29.11.2020 Views

ÚJság - Tél 2020

Kistérségi kulturális magazin

Kistérségi kulturális magazin

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Év elején történt, a hideg zord időjárás alig múlt el, hívást éreztem a Mecsek kiránduló

helye, a Mandulás tornapálya felől.

Ez bárkivel megeshet, de akinek az ízületei úgy tudnak fájni, hogy lehajolni is alig tud,

annak ez több mint izgalmas…

Az teljesen világos volt előttem, hogy ki szeretnék lépni az ízületi fájdalmak világából és

nem orvosi segítséggel, tehát el kell hagynom a kényelmi zónámat.

Az elmúlt évek autós, és szinte minden mozgást nélkülöző stresszes időszaka szó szerint

beszűkítette az életteremet. Első lépésekként egy kedves barátnőm unszolására

reggelente elkezdtem az 5 Tibeti jóga rítusát próbálgatni, több kevesebb sikerrel és

eléggé komikus rítusok sikeredtek. Azonban ahogy telt múlt az idő, kiderült számomra,

hogy nagyon jó így kezdeni a reggelt. Ténylegesen feltölt és felszabadítja az ízületeimet

is. Mondjuk szinte minden alkalommal megkérdeztem magamtól, hogy „én most tényleg

jógázom…?” Én, aki valamikor a focit, kondit, teniszt ugyan csináltam teljesen amatőr

szinten, de ezek a mozdulatok teljesen távol álltak tőlem.

Hölgyeim és uraim, aki eddig nem tette, érdemes kipróbálni. Ráadásul kiderült az is, hogy

a „beállt” ízületekre pont a mozgás, ami a leginkább hasznos. Ezt már tényleg nem

értettem, hiszen az elején szinte minden mozdulat enyhén szólva „nehezemre esett”…

Telt múlt az idő, mikor az időjárás elengedte a hűvösebb énjét, kimerészkedtem a

lakásból. A konditermek világa nem vonzott, mert pont a teljes szabadságot szerettem

volna megélni a szabad levegőn, természetes, szabad környezetben. A tavaszi ébredő

erdő lehetőséget adott a fellélegzésre. Szó szerint, mert alig kaptam levegőt az elején a

sétától is…

Azonban az első pillanattól valami csodálatos dologgal ajándékozott meg a természet.

Akkor még nem értettem, mára tisztult le. A természetben a „természetességet” lehet

megélni. Minden szinten.

Az első alkalmak „szenvedései”, mikor még a séta is nehezemre esett, azért nem a

szárnyaimat adta oda, talán „egy-egy tollat” kaptam ajándékba, hogy legyen jel

számomra, van valami keresnivaló itt nekem is. Azonban a természet sem adja ingyen az

ajándékait. Meg kell érte dolgozni.

De megéri.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!