodalmi

szövegek és a holokauszt diskurzusa

közötti összefüggésekről. Doktoranduszként

történelemelmélettel foglalkoztam, olvastam

mindenféle érdekes szöveget történelem és

fikció összefüggéseiről. A történelemelméletben

e kérdéskörrel kapcsolatban az 1990-

es években zajlott le egy fontos, a holokauszt

ábrázolásával kapcsolatos vita. Innen jött a

téma, ezt próbáltam elsősorban világirodalmi

művek elemzésével alaposabban megvizsgálni.

A disszertációm megvédése után próbáltam

elszakadni a témától, aztán valahogy

mindig visszatalált hozzám. Rengeteg tudományos,

etikai, morális, politikai és esztétikai

probléma van, ami állandóan visszaterel,

és úgy érzem, ennek még mindig van tétje,

mindig lesz tétje.

Mióta tanítasz a PTE-n?

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Karán magyar és tör-

25


ténelem szakokon végeztem 1999-ben, aztán

a PTE Irodalomtudomány Doktori Iskolában

végeztem el a PhD-képzést. Már doktoranduszként

elkezdtem tanítani, szóval lassan

már húsz éve tanítok.

Mit jelent számodra a PTE BTK, és mint tudományos

műhely milyen szempontból határozta

meg a pályafutásod?

Kicsit olyan, mint a halnak a víz. Nem tudom

elképzelni máshogy. Húsz éve ebben vagyok

benne és ebben úszkálok. Annak idején doktoranduszként

kezdtem itt, és Thomka Beáta

doktori iskolájában kaptam meg azokat a

szellemi inspirációkat, amelyek a mai napig

is motiválnak. Nagyrészt Beátának köszönhetően,

aki valódi mentor volt sokunknak.

Olyan típusú mester volt, aki hagyta embereket,

hogy csináljuk a saját dolgainkat, járjuk

a saját utunkat, és lehetőségeket, kritikai fórumot

biztosított számunkra. Nagyon sokan

indultunk innen. Azóta Beáta már nyugdíjba

ment, jelenleg Müller Péter vezeti a doktori

iskolát, és mindannyian ezt a szellemiséget

próbáljuk tovább vinni.

Vannak-e olyan hallgatóid, akik ezzel a témával

szeretnének foglalkozni? A tehetséggondozásra

gondolok itt.

Szerencsés vagyok, mert remek tanítványaim

vannak. Sok holokauszttal kapcsolatos szakdolgozat

témavezetője voltam és jelenleg is vagyok.

Sőt, két doktoranduszhallgatóm is a témáról

szóló disszertáción dolgozik. Az egyik

Vilmos Eszter, aki pont azt vizsgálja, amit én

nem, a kortárs holokausztemlékezetet, valamint

a magyar és világirodalmi másod- és

harmadgenerációs holokausztkánont. A másik

pedig Venyercsán Dávid, aki az 1960-as

évek magyar filmjeinek holokausztábrázolását

vizsgálja. Dávid egyébként „A holokauszt

mint emberi arc. Konvencióellenesség, immerzivitás

és holokauszthatás a Saul fiában”

című dolgozatával a Humán Tudományi (bölcsész)

Szekció, Irodalom és vizuális kultúra

tagozatán pár évvel ezelőtt meg is nyerte az

OTDK-t. A téma iránt érdeklődő hallgatókat

igyekszem bátorítani, hogy mélyebben beleássák

magukat a kutatásba, bátran fordulhatnak

hozzám ebben segítségért.

Hogyan hatnak rád érzelmileg ezek a traumatikus

szövegek? Mennyire lehetséges a kutatói

távolság egy ilyen szörnyű téma esetében?

Nem könnyű. Az ember világképe megváltozik,

ha sok ilyet olvas. Jean Améryvel szólva

azt mondanám, világ iránti bizalom szűnik

meg benne. Persze egy idő után kialakul egy

kutatói vagy elemzői szem, megpróbálja zárójelbe

tenni saját érzelmi, etikai viszonyát,

miközben szerintem mégsem szabad ezt teljesen

negligálni. Tehát egyszerre kell megpróbálni

objektíven szemlélni, ám néha kifejezetten

vissza is kell rángatnom magam,

hogy ne akarjak csak a kutatója lenni a témának.

Miről szól majd a következő könyved?

Van egy témám, de sok mindentől függ, hogy

lesz-e belőle könyv. Idén egy hónapot voltam

a washingtoni United States Holocaust Memorial

Museumban kutatni. A kintlét sajnos

kicsit rövidebb lett, mint szerettem volna,

mert közbejött a járványhelyzet. Ott kezdtem

egy projektet, amely részint általánosabb, részint

specifikusabb a korábbiaknál. Ez egy

emlékezetkutatási projekt, konkrétan Josef

Mengele náci orvosnak a kulturális emlékezettörténetét

vizsgálom. Egyrészt azt, hogyan

vált a „holokauszt ikonjává” (a kifejezés egy

Oren Baruch Stier nevű teoretikus könyvéből

származik), a nácizmus egyik szimbolikus figurájává.

Ezt a folyamatot vizsgálom populáris

művektől kezdve történelmi könyveken át,

biográfiákon és mindenfelé változatos műfajban.

Másrészt pedig, és ez a specifikusabb

26


rész, tézisem szerint Mengele ikonizálódása

visszahatott az egyedi emlékezők, túlélők

Mengele-emlékeire is. Vagyis azt nézem meg,

hogy ezek a kulturális mintázatok, „ikonná

válás” befolyásolhatja-e a személyes emlékezetet

is. Vagyis a kutatás általánosságban a

kulturális emlékezet személyes emlékezetre

való hatását vizsgálja, és ennek speciális esettanulmánya

lenne a Mengele-projekt. Még

nem tudom, mi lesz belőle, talán egy tanulmány,

talán egy könyv, vagy talán csak rengeteg

tapasztalat és jegyzet, de semmi kézzel

fogható. Azon is múlik, hogy mikor lesz vége

a járványnak, vissza tudok-e menni az Egyesült

Államokba kutatni, ahol rengeteg anyagot

találtam a témában.

Az interjúkat készítette: Szélpál Lívia

Díjak és elismerések

a PTE BTK munkatársainak

az őszi szemeszter elején

A

2020/2021-es tanév kezdetén a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Karának több munkatársa is rangos elismerésben részesült.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar vezetése hagyományosan a tanévet záró

diplomaosztó ünnepség alkalmával részesíti dékáni dicséretben azon munkatársait, akik

hosszú ideje végeznek elkötelezett és áldozatos munkát az intézményben. Idén a járványhelyzet

miatt a júliusi ünnepség helyett augusztus 28-án, a végzős hallgatók búcsúztató ünnepségén

kerülhetett sor minderre. Dékáni dicséretben Berkics Erika, a Romanisztika Intézet

adjunktusa és Albert Ildikó, a Tanulmányi Osztály ügyintézője részesült.

2020. szeptember 1-jén, a Magyar Felsőoktatás Napja alkalmából tartotta a Pécsi Tudományegyetem

Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülését, melynek keretében díjak, elismerések átadására

is sor került. Ez alkalommal Ádám Annabella, a BTK HÖK korábbi irodavezetője, Teleki Szidalisz.

a Pszichológia Intézet adjunktusa, Kiss Bernadett, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet igazgatási ügyintézője részesült kitüntetésben. Arany Katedra Díjat vett át a PTE rektorától

Vargyas Gábor, a Társadalmi Kapcsolatok Intézetének egyetemi tanára.

A Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék oktatója, András Csaba ugyancsak

a tanév elején részesült munkája elismerésként díjban. A Szegedi Tudományegyetem

Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítványa ismerte el eddigi munkásságát.

Szép hagyománya Karunknak Pro Facultate Díj adományozása, melyet olyan oktató

kaphat, aki kimagasló oktatói-kutatói pályafutása mellett az egyetemi közéleti pálya

iránt is elhivatott. 2020-ban a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar legmagasabb

kitüntetését Fischer Ferenc decan emeritus, a Történettudományi Intézet egyetemi

tanára vette át a rendhagyó kari tanévnyitó alkalmával.

Fedeles Tamás, a Történettudományi Intézetet professzora ez év októberében vehe tett át

Bolyai-plakettet a Magyar Tudományos Akadémián. Az emléklappal az MTA olyan Bolyai-ösztöndíjas

kutatókat tüntet ki, akik a kutatómunkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést

kaptak. Idén 11 kutató nyerte el a rangos elismerést.

27

NEXUS | Tudományos hírek

Az ország legnagyobb bölcsészettudományi karainak összefogásával megalakult

a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara

Részletek:

https://btk.pte.hu/hirek/osszefogas_a_bolcseszet_es_tarsadalomtumanyokert

NEVET VÁLTOZTAT A BÖLCSÉSZETTUDO-

MÁNYI KAR

A PTE Szenátusának döntése értelmében Karunkat 2020. augusztus 1-jétől Bölcsészet-

és Társadalomtudományi Karnak hívják. A névváltoztatás így még inkább

ráirányítja a figyelmet arra, hogy a bölcsészettudományi szakok mellett

társadalomtudományi területen is folyik oktatás és kutatás.

https://univpecs.com/egyetemi_elet/nevet_valt_btk

KIEMELKEDŐ HELYEN VÉGZETT A PTE

Tavaly készült el először a Times Higher Education (THE) az ENSZ fenntartható

fejlődési céljain alapuló rangsora, melyben az egyetemek környezeti, társadalmi

és gazdasági hatását mérik össze. Az idei évben 85 ország 767 egyeteme közül a

Pécsi Tudományegyetem a rangos 301-400. helyen végzett, a klímaváltozás elleni

küzdelemben pedig a kiemelkedő 45. helyezést érte el a THE Impact Rankings

2020 rangsorában.

Részletek: https://btk.pte.hu/hirek/kiemelkedo_helyen_vegzett_a_pte

BARICS ERNŐ NYUGALMAZOTT

EGYETEMI OKTATÓ 75 ÉVES

Barics Ernő nyugalmazott egyetemi oktató, tanszékvezető és intézetigazgató,

nyelvészprofesszor, kisebbségkutató, lexikográfus idén októberben ünnepli 75.

születésnapját. Szakértelmével vitathatatlan érdemeket szerzett a hazai kroatisztika

területén. Fél évszázadon át, 1970-2020 között volt a Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar Horvát Nyelv és Irodalom Tanszékének

tanára, 2004-től 2010-ig a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetének

igazgatója. Születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük és jó egészséget kívánunk

munkájához!

(A vele készült interjú a NEXUS következő számában lesz olvasható.)

28


KTDK 2020 | IDŐPONTVÁLTOZÁS

A KDTK ŐSZI FORDULÓJÁBAN

A 2019/2020-as tanév tavaszi szemeszterére meghirdetett, de a járványügyi helyzet

miatt elhalasztásra került Kari Tudományos Diákköri Konferencia (KTDK) az

őszi fordulóval egy időpontban került megrendezésre.

A konferencia időpontja: 2020. november 27.

Részletek:

https://ktdt.btk.pte.hu/hirek/pte_btk_ktdk_2020

ONLINE SOROZATOK |

KÖZELÍTÉSEK ÉS KARANTÉMA

A Bölcsészettudományi Kar két online előadás sorozatot indított a karantén időszakban,

melyben a készítők arra kerestek választ, hogy vajon hogyan érvényesíthetők

a bölcsészet- és a társadalomtudományok szempontjai és megközelítésmódjai

ebben a megváltozott élethelyzetben.

A Közelítések a kar oktatóinak fontos és jól ismert szerepkörét idézik. Még ha új

kommunikációs csatornán jelennek is meg, ugyanazt teszik: reagálnak, elemeznek

és értelmeznek.

KaranTéma könnyedebb hangvételű beszélgetésekkel várta az online tér látogatóit.

Oktatók és hallgatók meséltek arról, hogyan alakult át az életük.

KARANTÉMA | HEIDL GYÖRGY

A sorozat záróbeszélgetésében Karunk dékánja, Heidl György foglalja össze a

2019/2020-as tanév tavaszi szemeszterének tanulságait. Beszél a vizsgaidőszakról,

a Kar névváltoztatásáról, de azt is elárulja, hogy neki mi hiányzott a legjobban

a karantén-időszakban. A beszélgetés linkje.

KONFERENCIA |

PÉCS-BARANYA ÉVSZÁZADAI V.

A helyismereti konferenciát ötödik alkalommal szervezi meg a Csorba Győző

Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány. A program célja, hogy körképet adjon

a térség helyismereti kutatásaiból, közös fórumot teremtve professzionális

és az akadémiai közegen kívül álló kutatók számára. A rendezvényre tematikai

megkötés nélkül várjuk a város, illetve a megye történetének, kulturális örökségének

bármely szegmensét bemutató előadásokat.

29


Időpont: 2020. november 19. 14:00 – 2020. november 20. 14:00 (Elhalasztva)

Helyszín: Pécs, Tudásközpont (Universitas u. 2/a)

Részletek:

https://btk.pte.hu/esemenyek/pecs_baranya_evszazadai_5_helyismereti_konferencia

A LEXIKAI PRAGMATIKA MAGYARORSZÁGON

(2000–2020) ONLINE KONFERENCIA

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata, a Pragmatika Centrum

Országos Kutatóközpont és az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke 2020.

október 2-án online formában rendezte meg a Pragmatika kerekasztal soron

következő konferenciáját A lexikai pragmatika Magyarországon (2000–2020)

címmel.

A konferencián a PTE-t Alberti Gábor, Szabó Veronika, Szeteli Anna és Farkas

Judit képviselte A szintaxis a szemantikák szolgálatában című előadással.

Az előadás-kivonatok megtalálhatók a Pragmatika Centrum honlapján:

http://ling.bibl.u-szeged.hu/pragmatika/

NEMZETKÖZI KONFERENCIA A SZLÁV FILO-

LÓGIA TANSZÉK SZERVEZÉSÉBEN

A magyarországi orosz nyelvoktatás 170. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi

konferenciát a Szláv Filológia Tanszék a Pécsi Orosz Központtal és a Ruszin

Nemzetiségi Önkormányzattal közösen. Az Orosz nyelv és kultúra a globalizáció

korszakában című tanácskozásra több mint ötven előadó érkezett hét országból.

A plenáris előadások után párhuzamosan négy tematikus – nyelvészeti, irodalmi,

kulturológiai és szakmódszertani – szekcióban folyt a munka. Az érdeklődők részt

vehettek egy kerekasztal beszélgetésen Anna Leo íróval, az orosz és a belorusz írószövetség

tagjával. Hamarosan elérhető lesz a konferencia előadásainak szerkesztett

változata mind elektronikus formában, mind papíralapú kiadványként.

30


OROSZ-MAGYAR KÖZÖS PROJEKT

2021 szeptemberétől külföldi hallgatók számára is elérhető lesz a „Szlavisztika,

orosz szakirány” alapképzés. A Stipendium Hungaricum keretében is meghirdetett

hat féléves képzésre – mely az orosz filológia mellett specializációként orosz

gazdasági szaknyelvet is tartalmaz – elsősorban a volt szovjet köztársaságok

területéről számítanak érdeklődőkre, ahol az orosz nyelv ismerete mindmáig

széleskörű. Az oroszt közel anyanyelvi szinten beszélő hallgatók megjelenése a

tanszéken a magyar anyanyelvű hallgatók számára plusz lehetőséget jelent majd

az élő nyelvgyakorlásra.

MEGJELENT DEKAMERON 2020

Míg Boccaccio Dekameronját a pestisjárvány ihlette, addig Farkis Tímea, az Olasz

Tanszék oktatójának gyűjteményét a koronavírus-járvány inspirálta. A Dekameron

2020 – csakúgy, mint az 1353-ban befejezett eredeti mű – 100 szöveget tartalmaz 10

szerző tollából a jelen mindennapjaihoz igazítva a történeteket.

A gyűjtemény elérhető:

https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/hirek/decameron2020-5a-flip-6-.pdf

A szerző-szerkesztő a KaranTémában is beszélt a Dekameron 2020-ról:

https://www.youtube.com/watch?v=oJ34HfGqv70&t=89s

ANGOL NYELVŰ IRODALMAK EURÓPÁBAN

ÉS ÉSZAK-AMERIKÁBAN DOKTORI PROGRAM

A PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola új programmal bővült. Az idei évben

került meghirdetésre az Angol Nyelvű Irodalmak Európában és Észak-Amerikában

Doktori Program, melynek vezetője Sári B. László egyetemi docens.

ANGOL-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI

SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

2020 szeptemberében az Anglisztika Intézet új képzést indított Angol-magyar

bölcsészettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés névvel. A négy féléves

képzés során nagy hangsúlyt fektetnek a fordítási gyakorlatra (EU-s szaknyelv,

gazdasági szaknyelv, publicisztika, irodalmi és kreatív szövegek fordítása).

Emellett a diákok elméleti és háttérismereteket is szereznek a fordítástudomány,

az Európai Uniós szaknyelv, valamint a gazdasági és társadalomtudományi szaknyelv

területén. Kulturális és nyelvi ismereteik gazdagítása lesz a cél azokon az

órákon, ahol angol nyelvű országok kortárs, 20-21. századi társadalmi és kulturá-

31


lis eseményeiben és irodalmában mélyülhetnek el. A képzést sikeresen teljesítők

szakfordító képesítést kapnak.

Részletek: https://btk.pte.hu/angol_magyar_szakford

DÍJ | AZ ÉV KÖNYVE

Az Anglisztika Intézet adjunktusa, Maczelka Csaba tavaly megjelent monográfiáját

(A kora újkori angol utópiák története, Kolozsvár, 2019) az Erdélyi Múzeum-Egyesület

szakmai bizottsága Az Év Könyve címmel jutalmazta.

Továbbiak: https://www.eme.ro/web/guest/hir/-/tartalom/az-eme-2020-marcius-21i-kozgyulesenek-dokumentumai-az-ev-konyve-2019-240747

UNIVERSITY OF PÉCS ROUNDTABLE

CONFERENCE (UPRC)

2019 májusában 10. alkalommal rendezte meg az MTA Székházban az Angol Alkalmazott

Nyelvészeti Tanszék, valamint az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi

Munkacsoportja a University of Pécs Roundtable Conference (UPRC) elnevezésű

nemzetközi konferenciát. A tanácskozás szervezői ebben az évben Fekete

Adrienn, Lehmann Magdolna és Simon Krisztián voltak. A konferenciát 2007 óta

eleinte évente, majd a Zágrábi Egyetemmel felváltva kétévente rendezik meg. Az

eseményre a SZTE-ről, az ELTE-ről, a Budapest Business Schoolból, Horvátországból

és Izraelből is érkeztek előadók.

32

NEXUS | Könyvajánló

Évkönyv | A PONTES 2020. évi száma

A harmadik kötet témája: Határ – Változás – Átmenet. A határok kérdéseit

körbejáró tanulmányok mellett egy esszé, egy interjú, számos recenzió,

megemlékezés és konferenciabeszámoló található az idei írások között.

A kötet szerkesztői a BTK TTI munkatársai: Barabás Gábor, Csibi Norbert,

Fazekas Ferenc és Gyimesi Réka.

A teljes tartalom ingyenesen elérhető itt:

https://journals.lib.pte.hu/index.php/pontes/issue/view/284

Szépirodalom |

Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek

Margó-díjas író, irodalomtörténész, karunk Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézetének docensének regénye a Magvető Kiadó gondozásában

jelent meg.

Folyóirat | Vigilia

Karunk több oktatója rendszeres szerzője a folyóiratnak. Az áprilisi

számban olvashatjuk például Heidl György Szent Ágoston-fordítását, de

Kocsis László, Gőzsy Zoltán, Bánkuti Gábor, Tarrósy István és Görföl Balázs

is közöl cikkeket.

Továbbiak: vigilia.hu | www.facebook.com/vigiliaszerkesztoseg/

Folyóirat | Szociális Szemle

A Szociális Szemle 13. évfolyamának 1. száma Madácsy József, B. Erdős

Márta, Roger Ellis OBE és Tomi Gomory szerkesztésében jelent meg Szociális

munkások a Covid–19-világjárvány idején: Első reflexiók címmel.

Online elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/szocialisszemle

Folyóirat | Pólusok

A Pólusok a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének

folyóirata. Az első szám az alábbi linken érhető el: https://journals.lib.

pte.hu/index.php/polusok/issue/view/283

33


Folyóirat | Tudásmenedzsment

A PTE BTK folyóiratának különszáma Huszár Zoltánt, a Humán Fejlesztési

és Művelődéstudományi Intézet vezetőjét köszönti születésnapja alkalmából.

Könyv | Hungary and Hungarians in Cent ral

and East European Narrative Sources

Bagi, Dániel (szerk.), Barabás, Gábor (szerk.), Font, Márta (szerk.), Sashalmi,

Endre (szerk.). Hungary and Hungarians in Central and East European

Narrative Sources (10th – 17th Centuries). Pécs, Magyarország: University

of Pécs (2019), 226 p. ISBN: 9789634293675

Könyv | Bagi Dániel: Divisio Regni: The

territorial divisions, power struggles, and

dynastic historiography of the Árpáds of

11th- and early 12th-century Hungary, with

comparative studies of the Piasts of Poland

and the Přemyslids of Bohemia

Bagi, Dániel. Divisio Regni: The territorial divisions, power struggles, and

dynastic historiography of the Árpáds of 11th- and early 12th-century Hungary,

with comparative studies of the Piasts of Poland and the Přemyslids

of Bohemia. Budapest, Magyarország: Hungarian Academy of Sciences,

Research Centre for the Humanities (2020), 407 p.

ISBN: 9789634162063

Könyv | A művészet mint emlékezet

és diagnózis

Barcsi, Tamás (szerk.); Hrubi, Attila (szerk.); Weiss, János (szerk.).

A művészet mint emlékezet és diagnózis. Budapest, Magyarország: Áron

Kiadó (2020), 401 p. ISBN: 9789639210981

34


Könyv | Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok

a régiségben

Bartók, István (szerk.); Jankovits, László (szerk.); Pap, Balázs (szerk.).

Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a régiségben. Pécs, Magyarország:

PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi

Tanszék (2020), 320 p.

Könyv | Beck Zoltán: A megszólalás üres

helye: Romológiáról és más dolgokról

Beck, Zoltán. A megszólalás üres helye: Romológiáról és más dolgokról.

Budapest, Magyarország: Napvilág Kiadó (2020), 269 p. ISBN:

9789633383988

Könyv | Ókor

Bélyácz, Katalin (szerk.); Dévényi, Anna (szerk.); Gőzsy, Zoltán

(szerk.). Ókor. Pécs, Magyarország: Kronosz Kiadó (2020), 168 p. ISBN:

9786156048486

Könyv | Fejezetek a francia-magyar

katonai kapcsolatok történetéből

Bene, Krisztián. Fejezetek a francia-magyar katonai kapcsolatok történetéből

(Chapitres de l’historie des relations militaires franco-hongroises).

Budapest: Fakultás Kiadó (2020), 250 p. ISBN 978-615-5848-12-4

35


Könyv | „Asszonyoknak igen sokat kell

tudni...”: Új kutatások a nőnevelés történetéből

Czeferner, Dóra (szerk.), Ács, Marianna (szerk.), Takács Zsuzsanna,

Mária (szerk.), Pusztafalvi, Henriette (szerk.). „Asszonyoknak igen sokat

kell tudni...”: Új kutatások a nőnevelés történetéből. Pécs, Magyarország:

Kronosz Kiadó (2019), 197 p. ISBN: 9786156048424

Könyv | Dekameron 2020

A gyűjteményt Dr. Farkis Tímea a PTE BTK Olasz Tanszék oktatójának

ötlete ihlette, és csakúgy, mint az 1353-ban befejezett eredeti mű, 100

szöveget tartalmaz, 10 szerző tollából, a jelen mindennapjaihoz igazítva

a történeteket.

Farkis, Tímea, et. al. Dekameron 2020. Budapest: Stantechnik Digital Kft.

(2020). 196 p. ISBN: 9786150082141

Könyv | Fodor Mónika: Ethnic Subjectivity

in Intergenerational Memory Narratives:

Politics of the Untold

Fodor, Mónika. Ethnic Subjectivity in Intergenerational Memory Narratives:

Politics of the Untold. New York (NY), Amerikai Egyesült Államok:

Routledge (2020), 286 p. ISBN: 9781138489837 ISBN: 9781351036702

Könyv | A Magyar Királyság a kora újkorban

Gőzsy, Zoltán (szerk.); Varga, Szabolcs (szerk.). A Magyar Királyság a

kora újkorban. Pécs, Magyarország: Kronosz Kiadó (2020), 162 p. ISBN:

9786156048790

36


Könyv | Grüll Tibor: Transfer and Mobility.

Proceedings of the Fourth Conference on the

Ancient Economy at Pécs

Grüll, Tibor (szerk); Transfer and Mobility. Proceedings of the Fourth Conference

on the Ancient Economy at Pécs (Ancient Near Eastern and Mediterranean

Studies 3.) Pécs–Budapest: University of Pécs, Department of Ancient

History – L’Harmattan, 2018 [2019], 199 p., ISBN 978-963-414-485-4

Könyv | Grüll Tibor: Újabb 50 dolog,

amit nem képzeltél volna a rómaiakról

Grüll, Tibor. Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról.

Budapest: Kalligram, 2019, 368 p. ISBN 978-963-468-141-0

Könyv | Győri Gábor: Lexical-Semantic

Change as Cultural Categorization

Győri, Gábor. Lexical-Semantic Change as Cultural Categorization. Pécs,

Magyarország: Institute of English Studies, University of Pécs (2019),

168 p. ISBN: 9789634294313

Könyv | Heidl György: Száraz kavics: Esszék

Heidl, György. Száraz kavics: Esszék. Budapest, Magyarország: Kairosz

Kiadó (2019), 203 p. ISBN: 9789635140251

Könyv | Water Stress: Emerging Challenges

of Global Water Scarcity

Kacziba, Péter (szerk.); Glied, Viktor (szerk.). Water Stress: Emerging

Challenges of Global Water Scarcity. Pécs, Magyarország: PTE BTK (2020),

170 p. ISBN: 9789634295235

37


Könyv | Kákai László: Útkereső önkormányzatok

Magyarországon

Kákai, László. Útkereső önkormányzatok Magyarországon. Budapest:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, (2019), 135 p.

A könyv elérhető az alábbi linken is.

Könyv | Lichter Péter: Steven Spielberg

filmjei: A cápától a Schindler listájáig

Lichter, Péter. Steven Spielberg filmjei: A cápától a Schindler listájáig. Budapest,

Magyarország: Scolar Kiadó (2020), 304 p. ISBN: 9789635091607

Könyv | Képregénykultúrák, műfajok,

gyakorlatok: Tendenciák a kortárs magyar

képregényben és képregénykutatásban III.

Maksa, Gyula (szerk.); Vincze, Ferenc (szerk.). Képregénykultúrák, műfajok,

gyakorlatok: Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban

III. Budapest, Magyarország: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány

(2020). ISBN: 9786158132558 ISSN: 2560-1962

Könyv | Maléth Ágnes: A Magyar Királyság

és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában

(1301–1342)

Maléth, Ágnes. A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly

korában (1301–1342). Pécs, Magyarország: Molnár Nyomda és Kiadó

(2020). ISBN: 9789634294993

38


Könyv | Algoritmusok, keresők, közösségi

oldalak és a jog: A forgalom irányító szolgáltatások

szabályozása

Polyák, Gábor (szerk.). Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog:

A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása. Budapest, Magyarország:

HVG (2020), 300 p. ISBN: 9789632584782

Könyv | Geistesfreiheit: Deutsche Literatur

zwischen Autonomie und Fremdbestimmung

Rainer, Hillenbrand (szerk.); Szendi, Zoltán (szerk.) Geistesfreiheit:

Deutsche Literatur zwischen Autonomie und Fremdbestimmung. Wien,

A usztria: Praesens Verlag (2020), 400 p. ISBN: 9783706910699

Könyv | Sashalmi Endre: A hatalom és az

állam problematikája Oroszországban 1462–

1725 között európai perspektívából

Sashalmi, Endre. A hatalom és az állam problematikája Oroszországban

1462–1725 között európai perspektívából. Budapest, Magyarország: Ludovika

Egyetemi Kiadó (2020), 143 p.

Könyv | Takács Zsuzsanna Mária:

A pedagógia zsonglőrei: Két baranyai tanító

életútja a 20. század folyamán

Takács, Zsuzsanna Mária. A pedagógia zsonglőrei: Két baranyai tanító

életútja a 20. század folyamán. Pécs, Magyarország: Institutio Kiadó

(2020). ISBN: 9789634670551

39


Könyv | A Русский язык и культура в

эпоху глобализации című nemzetközi

konferencia tanulmánykötete

Végvári, Valentyina (szerk.); Wolosz, Robert (szerk.). A Русский язык

и культура в эпоху глобализации című nemzetközi konferencia tanulmánykötete.

Pécs, Magyarország: PTE BTK Szláv Filológia Tanszék (2020).

ISBN: 9789634295327

Megjelenés előtt |

Lindner, Gyula: Personal Religion in Classical Greece (István Hahn Lectures)

A Focus: Papers in English Literary and Cultural Studies című kétévente

megjelenő periodika aktuális száma az Angol Irodalmak és Kultúrák

Tanszékének gondozásában.

Fekete, Adrienn, Lehmann, Magdolna, valamint Simon, Krisztián szerkesztésében

fog megjelenni az a Dr. Horváth József tiszteletére szentelt

kötet, mely a UPRT 2019, Empirical studies in English Applied Linguistics

in Honour of József Horváth címet viseli.

„BÖLCSÉSZ KEDDEK” – Online nyílt nap sorozat

a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán!

December 1-jétől Bölcsész keddek címmel online nyílt nap sorozatot indítottunk, melyen

várjuk a bölcsészet- és társadalomtudományok iránt érdeklődőket.

A szakos tájékoztatók a ZOOM felületén zajlanak majd, amelyek elérhetőségéről

regisztráció után tájékoztatjuk a hozzánk csatlakozni kívánókat.

Mindig csak a soron következő alkalomra tudsz majd regisztrációs lapot kitölteni, annak

beküldését követően meghívót postázunk a megadott e-mail fiókba. A regisztrációs

ablakokat lejjebb görgetve találod meg.

A tájékoztatók 1 óra időtartamban zajlanak, 13:00 órai kezdettel, de nem egymással

párhuzamosan, hogy a többféle képzés iránt érdeklődők mindegyik eseményen részt

tudjanak venni.

A regisztrációs lapot itt található: http://btk.pte.hu/hu/felvetelizoknek/nyilt-nap

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETTEL VÁRUNK!

40

NEXUS | Annales | PhD-hírek, habilitációk, nyugdíjazások, kinevezések

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Tanácshoz tartozó

doktori iskolák, programok és vezetőik

PHD- ÉS HABILITÁCIÓS

HÍREK

A

Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Doktori Tanács a 2019/2020-as tanévben

37 fokozatszerzési eljárás zárására

tett javaslatot a Pécsi Tudományegyetem

Doktori Tanácsának. Az EDT döntése alapján

PhD-oklevelet kaptak:

• Batta Barbara (Pszichológia Doktori Iskola,

cum laude)

• Bischof Péter (Interdiszciplináris Doktori

Iskola, summa cum laude)

• Boros Julianna (Demográfia és Szociológia

Doktori Iskola, summa cum laude)

• Boros Julianna („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, summa

cum laude)

• Dobokai Róbert Lászlóné Simon Dóra

(„Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi

Doktori Iskola, cum laude)

• Dobosi László (Irodalomtudományi Doktori


• Dobsai Gabriella (Irodalomtudományi

Doktori Iskola, rite)

• Doma Petra (Irodalomtudományi Doktori


• Dömös Mariann (Interdiszciplináris Doktori


• Endre Szilvia (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Écsi Júlia (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Farkas Kornél (Nyelvtudományi Doktori


• Főfai Rita (Irodalomtudományi Doktori

Iskola, cum laude)

• Dr. Hajnal Géza András (Irodalomtudományi


• Horváth-Márjánovics Diána (Irodalomtudományi

Doktori Iskola, summa cum

laude)

• Jakab György („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, summa

cum laude)

• Jávor Rebeka (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Karácsony Ilona Hajnalka („Oktatás

és Társadalom” Neveléstudományi Doktori


• Kopcsó Krisztina (Pszichológia Doktori


• Kozma Luca (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

41


• Kővágó Pál Lajos (Pszichológia Doktori


• Makk Gábor („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi


• Meggyesné Hosszu Tímea („Oktatás és

Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Mohácsi Balázs (Irodalomtudományi


• Neichl Nóra (Irodalomtudományi Doktori


• Patakfalvi-Czirják Ágnes (Irodalomtudományi


• Pátkai Gabriella (Pszichológia Doktori


• Rövid Irén (Demográfia és Szociológia


• Serdült Sára (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Sipos Tamás (Interdiszciplináris Doktori

Iskola, cum laude)

• Suki András („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, rite)

• Szabó János (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Takács Hilda (Pszichológia Doktori Iskola,

summa cum laude)

• Timár András (Irodalomtudományi Doktori


• Tóth Anita (Irodalomtudományi Doktori


• Vass Dorottea („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude)

• Wéber András (Demográfia és Szociológia


A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori

Tanács a 2019/2020-as tanévben 7 habilitációs

eljárás zárásra tett javaslatot a Pécsi

Tudományegyetem Egyetemi Habilitációs és

Habitusvizsgáló Bizottságának. (Sajnos, a veszélyhelyzet

kihirdetése miatt a tavaszi félévben

a tantermi előadások megtartására nem

kerülhetett sor, így nem volt lehetőség még

további 7 eljárás folytatására, lezárására.)

A PTE EHHB habilitált doktori címet ítélt

oda a következőknek:

• Dr. Bencsik Péter (Interdiszciplináris

Doktori Iskola)

• Dr. Füzi Izabella (Irodalomtudományi

Doktori Iskola)

• Dr. Dombi Judit (Nyelvtudományi Doktori

Iskola)

• Gerencsérné Dr. Újvári Edit Ildikó

(Irodalomtudományi Doktori Iskola)

• Dr. Hegedűs Rita Mária (Nyelvtudományi

Doktori Iskola)

• Dr. Köllő János (Demográfia és Szociológia

Doktori Iskola)

• Dr. Rab Virág (Interdiszciplináris Doktori

Iskola)

Folyamatban lévő habilitációs eljárások sikeres

habitusvizsgálattal, az előadások megtartásának

engedélyezéséről szóló döntéssel:

• Dr. Bigazzi Sára

• Dr. Hammer Erika

• Dr. Holik Ildikó

• Dr. Kiss Noémi

42


• Dr. Sarnyai Csaba

• Dr. Slachta Krisztina

• Dr. Tiringer István

A 2020/2021-es tanév őszi félévében lezajlott

doktori védések és habilitációs előadások

eredményeit a Nexus 2. száma közli.

Horváth Judit

Doktori Iroda


43


NYUGDÍJBA VONULÓ

OKTATÓ KOLLÉGÁK

A 2019/2020-AS TANÉVBEN

• Dr. Bartók István, egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti

és Összehasonlító Irodalomtudományi

Tanszék

• Dr. Bertók Rózsa, egyetemi docens,

Filozófia, Művészetelméleti és Klaszszikus

Tanulmányok Intézete, Filozófia

Tanszék

• Dr. Font Márta, egyetemi tanár, Történettudományi

Intézet, Középkori és

Koraújkori Történeti Tanszék

• Dr. Gáspár Gabriella, egyetemi docens,

Társadalom- és Médiatudományi

Intézet, Szociológia Tanszék

• Dr. Kiss Tamás Zoltán, egyetemi docens,

Romanisztika Intézet, Spanyol és

Ibero-amerikai Tanulmányok Tanszék

• Dr. Kovács Terézia, egyetemi tanár,

Társadalom- és Médiatudományi Intézet,

Szociológia Tanszék

• Dr. Reisz Terézia, egyetemi docens,

Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi

Intézet, Művelődéstudományi

Tanszék

• Dr. Simonffy Zsuzsanna, egyetemi

docens, Romanisztika Intézet, Francia

Tanszék

• Dr. Szendi Zoltán, egyetemi tanár,

Germanisztika Intézet, Német Nyelvű

Irodalmak Tanszéke

• Dr. Szigethy András egyetemi docens,

Szlavisztika Intézet, Szláv Filológia

Tanszék

• Dr. Szűcs Tibor egyetemi tanár,


Intézet, Nyelvtudományi Tanszék

• Dr. Tarnay László, egyetemi docens,

Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus

Tanulmányok Intézete, Filmtudományi

és Vizuális Tanulmányok Tanszéke

• Dr. Turnacker Katalin, adjunktus,

Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus

Tanulmányok Intézete, Filmtudományi

és Vizuális Tanulmányok Tanszéke

• Dr. Viga Gyula, egyetemi tanár, Társadalmi

Kapcsolatok Intézete, Néprajz

- Kulturális Antropológia Tanszék

• Dr. Rouse Andrew Clifford, egyetemi

docens, Anglisztika Intézet, Angol

Nyelvű Irodalmak és Kulturák Tanszéke

44


2020. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL

A PTE BTK KÖTELÉKÉBE

BELÉPŐ ÚJ OKTATÓK

• Arató Nikolett tanársegéd, Pszichológia

Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológia

Tanszék

• Benedikt, Roland lektor, Germanisztika

Intézet, Német Nyelvészeti Tanszék

• Blazsetin, Vjekoszlav tanársegéd,

Szlavisztika Intézet, Horvát Tanszék

• Dóri Éva Mónika tanársegéd, Humán

Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet,

Művelődéstudományi Tanszék

• Gyertyánfy András tanársegéd, Történettudományi

Intézet, Modernkori

Történeti Tanszék

• Somogyi Kitti tanársegéd, Anglisztika

Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak Tanszék

• Tamussin, Catherine adjunktus, Romanisztika

Intézet, Francia Tanszék

• Dr. Tóth Imre adjunktus, Történettudományi

Intézet, Német Történelem és

Kultúra Alapítványi Tanszék

• Dr. Várszegi Zsófia Mária tanársegéd,

Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi

Intézet, Felnőttképzési és Képességfejlesztési

Tanszék

• Dr. Voelker, John Thomas PhD adjunktus,

Anglisztika Intézet, Angol Nyelvű

Irodalmak és Kultúrák Tanszék

• Dr. Wallendums Tünde adjunktus,

Romanisztika Intézet, Olasz Tanszék

• Dr. Szilágyi Adrienn tanársegéd, Történettudományi

Intézet, Újkortörténeti

Tanszék

45


OKTATÓI ELŐMENETEL

A 2019/2020-AS TANÉVBEN

Adjunktusi kinevezések

• Dr. Bockovac Tímea adjunktus, Szlavisztika

Intézet, Horvát Tanszék

• Dr. Boros Julianna adjunktus, Társadalmi

Kapcsolatok Intézete, Közösségi

és Szociális Tanulmányok Tanszéke

• Dr. Csókási Krisztina adjunktus, Pszichológia

Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológia

Tanszék

• Dr. Deák Máté adjunktus, Társadalmi

Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi

és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

• Dr. Fekete Adrienn adjunktus, Anglisztika

Intézet, Angol Alkalmazott

Nyelvészeti Tanszék

• Dr. Fekete Tamás adjunktus, Anglisztika

Intézet, Angol Nyelvészeti Tanszék

• Dr. Hamerli Petra adjunktus, Társadalmi

Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi

és Nemzetközi Tanulmányok

Tanszék

• Dr. Lindner Gyula adjunktus, Történettudományi

Intézet, Ókortörténeti

Tanszék

• Dr. Mészáros Noémi Zsuzsanna adjunktus,

Pszichológia Intézet, Szociálés

Szervezetpszichológia Tanszék

• Dr. Putz Ádám adjunktus, Pszichológia

Intézet, Általános és Evolúciós Pszichológia

Tanszék

• Dr. Simon Krisztián adjunktus, Anglisztika

Intézet, Angol Alkalmazott Nyel vészeti

Tanszék

• Dr. Szappanyos Melinda adjunktus,

Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi

és Nemzetközi Tanulmányok

Tanszék

• Dr. Szélpál Lívia Klára adjunktus,

Anglisztika Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak

és Kultúrák Tanszéke

• Dr. Teleki Szidalisz Ágnes adjunktus,

Pszichológia Intézet, Személyiség- és

Egészségpszichológia Tanszék

• Dr. Vida Gergő adjunktus, Neveléstudományi

Intézet, Nevelés- és Oktatáselméleti

Tanszék

• Dr. Zsidó András Norbert adjunktus,

Pszichológia Intézet, Általános és Evolúciós

Pszichológia Tanszék

Egyetemi docensi kinevezések

• Dr. Béres Judit egyetemi docens, Humán

Fejlesztési és Művelődéstudományi

Intézet, Könyvtár és Információtudományi

Tanszék

• Dr. Dombi Judit egyetemi docens, Anglisztika

Intézet, Angol Nyelvészeti Tanszék

• Dr. Dömők Csilla egyetemi docens,

Germanisztika Intézet, Német Nyelvű

Irodalmak Tanszéke

46


• Dr. Farkas Judit egyetemi docens, Magyar

Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet,

Nyelvtudományi Tanszék

• Dr. Gálosi Adrienne egyetemi

docens, Filozófia, Művészetelméleti és

Klasszikus Tanulmányok Intézete, Esztétika

és Kulturális Tanulmányok Tanszék

• Dr. Glózer Rita egyetemi docens,


Kommunikáció- és Médiatudományi

Tanszék

• Dr. Görföl Tibor egyetemi docens, Filozófia,

Művészetelméleti és Klasszikus

Tanulmányok Intézete, Filozófia Tanszék

• Dr. Gúti Erika egyetemi docens, Magyar

Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet,

Nyelvtudományi Tanszék

• Dr. Kárpáti Eszter egyetemi docens,



• Dr. Kisantal Tamás egyetemi docens,


Intézet, Modern Irodalomtörténeti és

Irodalomelméleti Tanszék

• Dr. Pilkhoffer Mónika egyetemi docens,

Modernkori Történeti Tanszék,

Történettudományi Intézet

• Dr. Kleiber Judit egyetemi docens,



• Dr. Tóth Orsolya egyetemi docens,


Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti

és Összehasonlító Irodalomtudományi

Tanszék

• Dr. Varga Zoltán egyetemi docens,


Intézet, Modern Irodalomtörténeti és

Irodalomelméleti Tanszék

• Dr. Végh Andor egyetemi docens,

Szlavisztika Intézet, Horvát Tanszék

Egyetemi tanári kinevezések

• Dr. Fedeles Tamás egyetemi tanár,

Történettudományi Intézet, Középkori

és Koraújkori Történeti Tanszék

• Dr. Szijártó Zsolt egyetemi tanár,


Kommunikáció- és Médiatudományi

Tanszék

Professor Emerita kinevezés

• Dr. Font Márta egyetemi tanár, Történettudományi

Intézet, Középkori és Koraújkori

Történeti Tanszék

• Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár, Társadalom-

és Médiatudományi Intézet,

Szociológia Tanszék

• Dr. Pozsgai István egyetemi docens,

Szlavisztika Intézet, Szláv Filológia Tanszék

47


ÚJ KOLLÉGA A SZLÁV

FILOLÓGIA TANSZÉKEN

Bemutatkozik Pozsgai István

egyetemi docens

1994-ben végeztem a debreceni Kossuth

Lajos Tudományegyetem orosz–ógörög szakán.

1994 és 1997 között Szegeden a József

Attila Tudományegyetem Szláv Nyelvtörténet

PhD Program doktorandusza voltam,

disszertációmat 2000-ben védtem meg. 2000

és 2006 között különböző ösztöndíjak segítségével

(OTKA, Bolyai János, Békésy György)

folytattam tudományos és részben oktatói

tevékenységet. 2007 és 2018 között Szombathelyen

(BDF, NYME SEK, ELTE SEK) dolgoztam

egyetemi docensként. 2017-ben habilitáltam

Szegeden.

Főbb kutatási témáim: kódexfeldolgozás,

történeti hangtan, történeti morfológia, történeti

szintaxis, az orosz egyházi szláv nyelv

kialakulása. Ezenkívül kiegészítésként művészettörténeti

kutatásokkal is foglalkozom

az ikonfestészet és az óorosz építészet témakörében.

Kedvteléseim, érdeklődési köröm:

kertészkedés, virágok, kaktuszok, halak,

olvasás, történelem, természetes vizekben

történő úszás. Nős vagyok, három gyermekem

van.

48

NEXUS | Kutatóközpontok

AFRIKA KUTATÁSA A PTE-N

2009-ben az ország felsőoktatási intézményei

közül elsőként a PTE-n alakult meg

az Afrika Kutatóközpont. A pécsi műhely

a hazai afrikanisztikai kutatások hálójának

egyfajta koordinátorává vált, és számos eszközzel

igyekszik támogatni a magyar „Afrika-tudásbázis”

erősödését, szélesedését.

Ezek közül kiemelendő a 2020-ban XIV. évfolyamát

indító Afrika Tanulmányok folyóirat,

illetve az éveken keresztül 6-8 önálló

címet jelentő AHU Könyvek sorozat (mely

a Publikon Kiadó gondozásában és az AHU

Magyar Afrika Társaság támogatásával jelent

meg). Az Afrika Kutatóközpont tevékenységei

közül jelentősek a folyamatos

terepmunkák, a hazai és nemzetközi konferenciák

szervezése, az önálló publikációk

elősegítése, valamint a kormányzati külgazdasági,

külpolitikai erőfeszítések szakmai

támogatása is. Kiterjedt tevékenységi körének,

illetve széleskörű kapcsolatainak köszönhetően

a tudományos műhely elindult

a közép-európai hálózatosodás útján.

Mindezek eredményeként a lassan, de

stabilan terebélyesedő afrikanista közösség

az elmúlt években egyfajta új lendülettel

próbálja meg az afrikai „ügyekre”, illetve

a magyar-afrikai együttműködési elképzelések

számára is hasznosítható tudására

felhívni az ország figyelmét. Folyamatosan

nő a különböző afrikai témákkal foglalkozó

egyetemi hallgatók, doktoranduszok száma,

egyre határozottabb a felsőoktatási,

civil és gazdasági együttműködésekre koncentráló

akarat. A pécsi központ jelenleg az

ország nemzetközi mércével is meghatározó

afrikanisztika műhelye. 2010-től kétévente

kerül megrendezésre a Pécs African Studies

Conference, melyre legutóbb több mint

4 kontinens 20 országból érkeztek kutatók.

Továbbá a kutatóközpont a néhány éve létrehozott

MTA Afrika Albizottság munkáját

is támogatja.

A PTE-n (ezen belül is a BTK politikatudományi,

illetve nemzetközi kapcsolatok szakjain)

hosszú évek óta folyik Afrika-témájú kurzusok,

témák oktatása magyar és angol nyelven.

Ilyen például az Afrika-tanulmányok, a

Political Africa Studies, A világ globális problémái

Latin-Amerika, Ázsia, Afrika országaiban,

a Szuahéli politikai kultúra és nyelv (angolul

is) vagy az Afrika migrációja. Az Afrika Kutatóközpont

oktató tagjai számos további globálisabb

szemléletű tárgy keretében is foglalkoznak

meghatározó afrikai tartalmakkal

– például a Geopolitika, a Választási földrajz,

a Biztonságpolitika, a Diplomácia elmélet és

gyakorlat, illetve nyelvpolitikákkal foglalkozó

kurzusok esetében. Az EU Európai

Egyetemek Kezdeményezés programja által

finanszírozott European Digital Univer-

City (EDUC) partneregyetemeivel közösen

Joint MA in African Studies program kialakítása

a közeli jövő egyik célkitűzése, mely

a kelet-közép-európai régió egyedülálló

programjaként tovább erősítheti a pécsi

pozíciókat.

49


A PTE évek óta épít kiterjedt együttműködési

hálót az afrikai kontinensen. Nemzetköziesítési

Stratégiai Programjában külön

Afrika-programot dolgozott ki, amely a minőségi

afrikai hallgatói rekrutáción túlmenően

kétoldalú oktatási és kutatási együttműködéseket

is szorgalmaz. Jelenleg Marokkóban,

Etiópiában, Kenyában, Ruandában,

Tanzániában, Nigériában, Botswanában és

a Dél-afrikai Köztársaságban rendelkezünk

intézményes kapcsolatokkal. Az etióp mekellei

és addis ababai egyetemekkel számos

oktatói és hallgatói cserére került sor, illetve

Mekellében részt veszünk egy helyi új doktori

képzés beindításában is. A tanzán Dar es

Salaam Egyetemmel közös kutatási projekteket

valósítottunk meg, de együttműködünk

továbbá a Kampala International University in

Tanzaniával is. Kenyában kiterjedt együttműködésünk

van a Kenyatta University-vel, ahol

néhány éve egyik jogász kollégánk vendégprofesszorként

tevékenykedett. A University

of Rwanda-n kutatási kapcsolatokkal rendelkezünk.

Nigériában új kreditmobilitási partnerünk

a Lagos State University. A University

of Botswanával gyümölcsőző együttműködést

folytatunk, oktatói cserékre került sor,

jelenleg pedig egy kollégájuk nálunk szerzi

meg a doktori fokozatát a közgazdaságtudományok

területén. A DAK-ban épp a Stellenbosch

University-vel építjük a kooperációt, de

számos rangos nemzetközi publikációban

dolgoztunk együtt eleddig is.

Elsősorban a közös kutatások tekintetében

léphetünk előre, mely a 2019 tavaszán

publikált magyar Afrika-stratégia számára

bírhat komoly hozadékkal – különösen az

alábbi témák tekintetében: az afrikai politikai

rendszerek és a változások és térségi

fejlesztési elképzelések alaposabb és jobb

megértését célozva, az afrikai migrációs

folyamatok tekintetében, az afrikai helyi

társadalmak, gondolkodások, jövőképek

megértése miatt, az afro-ázsiai dinamikák,

illetve Afrika nemzetközi kapcsolatainak

geopolitikai realitásainak alaposabb megismerését

szorgalmazva. Külön érdemes

helyi, térségi nyelvpolitikákkal foglalkoznunk,

mely magyar vonatkozásban is hozadékkal

kecsegtet.

A PTE Afrika Kutatóközpont az egész hazai

afrikanisztika számára gyújtópontként

és hálózati koordinátorként határozza meg

önmagát. Szorosan együttműködünk valamennyi

hazai afrikanista kollégával és Afrika-szakértővel.

A hosszú évek óta zajló

AKK-előadássorozatban valójában több tucat

kolléga tartott már előadást a szakterületéről.

Ezt az együttműködést továbbra is

erősíteni szeretnénk, hogy az ország különböző

pontjain jelen lehessünk. És ezt tudja

elősegíteni többek között a Magyar Máltai

Szeretetszolgálattal 2019-ben kötött stratégiai

együttműködés is.

Tarrósy István

a kutatóközpont vezetője

50


SZINEK:

SZOCIÁLIS INNOVÁCIÓS

ÉRTÉKELŐ KUTATÓKÖZPONT

(Közösségi és Szociális

Tanulmányok Tanszék)

A

brit mintára létrehozott kutatóközpont

legfontosabb célja az értékelő

kutatások korszerű elméleteinek és

gyakorlatának meghonosítása hazánkban.

Magyarországon a legtöbb segítő-fejlesztő

területen sem a független értékelő kutatásoknak,

sem a fejlődés-szempontú, közösségi

alapú részvételi kutatásoknak nincsenek

erős hagyományai. Az államszocialista

időszakban a döntéseket minden területen

ideológiai megfontolások alapján hozták

meg. Az értékelés hiánya, a szisztematikus

torzítások szomorú következményekhez, és

máig nehezen oldódó beállítódáshoz vezettek

a közösségek és a személyek életében.

Konstruktív hazai értékelői hagyományok,

nemzetközi kapcsolódási pontok és

a megfelelő módszertani háttér hiányában

értékelés alatt gyakran még ma is a formai

megfelelés vizsgálatát, a puszta ellenőrzést

értjük. Az értékelő kutatás ma már ennél

jóval több: elsősorban a fejlődési lehetőségek

feltárását, a kiaknázatlan források

felfedezését helyezi a kutatómunka középpontjába.

A SZINEK jelenlegi vezetője, B. Erdős Márta

2007-ben egy Leonardo-pályázat támogatásának

köszönhetően kapcsolódhatott be

a Prof. Roger Ellis vezette Social and Health

Evaluation Unit munkájába. A SZINEK tevékenysége

Pécsett a kezdetektől erősen öszszefonódott

a tanszéki Addiktológiai Műhely

munkájával, amelyet Prof. Dr. Kelemen Gábor

alapított.

Az értékelő kutatás terén az első komolyabb

mérföldkövet a 2013-as év jelentette. Ebben

az évben vált a SHEU nemzetközi szervezetté,

amelyhez kutatóközpontunk is kapcsolódott.

Az elmúlt néhány évben több közös

workshopot szerveztünk, és publikációs

együttműködések is alakultak a nagy-britanniai

partnerrel. 2014-ben az Emberi

Erőforrások Minisztériuma a 4 Dimenzió

Társadalomtudományi Egyesületet bízta

meg egy kutatás elvégzésével, amelybe a

SZINEK munkatársai is bekapcsolódhattak.

Fejlődés-szempontú, részvételi alapú

megközelítéssel vizsgáltuk az addiktológiai

bentlakásos rehabilitációs intézmények

munkáját, később, 2016 folyamán pedig a

hazai addiktológiai ellátórendszert. 2017-

ben a brit partnertől felkérést kaptunk egy,

a hazai felsőoktatás minőségbiztosítási kérdéseit

tárgyaló könyvfejezet elkészítésére,

amely 2018-ban jelent meg a Handbook

of Quality Assurance for University Teaching

(Editors: Ellis, R. & Hogard, E.) c. kötetben.

51


Egy további jelentős projektünk az identitás

strukturális analízise (ISA) és a kapcsolódó

keretszoftver, a Peter Weinreich professzor

által kifejlesztett Ipseus értékelő kutatói területen

történő alkalmazása. E témában a 4

Dimenzió Társadalomtudományi Egyesület

támogatásával több workshopot szerveztünk,

amelyen részt vehettek a kar érdeklődő

oktatói, kutatói is. Az INDÍT Közalapítvány

terapeutáival közösen dolgoztuk ki azt

a specifikációt, amely segítette a mentalizáció

alapú terápia (MBT) eredményeinek

nyomon követését. Eredményeinkről az Alkalmazott

Pszichológia 2020/2. számában lehet

majd olvasni. Bár támogatást nem sikerült

szereznünk ehhez a projekthez, közös

elköteleződéssel az egyik legizgalmasabb

kutatásunkat folytathattuk le.

A brit kollégák a tantervfejlesztés kérdéseit

a szakmai identitás oldaláról közelítik

meg; ezért kaptunk felkérést a magyar szociális

munkás-identitással kapcsolatos kutatás

elvégzésére. Eredményeink várhatóan

2020 végén a Professional Identity: Meaning,

Measurement and Mastery (Eds. Ellis, R.,

Hogard, E.) c. kötetben jelennek meg. Egy

másik, magyar nyelvű tanulmányunk pedig

az Esély c. folyóiratnál áll lektorálás alatt.

A kutatást az EFOP-3.5.2.-17-2017-00002

„Szoci ális munkás és közösségek segítésére irányuló

felsőoktatási képzések innovatív, duális

és gyakorlatorientált fejlesztése. Transzformatív-dialogikus

tanulás a kooperáció szolgálatában”

című projekt támogatta.

Fontosnak tartjuk, hogy az értékelő kutatásokba

gyakorló szakemberek is be tudjanak

kapcsolódni. Bár ez nem könnyű, hiszen

a praxis és a kutatás prioritásai eltérőek,

meggyőződésünk, hogy az értékelő kutatás,

mint alkalmazott társadalomtudományi terület

hosszú távon csak így lehet életképes.

Ezt a célt szolgálja az általunk írt tankönyv

(http://szockepzes.hu/ertekelo-kutatasrol-programertekelesrol-szocialis-szakemberek-szamara/)

és egy országos kiadvány,

a szociális képzésekben jól ismert ún. „sárga

könyvek” sorozat 2021-ben megjelenő

kötetének egy fejezete is. Lapunk, a Szociális

Szemle (Social Review) (https://journals.

lib.pte.hu/index.php/szocialisszemle) egyik

célja értékelő kutatásokkal kapcsolatos

mód szertani írások, kutatási beszámolók

köz lése. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a

lap megfeleljen a Scopus indexálási feltételeinek.

Bognárné Erdős Márta


52


AZ IRLANDISZTIKAI

KUTATÓKÖZPONT

TEVÉKENYSÉGE 2020-BAN

International Spring programsorozat

részeként 2020. márci-

Az us 11-én a PTE BTK az Anglisztika

Intézet és az Irlandisztika Kutatóközpont

rendezésében Ronan Gargan, Írország hazánkba

akkreditált nagykövete látogatott

el karunkra. Nagykövet úr 14 órától a Vargha

Damján Konferencia Teremben Heidl

György dékán köszöntése után Ireland in a

Changing Europe – Irish Public Diplomacy címmel

tartott előadást. Az előadás nagyszámú

közönséget vonzott. Ezt követően Ronan

Gargan megnyitotta a 20. századi magyar

festő, Martyn Ferenc rajzaiból nyílt kiállítást.

(Martyn galway-i ír ősökkel is büszkélkedhet,

de rokonságban áll Edward Martyn

ír drámaíróval is.)

Szeptember 9-én a nagykövet és az attasé

ismét informális látogatást tett Pécsen, hogy

megbeszéljék a Martyn Ferenc Múzeum vezetésével,

kölcsönözhetnek-e Martyn képeket

a követségen tervezett kiállítás számára.

A vendégeket Csikai Zsuzsanna adjunktus

kalauzolta.

A 2019/2020-as tanév záróvizsgáin négy

BA, illetve MA programra járó diák védett

az irlandisztika területén Csikai Zsuzsanna

konzulensi irányításával készített szakdolgozatokat.

A tudományos munkát illetően a Központ

tagjai folytatták megkezdett kutatásaikat,

melyek eredményei tanulmányok, recenziók,

egy monográfia és egy szerkesztett

kötet formájában a következő hónapokban

várhatók.

Válogatott publikációk a központ munkájából

az irlandisztika tudományterületén

2016-2020 között:

Csikai, Zsuzsa. „A Sirály Írországban:

Thomas Kilroy adaptációja. Regéczi Ildikó

szerk.: Csehov-újraírások. Debrecen: Didakt

Kiadó, 2016. 110-124.

Csikai, Zsuzsa. „Domestication as a Mode

of Cultural Resistance: Irish-English Translations

of Csehov”. Teresa Seruya, José Miranda

Justo szerk. Rereading Schleiermacher:

Translation, Cognition and Culture. Berlin,

Heidelberg: Springer, 2016. 245-254.

Csikai, Zsuzsa. „’Tellin My Side of Things:

Tolstoy Novellas into Irish Monologue Drama”.

Hungarian Journal of English and American

Studies 23.1 (2017): 191-202.

Hartvig, Gabriella. „’The first will serve

the bookseller’s purpose’: Sterne’s double

title page in The Sermons of Mr. Yorick’.

FOCUS: Papers in Literary and Cultural Studies

XI (2018): 27-43.

Kurdi, Mária. „Etnográfiai irányultság a

modern ír drámában: John Millington Synge

prózai írásai a vidékről, és hatásuk színpadi

műveire. P. Müller, Péter, Egri, Petra,

Kvéder, Bence Gábor; Németh, Nikolett

Anna szerk.: Kontaktzónák: Határterületek

53


a színház mentén. Pécs, Magyarország: Kronosz

Kiadó, (2019): 190-202.

Kurdi, Mária. Approaches to Irish Theatre

through a Hungarian’s Lens: Essays and

Review Articles. Pécs, Magyarország: Institute

of English Studies, University of Pécs

(2018), 206 p. ISBN: 9789634291886

Kurdi, Mária. „Post-feminism and Ethical

Issues in Four Post-CelticTiger Irish Plays by

Women.” In: Eamonn, Jordan; Eric, Weitz.

szerk. The Palgrave Handbook of Contemporary

Irish Theatre and Performance. Houndmills

in Basingstoke, Egyesült Királyság/

Anglia: Palgrave Macmillan, (2018): 799-817.

Kvéder, Bence Gábor. „Az vagy, ahogy

beszélsz: A nyelvészet megjelenése G. B.

Shaw korai színműveiben”. P. Müller, Péter,

Egri, Petra, Kvéder, Bence Gábor; Németh,

Nikolett Anna szerk. Kontaktzónák: Határterületek

a színház mentén. Pécs, Magyarország:

Kronosz Kiadó, (2019): 176-189.

Maczelka, Csaba. „Edmund Spenser Írország

dialógusa és a Tudor dialógus”. Zsuzsa

Csikai, Andrew C. Rouse szerk. Critical

Essays in Honour of Mária Kurdi: Tanulmányok

Kurdi Mária tiszteletére. Martonfa: SPE-

CHEL, 2017. 15-25.

P. Müller, Péter, “Performing on the Razor’s

Edge: The Aesthetics of the Theatre

of Martin McDonagh”. Hungarian Journal

of English and American Studies 23.1 (2017):

105-119.

Vöő, Gabriella. „Holding ther hand of

(grand)mother Ireland: the shape-shiftin

goddess in Angela’s Ashes”. Zsuzsa Csikai,

Andrew C. Rouse szerk. Critical Essays in

Honour of Mária Kurdi: Tanulmányok Kurdi

Mária tiszteletére. Martonfa: SPECHEL,

2017. 99-131.

Kurdi Mária

professor emerita, a kutatóközpont vezetője


54


BEMUTATKOZIK

A VISUAL COGNITION

AND EMOTION LAB

A

kutatócsoportunk 2019-ben alakult

Zsidó András Norbert, a Pszichológia

Intézet adjunktusának vezetésével,

aki lassan egy évtizede foglalkozik a kognitív

figyelem és fóbiák vizsgálatával. A tudományos

műhely jelenleg egy vezető kutatóból,

három doktori hallgatóból, három mesterszakos

hallgatóból és tíz alapszakos hallgatóból

áll. (Látogasson el honlapunkra: https://

vicelab.btk.pte.hu/en.) A kutatócsoport fő

célja az emberi vizuális kognitív, valamint

azon alapvető vizuális folyamatok vizsgálata,

amelyek a figyelem és a munkamemória

területét érintik. Célunk továbbá annak

feltárása, hogy az érzelmek – és leginkább

félelmeink, szorongásunk – hogyan befolyásolják

ezeket a területeket és folyamatokat.

Vizsgálataink során különös figyelmet fordítunk

annak a kérdésnek a megválaszolására,

hogy a fenyegető ingerek hogyan befolyásolják

a vizuális figyelmi folyamatokat.

Fontosnak találjuk, hogy (alap)kutatásainknak

legyenek gyakorlati és elméleti vonatkozásai

egyaránt. Ezért arra törekszünk, hogy

patológiás, szubklinikai és egyéb speciális

csoportokat is bevonjunk a vizsgálatainkba.

Ilyen például a speciális fóbiában vagy

más szorongásos zavarban szenvedő emberek,

vagy éppen olyanok, akik rendszeresen

nagy nyomás alatt és veszélyes, fenyegető

körülmények között kell, hogy jól teljesítsenek

nap mint nap (pl. katasztrófavédelem,

tűzoltóság).

A fenyegető ingerek hatása a kognitív

folyamatokra és a figyelmi feldolgozásra

koránt sem evidens. A fő célkitűzésünk azt

megérteni, hogy a fenyegető ingerek (pl. kígyó,

fegyver) miként interferálnak a vizuális

kognícióval, valamint hogy bizonyos kapcsolódó

ingersajátságoknak (pl. szín, forma)

mi a szerepük a feldolgozás folyamatában.

Nem minden fenyegető inger egyformán kiemelt

a vizuális feldolgozás során, mint azt

korábbi tanulmányok állítják. Célunk, hogy

megtaláljuk a fenyegető ingerek legreprezentatívabb

mintapéldányait és vizsgáljuk

azokat a kiemelkedő fizikai (pl. középszintű

vizuális változók) és érzelmi (pl. arousal)

faktorokat, melyek szerepet játszanak

a fenyegető tárgyak és állatok feldolgozási

elsőbbségében. Mindezt különböző kísérletes

elrendezésben (figyelt vagy nem figyelt

inger, az inger gyakori vagy ritka előfordulása,

feladat szempontjából releváns vagy

nem az inger) és számos mérési eljárással

(reakcióidő, szemkövetés, fiziológia, mint

bőrellenállás és szívfrekvencia) teszteljük

a projektjeink során. A visel kedéses és fiziológiás

adato kat önbeszámolós kérdőí-

55


ves adatokkal (szo ron gás, fóbiás félelmek)

is összevetjük. Az első kutatási projektek

megkezdésekor igen szűk volt a rendelkezésre

álló fóbiákat, félelmeket és kapcsolódó

fogalmakat mérő magyar nyelvű

kérdőívek száma. Ezért először csak mellékszálként

jelentek meg a pszichometriai,

kérdőív adaptációs kutatásaink. Idővel

ez a kutatási irány is meghatározóvá vált

a kutatócsoporton belül, és számos nemzetközileg

rangos tanulmányt publikáltunk

mérőeszközök pszichometriai elemzéséről,

a fóbiák magyarországi epidemiológiájáról

és a különböző félelmek háttérmechanizmusairól.

Aktuálisan futó kutatási projektjeink

• Figyelmi torzítások vizsgálata fenyegető

ingerekere (irreleváns fenyegető ingerek

figyelemelterelő hatása vizuális keresés

során, alacsony prevalencia hatás

fenyegető ingerekben);

• Félelmek és fóbiák háttér-mechanizmusa

és prevalenciája, epidemiológiája

(Vér/sérülés/injekció fóbia evolúciós és

kognitív hátterének megértése, Kígyófóbia

kultúrák közötti összehasonlítása,

Kontroll és mágikus gondolkodás szerepe

a szorongásos zavarokban);

• Fenyegető és nem fenyegető ingerek

reprezentációjának vizsgálata a Multidimensional-scaling

módszerrel (individuális

és kulturális különbségek vizsgálata).

Két doktori hallgatónk aktuális projektjének

bemutatása

Stecina Diána Tünde

Vajon azon feladatokban is előnyben részesül

a fenyegető ingerek feldolgozása, melyekben

egyszerre több inger is verseng a figyelmünkért?

E kérdésben ellentmondásos

eredmények születtek. A figyelemelméletek

szerint az orientáció nem más, mint a célés

inger-vezérelt észlelés eredménye. Az

inger-vezérelt bottom-up (az észlelt tárgyak

fizikai tulajdonságai által irányított feldolgozás,

a látottak előzetes koncepció nélküli

feldolgozása) és a cél-vezérelt top-down

(a tudás észlelésre kifejtett hatása, az észlelt

tulajdonságokat összefüggésben értelmezzük

a korábbi tapasztalataink alapján)

idegrendszeri folyamatok kölcsönhatása

határozza meg ezen ingerek versengésének

kimenetelét. Ezek a folyamatok pedig számos

külső tényező által megváltozhatnak,

mint pl. az inger tulajdonsága, érzelmi töltete.

Egy kurrens elmélet szerint egy a környezetéből

kiugró inger észlelése elnyomható

top-down folyamatok által még mielőtt

megkezdődhetne annak a bottom-up feldolgozása.

Jelenleg futó vizsgálatunkban a

résztvevőknek egy semleges ingerkategória

egy bizonyos tagját (pl. lepkét vagy lakatot,

vagyis a célingert) kell megtalálniuk több

semleges elterelő inger között. A feladatok

felében a semleges elterelők között bemutatásra

került egy fenyegető érzelmi töltettel

rendelkező (pl. kígyó vagy pisztoly) vagy ahhoz

vizuálisan hasonló, de nem fenyegető

(pl. giliszta vagy hajszárító) elterelő is a célingertől

meghatározott távolságban. Eddigi

eredményeink szerint a bottom-up feldolgozás

megakadályozható top-down folyamatok

által, illetve a fenyegető ingerek feldolgozásának

előnye is valamelyest elnyomható a

feladatban való jobb teljesítés érdekében.

56


Bali Cintia

Az információs- és kommunikációtechnológiai

(IKT) eszközök (köztük az okostelefonok,

tabletek és az ezeken keresztül elérhető

alkalmazások) népszerűsége manapság

töretlennek látszik felnőttek és gyerekek

körében egyaránt. Aktuális kutatásunkban

pécsi és környékbeli óvodákat kerestünk

meg azzal a kéréssel, hogy interaktív mesekönyveket

mutathassunk be az óvoda

nagycsoportosainak. Az interaktív mesekönyvek

a hagyományos mesemondást a

modern technológia eszközeivel elegyítő

applikációk. Az interaktív könyvek magyar

nyelvű piaca napjainkban felívelőben

van, ám szakmai megítélésük igen vegyesnek

mondható. Számos olyan tanulmány

született, amelyek megerősítik ezen alkalmazások

nyelvi kompetenciákra és felidézési

teljesítményre gyakorolt előnyös befolyását,

ám szép számmal akadnak olyan

eredmények is, melyek arra utalnak, hogy

az interaktív mesekönyvek által teremtett

ingergazdag környezet megterhelő lehet

a fiatal célközönségnek. Korábbi eredményeink

szerint ezek az alkalmazások hatékony

eszközei lehetnek a tanulásnak. Az interakciós

elemek (minden, amit a képernyő

érintésével aktiválunk) alkalmazása során

azonban körültekintően kell eljárnunk, mivel

hatékonyságukat befolyásolhatja a felhasználó

figyelmi folyamatainak érettsége.

Kutatásunk következő fázisában arra vállalkozunk,

hogy feltárjuk a befogadás során

közrejátszó figyelmi folyamatokat, melyek

később támpontokként szolgálhatnak a fejlesztők

számára.

Vizsgálatainkat szoros együttműködésben

végezzük több PTE-n belüli (Pszichológia

Intézet, Magatartástudományi Intézet), hazai

(pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem)

és számos nemzetközi (pl. ISMAI University

Institute of Maia, Portugália; New Mexico

State University, USA; Charles University,

Csehország; University of Oxford, Anglia;

Florida State University, USA) kutatóközponttal.

A kutatócsoport öt legjelentősebb publikációja:

Coelho, C. M., Gonçalves-Bradley, D., & Zsido,

A. N. (2020). Who worries about specific

phobias? – A population-based study of risk

factors. Journal of Psychiatric Research.

Zsido, A. N., Arato, N., Inhof, O., Janszky, J.,

& Darnai, G. (2018). Short versions of two

specific phobia measures: The snake and

the spider questionnaires. Journal of anxiety

disorders, 54, 11-16.

Zsido, A. N., Deak, A., & Bernath, L. (2019).

Is a snake scarier than a gun? The ontogenetic–phylogenetic

dispute from a new perspective:

The role of arousal. Emotion, 19

(4), 726.

Zsido, A. N., Deak, A., Losonci, A., Stecina,

D., Arato, A., & Bernath, L. (2018). Investigating

evolutionary constraints on the detection

of threatening stimuli in preschool

children. Acta psychologica, 185, 166-171.

Zsido, A. N., Matuz, A., Inhof, O., Darnai,

G., Budai, T., Bandi, S., & Csatho, A. (2019).

Disentangling the facilitating and hindering

effects of threat‐related stimuli–A visual

search study. British Journal of Psychology.

Zsidó András Norbert


57

NEXUS | Kaleidoszkóp | Intézeti hírek

TÖRTÉNETTUDOMÁNYI

INTÉZET

Beszámoló | A Régészet Tanszék szerepe az egyetemes és nemzeti

kulturális örökség feltárásában, tudományos feldolgozásában és

közkinccsé tételében

A

kulturális örökség védelméről szóló

2001. évi LXIV. törvénynek már a

bevezetője is kiemelt figyelmet fordít

a nemzeti és az egyetemes történelem

során felhalmozott kulturális örökség feltárásának,

tudományos feldolgozásának,

megóvásának, védelmének, fenntartható

használatának és közkinccsé tételének fontosságára.

A Régészet Tanszék és együttműködő

partnereinek ásatásai, kutatási

programjai kiterjednek mind az egyetemes

(pl. római kor, ókeresztény kor), mind a

nemzeti történelem (pl. kora újkor, török

kor) során felhalmozott kulturális örökségi

értékek feltárására, számbavételére, feldolgozására

és tudományos értékelésére, többnyire

olyan régészeti lelőhelyeken, amelyek

a hatályos jogszabályok (miniszteri határozatok

és rendeletek) alapján fokozott és kiemelt

jelentőségű védett lelőhelyeknek számítanak.

Az utóbbi években a Tanszék jelentős országos

és nemzetközi konferenciák, workshopok

szervezésében vett részt az alábbi témakörökben:

római régészet (Fiatal Római

Koros Kutatók Konferenciája, 2019), antik

vallástörténet (From Eros to Amor – Symposium

Classicum Peregrinum, 2019), egyháztörténet

(Krisztianizáció – Identitás, mobilitás,

kontinuitás, 2016; Keresztények ellenszélben

- 2018), identitásrégészet (Archaeology

of Identities, 2015), régészetmódszertan (A

halál régészete, 2016; Közös metszet – Műhelybeszélgetés

a szociológia, antropológia és

a régészet kutatás-módszertani lehetőségeiről,

2018), középkori várak (Castrum Bene,

2017). A szervezőpartnerek között jelentős

hazai és nemzetközi kutató-műhelyek és

szponzorok említhetők meg: PTE Egyháztörténeti

Kutatóközpont, PTE-TTI Középkori

és Koraújkori Történeti Tanszék, Pécsi

Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóközpontja,

Castrum Bene Egyesület, Brandeis

University, Università di Verona, PPKE-BTK,

Miniszterelnökség (az üldözött keresztények

megsegítéséért és a Hungary Helps

program megvalósításáért felelős államtitkárság),

Universität Wien, Janus Pannonius

Múzeum, Történelmi Ismeretterjesztő Társulat

Egyesület.

A PTE Klasszika-Filológia, Ókortörténeti

és Régészet tanszékei által szervezett, 2020

májusában elmaradt Magyar Ókortudományi

Konferencia megtartása 2021 májusában

esedékes.

2017-ben és 2018-ban a Dunántúl egyik

legjelentősebb római lelőhelye, a Balaton

közelsége miatt turisztikai szempontból is

frekventált Nemesvámos-balácai villagazdaság

feltárásának folytatására vállalkozott

a Régészet Tanszék és a Magyar Nemzeti

Múzeum Kovács Loránd Olivér és Kalácska

58


Róbert vezetésével. A régészeti örökségvédelem

szempontjából kiemelten fontos lelőhely-felderítés

módszertanát a gyakorlati

régészképzés megerősítése, 2017 óta több

frekventált területen, Pest megyében (Biatorbágy),

Tolna megyében (Paks), Baranya

megyében (Pellérd, Szigetvár) szervezett terepbejárások

során sajátíthatták el a hallgatók.

A terepmunkákat a több évtizedes professzionális

(fő)muzeológusi gyakorlattal

rendelkező Kalácska Róbert, Szabó Antal,

Fazekas Ferenc, Hancz Erika és Gábor Olivér

irányítja. A Janus Pannonius Múzeum

régész-muzeológusainak többsége a Pécsi

Tudományegyetemen volt hallgatója, doktorandusza.

Jelenleg is több hallgató vesz

részt múzeumi kutatásban, anyagok feldolgozásában.

Gábor Olivér dunaszekcsői ásatásai

egyúttal tanszéki ásatások is voltak,

jelentős hallgatói részvétellel.

A 2018-ban Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat

elnyert Soós Eszter Észak-Magyarország

több római császárkori telepanyagának

(Garadna, Hernádvécse, Miskolc-Szirma,

Pásztó, Szilvásvárad, Ipolytölgyes) szisztematikus

feldolgozásával, az eredmények

hazai és külföldi bemutatásával járul hozzá

a Kárpát-medence római és kora népvándorlás-kori

kulturális örökségének számbavételéhez

és újraértékeléséhez.

A Régészet Tanszék megalakulása óta intenzíven

foglalkozik a római limes magyarországi

szakaszának kutatásával. Visy Zsolt

professzor 2000-ben megjelent akadémiai

doktori értekezését (A Ripa Pannonica Magyarországon)

követően a kutatások fő motivációját

a dunai limes magyarországi szakaszának

UNESCO világörökségi nevezési

folyamata jelentette. Az elmúlt évek légirégészeti

kutatásait (Visy Zsolt, Szabó Máté)

és műszeres lelőhely-felderítő kutatásait

nagy mértékben összegző első világörökségi

nevezési dokumentáció elkészítésében a

tanszék több oktatója részt vett. Így elmondható,

hogy a Régészet Tanszéken felhalmozódó

szakmai tudás és örökségvédelmi tapasztalat

jól hasznosítható a Danube Limes

világörökségi nevezési folyamatok során

és a nevezéshez kapcsolódó egyéb szakmai

feladatok elvégzése közben. A limes kutatási

programokban 1987 óta kulcsfontosságú

szerepet játszó Lussonium (Paks-Dunakömlőd)

katonai táborában, polgári településén

és késő római temetőjében a Paksi Városi

Múzeum ásatásai 2017-től újra PTE tanszéki

ásatásokká válhattak az egyetem és a múzeum

megújuló szakmai együttműködésének

köszönhetően. A lussoniumi ásatások és a

leletanyagot feldolgozó kutatási projektek

vezetői, koordinátorai az erőd esetében Fazekas

Ferenc, a temető esetében Szabó Antal.

Fazekas Ferenc a római kori kis tárgyak

régészetének reprezentatív nemzetközi tudományos

közössége, az Instrumentum Társaság

releváns magyarországi képviselője.

2012 és 2015 között a Frühes Christentum

in Ungarn nemzetközi projektet a Stiftung

Aktion Österreich-Ungarn támogatta. A Régészet

Tanszék és az Universität Wien, majd

az Osztrák Tudományos Akadémia és a Magyar

Nemzeti Múzeum részvételével (jelenleg

Renate Pillinger akadémikus asszony és

Nagy Levente vezetésével, Fazekas Ferenc

koordinálásával) folyó projekt a Dunántúl

teljes ókeresztény régészeti leletanyagának

és lelőhelyeinek monografikus feldolgozását,

valamint az új régészeti eredmények és

új hagiográfiai-egyháztörténeti forráselemzések

nyomán Pannonia ókeresztény egyháztörténetének

újraírását tűzte ki céljául.

2020-ig a Régészet Tanszék több oktatója

többek közt Oxfordban, Cambridge-ben,

Bécsben jelentetett meg a projekt részeredményeihez

kapcsolódóan publikációkat.

Az eddigi eredményeket számos konferencián

mutattuk be, köztük a két legna-

59


gyobb nemzetközi konferencia: Pagans and

Christians in the Late Roman Empire: New

Evidence, New Approaches, Budapest-Pécs,

2013; XVII. Congresso Internazionale di Archeologia

Cristiana: Frontiers. The Transformation

and Christianization of the Roman

Empire between Centre and Periphery, Nijmegen,

2018. Ezeknek köszönhetően ma már

elmondható, hogy nemcsak a 2000-ben

UNESCO világörökségi címet elnyert pécsi

késő római-ókeresztény temető, hanem hazánk

számos más ókeresztény régészeti értéke

is kiemelt nemzetközi figyelmet kapott.

A projekt fontos szakmai háttérbázisának

tekinthető a Magyarországon egyedülálló

módon csak a Pécsi Tudományegyetemen

meghirdetett Kora keresztény régészet MA

specializáció.

A Régészet Tanszék 2012 óta vesz részt

az MTA-BTK (jelenleg ELKH-BTK) és a PTE

török kori multidiszciplináris kutatási projektjeiben

(Fodor Pál főigazgató és Pap Norbert

professzor vezetésével), amelyek során

változatos természettudományos vizsgálatok

(pl. környezetrekonstrukciók, geofizikai

vizsgálatok) mellett terepbejárások és ásatások

is folynak. A Szigetvár-turbéki szőlőhegyen

Hancz Erika vezetésével 2015 óta folyamatosan

sikerült feltárni Szulejmán szultán

türbéjét a hozzá tartozó derviskolostorral,

dzsámival és erődítésekkel együtt. A jelentős

nemzetközi sikereket elérő projekt a földrajzi

és történeti vizsgálatok, valamint a régészeti

leletanyag és az ásatási eredmények

2020-ben publikált feldolgozásával folytatódott.

Az ELKH és a PTE mohácsi csatamező-kutatásához

kapcsolódóan egy 2018 őszén

Hancz Erika által vezetett terepbejárás és

egy 2020 tavaszán elvégzett geofizikai felmérés

eredményeit a sátorhelyi Törökdombon

(egy késő római őrtorony, 17. századi török

fa pavilon és 18. századi fa kápolna terepbejárási

anyagának legteljesebb feldolgozásával)

2020 nyarán egy régészek, történészek

és természettudósok által közösen írt tanulmány

foglalta össze, amelynek megjelenése

2020. augusztus 29-ére várható.

A régészeti kulturális örökség ingó és ingatlan

elemeinek feltárását, számbavételét

és közzétételét megcélzó kutatási projektjei

mellett a Régészet Tanszék kiemelt figyelmet

fordít a 21. századi hazai kulturális

örökségvédelem elméleti és gyakorlati

kérdéseinek oktatására is. A rendelkezésre

álló tudásbázisnak csak az egyik összetevője

a tanszéki oktatók többségének gyakorló

muzeológusi kompetenciája, valamint

a tanszék vezetőjének 2002 és 2020 között

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban, a

Forster Központban, a Miniszterelnökségen

és a Várkapitányság NZrt keretei közt adatolt

ingatlan örökségvédelmi tevékenysége.

A régészeti kulturális örökség ingatlan

elemei mellett (lelőhelyek, műemlékek) a

másik összetevő, a régészeti korú kulturális

javak, műtárgyak hatékonyabb védelme, az

illegális műkincskereskedelem visszaszorítása

2020-tól kezdve szintén kiemelt figyelmet

kap. A PTE-BTK Régészet Tanszék és

ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

sikeres együttműködésének köszönhetően

2020 nyarán szaklétesítési és szakindítási

engedélyt kapott a Magyarországon kizárólag

a Pécsi Egyetemen elsajátítható Igazságügyi

Régészet szakirányú továbbképzési

szak. Felelőse Hudák Krisztina, aki a középkori

történelemből szerzett első PhD fokozata

után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Rendészettudományi Doktori Iskolájában

is doktorjelölt.

Az Igazságügyi Régészet szakirányú továbbképzésen

megszerezhető speciális

szak tudás révén a több külföldi országban

már sikerrel alkalmazott módszerek alkal-

60


mazásával és speciális együttműködéseken

alapuló hálózatok szisztematikus kiépítésével

új innovációkat kívánunk meghonosítani

a kulturális javak illegális kereskedelmének

visszaszorítása céljából, nemcsak a

rendészeti tevékenységeket ellátó szervezetek

munkáját segítve, hanem végső soron a

kulturális örökségétől meg nem fosztható

egész magyar társadalom érdekében is.

Nagy Levente

Régészet Tanszék

ÓKORTÖRTÉNETI TANSZÉK

AKTUÁLIS HÍREI

Az ókortörténeti specializációra és

ókor iránt mélyebben érdeklődő

hallgatók jelentkezhetnek

MA-szintű ókortörténeti képzésre is, amely

2020 szeptemberétől megújult tanterv indult

el felölelve a politikai, társadalmi, gazdasági

és vallástörténeti kérdések legszélesebb

spektrumát mindhárom fent említett korszakban

és területen. Ugyancsak lehetőség

van a több tanszéket összefogó Interdiszciplináris

Doktori Iskolán belül „A Kárpát-medence

és az antik világ népeinek története,

kultúrája és kapcsolataik az ókorban” című

doktori program elvégzésére is, melynek

eredményeképpen a hallgatók PhD-fokozatot

szerezhetnek.

2011-ben Grüll Tibor egyetemi tanár, tanszékvezető

vezetésével megalakult az Ókori

Gazdaságtörténeti Kutatócsoport (Ancient

Economy Research Project), amely eddig négy

konferenciát rendezett (2011, 2013, 2015,

2017) hazai és nemzetközi előadókkal, továbbá

két konferenciakiadványt jelentetett

meg. 2019-ben Lindner Gyula vezetésével

létrehoztuk a Vallástörténeti Kutatócsoportot,

amely első workshop-jellegű konferenciáját

2021-ben tervezi megrendezni. Nagy

örömünkre szolgált, hogy 2019 szeptemberében

egy Erasmus vendégelőadót is köszönthettünk

Bernadette Descharmes (Universität

Bra-unschweig) személyében, aki a

görög tragédiákról és a római kalózkodásról

tartott kimagaslóan sikeres előadásokat.

Lindner Gyula virtuális tananyagfejlesztéssel

foglalkozó munkacsoport tagja, amelynek

keretében 5. és 9. osztályos diákoknak

írt „virtuális túrát” Vallás és vallásgyakorlás

az ókori Hellasban címmel.

61


Hallgatói kezdeményezésre „jÓKOR‒hatkor”

néven a hallgatóság szélesebb körét érdeklő

összejöveteleket rendeztünk havi egy

alkalommal, amelyeken izgalmas és aktuális

kérdésekről szóló rendhagyó előadások,

útibeszámolók, valamint filmvetítések (tanári

kommentárokkal és beszélgetésekkel),

sőt még mini főzőtanfolyam ‒ természetesen

à l’antique ‒ is szerepelt.

A koronavírus-járvány miatti karantén-időszak

ismeretterjesztő előadásai elérhetőek

itt:

• Grüll Tibor Az Antoninus-kori járványról:

http://ujkor.hu/content/konyorogjenek-halandok-jo-orvossagert-roma-antoninus-kori-jarvanya

https://www.youtube.com/watch?-

v=yQ17w4IPoT0

• Lindner Gyula Thuküdidész és az athéni

járványról: http://ujkor.hu/content/

egy-tulelo-foljegyzesei-thukudidesz-es-az-atheni-jarvany

AZ ÚJKORTÖRTÉNETI

TANSZÉK HÍREI

Könyvbemutató | Egyház és kulturális

transzfer

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai

Kara adott otthont 2020. március 5-én a

Kirche und Kulturtransfer. Ungarn und Zentraleuropa

in der Frühen Neuzeit c. tanulmánykötet

bemutatójának. A kötet társszerkesztője

az Újkortörténeti Tanszék oktatója, Forgó

András, a szerzők között pedig rajta kívül

Gőzsy Zoltán tanszékvezető is szerepel. A

rendezvény a PPKE HTK Közép- és Újkori

Egyháztörténeti Tanszéke, az MTA-PPKE

Fraknói Vilmos Kutatócsoport és az az Újkortörténeti

Tanszék társszervezésében valósult

meg.

Esemény | Évfordulókat ünnepelt

az Újkortörténeti Tanszék

Az Újkortörténeti Tanszék 2019. december

12-én ünnepélyes keretek között fogadta

Majoros Istvánt és Hahner Pétert, egykori

tanszékvezetőit. Az ünnepségnek több apropója

is volt: ebben az évben ünnepelte

Majoros István a 70., Hahner Péter pedig a

65. születésnapját, valamint 30 éve alakult

meg a Tanszék. Két egykori kiváló oktatóval

Bebesi György beszélgetett. Külön öröm

volt, hogy közel 120 hallgató jött el a rendezvényre.

A beszélgetés végén oklevél átadásával

Majoros Istvánt és Hahner Pétert

az Újkortörténeti Tanszék „Örökös Tagjává”

választották – kifejezve hálájukat az itt végzett

igen magas színvonalú oktatói, oktatásszervezői

tevékenységükért.

62


ÚJ TÖREKVÉSEK

ÉS AKTUALITÁSOK

A NEVELÉSTUDOMÁNYI

INTÉZETBEN

A

Neveléstudományi Intézetben a

2020/2021-es tanév őszi szemeszterében

közel 160 kurzus indult el,

melyre 1780 hallgató jelentkezett. E kurzusok

megtartását 25 intézeti oktató látja

el (az oktatói besorolást tekintve: 1 fő

egyetemi tanár, 5 fő docens, 8 fő adjunktus,

1 fő félállású adjunktus, 3 fő tanársegéd,

7 fő félállású tanársegéd).

A 2020. év elején – belső, intézeti igényből

fakadóan – kezdetét vette az osztatlan

tanárképzés pedagógiai moduljának áttekintése,

tantárgyi fejlesztése, melynek aktualitását

az időközben előállt járványhelyzet

is megerősítette. E fejlesztés megkezdésének

kiemelt célja a tanári modulban szereplő

elemek korszerűsítése, az átláthatóbb és

eredményorientáltabb képzés kialakítása, a

képzés minőségirányítása volt. A fejlesztés

eredményeit a BTK és az intézet honlapján

(https://nevtud.btk.pte.hu/) ez év őszén – a

tantárgyi egymásra épülések átláthatóságát

is biztosítva – infografika segítségével megtekinthetik

majd az érdeklődők.

Az intézet pályázati aktivitása jelentős,

a nagyobb pályázatok az EFOP-3.1.2-16-

2016-00001 számú „A köznevelés módszertani

megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás

csökkentése céljából”, valamint

az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű

egyetem a modern városban: Értékközpontúság,

nyitottság és befogadó szemlélet

egy 21. századi felsőoktatási modellben”

című projektekhez kapcsolódnak. Az

említett pályázatok lehetővé teszik, hogy

kialakításra kerüljön egy digitális oktatásra

alkalmas terem az Intézetünkben, kutatások

és fejlesztések zajlanak a Befogadó

Egyetem Programiroda koordinálásával és

a Dél-Dunántúl köznevelési intézményeiben

pedagógus-továbbképzéseket tartanak

sikerrel kollégáink.

A PTE BTK pedagógus szakvizsga

szakirányú továbbképzési kínálatában a

2020/2021-es tanév őszi félévétől lehetőség

van a kétszemeszteres gyakorlatvezető mentorképzés

elvégzésére, melynek során a pedagógus

szakvizsgával már rendelkező kollégák

két félév alatt meg tudják szerezni a mentori

megbízáshoz szükséges végzettséget. A

kétszemeszteres mentorképzés a Gyakorlatvezető

mentortanár pedagógus szakvizsgára

felkészítő szakirányú továbbképzési

szakot, valamint a Pedagógus szakvizsga

szakirányú továbbképzési szak Gyakorlatvezető

óvodapedagógus szakirányát és a

Gyakorlatvezető tanító szakirányt érinti. E

lehetőség azok számára nyitott, akik meglévő

pedagógus szakvizsgájukat 2011 után

szerezték a PTE BTK-n, s így a kötelezően

oktatott ismeretkörök befogadása automatikus.

(A teljes képzési kínálatról bővebb

63


információ: https://btk.pte.hu/hu/felvetelizoknek/kepzeseink).

A nemzetköziesedési törekvéseket, illetve

a (nemzetközi) hallgatói igényeket is szem

előtt tartva két angol nyelvű szak akkreditációja

valósult meg az elmúlt időszakban az

intézet égisze alatt. A Pedagogy BA (Pedagógia

alapképzési szak) a 2020/2021-es tanév

őszi félévben – a magyar nyelvű képzéssel

azonos számú hallgatóval – nappali tagozaton

elindult, a képzésben résztvevő hallgatók

által elvégezhető specializáció: Intercultural

Education Assistant Specialisation (Interkulturális

nevelési és oktatási asszisztens specializáció).

A másik angol nyelvű képzés a Romology

BA (Romológia alapképzési szak), mely

– a tervek szerint a 2021/2022-es tanév első

szemeszterében – két választható specializációval:

Specialisation in Romani Language and

Culture, Specialisation in Boyash Language and

Culture (Romani nyelv és népismeret specializáció,

valamint Beás nyelv és népismeret

specializáció) indítja első évfolyamát.

A tehetséggondozás szintén hangsúlyos

terület, melynek legfőbb terepét a szakkollégiumok

jelentik. Az intézet két szakkollégiummal

is büszkélkedhet. Ezek közül az

egyik a Tanárjelöltek Szakkollégiuma (https://btk.pte.hu/hu/hallgatoinknak/tanarjeloltek-szakkollegiuma),

melyben folyamatos

a tagfelvétel. A másik a Wlislocki

Henrik Szakkollégium (https://wlislocki.

pte.hu/), mely évente egyszer hirdet tagfelvételt

(idén 2020. szeptember végi határidővel).

Az idei évben – a fokozódó vírushelyzettel

dacolva – számos publikáció született,

melyek hűen tükrözik a pécsi neveléstudományi

műhely sokszínűségét,

termékeny alkotókedvét és törekvéseit.

A kiadott munkákat böngészve feltűnik,

hogy a történeti dimenzió erőteljes hangsúlya

több új kiadványon keresztül

is érzékelhető. Ez év tavaszán

érkezett a nyomdából az „Asszonyoknak

igen sokat kell tudni…”

Új kutatások a nőnevelés történetéből

című könyv (Kronosz Kiadó,

Pécs), a Pécsi Nőtörténeti Műhely

tanulmánykötete, mely – a 19-20.

századra fókuszálva – új vizsgálati

eredményekre és irányokra hívja

fel az érdeklődők figyelmét. Takács

Zsuzsanna Mária munkája (A pedagógia

zsonglőrei. Két baranyai tanító

életútja a 20. század folyamán. Institutio

Könyvkiadó, Pécs) szintén

új kiadvány, melyben két baranyai

kántortanító emlékiratai, naplói,

illetve azok elemzése kerül előtérbe.

Beck Zoltán A megszólalás

üres helye. Romológiáról és más dolgokról

(Napvilág Kiadó, Budapest)

című kötete egészen friss kiadvány,

mely a romológia, valamint

a cigány, roma irodalom mibenlétét,

valamint a képzőművészet

etnikus terét veszi közelebbről

szemügyre. A Neveléstudományi

Intézet – az MTA Pedagógiai Tudományos

Bizottság mellett – társkiadóként

gondozza és szerkeszti az Új kutatások a

neve léstudományokban 2019 című kiadvány

két, előkészületben lévő kötetét, melyek

magyar és angol nyelven egyaránt inspiráló

körképet adnak e tudományág legújabb

eredményeiről (https://nevtud.btk.pte.hu/

onk2019). A kötetek hivatalos megjelenése

a XX. Országos Neveléstudományi Konferencia

(www.onk.hu/2020) idejére (2020.

november 5-7.) esik, hozzájárulva a jubileumi

esemény méltó megünnepléséhez.

Molnár-Kovács Zsófia

Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék

64


A NÉPRAJZ – KULTURÁLIS

ANTROPOLÓGIA TANSZÉK

AKTUÁLIS PROJEKTJEI

Megalakult a PTE Fenntartható Fejlődésért

Szakkollégiuma

Farkas Judit egyetemi docens (PTE BTK

Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz –

Kulturális Antropológia Tanszék) és Glied

Viktor egyetemi adjunktus (PTE BTK Társadalmi

Kapcsolatok Intézete Politikatudományi

és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék)

vezetésével újraindul a PTE Fenntartható

Fejlődésért Szakkollégiuma. A Szakkollégium

célja, hogy teret adjon és tudományos

keretet nyújtson a Pécsi Tudományegyetem

környezeti kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat

folytató hallgatóinak, valamint interdiszciplináris

jellegével, eltérő kutatási és

tanulási módszerek megvitatásával, illetve

rendszerbe foglalásával biztosítsa a különböző

tudományterületek átjárhatóságát, a

meglévő tudások fejlődését és a területen

oly fontos tudástranszfert.

Szociálökonómia MA szakkal bővült a

BTK képzéskínálata

A PTE BTK 7. Kari Tanács egyöntetű szavazással

elfogadta a Szociálökológia MA szak

létesítésének kérelmét. A szak a Közösségi

és Szociális Tanulmányok Tanszék és a

Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

együttműködésével, a Társadalmi Kapcsolatok

Intézete égisze alatt jön létre, szakfelelőse

Farkas Judit, a Néprajz – Kulturális

Antropológia Tanszék egyetemi docense.

A szak létesítésével az egyetemek társadalmi

küldetését, felelősségvállalását erősítjük.

A klímaváltozás életminőségre gyakorolt

hatásai egyre markánsabbak. E hatások

új típusú szociális problémákat vetnek fel,

vagy korábbi problémákat mélyítenek el.

A problémák megoldásának felelőssége

és lehetősége közvetlenül is érinti az emberi

közösségeket, e közösségek azonban

nem mindig érzékenyek a problémákra,

vagy megfelelő tudások, erőforrások nélkül

nem képesek válaszolni az új kihívásokra.

Célunk olyan gyakorlati szakemberek képzése,

akik képesek a fenntartható fejlődés

kérdéskörének komplex értelmezésére, a

különböző társadalmi csoportok életmódjának,

az e csoportokra ható szociális tényezőknek

a megismerésével a reziliencia erősítésére,

a környezeti és társadalmi fejlődés

közötti szinergiák kialakítására. Ismerik a

környezeti kérdésekben való jártasság, tudatosság,

az e kérdések iránti érzékenység

fejlesztésnek, és az állampolgári, közösségi

részvétel erősítésének módjait, közvetíteni

tudnak az érintett közösségek és az egyes

környezeti problémák megoldásában közreműködő

külső szakértők között.

Nemzetköziesítési törekvések

A Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

is részt vett a Sumcula – Sustainable

Management of Cultural Landscapes nemzetközi

MSc-képzés (International Msc in Sustainable

Management of Cultural Landscapes,

Regional Development and Cultural Heritage)

65


összeállításában. Historical and Cultural Approaches

of Landscape, illetve Rural Societies

and Development címmel két önálló kurzust,

továbbá a Közösségi és Szociális Tanulmányok

Tanszékkel közösen egy Community

Development in Rural and Urban Areas című

kurzust dolgoztunk ki.

Online is megtekinthető kiállítás

Tanszékünk egyik tagjának, Hesz Ágnesnek

a közreműködésével készült az a kiállítás,

amely a kommunista diktatúrákban

élt vallási kisebbségek titkosszolgálati megfigyelési

anyagából vett példákon keresztül

mutatja be, hogy az elnyomó rendszerek

miképpen látták és láttatták az általuk el

nem fogadott vallási csoportokat, és hogy

ezek a közösségek milyen stratégiákat követtek

a hatalommal szemben.

A tárlat Faith – Trust – Secrecy. Religions

through the Lenses of the Secret Police címmel

nyílt meg 2020. február 28-án a budapesti

Centrális Galériában (Blinken OSA Archívum).

A kiállítás teljes anyaga online is

megtekinthető az alábbi linken: https://faithtrustsecrecy.osaarchivum.org/?lang=hu

Helyi élelmiszer KORONA idején

Tanszékünkről Balogh Pál Géza képviseltette

magát a Helyi élelmiszer KORONA idején

címet viselő kutatásban, amely Nemes

Gusztáv, a Közgazdaságtani és Regionális

Kutatóközpont kutatójának kezdeményezésére

indult el. A kutatás eredményei helyet

kaptak a Replika gondozásában megjelent

e-könyvben is (Koronavírus idején). A téma a

sajtó érdeklődésére is számot tartott: https://

www.portfolio.hu/krtk/20200611/mit-hozott-a-gazdaknak-a-koronavirus-436194.

Balogh Pál Géza

Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

ANGLISZTIKA INTÉZET

Könyv | Inquiries into English and American

Studies

Book series published by the University of

Pécs, Institute of English Studies

ISSN 2063-0085

Series editors: Mária Kurdi (literature and

culture) and Gábor Győri (linguistics)

• Volume I From the East Looking West:

British and Irish Culture and National

Self-Definition in Interwar Hungary by

Gabriella Vöő, 2011

• Volume II The Critical Reception of Eighteenth-Century

British and Anglo-Irish Authors

in Hungary: Essays in Intercultural

Literary Exchange by Gabriella Hartvig,

2013

• Volume III Encounters, Intersections, Adaptations

in Anglophone Literatures, Popular

Culture, Theatre, and Film ed. by Zsuzsa

Csikai, Mónika Fodor, Gabriella Hartvig,

Mária Kurdi, Gabriella Vöő, 2016

• Volume IV Mechanisms of Doublet Formation:

Investigating the (mor)phonology-

66


lexicology in the history of English by Irén

Hegedűs, 2017

• Volume V Approaches to Irish Theatre

through a Hungarian’s Lens: Essays and

Review Articles by Mária Kurdi, 2018

Fotó: Dombi Judit

• Volume VI Lexical-Semantic Change as

Cultural Categorization by Gábor Győri,

2019

Ünnep | Andrew C. Rouse köszöntése

Fotók: Mánfai György

2020. szeptember 9-én a PTE Botanikus

Kertjének a japánkertjében az Anglisztika

Intézet ünnepélyes keretek között fiatal vöröslevelű

juharfát ültetett el. A gesztussal

Andrew C. Rouse-t, az Angol Nyelvű Irodalmak

és Kultúrák Tanszékének oktatóját

köszöntötték 65. születésnapja alkalmából,

amely egyben nyugdíjba vonulásának időpontja

is. Az ünnepeltet Hartvig Gabriella

méltatta.

Hartvig Gabriella

Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke

67


AZ ANGOL ALKALMAZOTT

NYELVÉSZETI TANSZÉK

HÍREI

Nyelvtanulással a boldogulásért projekt

(EFOP - 3.2.14-17)

A projektben az Angol Alkalmazott Nyelvészeti

Tanszék, az Angol Nyelvű Irodalmak

és Kultúrák Tanszéke, és Angol Nyelvészeti

Tanszék oktatói vesznek részt. Célja az élményközpont

angol és német nyelvtanulás

megvalósítása középiskolákban. A programban

14, többnyire hátrányos helyzetű

Baranya megyei középiskola vesz részt

2017-2020 között. A projektet Berkics Erika

vezeti, és Lehmann Magdolna és Lugossy

Réka segítik a munkáját.

A projekt során módszertani kézikönyv

is készült a középiskolák számára az élményközpontú

nyelvtanulás alapelveiről

és megvalósításának lehetőségeiről Lehmann

Magdolna, Lugossy Réka és Nikolov

Marianne közreműködésével. Fejlesztésre

kerültek B1, B2 és C1 szintekre tananyagok

is az Angol Alkalmazott Nyelvészeti

Tanszék oktatóinak és doktoranduszainak

köszönhetően. A munkában Bors Lídia, Fekete

Adrienn, Fekete Tamás, Hetesi Sándor,

Horváth József, Nikolov Marianne és Simon

Krisztián vettek részt.

Angoltanár szakos hallgatók 12 hetes angol

nyelvi képzéseket tartottak a megye és

a szomszédos megyék több településének

középiskoláiban (Pécsett, Barcson, Baján

és Kaposváron), valamint nyári egyhetes intenzív

nyelvi képzéseket valósítottak meg a

PTE-n. A hallgatókat a tanításra kísérő szemináriumok

keretében Simon Krisztián és

Fekete Adrienn készítette fel. A projektben

kutatási anyagokat gyűjtött kérdőíves és

egyéb módszerekkel a mérés-értékelési kutatócsoport,

melynek tagjai Lehmann Magdolna,

Szabó Gábor és Farkas Kornél.

A projekt keretében az alábbi akkreditált

tanár továbbképzési tananyagokat és kurzusokat

fejlesztették kollégáink:

Dombi Judit: Az interkulturális kommunikatív

kompetencia fejlesztése a nyelvórán (akkreditált)

Dombi Judit: Tanítás és tanulástámogatás

mobileszközökkel a nyelvórán és az autonóm

nyelvtanulás során (akkreditáció alatt)

Fodor Mónika és Lugossy Réka: Angol nyelvi

készségek fejlesztése autentikus szövegek és kulturális

tartalmak segítségével (akkreditált)

Korszerű egyetem a modern városban:

Értékközpontúság, nyitottság, és befogadó

szemlélet egy 21. századi felsőoktatási

modellben (EFOP 3.4.3. 16)

Fekete Adrienn e projekt keretében dolgozta

ki az angol nyelvi alapvizsga nyelvtan

komponensére felkészítő kurzus tananyagát.

A kurzus, amely a 2020/2021-es tanév

őszi és tavaszi félévében kerül megtartásra,

az angol szakos hallgatók sikeres alapvizsga

felkészülését tűzi ki célul. A hallgatói felzárkózást

támogató programban az egye-

68

tem több karáról, illetve a BTK számos szakáról

csatlakoztak kollégák, hogy további

szak-specifikus tanulás-támogató tananyagokat

dolgozzanak ki.

Téli Egyetem a kínai Hangzhou Normal

University

Húsz kínai vendéghallgató négy hetet (2020.

január 20. és február 14. között) töltött el

Pécsett a Téli Egyetem keretében, melynek

oktatási célja a hallgatók angol nyelvtudásának

fejlesztése, új tanítási módszerek

megismertetése és kulturális ismereteinek

bővítése volt. A kurzusok oktatói képzett tanítás

módszertani szakemberek voltak, akik

gyakorlat-orientált módon vezették be a Kínában

sokféle képzési programban tanuló

hallgatókat az új, hatékony, és élményközpontú

tanítási módszerek alkalmazásába.

A hallgatók továbbá betekintést nyerhettek

tágabban az európai, azon belül a magyar

kultúrába. A téli egyetem oktatói: Farkas

Kornél, Fekete Adrienn, Fodor Mónika, Huszákné

Urbán Erika, Lehmann Magdolna,

Lugossy Réka és Simon Krisztián voltak. A

hallgatók hasznosnak érezték a képzést és

élvezték a Pécsett töltött időt.

Anglisztika szakos hallgatók angol nyelvi

alapvizsgára történő felkészítése

A hallgatók alapvizsgára való sikeres felkészülését

segítő, tanterven kívüli kurzusokat

már két éve minden félévben meghirdeti az

Anglisztika Intézet a HÖK támogatásával. A

kurzusra a hallgatók saját belátásuk szerint

járhatnak szabadidejükben, és specifikus

alapvizsga felkészítésben részesülnek minden

nyelvi készség terén. A résztvevő oktatók

a 2019/2020-astanévben Farkas Kornél,

Fekete Adrienn, Fekete Tamás, Huszákné

Urbán Erika, Simon Krisztián és Szabó Lilla

voltak.

Az online oktatás tapasztalatai

Tanszékünk rövid idő alatt sikeresen át tudott

állni az online oktatásra a márciusban

kialakult vírushelyzet miatt. A többségében

TEAMS felületen oktatott online kurzusokról

a hallgatói visszajelzések pozitívak voltak,

a kurzusok sikeresen zárultak, a lemorzsolódás

elenyésző volt. A nyelvi alapvizsga

és a záróvizsgák is online zajlottak ebben a

félévben.

Fotók: Hubay József (NNFotó)

69

Simon Krisztián az EFOP 343 projekt keretein

belül tartott egy blended képzés fejlesztési

modult Elektronikusan támogatott kurzusok

tervezése és fejlesztése címmel. Szinte minden

karról volt résztvevő oktató. A képzés rávilágított

arra, hogy a Moodle remek online

platformnak tűnik, ami aszinkron feladatokkal

ki tudja egészíteni a TEAMS szinkron

alkalmazását.

Fekete Adrienn

Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

NEXUS | Pályázatok

Pályázat | Utazó Nagykövet

A PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési

Igazgatósága a PTE Szenátus által 2016

novemberében elfogadott Nemzetköziesítési

Program keretében 2020 őszi szemeszterére

meghirdeti A PTE Utazó Nagykövete

Online Edition elnevezésű pályázatot.

A programmal olyan online nemzetközi

konferencián/workshopon való részvételt

elősegítő pályázatot hirdetnek, amelyre a

PTE valamennyi főállású és részmunkaidős

oktatója és kutatója pályázhat.

Részletek:

https://pte.hu/hu/palyazat/pte-utazo-nagykovete-online-edition

már 70 ezer tagot számlál. Az EPALE magyar

nyelven az https://epale.ec.europa.eu/

hu oldalon érhető el. Ezen a linken található

a szervezet eseményeinek folyamatosan

frissülő listája is.

Ösztöndíj | PTE szerződései által biztosított

hallgatói ösztöndíjak

A PTE egyetemközi szerződései által évente

meghirdetésre kerülő, tengerentúli tandíjmentes

tanulmányi pályázati felhívásaink

elérhetőek az alábbi linken: https://mobilitas.pte.hu/osztondijak/hallgatoi/tengeren_

tuli

Felhívás | H2020 – European Green Deal Call

Megjelent a H2020 program utolsó pályázati

lehetősége, a European Green Deal Call.

A pályázatok beadási határideje:

2021. január 26.

A tandíjmentes tanulmányi lehetőségekre

előzetes PTE jelentkezés benyújtása szükséges

a https://outgoing.pte.hu/ oldalon.

EPALE | Újabb közösségi tanulásra invitáló

platform segít a tájékozódásban

Újabb közösségi tanulásra invitáló platform

segít a tájékozódásban. Az EPALE (A

felnőttkori tanulás elektronikus európai

platformja) a felnőttoktatásban részt vevő

szakemberek, többek között felnőttoktatók

és trénerek, gyakorlati és elméleti kutatók,

valamint szakpolitikai döntéshozók európai,

többnyelvű, nyílt közössége, mely ma

Az első projektek 2021 nyarán indulhatnak,

a támogatási szerződés megkötésének végső

határideje: 2021. december 31.

Részletek:

https://ec.europa.eu/research/participants/

data/ref/h2020/wp/2018-2020/main/

h2020-wp1820-cc-activities_en.pdf

70

NEXUS | Pályázatok

https://btk.pte.hu/hu/hirek/megjelent-h2020-green-deal-call-palyazati-felhivasa

Pályázat | Proof of Concept

A PTE kiemelt fontosságot tulajdonít az

egyetemen létrejövő szellemi termékek

gazdasági hasznosításának. Ehhez kapcsolódóan

kívánja létrehozni a szellemi

termékek piacra juttatását, hasznosítását

megkönnyítő PTE PoC (Proof of Concept)

Alapot. Az alap elsődleges célja a termékvalidáció

és termékfejlesztés támogatása.

várja Kárpát-medencei, kiemelkedő tehetségű,

14 és 30 év közötti, nappali tagozatos

képzésben résztvevő fiatalok jelentkezését

a weboldalon ismertetett kitételek alapján.

Az Alapítvány által kiválasztott fiatal tehetségek

egyénre szabott támogatásban részesülnek.

Rendelkezésre álló keret: 134,8 millió Ft.

A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatos.

Részletek és jelentkezés: https://kmta.hu/

aktualis-palyazatok/

További információ: erdeklodes@kmta.hu,

+36 1 781 2814

Részletek: https://innovacio.pte.hu/hu/hir/

akar_7_millio_ft_tamogatas_innovativ_otletek_igazolasara_fejlesztesere

Pályázat | Kárpát-medencei Tehetségkutató

Alapítvány

A Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány

tehetségeket támogató programja

Információk | A jelenleg futó hazai és nemzetközi

projektekről

https://projektek.pte.hu/

71

NEXUS | Szolgáltatások hallgatóinknak

Bővebb információ hallgatói szolgáltatásainkról itt:

https://btk.pte.hu/hu/hallgatoinknak/hallgatoi-szolgaltatasok

BEMUTATKOZIK A PTE BTK

MENTORKLUB

2019-ben a PTE BTK-n új mentorprogram

indult, amelynek elsődleges célja, hogy

megoldásokat találjon az egyetemisták

problémáira, válaszokat nyújtson a kérdéseikre.

Hosszútávon pedig arra törekszik,

hogy minimalizálja azokat a rizikófaktorokat,

amelyek a hallgatók lemorzsolódásához

vezethetnek.

Az összegyetemi mentorprogramban

kijelölt mentortanárok és hallgatói mentorok

dolgoznak együtt azon, hogy a lehető

leginkább problémamentes legyen a diákok

egyetemi élete. Karunkon két oktató

(Gőzsy Zoltán és Szélpál Lívia), valamint

hat hallgató (Androvics K. Balázs, Berki

Albert, Gáspár Tamara, Hont Zsanett, Lukács

Laura, Vincze Viktória) végzi a mentorfeladatokat,

munkájukat Izsák Mónika

kari koordinátor segíti. Feladataik közé

az egyéni esetkezelésen felül tanulócsoportok

és korrepetálások szervezése, valamint

különböző workshopok és információs

programok szervezése tartozik.

A BTK Mentorklub egyszerre kíván a

hallgatók számára gyűjtő- és gyújtópont

lenni. Befogadjuk a hallgatói megkereséseket,

kérdéseket, érdeklődéseket, és

ezekre vagy saját magunk válaszolunk,

vagy a megfelelő helyről szerzünk pontos

és megbízható információkat. Ahhoz,

hogy minél több hallgató megkeresése

eljuthasson hozzánk, megszerveztük az

egyes intézetek „mentorpontjait”: minden

egyes oktatási egységben a megadott fogadóórán

kereshetik fel a hallgatók az intézeti

mentoroktatót, aki – ha szükséges, a

mentorklubon keresztül – igyekszik válaszokat

adni és megoldásokat találni.

A Mentorklub számos rendezvényt

szervez a karon, és több egyetemi programot

is közvetít a hallgatók felé. Olyanokat,

amelyek révén a diákok akár a szorgalmi,

akár a vizsgaidőszakban közvetlen vagy

közvetett támogatást kaphatnak.

Az eddigi tapasztalataink azt mutatják,

hogy erősítést és segítséget jelent a hallgatók

számára, hogy bizalommal fordulhatnak

olyan személyekhez, akiktől naprakész

és megbízható válaszokat kaphatnak.

www.facebook.com/ptebtkmentorklub

Gőzsy Zoltán

vezetőmentor

72


LELKESEN – EGYÜTT – SEGÍTENI

INTERJÚ HONT ZSANETTEL

ÉS BERKI ALBERTTEL

A

PTE BTK Mentorklub új hallgatói

mentorai, Hont Zsanett és Berki Albert

mesélnek a szervezetben végzett

munkájukról.

Milyen szakosok vagytok? Milyen munkát

végeztek az egyetemen?

Hont Zsanett: 2018-ban kezdtem

meg tanulmányaimat földrajz

– történelem és állampolgári

ismeretek osztatlan tanári szakon.

Az egyetemen ugyan még

nem dolgoztam, de már a korábbi

években is segítettem a hallgatótársaimat

egy-egy vizsgára való

felkészülésben vagy egyéb, az egyetemi mindennapokkal

kapcsolatos problémájuk megoldásában.

Szóval a Mentorklub az első olyan

hely, ahol már hivatalosan is tevékenykedhetek.

Nagyon örülök, hogy egy ilyen lelkes kis

csapat része lehetek, és hogy itt kezdhetem

el a segítő pályát. Remélem, a későbbiekben

majd más munkát is végezhetek az egyetemen.

Berki Albert: A szakom teljes

neve: osztatlan magyartanár -

történelem és állampolgári ismeretek

tanára, de röviden csak

magyar-történelem tanár szakos

vagyok. A helyzetem különleges

abból a szempontból, hogy félig

hallgatóként, félig munkatársként vagyok

jelen az egyetemen, mert a tanulmányaim

mellett a Felvételi és Oktatásszervezési

Irodán is dolgozom.

Miért csatlakoztatok a PTE BTK Mentorklubhoz?

HZS: Úgy gondolom, a Mentorklub olyan lehetőség,

ahol rengeteg tapasztalatot szerezhetek,

és sok embert megismerhetek, nem

mellesleg pedig segítő kezet is nyújthatok

nekik szükség esetén. Sokáig fontolgattam,

hogy csatlakozzam-e, mert ez

nagy felelősség és kihívás. Végül

persze úgy döntöttem, hogy igen,

szeretnék a része lenni egy ilyen

csapatnak. Azt gondolom, hogy

leendő tanárként nagyon hasznos

terep a Mentorklub, hiszen

egész pályafutásom alatt ezt fogom

tenni: mentorálni a diákjaimat.

BA: A PTE-n eltöltött évek alatt rengeteg tapasztalatra

tettem szert. Másodévesként

kezdtem el tevékenykedni a Hallgatói Önkormányzatban,

és azóta is minden évben kiveszem

a részem olyan munkakörökben, amely

a hallgatói életet segítik. Mentorként az egyik

legfőbb célom motiválni a hallgatótársaimat.

Éltem már meg kudarcokat nehéz kurzusok

teljesítésével, de mindig sikerült

erőre kapnom, és sikeresen vizsgáznom.

Az évfolyamtársaim között

sem én vagyok az egyetlen,

aki hasonló sikertelenségeket élt

meg eleinte, és úgy gondolom, az

alsóbb évesek is ütközhetnek sajnos

ilyen akadályokba. Szeretném

átlendíteni a társaimat ezeken a nehézségeken

a saját, tanulást segítő módszereimmel,

a történetemmel. Szeretném, ha látnák a

fényt az alagút végén. Az ösztöndíj-pályázatos

munkám során azt vettem észre, hogy hiába

73


megy kör-e-mail a friss pályázatokról, eseményekről,

sokan sajnos spamként kezelik az

ilyen üzeneteket. Én azt szeretném, ha minél

több hallgatótársamhoz jutnának el ténylegesen

az információk, és ha a hallgatók élnének

az egyetem adta lehetőségekkel.

Mik motiválnak benneteket a hallgatói mentor

munkában?

HZS: Szerintem egy mentornak az már az is

erőt ad, ha valaki a problémájával megkeresi

és megbízik benne, mert akkor ráébred az ember

arra, hogy igen, megéri csinálni és nem

hiábavaló. Ezenfelül az adja a legtöbb motivációt,

ha segíthettél valakin. Természetesen a

mentorcsapat is motivál, mivel fantasztikus

közösség része lehetek. Amikor összeülünk,

és azon ötletelünk, hogy lehetne mindezt még

jobban, eredményesebben csinálni, amikor

egymás ötleteit továbbfejlesztjük, akkor ezt

érzem, hogy ez nem is munka, hanem feltöltődés.

BA: Engem elsősorban a hallgatók segítése.

Már gyerekkoromban is tudtam, hogy olyan

munkát szeretnék majd, amivel segíthetek az

embereknek. Szerintem a mentor egyik legfontosabb

feladata a mentoráltjának a támogatása.

Ebbe igazából beletartozik minden,

kezdve egy segítő baráti beszélgetéstől a kurzusfelvételben

való segítségig. Motiválnak

az ilyen feladatok, mert ezekkel nem csak a

mentoráltam töltődik fel, hanem ugyanúgy

én is. A hallgatók bátorítása is nagyon ösztönöz.

Azt gondolom, hogy az önfejlesztéshez

elengedhetetlen, hogy kilépjünk a komfortzónánkból.

Szeretném megerősíteni a hallgatótársaimat

abban, hogy bátran fogjanak

bele új dolgokba, illetve merjenek tájékozódni,

kérdezni, hiszen így válhatunk tapasztalt,

tudatos felnőttekké.

Mivel fordulhatnak hozzátok a hallgatók?

HZS: Hozzám leginkább tanulmányi vagy tárgyi

problémával, például, hogy hogyan hangolják

össze a két karon folyó tanulmányaikat.

Persze jöhetnek olyankor is, ha csak egy beszélgetésre

vágynak, mert a vizsga nem sikerült,

vagy az életük, most úgy érzik, mélyponthoz

ért. Szívesen meghallgatom őket. Azokat is várom,

akik tanulási nehézséggel küzdenek. Diszlexiásként

és diszgráfiásként megéltem már jó

pár mélypontot, de a csúcson is jártam már miatta.

Sikerélményként éltem meg a képességeim

túlszárnyalását. Remélem, tudok majd a speciális

igényű hallgatóknak is segíteni, hogy gond

nélkül el tudják végezni az egyetemet, vagy legalábbis

ne tehernek, hanem előnynek éljék meg

a helyzetüket.

BA: Szinte bármilyen egyetemi életet érintő

kérdéssel, kéréssel és problémával fordulhatnak

hozzám hallgatók. Megkereshetnek a

tanulmányi ügyek intézésével kapcsolatban,

ha nem találnak egy termet; aztán ötletért,

hogy hol érdemes ebédelni, kávézni; vagy

egy beszélgetésért, ha elbizonytalanodnak a

jövőjüket, egyetemi létüket illetően. Persze

nem biztos, hogy én leszek az, aki a legmegfelelőbb

módon tudok segíteni, de abban biztos

vagyok, hogy tudok ajánlani valakit, akit

érdemes megkeresni, mert jártasabb a témában,

mint én. Ezúton is szeretném bíztatni a

hallgatótársaimat, ha bármilyen kérdésed,

kérésed van az egyetemi léttel kapcsolatban,

bátran írj nekem (berki.albert@pte.hu)!

Milyen tanácsot tudnátok adni a bölcsészhallgatóknak

a mostani szemeszterben?

HZS: A mostani szemeszterben egy biztos,

hogy semmi sem biztos. Mindenképpen, amíg

van lehetőségük, addig használják ki a jelenléti

offline oktatást, mert sose tudjuk, mikor

kell megint áttérni az online verzióra. A gólyáknak

külön felhívnám a figyelmét arra,

hogy próbáljanak kapcsolatokat teremteni a

hallgatótársaikkal, mert ez az esetleges online

74


oktatás során már nehéz lesz. Tapasztalatból

tudom, hogy ha már van egy kis társaság,

amihez tartozik az ember, sokkal könnyebb

lesz megoldani mindent. De mi mentorok is

ezért vagyunk. Ami a legfontosabb, és már lehet

közhely, hogy mindenki próbáljon magára

és társaikra vigyázni!

BA: Annak megalapozásában, hogy tudjam,

milyen #pécsibölcsész-nek lenni, vagy hogy

mindig is emlékezzek majd, milyen meghatározó

volt a PTE BTK-ra járni, két dolgot

emelnék ki. Az oktatók többségénél azt érzem,

hogy partnerként kezelnek, és iránymutatásukkal,

támogatásukkal segítenek

a megfelelő irányba. A csoporttársaimnak

és az itt szerzett barátaimnak köszönhetően

pedig egy meglepően elfogadó és nyitott

közegben telhetnek az egyetemi éveim. Hálás

vagyok, mert megtapasztalhatom, hogy a

„PTE család” vagy #ptecsalád nem csak egy

szlo gen, hanem egy egész kart, egyetemet átszövő

életérzés. Nekem ezt jelenti a PTE BTK.

BA: Az első, amit tanácsolnék, hogy legyünk

türelmesek mindennel, mindenkivel: a wifivel,

a barátainkkal, hallgatótársainkkal, oktatóinkkal,

de legfőképpen önmagunkkal! Fontos,

hogy megőrizzük a hidegvérünket, és tudatosítsuk

magunkban, hogy ez egy rendkívüli időszak,

ami mindenkinek nagyon új. Az izoláció,

a távolságtartás miatt most még nagyobb szükség

van arra, hogy tartsuk a csoporttársakkal

a kapcsolatot, ha csak online lehetséges, akkor

úgy. A lényeg, hogy törekedjünk rá, hogy senki

ne érezze magát magányosan.

Mit jelent számotokra a PTE BTK?

HZS: Én személy szerint kicsit messzebb kezdeném,

mert nekem Pécs a felnőtté válást jelenti.

A PTE pedig a tanulást, a kutatást, a barátokat

és az önfelfedezést jelenti. A BTK az a kar,

ahol a gondolataimat szabadon engedhetem,

és a véleményemet kinyilváníthatom, ahol

nem csak hallgatóság van, nem csak egy Neptun-kód

vagyok a sok közül, hanem személyként

is kezelnek. Bár nagy karról beszélhetünk,

rengeteg szakkal, mégsem érzem, hogy

hierarchikus lenne. Itt mindenki bölcsész, és

ez így nagyon jó! Én, aki mindkét karra járok,

ha megkérdezik, hol tanulok, nyilván mindkét

szakom megemlítem, mert ez így korrekt.

A PTE Diáktanácsadó Központ várja a

PTE hallgatóit minden hétköznap 8:00 és

18:00 óra között az Ifjúság útja 6. (BTK és

TTK kampuszon) a D/245-ös irodában.

Gyere be bátran, ha kérdésed, problémád

van, vagy csak beszélgetni szeretnél! Ha

előre egyeztetett időpontra jönnél, akkor

vedd fel velünk a kapcsolatot a diaktanacsado@pte.hu

email címen, vagy írj

nekünk a PTE Diáktanácsadó face book

oldalán privát üzenetet!

75

NEXUS | Tudománynépszerűsítő cikkek

SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRA

A KELET-AFGANISZTÁNI

NURISZTÁNBAN

E

sorok szerzője nyelvtörténész, így szokatlannak

tűnhet e rövid tudósítás témája,

ugyanakkor könnyen érthető is,

hiszen a nyelvek és a szavak története egyben

kultúrtörténet is, annak minden ága-bogával

együtt. Gyakran megesik, hogy a nyelvész

távoli területekre kalandozik mind földrajzi,

mind tematikus értelemben. Virtuális kapcsolódásom

Nurisztánhoz egy megoldatlan

hangtörténeti kérdés tanulmányozása során

jött létre, és minél többet tudtam meg erről a

területről, annál jobban érdekelt. És ha már

itt van az ősz, itt van újra a szőlőszüret is hamarosan

Villányban, Tokajhegyalján, no és

Nurisztánban.

zelíthető hegyoldalban található Wama falu

közelében. A bort fából vagy ónból készült

bögrékből, gyakran vízzel hígítva itták. Ünnepi

alkalmakon ezüstkehelybe töltötték (ld.

a fotón), amelynek neve (wajgali nyelven) üre,

(praszun nyelven) ürü, (katavari nyelven)

ariu. Ez az elnevezés a fém ősi indoeurópai

Nisejgram falu, a Wajgal folyó völgyében

(Fotó: Max Klimburg, 1976)

De miként kerül a bor egy iszlám állam

kultúrájába, ráadásul a Hindukus magas területeire?

A nurisztáni népek archaikus indoiráni

törzsi kultúrában éltek a 19. század

végéig. Vallási világuk ötvözte a hinduizmus

és a buddhizmus elemeit a természeti vallások

és a sámánizmus egyes jellemzőivel.

Szertartásaikban és mindennapi életükben

egyaránt fontos szerepe volt a szőlőnek

és a bornak. Szőlőfajtája, a vitis nuristanica,

– amelynek rendszertani azonosítása 1966-

ban egy szovjet botanikusnak sikerült 1 (Ivan

T. Vaszilcsenko) – vadontermőként is használható

borkészítésre. Termőterülete a falvaktól

távolabb fekvő sziklás hegyoldalak.

A néphit szerint maga Indr isten 2 telepítette

azt a szőlőligetet, amely egy nehezen megkö-

1 Vassilczenko, Ivan T.: Generis Vitis L. species nova ex Afghanistania.

Novosztyi szisztematyiki vyszsih rasztyenij 1966. 183–185.

2 A nurisztáni panteon egyik fő alakja Indr, aki nyilván megfeleltethető

a védikus kor hindu mitológiából jól ismert Indra istennek.

76


nevéből származik, akárcsak az eredetileg

ezüstpénzérme megnevezése használt hindi

szó, a rupīyā (rúpia), vagy a francia argent

(pénz) és annak latin előzménye, az argentum

(ezüst, ezüstérme).

A bor fokozatosan elvesztette rituális szerepét

Nurisztánban miután 1896-ban az afgán

uralkodó hittérítő hadjárata sikerrel járt. A

hódítók igyekeztek megsemmisíteni a nurisztániak

többistenhitét jelképező faragott szobrokat

és azok szentélyeit, és a tiltott alkoholos

italt adó szőlőligetek egy része is a hittérítés

áldozatul esett. Az afgán hódítók és a hittérítés

elől sok nurisztáni menekült keletebbre,

az akkor britek által ellenőrzött Csitrál területére

(a mai Pakisztán északkeleti tartománya).

Ez az elvándorlott népcsoport a kalas.

Új szállásterületükön a kalasok – bár nyelvet

váltottak – megőrizték régi hagyományaikat,

vallási rituáléikat, amelyek bepillantást

engednek az iszlám hódítás előtti Nurisztán

szokásaiba.

A szüret kezdetét naptári rend szabályozza,

és előestéjén kecskeáldozatot mutatnak be. Az

áldozati állat vérét az oltár tüzére öntik, húsát

megfőzik és elfogyasztják. A leszüretelt szőlőt

fából készült ládában tapossák (Nurisztánban

erre sziklába vájt nagy üregek szolgáltak

egykor), majd a megmaradt szőlőhéjat kézi

kövekkel sajtolják. A töretet golyókká préselik,

és csemegeként fogyasztják. A bor fogyasztása

a téli nap-éj egyenlőség ünnepétől

(Csaumosz) kezdődhet. Kecskebőrből készült

tartályokban évekig eltartható a megmaradt

bor. Igaz, az európai borivók számára akár a

friss, akár a régebbi évjáratú változat komoly

meglepetést okozna.

Végül, hogy egy kis nyelvészeti csemegét is

szemezgessünk, íme néhány szőlővel kapcsolatos

szó a nurisztáni nyelvekből:

’szőlő’ = askun drās,

kati dros, dras-kakaři ’mazsola’

(szó szerint: száraz/kemény

szőlő),

praszun rasik,

wajgáli dras,

drasa-ba mura ’szőlőlé’;

’bor’ = kati mura,

melléknévként jelentése ’édes’;

praszun mul ’bor’; ’ecet’;

wajgáli mura ’édes’,

csüküra ’bor’ (’savanyú ital’);

ez utóbbi feltehetőleg törökségi

kölcsönszó, akárcsak a magyar

csiger szó, amelyet a silány

minőségű borra használunk.

Vitis nuristanica

Kép forrása

Hegedűs Irén

Angol Nyelvészeti Tanszék

77


RECENZIÓ A CURRENT

TRENDS IN HUNGARIAN

COMICS STUDIES CÍMŰ

KÖTETRŐL

utóbbi évtizedben megélénkült

a magyarországi képregényku-

Az tatás. A Maksa Gyula és Vincze

Ferenc szerkesztésében 2019-ben Current

Trends in Hungarian Comics Studies címmel

megjelent tanulmánykötet először kínál

angol nyelven átfogó képet a magyar nyelvű

képregénytudományról (comics studies).

A nemzetközi tudományos közösség számára

mutatja be a Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Karának Képregénytudományi Kutatóközpontjában

zajló munkát – a 2017-ben alapított

KTKK munkatársainak eredetileg

magyarul íródott tanulmányaiból válogatva

nyújt betekintést a hazai képregénykutatás

főbb vonulataiba és intézményesülési folyamataiba,

miközben rávilágít a magyar

képregénykultúra sajátosságaira (az előszó

szerint a tanulmányfordítások egyúttal aktualizált

átdolgozások is).

Maksa Gyula Tasks and Promising Possibilities

című kötetnyitó tanulmányában bemutatja

a magyar nyelvű képregénykutatás

kezdeteit, intézményesülését és jelenlegi

helyzetét is oly módon, hogy a magyar képregények

és azok kutatásának regionális

és nemzetközi kontextusteremtési lehetőségeire

hívja fel a figyelmet. A tanulmány

szól a pécsi KTKK sokrétű tevékenységéről

is, ám a jövőre tekintve megállapítja, hogy

a további fejlődéshez

szükség lenne egyebek

mellett a magyar képregények

digitálisan feldolgozott

gyűjteményére is.

A szerzőnek a kötetben

olvasható másik, Media

Geopolitics című tanulmánya szintén a nemzetközi

távlatba helyezés lehetőségét kínálja,

amikor a média geopolitikájából vezeti

le a képregények geopolitikáját.

A kötet tanulmányainak köszönhetően

megismerkedhetünk a magyar képregény

közelmúltbeli történetének némely

aspektusával is – a képregénytudomány és

a magyar képregénykultúra szempontjából

fontos kulcsfogalmak köré rendeződő problematikák

bemutatásán keresztül. Vincze

Ferenc What is a Comic Creator? című tanulmányában

a képregények kapcsán a szerzőség

kérdését vizsgálja. Kitér a kiadó és a

forgatókönyvíró szerepére is, a szövegíró és

a rajzoló közötti kettős felállást is elemzi,

amely változó hierarchikus rendben vezet

el a közös alkotáshoz. Külön szól a magyar

képregénytörténetben oly fontos adaptációnak

a szerzőség szempontjából összetett,

speciális esetéről is, majd a képregényalkotó

kollektív szerzőfogalmának mibenlétére

kérdez rá, és ajánlatot tesz a fogalom

árnyaltabb használatára, amelynek lehet

78


hozadéka az irodalom-, film- és médiatudomány

számára is. Sata Lehel az Adaptation

and Beyond című tanulmányában szintén

foglalkozik a Kádár-korszakban domináns

adaptációs képregényműfajjal, ugyanakkor

jelzi a szerzői képregények felé tett elmozdulásait

is a képregénykultúrának főként

Kedves Lili Az utolsó falat című képregényének

sajátos narrációs technikáját elemezve.

A képregények kollektív emlékezetben

elfoglalt helyéről és szerepéről értekezve

még inkább előtérbe helyezi a Kádár-kori

regényadaptációk kérdéskörét Framed:

Comics as Lieux de Mémoire című munkájában

Dunai Tamás, aki a képregényes emlékezethellyé

válás különféle típusairól szól e

Magyarországon különösen jelentős képregénytörténeti

hagyomány kapcsán.

A kötet írásainak egy nagyobb csoportja a

képregényes elbeszélések megalkotottságát

elemezve mutatja be a képregénymédia némely

sajátosságát. A képregény nem verbális

eszközeinek növekvő szerepe az elbeszélésben

kísérletezésre serkenti az alkotókat,

ugyanakkor más médiaközegek műfajaira

is hatással van. Dunai Tamás Narrative

Complexity in Comics című tanulmányában

a film, a TV-sorozatok és a képregények

egymásra hatását ismerteti észak-amerikai

példákon keresztül. Bár a narratív komplexitás

fogalmát Jason Mittel a TV-sorozatok

kapcsán vezette be, valójában azonban ez

a képregényekre mindig is jellemző volt.

Az előrevetítések, visszapillantások, az elbeszélés

összefonódó, központnélküli hálózatrendszere

a képregények egyik sajátossága.

Vincze Ferenc Colour narratives.

Colour (Treatment) as Means of Focalization

in Comics tanulmányában a színek változatos

alkalmazásával elért hatást elemzi. Felhívja

a figyelmet, hogy a játék a színekkel

az elbeszélésnek új dimenziókat ad. Példák

sorával illusztrálja az idő ábrázolását segítő

megoldásokat (pl. a Rejtő-képregényekben

a megbarnult fénykép, Joe Sacco idézett

képregényében a fekete háttér). Utalva Mieke

Bal beágyazott elbeszélés elméletére,

amikor az alaptörténeten kívüli másik elbeszélés

is fut, Vincze Ferenc sorba veszi

az alkalmazási feltételeket és leginkább

használt technikákat (pl. színváltás, a keret,

avagy annak elhagyása stb.). Felvidéki

Miklós Némajáték című képregényét hozza

fel példának annak bemutatására, hogy miként

lehet eltérő színekkel megoldani a két

vagy több szálon futó cselekmény és a narrátorok

megkülönböztetését. Demus Zsófia

Rethinking Photography in Comics tanulmányában

a fotográfia képregényes elbeszélésben

betöltött szerepével foglalkozik, a

fényképek nem teljesen ellentmondásmentes

alkalmazásáról ír, kiemelve a digitális

fotográfia nyújtotta új lehetőségeket.

A könyv a magyar képregénykutatásról

szóló tudományos igényű kiadvány, és ezzel

a képregénytudomány elismertetését segíti.

Az angol nyelvű megjelenés lehetővé teszi,

hogy a magyar képregénykutatás még

inkább részévé váljék a nemzetközi tudományos

munkának. A kötet rámutat arra,

hogy a képregényalkotás és -kutatás fejlődése

egymást erősítő folyamatok. Továbbá

arra is, hogy a képregénykutatás fejlődése

várhatóan segíti a minőségi képregények

térnyerését, mindez pedig hozzájárul a

képregénykultúra sokrétűségéhez, összetettebbé

válásához. A Szépirodalmi Figyelő

Alapítvány kiadásában közreadott könyv

megjelenését a PTE BTK publikációs pályázata

támogatta.

(Current Trends in Hungarian Comics Studies,

szerk. Maksa Gyula, Vincze Ferenc,

Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest,

2019.)

Járai Csenge,

angol nyelvű pszichológia BA

79

NEXUS | Múltidéző

BIRKÁS GÉZA,

a Magyar Királyi Erzsébet

Tudományegyetem

Francia Intézetének vezetője

Birkás Géza pályafutása Pécsre költözése

előtt

Birkás Géza 1879. augusztus 1-én született

Köveskálon Birkás Gáspár és

Scheller Klára gyermekeként. Az elemi

iskola elvégzése után a veszprémi piarista

főgimnáziumban tanult, majd a budapesti

egyetem bölcsészettudományi karán folytatott

tanulmányokat, ahol előbb magyar-francia

szakos tanári oklevelet, majd pedig bölcsészettudományi

doktori oklevelet szerzett.

1900-ban a grenoble-i, 1901-ben pedig a genfi

egyetem nyári tanfolyamát is elvégezte, tanári

diplomája megszerzése után pedig két

féléven keresztül Párizsban a Sorbonne-on és

a Collège de France-ban Ferndianand Brunot

nyelvészeti, valamint Gustave Lanson, Émile

Faguet és Joseph Dédier irodalomtörténeti

előadásait hallgatta. Itteni tanulmányainak

befejezése után hosszabb tanulmányutat

tett, mely felölelte Franciaország, Anglia,

Belgium, Svájc és Ausztria nagy részét.

Tanári pályafutását 1902-ben a budapesti

X. kerületi községi felsőkereskedelmi iskolában

kezdte, ahonnan 1904 szeptemberében

a VIII. kerületi Hornyánszki utcában található

főreáliskolába került. 1919 októberétől

1923-ig a budapesti tankerület francia nyelvi

szakfelügyelőjéként tevékenykedett, valamint

tagja volt a budapesti tanárvizsgáló bizottságnak

is. Mint a francia nyelv elismert

szakértőjét, felkérték a trianoni békeszerződés

megkötésére készülő magyar bizottság

anyagainak franciára fordításában is, amely

tevékenységéért a Honvédelmi Minisztérium

1923 novemberében hivatalosan is köszönetét

fejezte ki. Az 1920-21-es tanévben

a budapesti közgazdaságtudományi karon

francia nyelvet tanított.

Tudományos publikációs tevékenységét

az 1900-as évek elején, tehát még egyetemi

tanulmányai befejezése előtt kezdte meg.

Számos irodalomtörténeti- és elméleti tárgyú

írása jelent meg a katolikus szellemiségű

Magyar Szemlében frankofón és magyar

szerzők kapcsán. Doktori dolgozatát

1901-ben készítette el Rousseau természet-

80


érzése címmel, amelyet igen aktív írásos

tevékenység követett. A magyar-francia

művelődéstörténettel foglalkozó írásai hazai

és külföldi folyóiratokban jelentek meg,

melyek között érdemes megemlíteni a magyar

és idegennyelvű mondák közti kapcsolatokat,

melyeknek számos tanulmányt

szentelt, illetve 1913-ban megjelent első

nagyobb szabású művét, mely Montaigne

pedagógiai tanulmányai címmel látott napvilágot.

Ebben a kötetben a fordítási munkálatok,

a bevezető és a jegyzetek megírása

is Birkás nevéhez köthető. Az 1920-as évek

elején számos nagysikerű francia nyelvkönyvet

írt a középiskolák számára, melyek

több kiadást is megértek a következő évtizedek

folyamán és jelentős hatást gyakoroltak

a magyarországi franciaoktatásra.

Az igen sikeres közoktatási és ígéretes tudományos

pályafutást maga mögött tudható

tanár 1921 novemberében kérte magántanári

képesítését francia irodalomtörténetből

az Erzsébet Tudományegyetemen, amelyet

az egyetemi eljárás lefolytatása után

miniszteri szinten 1922 májusában hagyták

jóvá. Az 1922-23-as tanév első felében helyettes

tanárként szerepelt a bölcsészettudományi

kar jegyzőkönyveiben, és ekkor

már előadásokat is tartott a frissen felállított

francia nyelv és irodalom tanszéken

egyelőre még Budapesten. 1923. január 21-

én kinevezték egyetemi nyilvános rendes

tanárnak. Mivel az egyetem az 1923-24-es

tanévet már Pécsett kezdte meg, ezért 1924

februárjában Birkás is Pécsre költözött,

amit az egyetem átköltözési díj kiutalásával

is támogatott, ahol ezt követően 1940 végéig

folyamatosan dolgozott. Pécsi lakhelye először

a Zrínyi utca 1., majd a Majorossy Imre

utca 4. szám alatt volt.

Birkás Géza pécsi tevékenysége

Az új intézet frissen kinevezett vezetője

nagy lendülettel vetette bele magát a munkába,

amelyet pécsi tartózkodásának közel

húsz éve alatt mindvégig megőrzött. Ennek

a lendületnek egyik biztos jele az a tény,

hogy igen magas óraszámban tanított, és

nem csupán a francia nyelvvel és irodalommal

kapcsolatos tárgyakat (A francia nyelv

története a középkorban, XVI. századi francia

költők olvasása és magyarázata, XVIII. századi

francia irodalomtörténet, Régi francia

nyelvemlékek, Szeminárimi gyakorlatok stb.),

hanem a Tanárképző Intézetben francia pedagógiai

tárgyakat is (Francia stílusgyakorlatok,

A mai francia nyelv hangtana stb.), mely

utóbbiakat számos tanári pályára készülő

hallgató látogatott, és a visszaemlékezések

szerint nagyra értékelt. Joggal feltételezhetjük,

hogy mind teherbírását, mind pedig

órái népszerűségét nagymértékben magyarázza

a majdnem húsz éves főreáliskolai

pedagógusi gyakorlat, amelyet egyetemi

pályafutása elején már maga mögött tudhatott.

Széleskörű műveltségét, felkészültségét,

megbízhatóságát és teherbírását jól bizonyítja

az a tény, hogy számos alkalommal

kérték fel, hogy kollégái huzamosabb távolléte

idején biztosítsa más bölcsészettudományi

kari intézetekben az oktatást. Az

első ilyen alkalomra meglehetősen hamar,

1924 novemberében került sor, amikor két

másik kollégájával együtt a Magyar Irodalomtörténeti

Tanszéket kellett átvennie

Zolnay Gyulával és Kastner Jenővel közösen.

Valószínűleg részben ezzel a jelentős

pluszmunkával lehet összefüggésben az a

tény, hogy 1924 decemberében a fizetését

is megemelték. A következő helyettesítésre

tíz évvel később, 1934 szeptemberétől kezdve

került sor, amikor Birkást a Német Intézet

igazgatására kérték fel. Sokkal hosszabb

81


együttműködés fűzte az Olasz Tanszékhez,

melynek vezetését először 1936 januárjában

vette át két félévre Kerényi Károllyal és

Fülep Lajossal közösen, amelyet 1937 áprilisában,

majd pedig 1940 szeptemberében

– ekkor már egyedüli oktatóként – újabb

helyettesítések követtek ugyanennek az

oktatási egységnek a kötelékében. Ezek a

viszonylag gyakori és az Olasz Tanszék esetében

meglehetősen hosszú időszakot felölelő

áttanítások jól bizonyítják, hogy Birkás

Géza nem csupán nagy tudással, de igen

nagy elkötelezettséggel is rendelkezett, hiszen

számos alkalommal vállalta el távollévő

kollégák óráinak megtartását. Mivel az

első ilyen felkérést számos másik követte,

úgy tűnik, hogy ezeknek a némiképp váratlan

kihívásoknak minden további nélkül

eleget tudott tenni, noha azok gyakran igen

messze estek eredeti francia-magyar szakos

végzettségétől.

Az egyetem belül nem csupán oktatói tevékenysége

érdemel említést, számos más

vezetői posztot is betöltött pécsi évei során.

A teljesség igénye nélkül említjük meg,

hogy Birkás nem csupán a Pécsi Magyar

Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet alelnöke,

hanem az Erzsébet Egyetem Tudományos

Szövetség Bölcsészeti, Nyelvészeti,

Történelmi Szakosztályának elnöke, valamint

az Egyetem Baráti Egyesület elnöke is

volt az 1930-as évek második felében. 1927-

től a Szent István Akadémia III. szakosztályának

tagjai között találjuk, emellett pedig

a francia kormánytól elnyerte az „officier de

l’instruction publique” (a francia közoktatásügy

tisztje) kitüntetést is. A fenti szakmai

elismerések mellett a kar és az egyetem

vezetőjeként is volt lehetősége kipróbálni

magát, mivel az 1928-29-es tanévben ő lett a

bölcsészettudományi kar dékánja, majd pedig

az 1938-39-es tanévben az egyetem rektora.

Ez utóbbi kapcsán érdemes felidézni,

hogyan emlékeztek meg tevékenységéről és

személyiségéről a helyi sajtóban: „Mint tanár

egyike a leglelkesebb professzoroknak,

akinek órái iránt mindig nagy érdeklődés

nyilvánul meg. Hallgatói rajonganak érte,

mert tudják, hogy szívén viseli sorsukat és

nem idegen tőle akármilyen problémájuk

sem. Megértő szeretettel figyeli tanulmányi

menetelüket és segíti szárnyrakelni őket.

Mint embert a legnagyobb szerénység, viszszahúzódás,

meleg szív, egyszerűség jellemzi.

Portréjához rektori működése új vonásokat

hoz majd, mert alkalma lesz arra, hogy

megmutassa Birkás Géza, a kitűnő tudós, a

körülrajongott professzor és a közkedveltségnek

örvendő ember mellett a cselekvő,

kormányozni tudó rektort is. Birkás Géza

rektorrá való választása nemcsak egyetemi

körökben, hanem a város társadalmában is

osztatlan örömet keltett.”

Feltételezhetnénk, hogy ilyen aktív oktatási

és közéleti tevékenység mellett Birkásnak

már kevesebb energiája maradt a

tudományos életre, azonban az ebben az

időszakban keletkezett műveinek hosszú

sora éppen ellenkezőleg azt bizonyítja, hogy

a változatos kihívások egyáltalán nem fogták

vissza a professzor tollát. Minden további

nélkül kijelenthetjük, hogy Birkás nem

csupán mint tanár és vezető, hanem mint

tudós is ekkor élte fénykorát. Első helyen

kell említenünk A francia irodalom története

a legrégibb időktől napjainkig című művét,

melyben a korszak legmodernebb kutatási

eredményeit felhasználva nyújt tömör öszszefoglalást

a francia irodalom fejlődéstörténetéről.

A mű jelentőségét és a szerző tájékozottságát

jól bizonyítja az a tény, hogy

több mint négyszáz szerző munkásságát

tekinti át, miközben bevallja, hogy a 17.

századi klasszicizmust tekinti a legletisztultabb

és legértékesebb irodalmi korszaknak.

A könyv külön érdeme, hogy miközben a

82


szerző saját értékítéletét is közli a vizsgált

művekről, mégis megőrzi tárgyilagosságát,

így a hiteles bemutatáson túl Birkás személyiségét

is jobban megismerjük. Érzékletesen

példaként szolgál erre az is, hogy

Stendhal Vörös és fekete című könyvét „sivár,

ellenszenves, fárasztó olvasmány”-nak találja.

Korábbi kutatásaihoz kapcsolódva ebben

a művében is rendszeresen kitér a magyar

vonatkozásokra.

Az irodalom mellett a francia–magyar

kultúrtörténet kutatásában is fontos lépéseket

tett. Számos művében vizsgálja a 18-

19. századi francia utazók magyarországi

tevékenységét (Egy francia tudós Debrecenben

1818-ban, Egy francia tudós dunántuli

utazása 1818-ban, Egy régi francia utazó

Győrött, Egy elzászi francia nemes dunántuli

utazása a 18. század második felében, La

Hongrie vue par un savant francais en 1818.

Le voyage de F.S. Beudant stb.), amely sokkal

inkább történeti kutatásnak tekinthető,

semmint irodalminak, de Birkás ezen a téren

is ugyanolyan jól megállja a helyét, mint

a számára otthonos irodalmi terepen. Ilyen

irányú munkássága – noha még az 1940-es

években is számos hasonló tárgyú írással

gazdagodott – csúcspontjaként tekinthetünk

1936-ban Pécsett kiadott A magyarság

francia barátai régen és most című könyvére.

Ugyanakkor nem hagyott alább korábbi

tankönyvírói lendülete sem, mivel korábbi

könyvei új kiadásai mellett három új műve is

napvilágot látott, melyek a tanítással töltött

újabb évtizedek tapasztalatai alapján a középiskolások

számára nyújtottak segítséget

a francia nyelv elsajátításához. Minden bizonnyal

ezek a tapasztalatok tették lehetővé

azt is, hogy 1932-ben kétkötetes Francia-magyar

és magyar-francia szótárt tegyen közzé a

nyelv iránt érdeklődők számára, mely még

a második világháború után is használhatónak

bizonyult, mivel újból kiadásra került.

A fentiek alapján minden túlzás nélkül

megállapíthatjuk, hogy Birkás Géza a Pécsett

töltött évek alatt egészen kiemelkedő

módon képviselte mind a Francia Intézetet,

mind pedig az Erzsébet Tudományegyetemet

a hazai és nemzetközi tudományos

közéletben, miközben emellett oktatóként

is a legmagasabb szakmai színvonalon tevékenykedett

pályatársai és diákjai egybehangzó

véleménye szerint.

Az intézet és vezetője a Bölcsészettudományi

kar 1940-es elköltözése után

Mivel Szegeden már létezett egy Francia Filológiai

Intézet, így logikusnak tűnő módon

a Francia Intézet a bölcsészettudományi kar

más elemeivel együtt Kolozsvárra került.

Birkás Géza áthelyezésével kapcsolatban

azonban nem ilyen egyértelmű a kép, mivel

miközben egyes források tényként említik,

hogy pályafutását Kolozsváron folytatta,

mások ugyanilyen határozottan állítják,

hogy Szegeden tevékenykedett tovább. Az

ellentmondásokat nagy valószínűséggel az

intézet és vezetőjének különválása okozza,

ami Birkás hallgatóihoz való ragaszkodását

ismerve teljesen érthető, de ennek ellenére

kijelenthetjük, hogy a professzor a szegedi

egyetemen vette át a Francia Filológiai Intézet

vezetését Zolnai Bélától, aki a Kolozsvárra

áthelyezett pécsi Francia Intézet (amely

Francia nyelv és irodalom és összehasonlító

irodalomtudományi Tanszék néven folytatta

működését) vezetőjeként dolgozott. A

szegedi egyetem 1942-es évkönyve szerint

Birkás Géza 1940. október 19-től kezdve dolgozott

az intézmény kötelékében, így ennek

alapján egyértelmű, hogy nem követte a pécsi

intézetet Erdélybe.

Birkás minden bizonnyal az új helyen

is a tőle megszokott lelkesedéssel vetette

bele magát a munkába, amire számos tény

83


szolgál bizonyságul. A Francia Filológiai

Intézet vezetése mellett a szegedi Középiskolai

Tanárképző Intézet igazgatótanácsának

is tagja volt, ami jól mutatja, hogy a

tanárképzésben továbbra is elévülhetetlen

érdemeket szerzett. A tanítással való szoros

kapcsolatát számos, az 1940-es évek

első felében írt tankönyve is mutatja, melyekkel

– minden bizonnyal fenti pozíciójához

is kapcsolódva – újfent a középfokú

franciaoktatást igyekezett elősegíteni.

Emellett nem hagyott fel a tudományos

művek publikálásával sem, szegedi évei

alatt is folytatta a már korábban megkezdett

francia-magyar kultúrtörténeti

kutatásait, melynek eredményeképpen –

számos tanulmány mellett – megjelent A

francia utazók Magyarországon című könyve,

amely korábbi hasonló tárgyú munkái

összegzésének is tekinthető. Végül, de

nem utolsósorban mindezek mellett meg

kell említeni, hogy az 1947-48-as tanévben

Birkás Géza volt a bölcsészettudományi

kar dékánja, ami minden bizonnyal tisztelgés

volt hosszú, gazdag és változatos életpályája

előtt közelgő nyugdíjazása előtt.

1948. szeptember 1-én vonult nyugalomba,

majd három évvel később 1951. október

15-én hunyt el Szegeden.

Nehéz lenne egy ilyen gazdag életmű

mérlegét megvonni néhány szóban, de mindenképpen

kiemelendő, hogy a nagytudású

és jelentős tudományos munkásságot maga

mögött tudó professzor mindig is a tudás

átadását tekintette elsődleges feladatának.

Erről nem csak számtalan nyelvkönyve tanúskodik,

hanem a hallgatókhoz való hozzáállása

is, amely mind a mai napig időtálló

például szolgálhat minden egyetemi oktatónak.

Előbbiekről talán elég Ottlik Géza véleményét

idézni: „Kitűnő tankönyv a Birkás

Gézának a francia középiskolai tankönyve,

például mi is abból tanultunk. Kitűnő, szellemes,

jól, lezseren, elegánsan megcsinált

tankönyv volt, nagy ritkaság abban az időben.”

Ami pedig tanári személyiségét illeti,

a következő visszaemlékezés meglehetősen

érzékletes képet fest róla: „Tőle elsősorban

becsületes műhelymunkát, forrásfeldolgozást

és kritikai módszereket tanultak, ami a

tudós mesterség alfája. Emellett a fiatal költők

és írók felé is volt szeme, nem véletlen,

hogy Csorba Győző első fordításkötetéhez,

Héliant Halálverseihez ő írt előszót. A tanárképzés

mesterének tekintették. Rátermettebb

egyéniséget keveset lehetett találni.

Birkás Géza kevésbé markáns egyéniség,

mint társai, nyílt, őszinte lélek, tiszteletet

gerjesztően komoly és megfontolt, semmi

tekintélyeskedő professzori póz. Gondolati

és érzelmi világa kiegyensúlyozott, harmonikus,

ezért kerülte a vitákat. Ha kedvezőtlen

vélemény alakult ki benne valakiről

vagy valamiről, inkább elhallgatta, a kedvezőt

viszont szívesen, takaratlanul, kérés nélkül

közölte, sőt az elismeréssel sem fukarkodott.”

A tanulmány bővebb verziója olvasható

itt: Bene Krisztián. „Egy „francia család”

Pécsett: Birkás Géza és a Magyar Királyi

Erzsébet Tudományegyetem Francia Intézete.”

In: Kult, László; Ódor, Imre (szerk.).

Rangos famíliák – jeles személyek a 18–20.

századi Dél-Dunántúlon. Pécs, Magyarország:

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei

Levéltára, (2014) pp. 335-353., 19 p.

Bene Krisztián

Francia Tanszék

84

NEXUS | Summary | Angol nyelvű összefoglaló

György Heidl emphasized in the dean’s greeting

on the website of PTE BTK:

“As stated in the Magna Charta of the European

Universities, the document lays down

as a principle that the universities have the

responsibility to create, study, evaluate and

transfer culture, and they can fulfill their

mission if they are morally and intellectually

independent of political and economic

power. Therefore, the university is a venue

where education and scientific research are

inseparable, where teachers prepare to expand,

deepen and transfer their knowledge

and store of learning, and meet students who

are willing to enrich their thinking, utilizing

that science. Such a colorful scientific and

intellectual environment constantly adapted

to the social needs necessarily encourages

practitioners, university teachers, and

students of the humanities and social sciences

alike to constantly strive for universal

knowledge, in addition to the acquisition of

individual disciplines and the deepening of

that special knowledge. Moreover, it inspires

them to consider the university their second

home, as a reality that transcends geographical,

political, linguistic, and cultural boundaries,

and thus promotes dialogue and mutual

knowledge of different cultures. University

teachers and students of our faculty are also

invited to do so.

Nexus, as a public interest journal of PTE BTK,

also seeks to follow this guideline. It gives

free voice to interdisciplinary communication

by presenting the diverse scientific work

and results of the faculty — thus supporting

networking among the institutes, departments,

and research groups of the faculty.

As an electronic periodical of the faculty, it is

published twice a year on the new BTK website

and the univerity platform Open Journal

Systems (OJS). The headings of the Content

also reflect the above-mentioned intentions.

The interviews entitled „Paths of Life —

Fields of Science” present the professional

work of our faculty members dedicated to a

milestone of their professional life and also

showing glimpses from their personal lives.

Among the main responsibilities of Nexus is

to present the scientific news, public interest

information, events, conferences, lectures,

and applications of the university. The book

review section aims to draw readers’ attention

to the recently published monographs

and edited volumes written by our faculty.

Also, readers can be informed about the professional

progress of the students and university

teachers (PhD news, habilitations, appointments).

From August 1, 2020, the Faculty of Arts

changed its name to Faculty of Arts and Social

Sciences, but BTK remained as an abbreviation.

The name reflects the increasing

number of students and faculty in the

Social Sciences aligning with Humanities in

recent decades. György Heidl emphasized

that the main goal of the name change was

to help „our current and future partners who

seek contact through social science courses

in finding us, and they know from the very

name of the faculty that we also deal with the

social sciences.” In addition to a wide range

of educational activities, the faculty also conducts

extensive and recognized national and

international research. In each issue of the

journal, we would like to present the current

projects of our research centers; and in the

Kaleidoscope section, report on the diverse

scientific activities of the institutes and departments.

However, we must not forget that

our Faculty also provides various services in

the field of talent management and mentoring

programs to meet the needs of students.

In a modern electronic format, Nexus as a

public magazine aims to reach the widest

possible audience. Thus, educational articles

85

NEXUS | Summary | Angol nyelvű összefoglaló

and reviews also serve the purpose of promoting

science. In addition to all these objectives,

the journal also gives place to the work

of talented MA and PhD students in the form

of book reviews, reports, and articles. We are

also sending this message to our prospective

students, as analytical-minded professionals

are needed in a wide variety of fields. Although

Nexus is basically in Hungarian, it also

publishes reports and summaries in English,

adjusting to the international trends.

Our journal chose the Sapere Aude Horatius

quote as its motto. Referring to dare to think,

or to be Master of Arts in an alternative reading,

and to look ahead in the Humanities and

Social Sciences, rooted in the traditions of

the past, living in the present, and seeing the

professional perspectives of the future.

We warmly commend the first issue of Nexus

Magazine to the readers.

Lívia Szélpál

Thank you for the cooperation and work of the institutes contact colleagues.

We count on their valuable help and look forward to current

news from their institutes.

Deadline for submission of materials for issue 2: 28 February 2021.

We are waiting for the publications of our future authors to

Nexus@pte.hu.

86

|BTK

Nexus I. évfolyam 1. szám

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?