Honvédségi Szemle 2020/5. szám
A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóirata. Lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága „A" kategóriás mértékadó tudományos lapként elismeri el, s évente hat számmal jelenünk meg.
A legfrissebb szám Fókuszban rovatában a kiberbiztonságnak és a kiberműveleteknek hazánk biztonsági stratégiájában való megjelenéséről olvashatnak.
A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóirata. Lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága „A" kategóriás mértékadó tudományos lapként elismeri el, s évente hat számmal jelenünk meg.
A legfrissebb szám Fókuszban rovatában a kiberbiztonságnak és a kiberműveleteknek hazánk biztonsági stratégiájában való megjelenéséről olvashatnak.
46 Haderőszervezés, -fejlesztésHSz 2020/5.Mendershausen, Horst: Territorial Defense in NATO and Non-NATO Europe. Rand CorporationReport, 1973. //www.rand.org/pubs/reports/R1184.htmlMolnár Gábor: A személyi kiegészítés fejlődéstörténete az állandó hadseregek korától a tömeghadseregekkialakulásáig. III. rész. Hadtudományi Szemle, 2017/3., 78–106. http://epa.oszk.hu/02400/02463/00036/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2017_3_078-106.pdfMolnár Gábor: A területvédelem és a területvédelmi erőkkel kapcsolatos különböző értelmezések,meghatározások. In: A hadtudomány és a XXI. század. Doktoranduszok Országos Szövetsége,Hadtudományi Osztály, 2018, 157–172.Molnár Gábor: A XI. századi német–magyar háborúk egy különös fejezete. Adalékok IV. Henrik 1074.évi hadjáratához. Szakdolgozat. PTE, Pécs, 2011.Phifer, Michiko: A Handbook of Military Strategy and Tactics. Vij Books India Pvt Lvt, New Delhi, 2012.Roberts, Adam: Nations in Arms: The Theory and Practice of Territorial Defence. Palgrave Macmillan,1986.Sharp, Gene: Sharp’s Dictionary of Power and Struggle: Language of Civil Resistance in Conflicts.Oxford University Press, 2012.Stromseth, Jane E.: The Origins of Flexible Response. NATO’s Debate over Strategy in the 1960s.Palgrave Macmillan, 1988.Szabó János: Fegyveres semlegesség. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1985.Szabó József (szerk.): Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995.
HSz 2020/5., 47–57.Haderőszervezés, -fejlesztés47Nagy Sándor alezredes:GONDOLATOK A POLGÁRI VÉDELEMRŐL,KÜLÖNOS TEKINTETTEL A FEGYVERESÖSSZEÜTKÖZÉSEK IDŐSZAKÁNAK FELADATAIRADOI: 10.35926/HSZ.2020.5.4ÖSSZEFOGLALÓ: Napjainkban a polgári védelem kifejezés tartalma hazánkban sokkal inkábbaz angol „civil protection” fogalmával egyezik meg, és nem a „civil defence” néven azonosítható,a légoltalomból továbbfejlődött, fegyveres összeütközések időszakára vonatkozótevékenységgel. A biztonsági környezet változása ugyanakkor magában hordoz egyfajtahangsúlyeltolódást a fegyveres összeütközések időszakára jellemző polgári védelmi feladatrendszerirányába. Ennek kapcsán azonban paradigmaváltás is szükséges, a korábbilétszámgazdálkodás-szempontú polgári védelem helyett egy képességalapú rendszerfelállítása jobban szolgálhatná a reagálást a változó környezetből eredő kihívásokra.Emellett a polgári védelmi szervezetek fegyveres összeütközések időszakára vonatkozóképességcéljainak kialakításakor hangsúlyozottan megjelenik a katonai gondolkodásigénye a katasztrófavédelmi megközelítések helyett.KULCSSZAVAK: polgári védelem, polgári felkészültség, fegyveres időszak, különleges jogrendBEVEZETÉSAz Európai Unióban használt „civil protection” fogalma gyakorlatilag megegyezik a magyarjog katasztrófavédelmi terminológiájával, ugyanakkor számos eleme mutat szoros kapcsolatota támadófegyverek hatásai elleni védekezéssel, a klasszikus fegyveres összeütközésekidőszaki polgári védelemmel.Az európai biztonsági környezet 2014. évi változása után a NATO állam- és kormányfőia 2016. évi varsói csúcson döntöttek a polgári ellenálló képesség növelésének hét alapkövetelményéről,amelyek a kormányzat folyamatossága, az energiaellátás, a tömegmozgásokkezelése, az élelmiszer- és a vízellátás, a tömeges sérültek ellátási képességei, a kommunikációés a közlekedési szektorok területén fogalmaztak meg elvárásokat a tagállamok részére.A fenti feladatok miatt újra felértékelődött a polgári védelem fegyveres összeütközésekidőszaki feladatrendszere. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy itt nem egy új feladatrendszerrőlvan szó, hiszen a polgári védelmet szerte a világon elsőként a fegyveres összeütközésekidőszakában jelentkező lakosságvédelmi feladatokra hozták létre, majd a feladatok közötttúlsúlyba kerültek a mindennapi életet nagyobb valószínűséggel veszélyeztető természetiés ipari katasztrófák elleni védekezési feladatok. Következésképpen ez a fajta hangsúlyeltolódása fegyveres összeütközések időszaki feladatok irányába bizonyosan nem végleges,ugyanakkor a kettős feladatrendszer a biztonsági környezet változása, valamint az éghajlatváltozásmiatti katasztrófakockázat növekedése következtében egyre nagyobb kihívásokatfog jelenteni a polgári védelmi feladatrendszerben.
- Page 1 and 2: HonvédségiHSz 2020/5. Szemle1Szem
- Page 3 and 4: HonvédségiSzemle148. ÉVFOLYAM,20
- Page 5 and 6: HSz 2020/5., 3-18.Fókuszban3Kovác
- Page 7 and 8: HSz 2020/5. Fókuszban5talmazzák a
- Page 9 and 10: HSz 2020/5. Fókuszban7kibertér m
- Page 11 and 12: HSz 2020/5. Fókuszban9nagyon mark
- Page 13 and 14: HSz 2020/5. Fókuszban11módon épp
- Page 15 and 16: HSz 2020/5. Fókuszban13esetleges m
- Page 17 and 18: HSz 2020/5. Fókuszban15szervezetne
- Page 19 and 20: HSz 2020/5. Fókuszban17ÖSSZEGZÉS
- Page 21 and 22: HSz 2020/5., 19-34.Haderőszervezé
- Page 23 and 24: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 25 and 26: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 27 and 28: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 29 and 30: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 31 and 32: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 33 and 34: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 35 and 36: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 37 and 38: HSz 2020/5., 35-46.Molnár Gábor:H
- Page 39 and 40: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 41 and 42: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 43 and 44: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 45 and 46: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 47: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 51 and 52: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 53 and 54: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 55 and 56: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 57 and 58: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 59 and 60: HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fej
- Page 61 and 62: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 63 and 64: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 65 and 66: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 67 and 68: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 69 and 70: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 71 and 72: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 73 and 74: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 75 and 76: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 77 and 78: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 79 and 80: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 81 and 82: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 83 and 84: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 85 and 86: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 87 and 88: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 89 and 90: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 91 and 92: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 93 and 94: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 95 and 96: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
- Page 97 and 98: HSz 2020/5. Vezetés, felkészíté
HSz 2020/5., 47–57.
Haderőszervezés, -fejlesztés
47
Nagy Sándor alezredes:
GONDOLATOK A POLGÁRI VÉDELEMRŐL,
KÜLÖNOS TEKINTETTEL A FEGYVERES
ÖSSZEÜTKÖZÉSEK IDŐSZAKÁNAK FELADATAIRA
DOI: 10.35926/HSZ.2020.5.4
ÖSSZEFOGLALÓ: Napjainkban a polgári védelem kifejezés tartalma hazánkban sokkal inkább
az angol „civil protection” fogalmával egyezik meg, és nem a „civil defence” néven azonosítható,
a légoltalomból továbbfejlődött, fegyveres összeütközések időszakára vonatkozó
tevékenységgel. A biztonsági környezet változása ugyanakkor magában hordoz egyfajta
hangsúlyeltolódást a fegyveres összeütközések időszakára jellemző polgári védelmi feladatrendszer
irányába. Ennek kapcsán azonban paradigmaváltás is szükséges, a korábbi
létszámgazdálkodás-szempontú polgári védelem helyett egy képességalapú rendszer
felállítása jobban szolgálhatná a reagálást a változó környezetből eredő kihívásokra.
Emellett a polgári védelmi szervezetek fegyveres összeütközések időszakára vonatkozó
képességcéljainak kialakításakor hangsúlyozottan megjelenik a katonai gondolkodás
igénye a katasztrófavédelmi megközelítések helyett.
KULCSSZAVAK: polgári védelem, polgári felkészültség, fegyveres időszak, különleges jogrend
BEVEZETÉS
Az Európai Unióban használt „civil protection” fogalma gyakorlatilag megegyezik a magyar
jog katasztrófavédelmi terminológiájával, ugyanakkor számos eleme mutat szoros kapcsolatot
a támadófegyverek hatásai elleni védekezéssel, a klasszikus fegyveres összeütközések
időszaki polgári védelemmel.
Az európai biztonsági környezet 2014. évi változása után a NATO állam- és kormányfői
a 2016. évi varsói csúcson döntöttek a polgári ellenálló képesség növelésének hét alapkövetelményéről,
amelyek a kormányzat folyamatossága, az energiaellátás, a tömegmozgások
kezelése, az élelmiszer- és a vízellátás, a tömeges sérültek ellátási képességei, a kommunikáció
és a közlekedési szektorok területén fogalmaztak meg elvárásokat a tagállamok részére.
A fenti feladatok miatt újra felértékelődött a polgári védelem fegyveres összeütközések
időszaki feladatrendszere. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy itt nem egy új feladatrendszerről
van szó, hiszen a polgári védelmet szerte a világon elsőként a fegyveres összeütközések
időszakában jelentkező lakosságvédelmi feladatokra hozták létre, majd a feladatok között
túlsúlyba kerültek a mindennapi életet nagyobb valószínűséggel veszélyeztető természeti
és ipari katasztrófák elleni védekezési feladatok. Következésképpen ez a fajta hangsúlyeltolódás
a fegyveres összeütközések időszaki feladatok irányába bizonyosan nem végleges,
ugyanakkor a kettős feladatrendszer a biztonsági környezet változása, valamint az éghajlatváltozás
miatti katasztrófakockázat növekedése következtében egyre nagyobb kihívásokat
fog jelenteni a polgári védelmi feladatrendszerben.
Change language