Honvédségi Szemle 2020/5. szám

8 Fókuszban HSz 2020/5.
A stratégia már a bevezetőjében nagyon röviden összefoglalja azokat a kihívásokat és
veszélyeket, amelyek a legmarkánsabbak napjainkban, de amelyek egyben a leggyorsabban
változnak, így azok – ahogy a stratégia címe is utal rá – valóban egy változékony világot
is jelentenek. A dokumentum ezt a következőképpen fogalmazza meg: „Az új kihívások
alapja a formálódó, többpólusú világrend, a nemzetközi szereplők kapcsolatait befolyásoló
szabályok átalakítására való törekvés, a biztonsági kihívások változó arculata, továbbá az
olyan globális kihívások, mint a klíma- és a demográfiai változások felgyorsulása, az ezzel
szorosan összefüggő illegális és tömeges migráció, a természeti erőforrások kimerítése,
végül pedig a technológiai forradalom társadalomformáló hatásai.” 21
A fenti idézetből – amely egyben a stratégia bevezetője is – kitűnik, hogy napjainkban
a technológiai fejlődés, illetve az abból származtatható kihívások nem hagyhatók figyelmen
kívül, amikor a nemzet egészének biztonságáról gondolkodunk. Ahogy később a stratégia
többször is utal rá, ennek egyik igen hangsúlyos elemét képezik a kibertérben jelentkező
kihívások, majd az azokra adandó lehetséges válaszok megtalálása.
A stratégia felépítése követi a hagyományos nemzeti biztonsági stratégia – mint az
adott nemzet biztonságról alkotott dokumentumainak legmagasabb szintű eleme – ma már
klasszikusnak mondható felépítését.
A stratégia a kibertér vonatkozásában hazánk alapvető érdekeként a következőket
azonosítja: „A forradalmi technológiák fejlesztése stratégiai fontosságú kérdés. Hazánk
biztonsága megkívánja, hogy a kulcsfontosságú területeken – mint például a kibervédelem,
a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek, a biotechnológia – kiemelt figyelmet
fordítsunk a kutatás-fejlesztésre és annak védelmi összetevőjére.” 22
A stratégia azonosítja azokat a kiemelt biztonsági kockázatokat, amelyek hazánk esetében
a legfontosabbaknak tekinthetőek. Ezeken belül a kibertérrel kapcsolatosan a stratégia a következőket
állapítja meg kiemelt kockázatokként: „…jelentős károkat okozó kibertámadások
a kormányzati informatikai rendszerek, az E-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai
vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében
fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen...” 23
A stratégiát továbbelemezve eljutunk az egyik legfontosabb, és nyugodtan kijelenthetjük,
hogy a kibertéri műveletek vonatkozásában valóban paradigmaváltó kitételhez, amely
a következő: „Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk
okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak
tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges.” 24
A korábbi visszafogott biztonságpolitikai értékelésekkel szemben itt már látható a
kibertérből érkező fenyegetések valódi realitása. Korábban nem, vagy csak részben volt
látható a hazai biztonságpolitikai gondolkodásban a kibertéri veszélyek ilyenfajta felértékelődése.
Ugyanakkor annak kijelentése, hogy Magyarország egyrészt a fenyegető
kiberképességeket fegyvernek tekinti, illetve a Magyarországot érő kibertéri támadások
elérhetik azt a küszöböt, amikor fizikai válaszcsapások is elképzelhetők, valódi új irányt és
21
NBS 2020: 1. pont.
22
Uo. 106. pont.
23
Uo. 124. b.
24
Uo. 101. pont.