ÚJság - Tél 2020

Egy emberöltőt nézve láthatjuk, hogy a fiatal kor szól általában az érzékek
megismeréséről, kiéléséről, tapasztalatok gyűjtéséről, ám ahogy haladunk
életünkben előre, egyre inkább jelentőségüket vesztik a külső elemek.
Régen az idős emberek alkották a vének tanácsát, akik hatalmas
bölcsességükkel jó irányba tudták terelni a közösség életét, az öregek
meséltek a fiataloknak, tanították őket.
Sok-sok gyermek már kicsi korában nagyobb bölcsességgel rendelkezik,
mint némely felnőtt, s ha támogató közegbe kerül, ezt a tudást nem veszíti el
később sem.
És vannak olyanok is, akiknek nem kell feltétlenül a tapasztalás minden
lépcsőfokán végig menni, mert más életeik bölcsességét nem felejtették el,
és tovább tudják vinni ebben. Az ilyen emberek hajlamosak kicsit „aszkéta”
életmódra, s ha ez valódi sorsfeladatuk, akkor semmi problémát nem okoz
életükben.
Napjainkban egyre több emberben ébred fel az érzés, hogy valami sokkal
értékesebb is van a fizikai világban megszerezhető javaknál, és kezdi el a
saját belső világát, saját MAGját felfedezni. Mert ez természetes…
Számomra az „élvezni az életet” nem folyamatos bulizást, tivornyázást
jelent, hanem magát az Életet értékelni, ami körülöttünk él és létezik,
beleértve a látható és láthatatlan dolgokat is. Egyszerűségre törekszem
(néha sikerül is), és a jó értelemben vett „igénytelenségre”.
Ugyanakkor a pratjáhára ennél több. Iyengar szerint: „Az értelem
segítségével az érzékek elkezdik belső utazásukat, és visszatérnek
Eredetükhöz… Így a pratjáhára a világ dolgaitól való elkülönülést és a lélek
felé fordulást jelenti.”