Honvédségi Szemle 2020/5. szám
Share Embed Flag
Download ePaper

Honvédségi Szemle 2020/5. szám

A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóirata. Lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága „A" kategóriás mértékadó tudományos lapként elismeri el, s évente hat számmal jelenünk meg. A legfrissebb szám Fókuszban rovatában a kiberbiztonságnak és a kiberműveleteknek hazánk biztonsági stratégiájában való megjelenéséről olvashatnak. A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóirata. Lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága „A" kategóriás mértékadó tudományos lapként elismeri el, s évente hat számmal jelenünk meg.
A legfrissebb szám Fókuszban rovatában a kiberbiztonságnak és a kiberműveleteknek hazánk biztonsági stratégiájában való megjelenéséről olvashatnak.

hsz.hdr
22.09.2020 Views

48 Haderőszervezés, -fejlesztésHSz 2020/5.A változó környezethez történő alkalmazkodást a polgári védelem úgy tudja megoldani,ha megtalálja az egyensúlyi helyzetét, vagyis elengedhetetlen a katasztrófavédelmi feladatokmellett a biztonsági környezet változásából eredő kihívásoknak megfelelő, fegyveresösszeütközések időszaki képességek újbóli kiépítése és folyamatos fenntartása is.A POLGÁRI VÉDELEM A LÉGOLTALOM UTÁNI IDŐSZAKBANMagyarország polgári védelmének fejlődésében mindig nagy szerepe volt hazánk szövetségiorientációjának, igy meghatározó jelentőséggel bírt a második világháborús német szövetség,majd erős hatása volt a szovjet elkötelezésnek, valamint a Varsói Szerződésben elfoglalthelyünknek, de ugyanúgy a rendszerváltás után az euroatlanti integrációs folyamatnak,majd az EU-tagságunknak. 1A szervezet, valamint a feladat- és intézkedési rendszere a légoltalomból kiindulva– amelyet jelen írásnak nem célja bemutatni – hosszú utat futott be, és a hatvanas évekremár nevében is felvette a polgári védelem megnevezést.A polgári védelem feladatai idehaza elsőként a Magyar Forradalmi Munkás-ParasztKormány 2002/1966. (I. 23.) számú kormányhatározatában jelentek meg. A határozat alapjánalapvető polgári védelmi feladatnak minősült „az ország lakosságának – a támadófegyverekhatásai ellen – egyéni és kollektív védekezésre való felkészítése, életvédelmi létesítményeklétrehozása, a lakosság ellátása védőeszközökkel, a kitelepítés megszervezése és a légitámadásokhatásai elleni védelem”.A bipoláris világrendben mindkét oldal a termonukleáris háború megvívására készült,a honi tervek is erre a feladatrendszerre épültek fel, döntően a távolságvédelemre, vagyis alakosság kitelepítésére irányultak, de ugyanerre a feladatra készült a szemben álló tömbpolgári védelme is. 2A hazai jogrendbe ezeket a feladatokat a háború áldozatainak védelmére vonatkozóanGenfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvénekkihirdetéséről szóló 1989. évi 20. törvényerejű rendelet vezette be. A kiegészítő Jegyzőkönyveketugyancsak Genfben, 1977-ben fogadták el a szerződő felek, így a hazai jogrendbetörténő átültetése csaknem 12 évig tartott.Ennek megfelelően a polgári védelem első, a magyar jogban megjelenített feladatrendszerea fegyveres összeütközések időszakára vonatkozott („civil defence”), illetve vonatkozik,hisz a jogszabály jelenleg is hatályban van. Természetesen a polgári védelem feladatai közöttegyre hangsúlyosabban jelentek meg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatkörökidehaza és külföldön egyaránt. 3A kétpólusú világrend felbomlásával a polgári védelem feladatrendszerében a hangsúlyegyre inkább áttevődött a természeti és a civilizációs katasztrófák elleni védekezésre,valamint a „civil defence” elnevezés mellett megjelent a „civil protection” elnevezés is a1Muhoray Árpád: A polgári védelem fejlesztési szakaszai. Védelem Tudomány, 2018/1., 99. http://www.vedelemtudomany.hu/articles/08-muhoray.pdf (Letöltés időpontja: 2020. 04. 21.)2David Alexander: From civil defence to civil protection and back again. Disaster Prevention and Management,XI/3, Emerald Group Publishing Limited, 01. 08. 2002., 209–213.3William A. Anderson: Local civil defense in natural disaster: From office to organization. Ohio State University,12. 1969. http://udspace.udel.edu/bitstream/handle/19716/1255/RS7.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Letöltésidőpontja: 2020. 02. 14.)

HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fejlesztés49szakirodalomban azokra a polgári védelmi tevékenységekre történő utalásoknál, amelyeka polgári lakosságot védik katasztrófák ellen. 4A „civil protection” feladatrendszer erősödése véleményem szerint az alábbi háromtényező egy időben történő megjelenésére vezethető vissza:1. a „civil defence”-re történő felkészülés során kialakított képességek a ténylegesfegyveres konfliktus hiánya miatt kihasználatlanok voltak;2. megjelent bizonyos képességhiány a katasztrófák elleni védekezésben, amikor anormál működési rend szerinti beavatkozó erők (tűzoltók, mentők, rendőrök, vízügyiszakemberek stb.) az adott helyzetet már egy bizonyos szint felett nem tudták kezelni;3. a szervezet önfenntartó funkciói is ezt szorgalmazták, gondolok itt arra, hogy a „civildefence”-re felkészített adminisztratív személyzet is a szervezetrendszer fenntartásaérdekében további feladatköröket keresett magának.Mauro hivatkozott cikkével egy évben jelent meg Magyarországon a polgári védelemrőlszóló 1996. évi XXXVII. törvény, amely nagy súllyal tartalmazta a polgári védelemkatasztrófák elleni feladatait, többek között az akkori Alkotmány szerinti veszélyhelyzetmint különleges jogrend (minősített időszak) részletszabályozását is a természeti és az iparikatasztrófák következményeinek felszámolása érdekében.Látható tehát, hogy a polgári védelmen belüli hangsúlyeltolódás nem új keletű, az 1962-eskubai rakétaválság után pár évvel az amerikai szakirodalom már a katasztrófavédelmi feladatokerősödését prognosztizálta. 5 Bár a jelenlegi biztonsági környezet változása a súlyosságtekintetében nem közelíti meg a hidegháborút, a polgári védelem területén egyfajta fegyveresösszeütközések időszaki képességvizsgálat és újragondolás mindenképpen szükséges.NAPJAINK POLGÁRI VÉDELMEA polgári védelmi törvény 2012. évi hatálytalanításával az abban leírt feladatrendszerkettévált: a polgári védelem katasztrófavédelmi feladatait a katasztrófavédelemről és ahozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben,míg a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat ahonvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethetőintézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben szabályozták.A hazánkban 2012-ben életbe lépett szabályozások a természeti és a civilizációs katasztrófákvilágszerte növekvő tendenciáját figyelembe véve a 21. század szakmai színvonalának megfelelő,valós kockázatok felmérésén alapuló tervezési rendszert vezettek be. A kockázatbecslésalapján hazánk valamennyi települését úgynevezett katasztrófavédelmi osztályokba soroltákegy hármas skála alapján. Ez annyit jelent, hogy az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolttelepüléseken a legmagasabb, míg a III. kategóriában a legalacsonyabb a lakosságot érintőtermészeti és civilizációs veszélyek kockázata. Az osztályba sorolás határozza meg az elégségesvédelmi szintet, a lakosság riasztásának, felkészítésének, a lakosságvédelmi módszer tervezésének,a védekezéssel kapcsolatos tervezésnek, valamint az induló katasztrófavédelmi készletminimumszintjének a meghatározásával. Napjainkban a polgári védelem a katasztrófavédelemintegráns része. Ugyanakkor megemlítendő, hogy számos országban a haderő kötelékébenlátják el a polgári védelem katasztrófavédelmi feladatait, hiszen a haderőknek szerte a világon,4A. Mauro: We all are civil protection! Stop Disasters, Vol. 29, 3–4.5Anderson: i. m. 1–16.

HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fejlesztés

49

szakirodalomban azokra a polgári védelmi tevékenységekre történő utalásoknál, amelyek

a polgári lakosságot védik katasztrófák ellen. 4

A „civil protection” feladatrendszer erősödése véleményem szerint az alábbi három

tényező egy időben történő megjelenésére vezethető vissza:

1. a „civil defence”-re történő felkészülés során kialakított képességek a tényleges

fegyveres konfliktus hiánya miatt kihasználatlanok voltak;

2. megjelent bizonyos képességhiány a katasztrófák elleni védekezésben, amikor a

normál működési rend szerinti beavatkozó erők (tűzoltók, mentők, rendőrök, vízügyi

szakemberek stb.) az adott helyzetet már egy bizonyos szint felett nem tudták kezelni;

3. a szervezet önfenntartó funkciói is ezt szorgalmazták, gondolok itt arra, hogy a „civil

defence”-re felkészített adminisztratív személyzet is a szervezetrendszer fenntartása

érdekében további feladatköröket keresett magának.

Mauro hivatkozott cikkével egy évben jelent meg Magyarországon a polgári védelemről

szóló 1996. évi XXXVII. törvény, amely nagy súllyal tartalmazta a polgári védelem

katasztrófák elleni feladatait, többek között az akkori Alkotmány szerinti veszélyhelyzet

mint különleges jogrend (minősített időszak) részletszabályozását is a természeti és az ipari

katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében.

Látható tehát, hogy a polgári védelmen belüli hangsúlyeltolódás nem új keletű, az 1962-es

kubai rakétaválság után pár évvel az amerikai szakirodalom már a katasztrófavédelmi feladatok

erősödését prognosztizálta. 5 Bár a jelenlegi biztonsági környezet változása a súlyosság

tekintetében nem közelíti meg a hidegháborút, a polgári védelem területén egyfajta fegyveres

összeütközések időszaki képességvizsgálat és újragondolás mindenképpen szükséges.

NAPJAINK POLGÁRI VÉDELME

A polgári védelmi törvény 2012. évi hatálytalanításával az abban leírt feladatrendszer

kettévált: a polgári védelem katasztrófavédelmi feladatait a katasztrófavédelemről és a

hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben,

míg a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat a

honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető

intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben szabályozták.

A hazánkban 2012-ben életbe lépett szabályozások a természeti és a civilizációs katasztrófák

világszerte növekvő tendenciáját figyelembe véve a 21. század szakmai színvonalának megfelelő,

valós kockázatok felmérésén alapuló tervezési rendszert vezettek be. A kockázatbecslés

alapján hazánk valamennyi települését úgynevezett katasztrófavédelmi osztályokba sorolták

egy hármas skála alapján. Ez annyit jelent, hogy az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt

településeken a legmagasabb, míg a III. kategóriában a legalacsonyabb a lakosságot érintő

természeti és civilizációs veszélyek kockázata. Az osztályba sorolás határozza meg az elégséges

védelmi szintet, a lakosság riasztásának, felkészítésének, a lakosságvédelmi módszer tervezésének,

a védekezéssel kapcsolatos tervezésnek, valamint az induló katasztrófavédelmi készlet

minimumszintjének a meghatározásával. Napjainkban a polgári védelem a katasztrófavédelem

integráns része. Ugyanakkor megemlítendő, hogy számos országban a haderő kötelékében

látják el a polgári védelem katasztrófavédelmi feladatait, hiszen a haderőknek szerte a világon,

4

A. Mauro: We all are civil protection! Stop Disasters, Vol. 29, 3–4.

5

Anderson: i. m. 1–16.

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!