01.07.2020 Views

Élet & Stílus 2020. Nyári szám

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

fókuszban

Milák Kristóf világ- és Európa-bajnok úszónkat például

bevallása szerint nem viselte meg, hogy 2021-re került át az

olimpia. „Ez van, ehhez kell alkalmazkodni. Még mindig

jobb, mintha végleg törölték volna, ez volt a legkedvezőbb

lehetőség” - mondta a 20 éves versenyző, aki 200 méter

pillangón tavaly világcsúccsal győzött a világbajnokságon.

Esetében persze a kor mit sem számít, sőt, a következő hónapokban

még jobb lehet, viszont a magyar élsportolók között

akad jó néhány olyan klasszis is, akinek bizony nem feltétlenül

jön jól az egyesztendőnyi „plusz”. Nyilván a rutint is

felhasználó, bölcsen átgondolt felkészüléssel képesek lehetnek

ugyanolyan teljesítményre, mint amilyet az idén nyáron

nyújtottak volna, de azért adódhatnak gondok abból, hogy

jövőre további egy évvel idősebb lesz – más nézőpontból:

persze tapasztaltabb is – . Példának okáért a pólóválogatott

kapusa, a 37. születésnapját éppen az olimpia idején ünneplő

Nagy Viktor. Jó eséllyel ott lehet a 2021-es játékokon az idén

negyvenéves olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó, a visszavonulási

tervét prolongáló Ungvári Miklós, és bízzunk benne,

hogy hozzá hasonlatosan versenyképes olimpikon marad

a háromszoros ötkarikás aranyérmes kajakos, Kammerer

Zoltán, aki márciusban volt 42 esztendős, a még nála is

idősebb asztaliteniszező, Fazekas Mária, s a Tokióra három

olimpiai aranyérem birtokosaként készülő Hosszú Katinka

is, aki 32 évesen ugrik majd vízbe az „eltolt” játékokon.

Ahogy a nem olimpiai bajnok férfiúszók legjobbikának

megválasztott, most decemberben 35 éves, ötkarikás ezüst-,

vb- és Eb-aranyérmes Cseh László esetében sem lehet megmondani,

hogy biológiai órája reménykeltően „ketyeg-e”

még másfél év múlva is...

A végére maradt, de vidám zárszónak semmiképpen sem

nevezhető az a hír, amely e cikk leadásakor, április végén

érkezett arról, hogy a 2021-es olimpia – amelynek már

pusztán marketing-okokból is megtartották eredeti nevét: a

Tokió 2020-at – akár jövő nyárról is tovább csúszhat újabb

időpontra. Rémhírterjesztés vádjával aligha vádolható tudósok

nyilvánultak meg akképpen, hogy bizony a halasztás

halasztása is bekövetkezhet, ha nem lelnek rá időben a kutatók

a koronavírus elleni hatásos gyógyszerre.

„Amíg nincs vakcina, nehéz lesz elhatározni, mikor lehet

az olimpia – fogalmazott Ivata Kentaro, a fertőző betegségek

japán professzora. – Nem hiszem, hogy az olimpiát meg

lehet rendezni jövőre.” Hozzátette: a tokiói játékok megtartásának

feltétele, hogy világszerte megfékezzék, és kordában

tartsák a koronavírus-járványt. Szerinte akkor lehetne szó

olimpiáról, ha például nézők nélkül zajlanának a versenyek,

vagy rendkívül korlátozott lenne a résztvevő országok száma.

„Japán jövő nyárra képes lesz kezelni ezt a betegséget, de

nem hiszem, hogy ugyanez a világon mindenütt így lesz” –

mondta.

Egy másik tudós ember, Devi Sridhar, az Edinburgh-i

Egyetem professzora szerint is a játékok jövő nyári megtartása

azon múlik, hogy lesz-e addigra védőoltás. Ali S. Khan,

a Nebraskai Egyetem dékánja ugyanakkor úgy vélekedett,

15 hónap elegendő a közegészségügy számára, hogy ezt a

problémát oltás vagy gyógyszer nélkül is kezelni tudja. Zach

Binney, az amerikai Emory Egyetem epidemiológusa viszont

a kétkedők sorába lépett, mondván, szerinte is meg kell várni

a vakcinát egy ilyen jelentős esemény megrendezésével. A

jövő nyári időpontot túlságosan optimistának tartja, és

amint mondta: védőoltás nélkül a tömegben minden egyes

ember kockázatot jelent, vagyis 50-100 ezer néző előtt versenyeket,

mérkőzéseket rendezni óriási kockázat.

Hogy mikorra lesz-lehet vakcina? Binney azt várja, hogy

2021 végére készülhet el. Jason Kindrachuk, a kanadai

Manitoba Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője

ennél derűlátóbban nyilatkozott, szerinte a vakcina

egy év múlva rendelkezésre áll majd. A már idézett Sridhar

úgy vélekedett, hogy akkor reális az olimpiarendezés, „ha

egy éven belül megtaláljuk az oltóanyagot, amely hatékony,

mindenki számára elérhető, s megfizethető lesz”.

„Ha viszont nem történik tudományos áttörés, akkor irreális

a rendezés” – tette hozzá.

JANCSÓ KORNÉL

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!