ÚJság - Tél 2020

Csimotáink megírták levelüket a Télapónak (a Jézuskának még nem
írunk mama, az még ráér). Határozott kérésekkel persze, és a levél
végén fölhívták a nagyszakállú figyelmét, hogy nem bánják, ha lesz
meglepi is a csizmácskákban.
Szorgalmasak voltak: elkészült az adventi koszorú, kisült (és már
majdnem el is fogyott) az első adag mézeskalács.
Készülődünk mi, felnőttek is. Ki-ki a maga módján. Megvolt az alapos
takarítás, egy tálkányi mézes pedig már úton van, szeretetet visz
magával valakinek.
Csokoládéba burkolózva sorjáznak a szaloncukrok is a tálcákon. Lelkes
asszony-csapat gyűlt össze (a környék falvaiból, Pécs városából), hogy
jókedvű beszélgetés mellett ügyes kezek elkészítsék a családnak ezt a
jellegzetesen karácsonyi édességet.
Legtöbben sosem csináltak még ilyet, s mégis csoda finomságok
születtek. Lett kókuszos-fehér csokoládés, zöld teás-citrusos, enyhén sós
pisztáciás, marcipános (telis- tele mandula darabokkal), vegán trüffel,
csokis-gyümölcssajtos, diós-narancsos, ganache-sal töltött-aszaltszilvás.
Sőt! Még a birsalmasajtból is lehet remek szaloncukrot alkotni, miután
bevonta a finom étcsokoládé.
Hmmm… még fölsorolni is gyönyörűség, hát még kóstolni!
Higgyétek el: jó móka volt együtt szaloncukrot készíteni.
Meg aztán… olyan hagyományteremtő ’íze’ volt ennek a délelőttnek.
Jövőre folytatjuk