Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
fókuszban
Milák Kristóf világ- és Európa-bajnok úszónkat például
bevallása szerint nem viselte meg, hogy 2021-re került át az
olimpia. „Ez van, ehhez kell alkalmazkodni. Még mindig
jobb, mintha végleg törölték volna, ez volt a legkedvezőbb
lehetőség” - mondta a 20 éves versenyző, aki 200 méter
pillangón tavaly világcsúccsal győzött a világbajnokságon.
Esetében persze a kor mit sem számít, sőt, a következő hónapokban
még jobb lehet, viszont a magyar élsportolók között
akad jó néhány olyan klasszis is, akinek bizony nem feltétlenül
jön jól az egyesztendőnyi „plusz”. Nyilván a rutint is
felhasználó, bölcsen átgondolt felkészüléssel képesek lehetnek
ugyanolyan teljesítményre, mint amilyet az idén nyáron
nyújtottak volna, de azért adódhatnak gondok abból, hogy
jövőre további egy évvel idősebb lesz – más nézőpontból:
persze tapasztaltabb is – . Példának okáért a pólóválogatott
kapusa, a 37. születésnapját éppen az olimpia idején ünneplő
Nagy Viktor. Jó eséllyel ott lehet a 2021-es játékokon az idén
negyvenéves olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó, a visszavonulási
tervét prolongáló Ungvári Miklós, és bízzunk benne,
hogy hozzá hasonlatosan versenyképes olimpikon marad
a háromszoros ötkarikás aranyérmes kajakos, Kammerer
Zoltán, aki márciusban volt 42 esztendős, a még nála is
idősebb asztaliteniszező, Fazekas Mária, s a Tokióra három
olimpiai aranyérem birtokosaként készülő Hosszú Katinka
is, aki 32 évesen ugrik majd vízbe az „eltolt” játékokon.
Ahogy a nem olimpiai bajnok férfiúszók legjobbikának
megválasztott, most decemberben 35 éves, ötkarikás ezüst-,
vb- és Eb-aranyérmes Cseh László esetében sem lehet megmondani,
hogy biológiai órája reménykeltően „ketyeg-e”
még másfél év múlva is...
A végére maradt, de vidám zárszónak semmiképpen sem
nevezhető az a hír, amely e cikk leadásakor, április végén
érkezett arról, hogy a 2021-es olimpia – amelynek már
pusztán marketing-okokból is megtartották eredeti nevét: a
Tokió 2020-at – akár jövő nyárról is tovább csúszhat újabb
időpontra. Rémhírterjesztés vádjával aligha vádolható tudósok
nyilvánultak meg akképpen, hogy bizony a halasztás
halasztása is bekövetkezhet, ha nem lelnek rá időben a kutatók
a koronavírus elleni hatásos gyógyszerre.
„Amíg nincs vakcina, nehéz lesz elhatározni, mikor lehet
az olimpia – fogalmazott Ivata Kentaro, a fertőző betegségek
japán professzora. – Nem hiszem, hogy az olimpiát meg
lehet rendezni jövőre.” Hozzátette: a tokiói játékok megtartásának
feltétele, hogy világszerte megfékezzék, és kordában
tartsák a koronavírus-járványt. Szerinte akkor lehetne szó
olimpiáról, ha például nézők nélkül zajlanának a versenyek,
vagy rendkívül korlátozott lenne a résztvevő országok száma.
„Japán jövő nyárra képes lesz kezelni ezt a betegséget, de
nem hiszem, hogy ugyanez a világon mindenütt így lesz” –
mondta.
Egy másik tudós ember, Devi Sridhar, az Edinburgh-i
Egyetem professzora szerint is a játékok jövő nyári megtartása
azon múlik, hogy lesz-e addigra védőoltás. Ali S. Khan,
a Nebraskai Egyetem dékánja ugyanakkor úgy vélekedett,
15 hónap elegendő a közegészségügy számára, hogy ezt a
problémát oltás vagy gyógyszer nélkül is kezelni tudja. Zach
Binney, az amerikai Emory Egyetem epidemiológusa viszont
a kétkedők sorába lépett, mondván, szerinte is meg kell várni
a vakcinát egy ilyen jelentős esemény megrendezésével. A
jövő nyári időpontot túlságosan optimistának tartja, és
amint mondta: védőoltás nélkül a tömegben minden egyes
ember kockázatot jelent, vagyis 50-100 ezer néző előtt versenyeket,
mérkőzéseket rendezni óriási kockázat.
Hogy mikorra lesz-lehet vakcina? Binney azt várja, hogy
2021 végére készülhet el. Jason Kindrachuk, a kanadai
Manitoba Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője
ennél derűlátóbban nyilatkozott, szerinte a vakcina
egy év múlva rendelkezésre áll majd. A már idézett Sridhar
úgy vélekedett, hogy akkor reális az olimpiarendezés, „ha
egy éven belül megtaláljuk az oltóanyagot, amely hatékony,
mindenki számára elérhető, s megfizethető lesz”.
„Ha viszont nem történik tudományos áttörés, akkor irreális
a rendezés” – tette hozzá.
JANCSÓ KORNÉL