Honvédségi Szemle 2020/5. szám

A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóirata. Lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága „A" kategóriás mértékadó tudományos lapként elismeri el, s évente hat számmal jelenünk meg. A legfrissebb szám Fókuszban rovatában a kiberbiztonságnak és a kiberműveleteknek hazánk biztonsági stratégiájában való megjelenéséről olvashatnak. A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség szakmai, tudományos folyóirata. Lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága „A" kategóriás mértékadó tudományos lapként elismeri el, s évente hat számmal jelenünk meg.
A legfrissebb szám Fókuszban rovatában a kiberbiztonságnak és a kiberműveleteknek hazánk biztonsági stratégiájában való megjelenéséről olvashatnak.

22.09.2020 Views

24 Haderőszervezés, -fejlesztésHSz 2020/5.A TERRORTÁMADÁSOK HATÁSA A NEMZETBIZTONSÁGIRENDSZERRE2001. szeptember 11-én négy koordinált támadás történt, amelyek célpontjai az amerikainemzet pénzügyi és politikai hatalmát megtestesítő épületek voltak. A támadások több halálosáldozatot követeltek, mint a Pearl Harbor ellen 1941-ben végrehajtott támadás. Megzavartáka légi közlekedést és kommunikációt, a támadás hatására a tőzsde napokra felfüggesztette akereskedést, több milliárd dolláros kár keletkezett. Ha a hidegháború idején a KGB hasonlóakciót hajtott volna végre amerikai földön, akkor kétségkívül kitört volna egy háború. De azal-Kaida nem államot képvisel, a támadók nem viselnek egyenruhát és nem járnak nyíltanfegyverrel. Épp ellenkezőleg, Mohammed Atta és tizennyolc társa civilnek álcázta magát,polgári repülőgépeket térítettek el és használtak támadásukhoz az amerikai határokon belül.Az al-Kaida állam nélküli szervezet. Nem a nemzeti összetartozás köti őket össze, hanemegy világszemlélet. 21Korábban a „harcok” egy távoli, idegen harcmezőn zajlottak, miközben a hátországnagyjából biztonságban volt. Mindez gyökeresen megváltozott. Ezekhez a változásokhozalkalmazkodni kellett, hiszen 2001-ben még a hidegháborús nemzetbiztonsági felépítménylétezett, ami jól működött az akkor ismert fenyegetésekkel szemben. Ahhoz, hogy a „terrorelleni háború” eredményes legyen, a fennálló rendszeren reformokat kellett végrehajtani,és erre a szeptember 11-ei támadások hívták fel a figyelmet.George W. Bush elnök már a támadás másnapján körvonalazta a szükséges reformokat.A 2002-es Nemzetbiztonsági Stratégiát már ennek szellemében dolgozták ki. A következőkbenezeknek a változtatásoknak az ismertetésére kerül sor, közülük is elsősorban a főbbnemzetbiztonsági reformokéra, amelyek segítenek rávilágítani arra, hogy valóban paradigmaváltásrólbeszélhetünk-e.A NEMZETBIZTONSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI FOLYAMATA terrorizmus globális volta (vagyis a nemzetközi térben ugyanúgy megjelenhetett, mintaz Amerikai Egyesült Államok határain belül) felértékelte a tárcaközi együttműködési folyamatokat,kiegészítve azzal, hogy a külföldi hírszerzés kapacitásait össze kellett hangolnia belföldi elhárító szervek működésével. Ezt a feladatot közvetlenül a támadások után anemzetbiztonsági tanácsadó (Condoleezza Rice) látta el.A Nemzetbiztonsági Tanács nem ment át alapvető strukturális változásokon a terrortámadásokután sem. Ám 2001 októberében létrejött a funkcióit kiegészítő BelbiztonságiTanács (Homeland Security Council – HSC). Az 1. számú Belbiztonsági Elnöki Direktívaértelmében az új tanács „hivatott koordinálni minden, a belbiztonsággal összefüggésben levőtevékenységet a minisztériumok és más kormányügynökségek között, továbbá támogatja abelbiztonsági célok megvalósításának és végrehajtásának folyamatát”. 22 A HSC fogja összea legtöbb belföldi kormányügynökséget, a két tanács állandó konzultációban áll egymással,és együttesen koordinálják a nemzetbiztonságra vonatkozó tevékenységeket.21Thomas Kean (ed.): The 9/11 Commission Report – Final Report of the National Commission on TerroristAttacks Upon the United States. 47. https://www.9-11commission.gov/report/911Report.pdf (Letöltés időpontja:2020. 06. 02.)22Homeland Security Presidential Directive 1 (HSPD-1). 05. 11. 2001. https://www.hsdl.org/?view&did=1132(Letöltés időpontja: 2020. 06. 26.)

HSz 2020/5. Haderőszervezés, -fejlesztés25Colin Powell külügyminiszter 2001-es Diplomáciai Felkészültségi Kezdeményezés(Diplomatic Readiness Initiative) elnevezésű akcióterve egyike volt az intézményi reformoknak.Powell képzett, nyelveket ismerő specialistákat keresett, akik további képzéseken vettekrészt, amelyeken külön hangsúlyt fektettek a válságkezelésre. A Külügyminisztérium teljesszámítógépes hálózatát megújították, és a tengerentúlon szolgáló alkalmazottak mindegyikefolyamatos internet-hozzáférést kapott. 23A tágabb értelemben vett nemzetbiztonsági stratégia kialakítása a tárcaközi folyamatokbanvalósul meg, tehát egyszerre több minisztérium és kormányügynökség is részt veszbenne. Ám a stratégia mindig hűen tükrözi a Védelmi Minisztérium szempontjait, így nemvéletlen, hogy a 2001. szeptemberi események a minisztériumra is hatással voltak. Kibővülta minisztérium hatóköre és szerepe a tárcaközi mechanizmusokban. Az amerikai válaszreakcióksokkal gördülékenyebb koordinációt igényeltek a nemzetbiztonsági szervezetektől.A Védelmi Minisztériumnak eleve elsődleges szerepe volt az intézményi összehangolásban,de miután jóváhagyták az Egyesített Tárcaközi Koordináló Csoport (Joint InteragencyCoordination Groups) felállítását, befolyása tovább nőtt. 24 A csoport állandó kapcsolatottart fenn a különböző műveleti parancsnokságokkal – Különleges Műveleti Parancsnokság(Special Operations Command – SOCOM); Stratégiai Parancsnokság (Strategic Command– STRATCOM); regionális parancsnokságok –, amelyek számára megjeleníti a hírszerzőközösség információit, a kormányzati és nem kormányzati szervek szempontjait. 25Szintén a terrortámadások hívták életre az Egyesült Államok Északi Parancsnokságát(United States Northern Command – USNORTHCOM). Fő feladata, hogy támogatástnyújtson a belföldi műveletekhez. Ehhez állandó kapcsolatot tart fenn a BelbiztonságiMinisztériummal és az FBI műveleti részlegeivel, valamint a helyi szervekkel is. Az általakialakított kommunikációs csatornák lehetővé teszik, hogy biztosítsa az ügynökségek közöttiösszhangot és az egységes fellépést. Ugyanezen csatornákon keresztül képes segítenia küldetések, műveletek tervezési fázisát.Az Északi Parancsnokság irányítja az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság(North American Aerospace Defense Command – NORAD) munkáját is. A NORAD azészak-amerikai légtér felett „őrködik”, szeptember 11. után az Amerikai Egyesült Államokbelső légterének kontrollja is hatáskörébe került, azaz a polgári járatok biztosításáért is felel.Természetesen állandó kapcsolatban áll a Határvédelemmel és a Parti Őrséggel.Voltaképpen a hírszerző közösségen lehetett a legjobban érezni a negatív hidegháborúsörökséget. A hidegháború idején a nemzetbiztonsági apparátus növekedésével párhuzamosanegyre több hírszerző szervezet jött létre. A különböző ügynökségek és kormányzati szervek(FBI, Külügyminisztérium, Védelmi Minisztérium, a haderőnemek minisztériumai) mindlétrehozták a maguk információszerzéssel foglalkozó egységeit, amelyek a maguk különelképzelései szerint látták el információval a döntéshozókat. Nem létezett egy keretrendszer,amely stratégiailag rendezte volna működésüket vagy a hírszerzési eszközök allokációját.23Christopher M. Jones: Department of State Results Report. US Department of State, 09. 08. 2004., 14–15.https://2009-2017.state.gov/documents/organization/35059.pdf (Letöltés időpontja: 2020. 06. 26.)24Marcella: i. m. 151.25Uo. 151–152.

24 Haderőszervezés, -fejlesztés

HSz 2020/5.

A TERRORTÁMADÁSOK HATÁSA A NEMZETBIZTONSÁGI

RENDSZERRE

2001. szeptember 11-én négy koordinált támadás történt, amelyek célpontjai az amerikai

nemzet pénzügyi és politikai hatalmát megtestesítő épületek voltak. A támadások több halálos

áldozatot követeltek, mint a Pearl Harbor ellen 1941-ben végrehajtott támadás. Megzavarták

a légi közlekedést és kommunikációt, a támadás hatására a tőzsde napokra felfüggesztette a

kereskedést, több milliárd dolláros kár keletkezett. Ha a hidegháború idején a KGB hasonló

akciót hajtott volna végre amerikai földön, akkor kétségkívül kitört volna egy háború. De az

al-Kaida nem államot képvisel, a támadók nem viselnek egyenruhát és nem járnak nyíltan

fegyverrel. Épp ellenkezőleg, Mohammed Atta és tizennyolc társa civilnek álcázta magát,

polgári repülőgépeket térítettek el és használtak támadásukhoz az amerikai határokon belül.

Az al-Kaida állam nélküli szervezet. Nem a nemzeti összetartozás köti őket össze, hanem

egy világszemlélet. 21

Korábban a „harcok” egy távoli, idegen harcmezőn zajlottak, miközben a hátország

nagyjából biztonságban volt. Mindez gyökeresen megváltozott. Ezekhez a változásokhoz

alkalmazkodni kellett, hiszen 2001-ben még a hidegháborús nemzetbiztonsági felépítmény

létezett, ami jól működött az akkor ismert fenyegetésekkel szemben. Ahhoz, hogy a „terror

elleni háború” eredményes legyen, a fennálló rendszeren reformokat kellett végrehajtani,

és erre a szeptember 11-ei támadások hívták fel a figyelmet.

George W. Bush elnök már a támadás másnapján körvonalazta a szükséges reformokat.

A 2002-es Nemzetbiztonsági Stratégiát már ennek szellemében dolgozták ki. A következőkben

ezeknek a változtatásoknak az ismertetésére kerül sor, közülük is elsősorban a főbb

nemzetbiztonsági reformokéra, amelyek segítenek rávilágítani arra, hogy valóban paradigmaváltásról

beszélhetünk-e.

A NEMZETBIZTONSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI FOLYAMAT

A terrorizmus globális volta (vagyis a nemzetközi térben ugyanúgy megjelenhetett, mint

az Amerikai Egyesült Államok határain belül) felértékelte a tárcaközi együttműködési folyamatokat,

kiegészítve azzal, hogy a külföldi hírszerzés kapacitásait össze kellett hangolni

a belföldi elhárító szervek működésével. Ezt a feladatot közvetlenül a támadások után a

nemzetbiztonsági tanácsadó (Condoleezza Rice) látta el.

A Nemzetbiztonsági Tanács nem ment át alapvető strukturális változásokon a terrortámadások

után sem. Ám 2001 októberében létrejött a funkcióit kiegészítő Belbiztonsági

Tanács (Homeland Security Council – HSC). Az 1. számú Belbiztonsági Elnöki Direktíva

értelmében az új tanács „hivatott koordinálni minden, a belbiztonsággal összefüggésben levő

tevékenységet a minisztériumok és más kormányügynökségek között, továbbá támogatja a

belbiztonsági célok megvalósításának és végrehajtásának folyamatát”. 22 A HSC fogja össze

a legtöbb belföldi kormányügynökséget, a két tanács állandó konzultációban áll egymással,

és együttesen koordinálják a nemzetbiztonságra vonatkozó tevékenységeket.

21

Thomas Kean (ed.): The 9/11 Commission Report – Final Report of the National Commission on Terrorist

Attacks Upon the United States. 47. https://www.9-11commission.gov/report/911Report.pdf (Letöltés időpontja:

2020. 06. 02.)

22

Homeland Security Presidential Directive 1 (HSPD-1). 05. 11. 2001. https://www.hsdl.org/?view&did=1132

(Letöltés időpontja: 2020. 06. 26.)

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!