Élet & Stílus 2020. Nyári szám

fókuszban
„VI. olimpiai játékok, Berlin, 1916. A háború miatt elmaradt.”
Viszont a sorszámát megtartotta, ahogyan a másik kettő is.
Az 1940-es ráadásul éppen Tokióban lett volna, de ezt is – a
XII.-et - meghiúsította a háború, majd az 1944-es, XIII. nyári
olimpiát is, amelyet a NOB annak idején Londonnak ítélt.
A XXXII. nyári olimpia viszont, hogy visszatérjünk a
mába, meg lesz tartva, csak éppen nem 2020-ban, hanem -
hacsak valamiféle újabb vis maior közbe nem szól... - egy esztendővel
később, 2021. július 23-a és augusztus 8-a között,
hogy a bevezetőben említett kérdések másikára, a mikor
lesz?-re is kitérjünk. Február végére készült el az utolsó is
a versenyhelyszínek közül, mégpedig az úszók otthonául
szolgáló vizes központ, amelyben majd a műúszó- és műugróversenyeket
is rendezik. A többivel már előbb megvoltak,
így a gyeplabda-arénával és a szlalom kajak-kenu pályával,
ezek is azok közé a létesítmények közé tartoznak, amelyeket
a játékok után nem építenek át vagy bontanak le. Összesen
43 helyszínen zajlanak majd a küzdelmek, 33 sportág
339 versenyszámában, vélhetően 206 nemzet megközelítőleg
12 ezer sportolójának részvételével. A központi létesítmény
a Nemzeti Olimpiai Stadion, amely nem vadonatúj:
1958-ban építették az 1964-es nyári olimpiára. 2021-re leginkább
csinosítani kell, itt lesz a megnyitó és a záróünnepély,
a sportesemények sorában pedig várhatóan több labdarúgómérkőzést
is játszanak benne. A Meiji templom közelében
fellelhető stadionban 48 ezer ülőhely van, összesen pedig
csaknem 58 ezren férnek el benne. Nem kétséges: legalább
ennyien ott lesznek az említett két ceremónián, a nyilvánvalóan
telt házas július 23-i nyitányon és augusztus 8-i záráson.
Az új dátum adott, viszont egyelőre leginkább a találgatás
szintjén lehet válaszolni arra, hogy mekkora plusz kiadást
követel meg a tokiói csúcsesemény, amelybe már eddig is
tetemes summákat öltek bele a házigazdák.
Hivatalos adat ugyan nincsen, több szakértő becslése
azonban úgy hangzik, hogy a halasztás Japánnak 670 milliárd
jenbe kerülhet, ami magyar pénzre átszámolva irdatlan
összegre, 1,9 billió forintra rúg. Ez más elosztásban 1900
milliárdot, vagyis tizenkét nullát tartalmazó kalkulust jelent...
Ha ehhez hozzávesszük – mert nem is tehetünk mást -,
hogy az eredendően is magas olimpiai költségvetés idővel,
ha igaz, 406 milliárd forintnyit tett ki, akkor még inkább
érzékelhető, hogy további hatalmas anyagi áldozatot kell
hoznia Japánnak, ha a megálmodott és elvárt nívón szeretné
a játékokat megrendezni, márpedig nyilvánvalóan ez a cél, a
kényszerű költségcsökkentés korábban kinyilvánított szándékával
együtt is.
Ami az újabb költségeket jelenti, sem a NOB, sem a szervezők
nem szolgáltak konkrét számokkal, de Bach annyit
15