Pecavilág 2011. december - Sprint Kft.

A VÍZÁLLÓ HORGÁSZPORTÁL 

Peca 

FINOMSZERELÉKES 

VILÁG 

ÕSÖK 

hagyatéka 

GYULAI FERENC 

ÍRÁSA 

Szabó Csaba 

Egy kis õszi 

FEEDEREZÉS 

II. évf., 12. szám, 2011. december 

Ára: 345 Ft 

N Y E R E M É N YJ Á T É K 

PATAKI 

portyázó 

pontyok 

KOCSIS LÁSZLÓ 

ÍRÁSA

NYEREMÉNYJÁTÉK 

Ezt fogja ki! 

Kö ze leg az év vé ge, a kará csony, amikor 

ajándékkal ked ves ke dünk sze ret te ink nek. 

Ám a meg fe le lõ aján dék ki vá lasz tá sa 

so kak nak okoz fej tö rést. 

Mit te gyünk a fa alá? Mi az, ami nek 

az aján dé ko zott biz to san örül? 

Nos, mi se gí tünk a dön tés ben, gon dol tunk 

a té li hor gász atmen tes na pok ra, ami kor a 

hor gász a me leg szo bá ban fel ele ve ní ti 

év kö zi ka land ja it, él mé nye it. Egy szép, 

ma ra dan dó és hasz nos aján dé kot aján lunk, 

ami kel le mes el fog lalt sá got biz to sít a 

hor gá szat ked ve lõk nek. 

Szak mai tud ni va ló kat, ta nul sá gos 

tör té ne te ket ol vas hat nak, lát vá nyo san 

szép ha la kat né ze get het nek, 

és így ké szül het nek a jö võ évi sze zon ra. 

Ka rá csony elõtt je le nik meg a Pecavilág 

év köny ve, amely dí szes kö tet be fog lal ja a 

2011-ben meg je lent szá mo kat. 

ÁRA 3000 FT + POS TA KÖLT SÉG. 

Az novemberi számban felttet nye re mény já té kunk kér dé se: 

Mennyibe kerül a www.peca.hu webáruházában a Carp Zoom cég Carp’N’Carp horgász- és túrabakancsa? 

A megfejtéseket a pecavilag@sprintkiado.hu e-mail címre várjuk. 

A he lyes megfejtést beküldõk kö zött 1-1 db (a képen látható) ete tõ anyag-cso ma got sor so lunk ki. 

Beküldési határidõ: december 16. 

November havi játékunk nyertesei: 

Kerek Gergõ 8100 Várpalota, Bakony u. 19.; Bodó Andrea 8105. Pétfürdõ, Berhidai út 92. 

DECEMBERI KÉRDÉS: 

A peca.hu webáruházában is kapható 

cz3261 Carp’N’Carp horgászkesztyû miben tér el a hagyományos horgászkesztyûktõl? 

B2 

Küld je vis sza a mellékelt szel vényt, 

vagy ren del je meg 

e-mailben vagy te le fo non! 

•Te le fon: 237-5060, 

• E-mail: pecavilag@sprintkiado.hu. 

•Át ve he tõ sze mé lye sen 

a szer kesz tõ ség ben, 

vagy pos tai után vét tel. 

Peca 


2011-as évkönyv 

VILÁG 

Megrendelem a Pecavilág magazin 2011-es évkönyvét 

3000 Ft+postaköltség áron 

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Telefonszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Darabszám:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Fizetés módja: 

átutalás � készpénz � postai utánvét � 

Kérjük, hogy a kupont olvashatóan kitöltve küldje vissza 

a szerkesztõség 

címére postán vagy e-mailben. Szerkesztõség: 

Sprint Kft., 1137 Bp., Újpesti rkp. 7. Telefon: 237-5060, 

fax: 237-5069, e-mail: pecavilag@sprintkiado.hu

a terítéken... 

Domolykófiaskó 

Dol go zó szo bám ab la kán át 

a ker tet néz tem, ahol a zöld szín 

már utat en ge dett a vö rös, a bar na 

és a sár ga ár nya la ta i nak. A fák 

lomb ját ide-oda dön tö get te az élénk 

észa ki szél, és a csó ká kat is ar ra 

kényszerítette, hogy a ké mény sor 

szél ár nyé ká ban ma rad ja nak. 

Pataki portyázó pontyok 

Amint vi ze ink drasz ti ku san le hûl nek, 

a ben nük élõ or ga niz mu sok szá ma 

le csök ken, így az át lát szó ság 

nagy ság ren dek kel nõ. Ilyen kor 

a vi lá gos, ri kí tó ete tõ anya gok és csa lik 

nem biz tos, hogy be vált ják a hoz zá juk 

fû zött re mé nye in ket. Két le he tõ ség 

kö zül vá laszt ha tunk: vagy gyá ri lag 

hi deg víz re ké szí tett ete tõ anya go kat 

és csa li kat hasz ná lunk, vagy 

meg szí nez zük ma gunk. A leg utób bi 

hor gá sza tom al kal má val mind ket tõt 

hasz nál tam, mind ket tõt ered mé nye sen! 

A kör közepén 

Cse pe re dõ hor gász ként, 

so ká ig nagy ki hí vás nak, 

szin te me se be li álom nak tûnt té len, 

csi kor gó hi deg ben ha lat 

va rá zsol ni elõ a csont tá fa gyott 

vi zek jég pán cél ja alól. 

Ké sõbb pe dig ez egye ne sen 

kö ve ten dõ példa lett… 

Tartalom 

VERSENYDRUKK ROVAT 

Erdei Zoltán: Versenyrõl versenyre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 

Martin Bowler: Domolykófiaskó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

Szabó Csaba: Egy kis õszi feederezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 

Farkas János: A kör közepén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 

Gyulai Ferenc: Õsök hagyatéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 

Kocsis László: Pataki portyázó pontyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 

Tóth Gábor: Napos lapos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 

TOP TIPP ROVAT 

Horváth Gy. Gábor: Tiszta giliszta. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 

Horváth Gy. Gábor: Kései kárászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 

FINOMSÁGOK ROVAT 

Szabó Csaba: Cseles csaligyûrûk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 

Fõszerkesztõ: 

Kulcsár János Balázs 

pecavilag@sprintkiado.hu 

Marketingigazgató: 

Mester Tamás 

mester.tamas@sprintkiado.hu 

Mûvészeti szerkesztõ: 

Kónya Judit 

konya.judit@sprintkiado.hu 

Képszerkesztõ: 

Kõszegi Róbert 

koszegi.robert@sprintkiado.hu 

Értékesítési vezetõ: 

Ales Csaba 

ales.csaba@sprintkiado.hu 

E havi lapszámunk szerzõi: 

Erdei Zoltán, Farkas János, Gyulai Ferenc, 

Horváth Gy. Gábor, Kocsis László, Martin Bowler, 

Szabó Csaba, Tóth Gábor 

Szerkesztõség és kiadó: 

Sprint Kft. 

1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. 

Tel.: 237-5062, 237-5060 

Fax: 237-5069 

pecavilag@sprintkiado.hu 

ELÕFIZETHETÕ: 

• a szerkesztõségben személyesen: 


• Tel.: 237-5060 

• e-mailben:elofizetes@sprintkiado.hu 

• az ország bármely postáján, 

valamint a hírlapot kézbesítõknél 

Elõfizetési díj: 

egy évre 3780 Ft 

fél évre 2040 Ft 

A hirdetések tartalmáért 

a szerkesztõség nem vállal felelõsséget! 

Árusításban terjeszti: 

Lapker Zrt. 

Elõfizetésben terjeszti: 

Magyar Posta Zrt. 

Elõfizethetõ az ország bármely postáján, 

valamint a hírlapot kézbesítõknél 

e-mailen: hirlapelõfizetes@posta.hu 

Tovabbi információ: 06-(80)-444-444 

Külföldön terjeszti: 

Color Interpress Kft. 

1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 14. 

Tel./fax: 243-9232 

colorinterpress@axelero.hu 

Nyomás: 

Pauker Nyomdaipari Kft. 

1047 Bp., Baross u. 11–15. Tel.: 272-2297 

Felelõs vezetõ: Varga Szilárd 

ISSN 2061-9669 

I M P R E S S Z U M

VER SENY RÕL 

VER SENY RE... 

PERFECT–TIMÁR-MIX–MAHOR 

KU PA 2011 

Sze ged – Maty-ér, ok tó ber 8–9. 

Egy re több ese mény szer ve zõ dik a 

Maty-éri pá lyá ra, ame lyek szá mát a 

Timár Gabi–Magyar Szilárd–Magyar 

Hor gász-trió is gya ra pí tot ta az ok tó - 

ber 8–9-én meg ren de zett ver se nyük - 

kel. 

Az elõ re jel zé sek sze rint ezen a hét vé - 

gén na gyon rossz idõ volt vár ha tó, 

így ért he tõ, hogy töb ben vis sza - 

mond ták a ne ve zé sü ket. Azon ban e 

nem kí vánt for du lat el le né re is 

ki lenc ve nen vág tak ne ki a meg mé - 

ret te tés nek.. 

Más kor rit kán ta pasz tal ha tó an, az 

in du lók szá má hoz ké pest igen so kan 

él tek az edzés le he tõ sé gé vel, és már 

pén te ken is egy jó pe ca ala kult ki 67 

tré nin ge zõ rész vé te lé vel. 

Az el sõ na pi for du ló jó idõ ben telt, de a 

má so dik nap ra meg jött a szél, ám a 

ros szab bo dó idõ da cá ra a fo gá sok 

nem csök ken tek: a 10 kg fe let ti át lag a 

nap tár te kin te té ben igen csak jó nak 

mond ha tó. Ez azért ne té ves szen meg 

sen kit, hisz a gyõ ze lem hez sok kal több, 

en nek a dup lá ja kel lett! Ez a dup lá zás 

most Buczkó Krisz ti án nak si ke rült a 

leg job ban: 41,2 kg-os összfogással 

meg nyer te a ver senyt. A do bo gó har - 

ma dik fo ká ra idei baj no kunk, Ma gyar 

Gá bor áll ha tott fel, aki iga zán re mek 

évet mond hat ma gá é nak. 

Ki hagy tam va la kit? Igen, szán dé ko san. 

Má so dik he lyen ugyan is a ha zai 

hor gász sport egyik leg na gyobb

Erdei Zoltán írása 

alak ja, Timár Ga bi vég zett, ki nek 

ezen nel is kü lön gra tu lá lok, és na - 

gyon saj ná lom, hogy csak ilyen 

„bu li” ver se nye ken csil log tat ja meg 

a tu dá sát. 

Ment sé gé re mond ha tó, hogy tu dá sát 

át ad va, ke ze alatt az utób bi évek ben 

egy ütõs, fi a tal csa pat jött ös sze, akik 

igen csak hú zo gat ják a fal ka ve zé rek 

baj szát. 

Per sze a gra tu lá ció ki jár a részt ve võk tõl 

a szer ve zõ kig min den ki nek, leg fõ kép - 

pen a do bo gó sok nak. 

Gra tu lá lunk! 

A fo tó kért kö szö net a Perfect csa pa - 

tá nak! 

3

EA RECORD KU PA, GYÜRKI ER NÕ 

EM LÉK VER SENY 2011 

Sze ged – Maty-ér, ok tó ber 16. 

Ok tó ber kö ze pén, új ra a sze ge di 

pá lyán, a fi nom sze re lé kes pecában 

élen já ró ver seny zõnk, Er dei At ti la 

ne vé vel is fém jel zett ver seny re 

gyü le kez het tek a részt ve võk. 

A nem ép pen ke cseg te tõ me te o ro - 

ló gi ai elõ re jel zé sek el le né re is 

ren ge teg ne ve zés ér ke zett, és majd 

150(!) in du ló val kez dõ dött meg 

a ku pa vi a dal. 

A sok szor ke gyes idõ já rás most az 

ilyen kor meg szo kott, az év szak nak 

meg fe le lõ ar cát mu tat ta, így a la tol - 

ga tá sok a vár ha tó ered mé nyek kel 

kap cso lat ban már a sor so lás nál 

meg kez dõd tek. A haj na li 0 fok és az 

erõs szél mi att biz to san el ma rad nak 

majd a re kord fo gá sok, és még a 

bet li zés sem ki zárt, vél ték töb ben. 

A ko ráb ban meg szo kott, jól evõ, jó 

tes tû nép ség hez ös sze ál lí tott sze re lé - 

se ket el le he tett fe lej te ni, és a fi no - 

mabb ra han golt lét rá kat kel lett elõ - 

bo ga rász ni. 

Ete tõ anyag ból is már az ilyen kor szo - 

ká sos sö té teb bek csá bí tot ták job ban 

az uszo nyo so kat, na meg a – ko ráb - 

ban fe lej tõs – szúnyoglárvacsokor a 

hor gon. 

Az át lag fo gás 3-4 kg kö zött moz gott, 

míg az ügye seb bek a 6-8 ki lo gram - 

mot is el ér ték. De ez utób bi ak is ke - 

vés nek bi zo nyul tak, hi szen Walter 

To mi ele mé ben volt, és 12,6 ki ló nyi 

zsák má nyá val nyer te a ver senyt. 

Nõk: 1. Hunyady Adrien, 2. 

Gyulánszki Ni ko lett, 3. Bar na Di á na. 

4 

Moz gás- és lá tás sé rült: 

1. Var ga Ta más, 2. Tá pi Sán dor, 

3. Tóth Margaret. 

Ve te rán: 1. Nyá ri Ta más, 2. Dienes 

Kár oly, 3. Zsí ros And rás. 

U18:1. Mér ges Má té, 2. Bé ké si 

Richard, 3. Kis Dá ni el. 

Fel nõtt: 1. Walter Ta más, 

2. Hor váth Lász ló, 3. Csi kó Vik tor. 

Kö szö net a fo tó kért Egedi Ro bi nak 

a horgaszklub.eu-tól. 

I. HOR GÁSZ KLUB FEEDER KU PA 

Sze ged – Maty-ér, ok tó ber 29–30. 

A vén as szony ok nya ra – mi ként a Sze - 

ged mel let ti pá lya – meg hos szab bí tott 

nyit va tar tás sal fo gad ta az I. Hor gász - 

klub Feeder Ku pa részt ve võ it, ame lyen 

be lül a mi e ink tá bo rát több kül föl di ne - 

ve zõ is szí ne sí tet te. 

A hor gá szat meg kön nyí té se ér de ké ben 

a ka jak-ke nu igé nye i hez el he lye zett, jó - 

val mes szebb lé võ el sõ bó ja sort 33 mé - 

ter re húz ták be. Ez több hor gász nál is 

né mi fej tö rést oko zott: ma rad jon-e a

meg szo kott, be vált ra kós tá vol sá gon, 

vagy be vál lal ja eset leg a na gyobb hal - 

gyûj tõ te rü let tel ke cseg te tõ 30-as sá vot? 

Töb ben mind két he lyet meg ete tet ték, 

és rá is pró bál tak. Ered mé nye sebb nek 

még is a rö vi debb táv bi zo nyult. 

A ke vés élõanyag és a sö tét, aro más 

ka ja hasz ná la ta, na meg a jó ref le xek 

együt te se hoz ta meg a vár va várt ered - 

ményt. 

A ver seny jó idõ ben, jó han gu lat ban 

telt, iga zi aján dék volt a feederes pe ca 

sze rel me sei szá má ra. 

A ver seny do bo gó sai: 

1. Sivák Má tyás (2 pont), 2. Egedi Ró - 

bert (3 pont), 3. Novák Já nos (4 pont). 

Kö szö net a fo tó kért Egedi Ro bi nak a 

horgaszklub.eu-tól. 

BuliQpa 

Míg a na gyok a nagy dí ja kért, nagy 

cí me kért, nagy költ sé ge ken száll - 

nak ring be, ad dig a hát tér ben egy - 

re több ba rá ti buliverseny, il let ve 

ver seny so ro zat szer ve zõ dik. 

Ilyen nép sze rû szé ria a 2005 óta 

meg ren de zett BuliQpa is, mely 

idén nyolc for du ló ban, kü lön bö zõ 

hely szí ne ken biz to sí tott meg mé ret - 

te té si le he tõ sé get a ver seny zés 

meg szál lot tai szá má ra. 

Tor ma La ci, a BoliQpa szer ve zõ je, 

moz ga tó ru gó ja el mond ta, hogy a 

hosszú és iz gal mas ver seny so ro zat 

iga zi kö zös ség gé ko vá csol ta a tár - 

sa sá got, me lyet az al kal mi ne ve zõk 

egyé ni sé ge to vább szí ne sí tett. 

Min den for du ló re mek, zrikálós, 

vi dám han gu lat ban telt, így bát ran 

ki je lent het jük: Jö võ re, ve le tek, 

ugyan itt! 

A 2011-es BuliQpa vég ered mé nye: 

1. Karsai Zol tán (há rom szo ros 

BuliQpa-bajnok és egy ben a ván - 

dor ser leg vég sõ, büsz ke tu laj do no - 

sa), 2. he lye zett: Cserna Csa ba 

(1-sze res BuliQpa-bajnok), 3. he lye - 

zett: Zalavári Kár oly (2-sze res 

BuliQpa-bajnok), 4. he lye zett: 

Cserna Antal, 5. he lye zett: Tor ma 

Lász ló, 6. he lye zett: Schindler At ti la. 

Mot tónk: „BuliQpa – Mi va gyunk!” 

5

DOMOLYKÓFIASKÓ 

Dol go zó szo bám ab la kán át 

a ker tet néz tem, ahol a zöld szín 

már utat en ge dett a vö rös, a bar na 

és a sár ga ár nya la ta i nak. A fák 

lomb ját ide-oda dön tö get te az élénk 

észa ki szél, és a csó ká kat is ar ra 

kényszerítette, hogy a ké mény sor 

szél ár nyé ká ban ma rad ja nak. 

6 

Martin Bowler írása 

Fordította: Hernyák Aurél

Igen csak esõ re állt, így hát úgy 

dön töt tem, ma in kább mér le get 

vo nok az el múlt két horgászutamról, 

sem mint be le vág jak egy har - 

ma dik ba. Ilyen kor jön el a vis sza te kin - 

tés, el mél ke dés ide je, és sok min de nen 

el kell gon dol kod nom, ha fel idé zem az 

el múlt domolykóhorgászatok ne héz sé - 

ge it és ta nul sá ga it. 

Min den adott 

Hertfordshire Colne ne vû fo lyó ja olyan 

víz, ame lyet „pe dig rés” már na- és 

domolykóállománya el le né re rit kán 

nyílt al kal mam fel ke res ni, így amint 

meg hí vást kap tam, hogy áz tas sam a 

zsi nó rom a Tem ze mel lék fo lyó já ban, 

két kéz zel kap tam a le he tõ ség után, és 

rög tön út ra kel tem, hogy fel de rít sem a 

te re pet. 

A dí szes, ívelt vas hí don áll va úgy tûnt, 

hogy el té ved tem, már ami a hor gász - 

he lyet il le ti. A víz át lát szó volt, mint a 

gin, és olyan erõ vel le beg tet te a ví zi nö - 

vé nyek páf rány sze rû le ve le it, ami a dé li 

mész kõ he gyek pa tak ja i nak is be csü le - 

té re vált vol na. Nem is ha son lí tott egy 

olyan fo lyó ra, amely éle té nek jó rész ét 

elõ vá ros ok ke rül ge té sé vel töl ti, az 

M25-ös au tó pá lya ár nyé ká ban. 

Na gyon kel le mes meg le pe tés volt ez 

szá mom ra, de va jon a hal ál lo mány is 

eny nyi re kí vá na tos? 

A lá bam alat ti zú gó fel tér ké pe zé se 

kön nyû fel adat nak bi zo nyult, há la 

„ma gas” po zí ci óm nak, de an nak el le - 

né re, hogy lát tam ugyan ha la kat 

– egé szen pon to san dévéreket és egy 

két ség kí vül ker ti tó ból me ne kült, el va - 

dult koi pon tyot –, 

egyik faj 

egye de i nek ki fo gá sa sem sze re pelt a 

ter ve im kö zött. To vább ban du kol va a 

gon do san ma ni kû rö zött par ton, egy 

igen hos szú se kély sza kaszt ta lál tam, 

amely nek fest mény re kí ván ko zó 

ka vics ágyai izz va ra gyog tak a nap sü - 

tés ben. Saj nos hal fo gás szem pont já - 

ból ki fe je zet ten nem mind arany, ami 

fény lik; ami re én va dász tam, az itt nem 

ta lál ha tott ott hon ra. Le fe lé ha lad va a 

víz fo ko za to san mé lyül ni kez dett, míg a 

fo lyó meg ál la po dott 4 láb (121 cm) 

kö rü li, vagy né hol ki csit mé lyebb szin - 

ten, ami már sok kal in kább el fo gad ha - 

tó élet tér. De még min dig szük ség volt 

egy hoz zá va ló ra, amely fel is tûnt nem 

mes sze a lát ha tá ron: egy víz be dõlt fa. 

A mû tét si ke rült… 

Kúsz va kö ze lí tet tem meg a he lyet, óva - 

tos vol tam, mert nem sze ret tem vol na, 

ha bár ki is tu do mást sze rez ér ke zé sem - 

rõl. Si ker rel jár tam, hi szen fél tu cat nyi 

mit sem sej tõ domolykó vá ra ko zott az 

ágak alatt félvízen, egy ked vû en. 

Be nyúl tam a zse bem be egy ma rék nyi 

el en ged he tet len Richworth XLR8 

pelletért, és el kezd tem fo lyás nak fel fe - 

lé egye sé vel be frics káz ni a pelleteket 

a sod rás ba. Rög tön ki vál tot ták a kí vánt 

ha tást, szá mos tá to gó fe hér száj in dult 

meg fe lé jük. 

– Meg vagy tok – sut tog tam ma gam nak 

ön tel ten, amint vis sza fe lé set ten ked - 

tem a fel sze re lé sért. 

Új ra a tett he lyen la pul va ve tet tem egy 

pil lan tást az egy sze rû sze re lék re, pá ter - 

nosz te ren egy 10 mm-es pellet. Biz tos 

vol tam ben ne, hogy amint le ér a csa lim, 

pos ta for dul tá val je lent ke zik majd a ka - 

pás. Eb ben nem is 

té ved tem – csak

ami azu tán tör tént, azt tol tam el pisz - 

ko sul. 

A sû rû nö vény zet a ho rog sza ba dí tó 

sze re pét ala kí tot ta, és a si ke res ope rá - 

ció után meg lé pett a ha lam, de ami 

még ros szabb, így tett a csa pat töb bi 

tag ja is, so sem lát tam õket vi szont! 

A gyors sikersztorinak in du ló nap meg - 

le he tõ sen szo mor kás ra for dult, az zal 

együtt, hogy mind an nyi unk nak le het - 

nek pec hes nap jai. Vé gül be hú zott 

fa rok kal ipar kod hat tam 

ha za fe lé az M4-esen. 

Két na pig nya lo gat - 

tam a se be i met 

és át koz tam a 

bal sze ren csé - 

met, de nincs 

az a szo - 

ba pe ca, ami hely re hoz hat egy ilyen 

fi as kót. Revansot kel lett ven nem, ám 

mi vel nem tud tam rög tön vis sza tér ni a 

ku dar com szín he lyé re, be kel lett ér nem 

az zal, hogy más hol ve szem cél ba a 

domolykókat, és be bi zo nyí tom ma gam - 

nak, hogy fel tu dok nõ ni a fel adat hoz. 

Vis sza vá gó 

Har ma tos pók há ló je lez te az elõ zõ 

éj sza kai le hû lést, és a kicsapódott ned - 

ves ség mi att láb nyo ma im éle sen raj zo - 

lód tak ki a fü vön, amint át sé tál tam a 

ré ten. Az év nek eb ben a sza ka szá ban 

a fo lyó vi zek kö tik le a fi gyel me met, és 

az nap reg gel sem ala kult ez más ként. 

Ott várt rám egy víz be dõlt fa, ágai alatt 

pe dig ott la pult egy csa pat 

domolykó. Va la hogy egy - 

faj ta déja vu ér zés ke rí tett 

ha tal má ba. 

Is mét csak a halibut pellet von z e re jé re 

tá masz kod tam, amely a meg jó sol ha tó 

ered ményt hoz ta… ide je volt be vet ni a 

ho rog csa lit is. Az „Idét len idõ kig” mo - 

zi film alap öt le te men tén vál to zat la nul 

bíz tam az elõ zõ ki rán du lá son hasz nált 

fel sze re lés ben, még a vég sze re lék is 

ugyan az volt, nem szed tem le leg - 

utóbb. Az elõ ké szü le tek be fe jez té vel 

meg vár tam, míg a hal raj egy pil la nat ra 

lej jebb sod ró dik, majd be dob tam sa ját 

„tró jai fa lo va mat”. 

Tü re lem re nem na gyon volt szük ség, 

mert a domolykócsapat ren dez te so ra it 

és vis sza in dult fel fe lé, az az fe lém. Pil - 

lan tá som hol a csa pa tot ve ze tõ 

domolykóra, hol a pelletre esett, a tá - 

vol ság köz tük egy re csök kent, 

vé gül már egy szer re lát tam 

õket. Ak kor a hal le szeg te 

fe jét, farokúszója az ég fe lé 

emel ke dett, rö vid del ez - 

után a pelletnek nyo ma

ve szett. Ké se de lem nél kül re a gál tam a 

domolykó tet té re, és öröm mel néz tem 

a kar bon gyö nyö rû ívét a be vá gás 

után. Így, hogy a hor gom vé gén egy 

olyan jó szág vé de ke zett, amely a hét 

ele jén már be mu ta tott trük köt ké szült 

új ra be vet ni, ész nél kel lett len nem, és 

re mél tem, hogy a vil lám nem csap két - 

szer ugyan oda. Kön nyû per sze mon da - 

ni, de más így is cse le ked ni, ami kor 

min den len dü le tes ki ro ha nás sal egy re 

kö ze lebb és kö ze lebb ke rült el len fe lem 

a víz be dõlt fa ága i hoz, me lyek öreg, 

büty kös, de se gí tõ kéz ként nyúl tak fe lé. 

El tö kélt ma rad tam, és bíz tam a ke zem - 

ben tar tott fel sze re lés ere jé ben. 

Fé ken tar tot tam a 

domolykó dü hét, 

mi e lõtt az ki - 

tel je sed - 

he tett 

vol na, és vé gül az én aka ra tom ér vé - 

nye sült, nem pe dig az övé. Az nap nem 

hi báz tam, és nem so ká ra a sze zon el sõ 

6 fon tos (2,73 kg) domolykója is érez te 

me rí tõm fe lé tart va, hogy vé ge a játsz - 

má nak. 

Ha min den al ka lom mal én nyer - 

nék, ak kor hal fo gás nak hív - 

nák szen ve dé lye met, 

nem pe dig hor gá - 

szat nak. 

Mar tin fel sze re lé se 

Bot: Drennan 13 ft (3,96 m) super feeder 

Zsi nór: 7 lb (1,82 kg) sza kí tó szi lárd sá gú 

Drennan double strength 

Or só: Drennan series 7 feeder mo dell 

Ho rog: 10-es mé re tû carbon spe ci men 

9

Egy kis õszi 

FEEDEREZÉS… 

Na gyon sze re tek õs szel 

hor gász ni, mert a nyá ron 

zöl del lõ part ilyen kor sok kal több 

szín ben pom pá zik. Sár ga, 

pi ros, bar na le ve lû fák tar kít ják 

a már meg fa kult ná da sok 

vo na la it, ame lyek elõtt még 

min dig ér de mes ke res gél ni 

ked ven ce in ket, a pon tyo kat… 

10 

Sza bó Csa ba írá sa

No vem ber ele jén va gyunk,és 

a le ve gõ haj na li hõ mér sék - 

le te ilyen kor már hi de gebb, 

mint a ví zé, ezért ös sze füg gõ pá ra vé di 

a tó fel szí nét a me le gí tõ su ga rak tól. 

Ám ez nem so ká ig tart, mert a nap 

min dig gyõz a pá ra fe lett. Sze ren csé re 

hor gá sza tom ide jé re tisz ta ég bol tot jó - 

sol tak a 

fel hõs elõz mé nyek után, így szép pe ca 

elé néz het tem. 

Fél szi ge ten 

Õ már meg ad ta 

ma gát 

Hor gá sza tom hely szí né ül a Barinapusztán 

el he lyez ke dõ új tó szol gált. 

A 4 hek tá ros horgásztó évek óta ke zelt 

és te le pí tett víz volt, amit egy év vel ez - 

elõtt nyi tot tak meg a hor gá szok elõtt. 

Én nem rég hal lot tam ró la, és kí ván csi - 

sá gom oda ve ze tett, így most itt ve tet - 

tem be feederbotjaimat. Er dõk és dom - 

bok öle lik kö rül ezt a kis ter mé sze tes ta - 

vat, amely Rád és Penc után ta lál ha tó. 

Meg ér kez vén gyors el iga zí tást kér tem 

a bü fé nél, me lyet kész sé ge sen meg is 

ad tak. A tó kö ze pé re egy kis fél szi get 

ve zet, ahon nan tö ké le te sen meg le het 

hor gász ni a part szé le ket, így én is itt 

ke res tem ma gam nak hor gász he lyet. 

Õs szel bát rab ban kap nak a pon tyok: 

nem óva tos kod nak, hi szen ké - 

szül nek a tél re, és mi nél több 

táp anya got pró bál nak ma guk - 

hoz ven ni. Azt is meg fi gyel - 

tem már, hogy ilyen kor elõ - 

sze re tet tel por tyáz nak a nád - 

fa lak elõt ti te rü le te ken, me - 

le gebb vi zet és több táp lá lé - 

kot re mél ve. Így most a par ti 

ré szek meg hor gá szá sát ter vez - 

tem, ám a nád szélt csak pon tos 

do bá sok kal le het el ér ni. Er re 

nyújt tö ké le tes meg ol dást az or sók 

dob já ra sze relt klipsz. Az eb be be - 

akasz tott zsi nór ral szin te cen ti mé te rek - 

kel a nád elé tu dunk dob ni. 

Do bás kor én füg gõ le ges re ál lí tott bot - 

tal vá rom a zsi nór klipsz hez va ló el éré - 

sét, és ek kor gya kor la ti lag a re pü lõ 

sze re lék húz za le a la zán meg emelt 

bo to mat, majd csob ban a ko sár a 

Akas szuk be zsi nó run kat 

a klipsz be mind két bo tunk nál 

egy for ma tá vol ság ban 

Az egyik bo tunk kal tör té nõ el sõ egy-két do bás sal ki kell mér nünk a pon tos tá - 

vol sá got. Ek kor a be akasz tott zsi nór ral do bunk egy el len õr zõ do bást. Ha szük - 

sé ges, még kor ri gál ha tunk az or són né hány ka ri ka zsi nór fel- vagy le te ke ré sé - 

vel. Na gyon fon tos, hogy do bás kor meg je gyez zük sa ját hely ze tün ket – szék rõl 

vagy ál ló hely zet bõl –, mert egy-két lé pés már mé te re ket je lent het a sze re lék 

be csa pó dá sa kor. 

A má sik bot be ál lí tá sá nál ne baj lód junk újabb do bá sok kal: leg egy sze rûbb a 

par ton az el sõ bot hoz ki mér ni; így biz to sak le he tünk, hogy cen ti re egy for ma 

tá vol ság ra lesz nek be ál lít va bot ja ink. 

Az egyik egy édes 

ízû, fe hér jé ben gaz dag… 

… a má sik betaint 

és ami no sa va kat tar tal maz 

Ke ver jük el szá ra zon 

a két anya got 

Klip szes do bá sok 

– két bot ra 4 

Jól látszik, 

hogy új színe lett 

Ve gyünk egy elõ ke zelt 

sze mes ke ve ré ket 

1 

2 

3 

5 

11

A kü lön bö zõ ma gok 

Öntsük rá etetõanyagunkra 

Jöhet az 

6 7 ke ve ré ke na gyon von zó a konzerv tartalmát elmaradhatatlan kukorica 

Ve gyünk né mi 

Aro má sít suk 

Önt sünk be lõ le 

12 13 vi zet a tó ból meg fe le lõ aro má val a még szá raz anya gunk ra 

kí vánt hely re. Kis gya kor lás sal na gyon 

pon tos do bá so kat ér he tünk el. 

Ka ja, sze re lék 

A be vet ni kí vánt ete tõ anya go mat 

vi lá go sabb ra és vi szony lag in ten zív 

il la tú ra ter vez tem. A cé lom az volt, 

hogy mi nél ha ma rabb ész re ve gyék a 

hi deg víz ben az új táp lá lé kot. En nek 

ér de ké ben egy fe hér jé ben gaz dag, 

Én így tû zök fel 

egy ku ko ri cát 

12 

1 

vi lá gos szí nû, va la mint egy betainos, 

ami no sa vak ban gaz dag, sö té tebb 

ete tõ anya got ke ver tem ös sze. 

An nak ér de ké ben, hogy még von - 

zób bá te gyem a mas szát, a ned ve sí - 

tés hez szánt víz be to váb bi kagylósbetainos 

fo lyé kony aro mát ön töt tem, 

il let ve ke ver tem el ve le. Cse me ge ku - 

ko ri cá val csa liz tam hor ga i mat, ezért 

az ete tõ anyag ba is ju tott be lõ le, és 

Ha még egyet tû zünk 

fel, az elõ zõt húz zuk fel 

a ho rog szá rá ra 

A má so di kat a ho rog 

Ké szen is van 

3 öb lé be hú zom a fel csa li zott sze re lé künk 

2 

4 

Szép kis 

tük rös 

8 

14

Ne fe lejt sük el 

Ez is me het 

Ke ver jük el 

9 10 le ön te ni a le vét! a vö dör be õket mi nél job ban 

Ke ver jük ös sze 

Tö ké le tes táp lá lék 

Iga zán 

15 16 az ete tõ anya gun kat az õsz re ké szü lõ pon tyok nak csá bí tó az il la ta 

A hi deg víz el le né re is 

na gyon har col tak 

11 

17 

13

hogy még tar tal ma sabb le gyen a ke - 

ve rék, to váb bi elõ fõ zött ma go kat ön - 

töt tem hoz zá. Így lett csak iga zán tel - 

jes az ete tõ anya gom: szí nes, il la tos, 

von zó és tar tal mas is egy ben. 

Nyol cas mé re tû pon tyo zóhor go mat 

16 cen ti mé te res monofil zsi nór ra kö - 

töt tem fel. Elõ ké nek 0,30-ast vá lasz - 

tot tam, így kel lõ en me rev volt do bás - 

kor, hogy el ke rül jem ve le a gu ban co - 

kat. A ku ko ri cát köz vet le nül a ho rog - 

ra tûz tem fel – hol egy sze met, hol 

ket tõt. 

Pon tos pe ca 

Rög tön az el sõ do bás után már volt 

ér dek lõ dõm, így ha mar ki de rült, 

hogy tény leg a part szé le in jár kál nak 

a pon tyok. A ka pá sok egy más után 

ér kez tek, már-már ver seny pe ca-jel le - 

gû volt. A pon tos be do bást kö ve tõ 

per cen be lül ál ta lá ban ka pá som volt. 

Ér de kes volt meg fi gyel ni, hogy ha 

nem dob tam meg kel lõ en a ko sa ra - 

mat és nem ér te el a klip szet do bás 

köz ben, ak kor a nád tól egy-két mé - 

ter rel elõbb csob bant víz be. Ek kor 

sok kal töb bet kel lett ka pás ra vár ni. 

A bal-jobb irá nyú cél té vesz tés nem 

volt rossz, a rö vid re si ke rült azon ban 

min den eset ben igen. Gya kor la ti lag 

te hát min dig „túl kel let dob nom” a 

ná da son… 

Re mek kis hor gá sza tot adott ez az új 

tó õs szel, de ez zel még nem hagy tam 

ab ba idén re. Amíg az idõ en ge di, én 

to vább ker ge tem a ba ju szo so kat az 

év szak ok men tén. 

14 

Ús szál vis sza 

és nõj nagy ra 

4. 

Len dít sünk 

a ná das hoz 

ké pest 

mes szebb re 

ko sa run kat 

A do bás vé gé re 

emel jük bo tun kat 

fe jünk fö lé 

füg gõ le ge sen 

Cé loz zuk meg 

a kí vánt he lyet 

7. 

2. 

3. 

Csob ba nás után szed jük 

be a ma ra dék zsi nórt 

Éppen 

a nád elé 

A do bás ele jén 

en ged jük sza ba don 

a zsi nórt le fut ni 

A klipsz nél meg akad 

a zsi nór és a ko sár 

le húz za a bo tot 

6. 

1. 

5.

Boldog karácsonyi ünnepeket kíván 

a peca.hu csapata 

www.peca.hu 

15

16 

Far kas Já nos írá sa 

A KÖR 

kö ze pén 

Cse pe re dõ hor gász ként, 

so ká ig nagy ki hí vás nak, 

szin te me se be li álom nak 

tûnt té len, csi kor gó 

hi deg ben ha lat va rá zsol ni 

elõ a csont tá fa gyott 

vi zek jég pán cél ja alól. 

Ké sõbb pe dig ez egye ne - 

sen kö ve ten dõ pél da lett…

Van, ami kor té len is 

hely ben tart ja a ha la kat 

egy kis ete tõ anyag, 

egy szúnyog lár va és pár 

csepp sü gé res aro ma 

An nak ide jén, is ko lá ba me net, 

a sok mí nu szos reg ge le ken 

nagy cso dá lat tal néz tem az 

el szánt hor gász bo tos brin gá zók után. A 

há ti zsák juk ból ki kan di ká ló fej sze nyél 

egy ér tel mû en ar ról árul ko dott, hogy 

nem az élõ fo lyó ra (az Oltra), ha nem 

an nak va la me lyik kis ár té ri ta vacs ká já ra 

igye kez tek. 

A kez de tek 

Pár év múl va, mi kor vég re-va la há ra 

be le kós tol hat tam eb be az egye di 

mû faj ba… már a ru bin vö rös szú nyog lár - 

va volt a tél ko ro ná zat lan ki rá lya. Nél kü - 

le el kép zel he tet len volt a té li hor gá szat. 

Mi vel ne héz volt be sze rez ni, egy lé ki hor - 

gá szat két jól el kü lö nít he tõ rész bõl te võ - 

dött ös sze. Elõ ször is, egy-két nap pal a 

hor gá szat elõtt csa lit kel let szed ni. Pár 

da rab tö ré keny fé reg be gyûj té se sok szor 

egy egész dél elõt ti vagy dél utá ni, ke zet 

csip ke dõ fa gyos ko dást je len tett. A ta vak 

se ké lyebb ré sze in vá gott, na gyobb 

lé kek bõl, las ka szû rõ vel bá - 

nyász tuk ki az isza pot. A jég - 

re te rí tet tük, majd on nan 

pisz kál gat tuk ki be lõ le 

az ér té kes horogravalót. 

A nagy me - 

nõk nek per sze volt 

spé ci, hos szabb nye - 

lû me rí tõ jük, a fel - 

szín re ho zott tör me lé - 

kes pé pet pe dig füg - 

göny da ra bon ke resz tül 

ros tál ták át. 

So ká ig meg szál lott hí ve 

vol tam en nek a csa li nak, a 

le he let fi nom sze re lé kek nek és a 

kis kö röm nyi úszók nak. Nem pa nasz - 

kod ha tok, fog tam ve lük fõ leg bodorkákat, 

vörösszárnyúakat, el vét ve ká rá - 

szo kat, ké sõbb még poty ká kat is. 

Az egyik té len, még pár el té vedt fe ke te 

amurt is si ke rült jég re ci bál nom. Az tán 

egy szer csak, mint de rült ég bõl a 

vil lám csa pás, jött egy hir te len sze rû 

for du lat, ami tel je sen fel bo rí tot ta lé ki 

hor gá sza ta im ad di gi meg szo kott rend - 

jét. A té li bé kés ponty nem zet sé get 

most már csak pár ré gi fény kép õr zi. 

He lyük be a sü gé rek lép tek elõ fõ hal lá, 

én meg ap ró mûcsalikat hú zo ga tó, 

örök moz gó hor gás szá ved let tem át. 

És hogy hol sza kadt el a film? Lás suk 

csak a stí lus vál tás tör té ne tét! 

Ta lál ko zás 

a Nagy Sü gér va dás szal 

Ja nu á ri reg gel le he tett, mí nusz tí zen 

alu li hõ mér sék let tel, ide ge sí tõ szel lõcs - 

ké vel te tõz ve. Két spicc bot tal tüs tén ked - 

tem a tá ro zó mé lyebb ré szén. A jég 

min den re és mind egy re fa gyott: 

a 0,08-as zsi nór ra, a pa rá nyi úszó ra, a 

lék tisz tí tó szi tá ra. Mint ha ez nem lett 

vol na elég, az észa ki szél még hószemcsékkel 

is ost ro mol ta a gõ zöl gõ lé ke ket. 

In kább kín ló dás volt mint hor gá szat, de 

nem tá gí tot tam egy kön nyen. Da col va a 

Nem kell hagy ni, 

hogy ek ko ra 

jég csap me re vít se 

zsi nó run kat 

zord idõ já rás sal, sû rûn tisz to gat tam a 

kris tály gyön gyö ket, cse rél get tem, moz - 

gat tam a csa lit. Két órá nyi to por gás 

után ki imád koz tam egy nyesz lett sü gért, 

meg egy te nyér nyi bodorkát. Lám-lám, 

még is si ke rült ha lat fog nom ilyen ba rát - 

ság ta lan kö rül mé nyek közt is! – di csér - 

tem, bá to rí tot tam ma gam, mi köz ben 

egy re gyak rab ban nyúl tam a „szív erõ sí - 

tõs” üve gecs ke után. 

17

18 

Nem csak 

a tök mag nyi… 

... ha nem a te nye res 

sü gé re ket is il lik 

vis sza en ged ni 

Van, ami kor két egy más 

mel lett tán co ló csa li job ban 

ös sze gyûj ti a kör nyék ha la it 

Hát tal áll tam a bos szan tó szél fú vás nak, 

sap ká mat és csuk lyá mat jól a fü lem re 

húz tam, így nem is vet tem ész re a kö ze - 

le dõ hor gászt. Csak mi kor han go san rám 

kö szönt, for dul tam meg le pet ten fe lé je. 

Is me rõs volt, több ször is ös sze fu tot tunk 

már a tó part ján. Gon dol tam, hogy nem 

fo gott sem mit, azért igyek szik ily ko rán 

ha za fe le. Büsz ke vol tam a lék szé lén 

ár vál ko dó két cse ne vész ha lam ra. Egy 

ilyen gyen ge na pon ez is már va la mi re 

va ló zsák mány nak szá mít! 

Ba ju sza alatt mo so lyog va must rál gat - 

ta so vány ka te rí té kem, majd te le 

szaty rá ra bö kött: „Ke ve sebb, mint 

két óra alatt meg fog tam a meg en - 

ge dett öt ki lót, nincs mi ért to vább 

fa gyos kod jak”. Biz tos ra vet tem, 

hogy vic cel. Nem lát szott, hogy mi 

van tö mött nej lon zacs kó já ban, 

de akár mi be 

A nagy 

sü gér va dász 

itt két szeb becs ke 

pél dán nyal 

Ez a gyö nyö rû 

hal több fi gyel met 

ér de mel ne

le mer tem vol na fo gad ni, hogy min den, 

csak hal nem le het ben ne! Mi kor lát ta, 

hogy ké tel ke dek, sza va i nak nem hi szek, 

egy hir te len moz du lat - 

tal ki bo rí tot ta tar - 

tal mát. Kis ha - 

lom nyi, moz - 

du lat lan ná 

der medt hal 

hup pant lá ba im 

elé. Szó hoz sem ju - 

Pa ní ro zott 

sü gér ma ma 

tot tam, csak he beg tem-ha - 

bog tam, nem hit tem a sze - 

me im nek. Egy he lyen, an nyi nagy sü gért 

sem ad dig, sem azu tán nem lát tam so - 

ha töb bé. A leg ki seb bek is olyan 30-40 

de ká sok le het tek, de volt köz tük né hány, 

ami a ki lót is sú rol ta! Még mi e lõtt ott ha - 

gyott vol na bam bán el mé láz va, azt is 

meg mu tat ta, hogy mi vel hoz ta ös sze a 

me sés fo gást. Egy 4-5 cen ti mé ter kö rü li, 

ezüs tös, 

hos szú kás, pilkerszerû csa li ló gott két ré - 

szes bot ja na gyob bik gyû rû jé be akaszt - 

va. Vé gül még azt is el árul ta, hogy mer - 

re vág ta nye rõ lék je it. 

A mormiska szín re lép 

Ha son ló her ken tyû per sze nem volt ná - 

lam, csak egy mormiskát si ke rült elõ ko - 

to rász ni há ti zsá kom egyik zse bé bõl. Ad - 

dig eszem be se ju tott vol na ki pró bál - 

ni, most min den re mé nyem 

Mormiskás 

pecáim 

Kü lön bö zõ mormiskák. 

Ami kö zös ben nük, 

az a kis ön tött ólom fej 

hoz zá fû zõ dött. A mormiska is fé ligmed 

dig mûcsalinak szá mít, ha na gyobb 

fa lat ra fáj a sü gé rek fo ga, ta lán ez is 

meg te szi! Egy-egy da ra bot min dig meg - 

vet tem min den új mü tyür bõl, ami a vá - 

ros – ak kor még – egye dü li hor gász bolt - 

já ban meg je lent, még ak kor is, ha még 

azt sem tud tam, mi fán te rem nagy ré - 

szük. „So ha sem le het tud ni, mi kor ve - 

szem hasz nát” el ven gyûj tö get tem a 

sok fé le ap ró sá got. Uj ja im ba a hi deg kis - 

sé már be le ütött, nem volt kön nyû át sze - 

rel ni egyik pál cá mat. Ma radt a zsi nór és 

az úszó, az ól mo zást le szed tem, és a 18as 

pi ros ho rog he lyé be fel kö töt tem a 

len cse sze rû mormiskát, majd két lár vá - 

val fel dí szít ve si et ve le küld tem a mély be. 

És láss cso dát, alig hú zo gat tam ve le su - 

tán pá rat, már is ka pá som volt! Nem éles 

rán tás sal, rá vá gás sal, ha nem tom pa rá - 

ne he ze dés sel je lent ke zett az el sõ ha lam. 

Nem volt túl nagy, de így is jó val fe lül - 

múl ta ad di gi, te nyér nyi ap ró sá ga i mat. 

Rög vest utá na még volt egy-két pöc cin - 

té sem, majd va la mi ke mény vis sza tar - 

tás nak vág tam be mo hón. A bot vé sze - 

sen gör bült, de a monst rum nem akart 

moz dul ni. Pár má sod perc nek el kel lett 

tel nie, míg rá jöt tem, hogy nem re kord lis - 

tás sü gért, ha nem va la mi fé le tus kót 

vagy ágat akasz tot - 

tam. So ká ig 

pró bál - 

tam 

Egy re gya ra po dó 

csalikészletem egy ré sze 

Sze szé lyes 

eresz ke dés 

A jó mormiskáknak van va la mi 

ki szá mít ha tat lan, va la mi paj kos ság 

a ko or di ná ci ó juk ban. Nem me rõ le ge sen 

zu han nak a mély be, ha nem ké pe sek 

kis sé jobb ra-bal ra el kó szál ni a lék alól. 

Ol da la zó bil le gé sük va la mi ért 

na gyon in ger li a sü gé rek fan tá zi á ját. 

ki sza ba dí ta ni a hor gom, de a vé kony zsi - 

nór vé gül is fel ad ta a har cot. Egye dü li 

fo gós da ra bom nak, pár perc nyi hasz ná - 

lat után, örök re bú csút mond hat tam. Ez 

a ké rész éle tû mormiska volt az, ami vég - 

leg a sü gé rek je ges-ha vas út já ra té rí tett. 

Mel let tük ma már egy re több ver ti ká lis 

csa li kap sze re pet lé ki bók lá szá sa im so - 

rán. Dandineták, cicadák, pilkerek, 

wobblerek, twisterek és shadok so ka sá - 

ga ne he zí ti év rõl év re egy re job ban ol - 

dal tás ká mat. Min den sze zon ban pró bá - 

lok va la mi új jal elõ ruk kol ni az egy re fo - 

gyó és az egy re fin nyá sabb sü gé rek nek. 

Já té kos mikrocsali 

A mormiskázásban nincs sem mi ör dön - 

gös ség. Mi u tán ta lajt ér a csa li, csuk ló - 

ból kell emel ni raj ta egy arasz nyit, utá na 

eset leg pár ap ró rez gés sel íze sí te ni tán - 

cát, majd vis sza en ged ni is mét. Pár má - 

sod perc szü net és kez dõd het elöl rõl a já - 

ték. A moz gás rit mu sát, ívét a ha lak ka - 

pó ked vé hez kell iga zí ta ni. Ami - 

kor na gyon ak tí vak a sü - 

gér ban dák, ak kor 

Egy ki sebb 

gyor sabb ütem ben 

(0,3–0,5 gram mos) 

úszó nö ve li 

és erõ tel jes eb ben 

a mód szer pre ci zi tá sát 

(30-40 cen ti mé - 

ter nyi hosszú 

rán dí tá sok kal) 

le het hú zo gat ni 

az ap ró rá kok sza - 

ka szos moz gá sát 

maj mo ló kis mû csa lit. 

Mi kor nin cse nek ét vá gyuk - 

nál a sü gé rek (mert ez is gyak ran meg - 

tör té nik, hi á ba áll nak igen kí ván csi, har - 

cos ha lak hí ré ben), ak kor a las súbb, alig 

öt-tíz cen tis pöc cin té sek ered mé nye seb - 

bek le het nek. Ilyen kor van iga zán nagy 

19

sze re pe a pre cí zen be ál lí tott úszó nak, 

mert pon to san kont rol lál hat juk csa link 

szök dé cse lé se i nek mér té két. Ám a na - 

gyobb sú lyú (0,5–1 gramm kö rü li) 

mormiskák ese té ben, vagy ami kor egye - 

net len te re pen hor gá szok (na gyon bab - 

ra mun ka az úszó új ra meg új ra be ál lí tá - 

sa min den új lék nél) egy ál ta lán nem 

hasz ná lok jel zõt. 

Ha a kis fém da rab nak van an nyi sú lya, 

hogy fe nék re érés kor egy kis iszap fel hõt 

is ka var jon, an nál job ban fel tud ja hív ni 

ma gá ra a ha lak fi gyel mét. Ér de kes, 

hogy a leg több hú zás nem moz ga tás 

köz ben, ha nem rög tön a mormiska 

iszap ba va ló fú ró dá sa után je lent ke zik. 

Ezt mi sem bi zo nyít ja job ban, mint a tör - 

me lék kel, ho mok kal te li sü gér szá jak. A 

ra ga do zók ta lán a me ne kü lõ, alj zat ba 

fú ró dó ál do za tot vé lik lát ni a be csa pó dó 

csa li ban, azért szip pant ják föl nagy ra 

nyí ló, har mo ni ká zó szá juk kal. 

Mi vel a leg több ha lat az aka dók kör nyé ke 

ad ja, leg alább 0,12-0,14 mm-es da mil ra 

van 

20 

Iga zán nem igé nyes 

mû faj, két, hely ben 

vá gott nád szál lal is 

jót le het szó ra koz ni! 

Mi le het 

a jég alatt? 

szük ség. Ez még nem túl sprõd ah hoz, 

hogy az ap ró csa li moz gá sát ne ga tí van 

be fo lyá sol ja, és még ad né mi esélyt a le - 

akadt csa li meg men té sé hez is. Mi kor ki - 

mon dot tan mormiskázni me gyek, én két 

da rab há rom mé te res spicc bo tot vi szek 

csak ma gam mal. Csõ he gyü ket, mi u tán 

kb. 20 cen ti re vis sza vág tam, egy-egy ér - 

zé keny üveg szá las spic cel tol dot tam meg. 

Na gyon meg va gyok ve lük elé ged ve: szé - 

pen le het re meg tet ni a lár vák kal vagy gi - 

lisz ta da rab bal dí szí tett kis csa lit, és gyö - 

nyö rû en dol goz nak már egy húsz-har - 

minc de kás ag res szív sü gér alatt is. Az üz - 

le tek ben kap ha tó, úgy mond spé ci lék hor - 

gá szat ra aján lott, mé te ren alu li „ka ri ka tú - 

ra” nye le ket nem ne kem ta lál ták ki. 

Tü re lem, sü gért te rem 

Egy szer egy kapástalan idõ szak ban volt 

al kal mam meg fi gyel ni mormiskám já té - 

kát a partmenti se kély és tisz ta víz ben. 

Kí ván csi vol tam, hogy egy ál ta lán van-e 

a kö zel ben hal, ami a csa li mat szám ba 

ve het né. Le ha sal tam a lék mel lé, egyik 

ke zem mel a zsi nórt emel get tem, míg a 

má sik kal a szú ró nap fényt pró bál tam ki - 

vé de ni. Mi kor sze mem vég re hoz zá szo - 

kott a víz sö té tebb vi lá gá hoz, kons ta tál - 

tam, hogy csa lim bi zony nincs ma gá ra 

ha gyat va – el len tét ben az zal, ahogy 

gon dol tam. Vo nag lá sa it öt-hat sü gér is 

fi gyel te egy ked vû en. Kör be áll ták a 

szenv te len ide gent, de egy elõ re bé kén 

hagy ták. Csak ak kor bor zol ták fel tüs ké i - 

ket, ami kor a ra kon cát lan mormiska va - 

Té len sze re tem iga zán 

a ta vat, mert min den zu ga 

kön nyen meg kö ze lít he tõ vé 

vá lik – ilyen kor az enyém a tér! 

la me lyik ük irá nyá ba tört. Ért he tet len 

mó don, az utol só perc ben min dig le fúj - 

ták a tá ma dást. Nagy so ká ra, a leg bát - 

rabb – vagy a leg ide ge sebb – még is el - 

szán ta ma gát, és vil lám gyor san oda kop - 

pin tott egyet a he gyes vé gû be to la ko dó - 

nak. Pár per cig érez tem ver gõ dé sét, 

majd si ke rült ki sza ba dul nia a pi ciny ho - 

rog tar tá sá ból. Bos szú san il lant el a lék 

alól, bá mész ko dó tár sa it is ma ga után 

pa ran csol va. Ez után egy da ra big vir gonc 

csa lim né zõ kö zön ség nél kül lej tet te to - 

vább tán cát a jég hi deg víz ben, míg egy 

újabb sü gér csa pat kö rül nem vet te. Ép - 

pen ezért, ha nincs ka pá sunk pár perc 

alatt, ne ro han junk rög tön egy má sik lék 

fe lé. Még idõz zünk ke ve set, vagy ké sõbb 

tér jünk is mét vissza, mert sok szor idõ be 

te lik, míg a lá bunk alatt ban dá zó csí ko - 

sok va la me lyi ke tá ma dás ba len dül. 

Be fe je zé sül csak azt tu dom ja va sol ni, 

hogy ha te he tik, ne hagy ja nak ki pár rö vid 

sé tát ked venc ta vuk ra a tél be áll ta után 

sem. A der medt, el sõ né zés re ri deg arc 

mö gött ugyan azt a ned ves, ba rát sá gos vi - 

zet fog ják föl fe dez ni. Ha ke ve sebb ha lat is 

ad mint más kor, még ak kor is meg éri a 

fá radt sá got. Egy va la mi biz tos: unat koz ni 

nem fog nak! 

... durbincsok, né ha 

még dévérek is 

be le kós tol nak az 

ól mo zott hor gok ba 

A sü gé re ken 

kí vül bodorkák… 

Ez a sü gér 

is az iszap ban 

tur kált

Ne gondolkodjon tovább! 

Mi megoldottuk 

ön helyett 

az ajándékozási 

problémát! 

Lepje 

meg szeretteit 

1 éves 

Peca VILÁG 


elõfizetéssel. 

Nincs olyan horgász, 

aki ne örülne 

egy színvonalas, 

informatív 

szaklapnak. 

MEGRENDELHETÕ: 

• Telefonon: 237-5060 

• Faxon: 237-5069 

• E-mailen: elofizetes@sprintkiado.hu

Gyulai Ferenc írása 

ha gya té ka 

22 

Az ipolyi li ba tol las… 

A ré gi trük kök nem 

vész nek el, leg fel jebb 

át ala kul nak, de né ha még 

azt sem. Nem kell mást 

ten nünk, csak em lé kez ni 

rá juk és al kal maz nunk õket. 

Leg utóbb egy ilyen 

okos ság ba nyer tem 

be te kin tést – ter mé sze te sen 

egy ver seny hor gász ál tal.

Mi nem öreg szünk, csak a 

gye re ke ink nõ nek – szok - 

tam volt mon da ni, ami - 

kor szem be sü lök ve le, hogy a nem ré gi - 

ben még de re ka mig érõ, kö rü löt tem 

sün dör gõ if jon cok ból hir te len su dár fi - 

a tal em be rek lesz nek. Né hány év alatt 

nem csak fi zi ka i lag, ha nem szel le mi leg 

is ha tal ma sat fej lõd nek. Elõ for dul pél - 

dá ul, hogy ma nap ság már õk hív ják fel 

a fi gyel me met olyan ap ró sá gok ra, 

mint ez a li ba tol las tech ni ka… 

Vár va várt hor gá szat 

Azok a fi úcs kák, akik a „múlt kor” még 

csak vi hog tak és ro han gál tak a kör nye - 

ze tem ben, má ra hasz nos gon do la tok - 

ban bõ vel ke dõ be szél ge tõ part ner ré vál - 

tak. Így va gyok Ba gó La ci ká val is. 

Jó ke zû, lel kes, ered mé nyes ver seny zõ, 

sok eset ben ki vá ló meg lá tá sok kal. Ami 

szá mom ra ki eme li a kor osz tá lyá ból, az 

a tisz te let tu dás, az ér dek lõ dés, az öre - 

geb bek meg hall ga tá sa. A víz, a sport 

irán ti alá zat. Per sze ben ne is meg van a 

fi a ta los vir csaft – ahogy édes ap ja szok - 

ta mon da ni: „ke reszt ben eszi a ba nánt 

idõn két” –, de et tõl még va la hogy 

más ként vi sel ke dik a ná lá nál idõ sebb 

em be rek kel, mint kor tár sai. Leg alább is 

én így lá tom. 

A tus kós iga zi 

sül lõ ta nya 

Egy ko ra õszi ver se nyen, ami kor „kény - 

te len” vol tam ne ki gra tu lál ni nagy sze rû 

tel je sít mé nyé hez, hi szen ki lók kal vert 

meg en gem is (mi ként a tel jes me - 

zõnyt), ak kor em lí tet te, hogy õ bi zony 

ilyen tájt már nem is a ver seny zés ben 

gon dol ko dik, ha nem alig vár ja a li ba - 

tol las sül lõ zés idõ sza kát. 

Ek kor még csak ké zi fé ket do bott az 

agyam ba a gon do lat, de ké sõbb, te le - 

fo nos be szél ge té sünk al kal má val fényt 

de rí tet tem er re a tol las kér dés re. Oly - 

an nyi ra, hogy azt mond ta, nem ti tok 

ez, szí ve sen lát, men jek el va la mi kor 

hoz zá juk, akár az Ipoly ra, akár a Szü - 

gyi-tó ra, ahol ki vá ló an al kal maz ha tó 

ez az õsi tech ni ka. 

Szó szót kö ve tett, és né hány nap múl va 

már ro bog tam is Ba las sa gyar mat irá - 

nyá ba. 

Toll a du gó ba – vagy más ba 

Egy jó ká vé és a vi zeshor dók ból me rí - 

tett kis ha lak be szer zé se után in dul tunk 

hor gász ni. 

Az õszi szí nek be öl tö zött szü gyi és a 

mohorai dom bok kö zött rej tõ zõ Szü gyitó 

a Be rek al ja Hor gász egye sü let ke ze - 

lé sé ben lé võ hor gász víz. Gyö nyö rû, szi - 

ge tecs kék kel tar kí tott völgy zá ró gá tas 

ta vu kat a Fe ke te-víz ne vû pa tak táp lál - 

A hét tér ben „a Hát tér” 

sze rel, az az minden nek 

a moz ga tó ru gó ja, 

idõ sebb Ba gó Lász ló 

ja. A hal bõ ség még az õszi idõ szak el - 

le né re is jól lát szik. Für dik, mu tat ja 

ma gát a hal. 

A part ra ér ve elõ ke rül tek a szend vi - 

csek, üdí tõk, for ró tea, ká vé, min den, 

mi szem-száj nak in ge re le het egy süllõzõs, 

víz par ton ücsör gõs pe ca al kal - 

má val. Bár nem ért vá rat la nul, még is 

min dig kel le mes meg le pe tés ez a gon - 

Már ton, a tó egyet len 

hat tyú ja na gyon 

ba rát sá gos és ér dek lõ dõ

dos ko dás; nem vé let le nül mes sze föl - 

dön hí res Ba gó ék ven dég sze re te te. 

A sze re lés né hány per cet vett csak 

igény be, és már re pül tek is a kis hal lal 

csa li zott hor gok. Egy más mel lett ücsö - 

rög ve kezd te La ci ka me sél ni a tech ni - 

ka lé nye gét, al kal ma zá sát – a hát tér - 

ben minden nek Hát te re, az édes ap ja, 

csak bó lo ga tott egyet ér té se je lé ül. 

– Öre gek tõl el le sett tech ni ka – ka pom 

a ma gya rá za tot a sze re lés köz ben. – 

Vis sza men tünk a rég múlt idõ szak ba, 

ahogy déd apá ink hor gász tak. Min den 

ugyan az, akár 100, 200, 500 év vel ez - 

elõtt, a kü lönb ség an nyi, hogy most 

nem pa ra fa du gó, ha nem hun ga ro cell 

a li ba tol las úszó tes te. Kész is – mond - 

ja La ci –, és most zsi vá nyo san dobd be 

azt a sze re lé ket! 

– Hogy? – kér dem. 

– Mé te res víz ben két mé te res eresz ték – 

jön a ki egé szí tés. – Azért, hogy mi nél ké - 

sõbb érez ze meg az úszó el len ál lá sát. 

Egyméteres vízben bõ 

kétméteres eresztéket 

állítunk, így a süllõ csak 

akkor érzi meg az úszó 

ellenállását, amikor 

már késõ. 

Orrában 

tûzött csalihal 

24 

Az úszó méretét a szél 

erõsségéhez igazodva 

válasszuk.Szélcsendes 

idõben igyekezzünk minél 

kisebbet használni. 

kb. 2 m 

Tol las cuccA li 

kb. 1 m 

Az ólom csú szó ra 

van hagy va, 

alul egy 

for gó ka pocs 

üt kö zik. 

ba toll sze re lé se 

egy sze rû: az úszó tes ten 

át fûz zük a zsi nórt, 

be tûz zük a tol lat, 

és két sze lep gu mi val 

rög zít jük a zsi nó ron. 

Ezen a na pon vi szony lag nagy mé re tû 

sze re lé ket ké szí tet tünk, 

mi vel erõ sen fújt 

a szél és el tol ta 

az ere de ti leg 

sok kal ki sebb re 

ter ve zett 

sze re lé ket 

Mint meg tu dom, a li ba tol las mód szert 

az Ipoly fel sõ sza ka szán, az az Honttól 

fel fe lé hasz nál ják (Tésától le fe le hív ják 

al só nak). Azokról, akik a li ba tol las 

mód szert hasz nál ják, min den ki tud ja, 

hogy az a fel sõ sza ka szról ér ke zett. 

Jel leg ze tes tech ni ka 

Az it te ni pecások szin te csak ez zel a 

sze re lék kel fog nak ha lat. A sod rás ba 

ve tik be a kész sé get, ami nek az a lé - 

nye ge, hogy hos szabb az eresz ték, 

mint amekkora a víz va lós mély sé ge. 

Mint ha ter mé sze tes táp lá lé kot so dor na 

a fo lyó, úgy so dor ja ezt a pi ci ke ól mot 

a víz, és ad dig hagy ják sod ród ni, míg 

va la hol meg áll. Pont ott, ahol a ter mé -

A csa lit ûzés mód ja egy sze rû, a szá jon át 

be tûz zük, és ami lyen ma ga san le het, 

az orr lyuk kör nyé kén jön ki a ho rog he gye 

sze tes táp lá lék is meg áll na, így a csa li 

ott ke rül fel kí ná lás ra, ahol a fo lyó ma - 

ga is le te szi a sa ját ele sé ge it. 

Egé szen pi ci ke kis úszók ról 

be szé lünk, ma xi mum 

há rom gram mig. Fer - 

dén, csak le beg a víz 

fel szí nén, vagy akár 

fek szik is a li ba toll, 

de a ka pást meg bíz - 

ha tó an, pil la na tok 

alatt jel zi. Ter mé sze te - 

sen ál ló ví zen is tö ké le te - 

Az úszó a tus kós 

sen mû kö dik a cucc. 

fe lé vet te az irányt 

– Az úszó dõ lé se, il let ve az 

úszó el hú zá sa ha tá ro zott ka pás nak 

szá mít, de már a pecegtetés is hal ra 

utal, be vá gás ra ösz tön zi az em bert – 

mond ta fi a tal ba rá tom, és már nyúlt is 

a bo tért, mert az úszó ja ha tá ro zot tan 

El sõ 

és ter mé sze te sen 

leg szebb sül lõn ket 

La ci ka fog ta 

el in dult bal irány ba, a tus kós fe lé. Ki - 

várt még né hány má sod per cet, majd 

egy ha tá ro zott be vá gást kö ve tõ en 

már is fá rasz tott. 

El sõ sül lõnk dél után 

négy óra ma gas sá - 

gá ban esett ra - 

bul. Sö té te dé sig 

két és fél óra 

telt még el. 

Ez alatt az idõ 

Fel sem me rült a sül lõ ben, hogy 

a táp lá lé ka ve szély for rás le het: 

szé pen, mély re nyel ve akadt 

Év köz ben vi szony lag rit kán 

ta lál koz ni tör pe har csá val, 

ilyen kor azon ban – ha nem 

túl nagy a csa li nak szánt 

kis hal – elõ for dul, hogy egy 

ter me tes tör pe vi szi el 

alatt még két sül lõt fog tunk: egyet Lac - 

kó édes ap ja fe ne ke zõ vel, egyet pe dig 

én li ba tol lal. Nem ki emel ke dõ, de min - 

den kép pen sta bil ered mény nek mon - 

da nám. 

Na gyon kel le mes na pot zár tunk, és re - 

mé lem más kor is sze ren csém lesz ilyen 

szép ha la kat, jó em be rek tár sa sá gá - 

ban zsák má nyol ni – hi szen ezek sem 

el ha nya gol ha tó szem pont ok egy ré gi 

mód szer fel fe de zé sé nek örö me so rán. 

A li ba tol las sze re lék 

bi zo nyí tott, 

szép ha la kat adott 

25

PA TA KI 

por tyá zó 

Ra kós bot tal a más fél 

mé te res, kris tály tisz ta víz ben 

Amint vi ze ink drasz ti ku san le hûl nek, a ben nük élõ 

or ga niz mu sok szá ma le csök ken, így az át lát szó ság 

nagy ság ren dek kel nõ. Ilyen kor a vi lá gos, ri kí tó 

ete tõ anya gok és csa lik nem biz tos, hogy be vált ják 

a hoz zá juk fû zött re mé nye in ket. Két le he tõ ség kö zül 

vá laszt ha tunk: vagy gyá ri lag hi deg víz re ké szí tett 

ete tõ anya go kat és csa li kat hasz ná lunk, vagy 

meg szí nez zük ma gunk. A leg utób bi hor gá sza tom 

al kal má val mind ket tõt hasz nál tam, mind ket tõt 

ered mé nye sen! 

Új don ság a pi a con, 

ál lít ha tó fe jû me rí tõ 

Most ne künk 

a ha gyo má nyos 

for má ban kell 

Nyu god tan hív hat nánk ha - 

zán kat az ezer hor gász víz 

or szá gá nak is, hi szen 

meg an nyi szép, de el du gott vi zünk 

van. So kan meg le põd né nek, ha tud - 

nák, mennyi hal él ezek ben! 

Ilyen, már-már el rej tett víz re lá to gat - 

tam a mi nap. 

A hely 

A ro ha nó hét köz nap ok ból ki sza kad va 

egy szép dél elõt töt sze ret tem vol na 

el töl te ni, per sze hor gá szat tal. Dá vid 

ba rá tom már na pok óta hí vo ga tott, 

hogy ha van ked vem egy jót pe cáz ni, 

tart sak ve le. A hely ne ve nem ti tok: a 

Gaja-patak HOFESZ ke ze lé sé ben lé - 

võ ré sze. An nyit ér de mes ró la tud ni, 

hogy en ge dély kö te les, ezért ezt a hor - 

gá szat elõtt be kell sze rez ni. 

A pa tak jel leg ze tes sé ge, hogy át la go - 

san más fél mé ter mély, part ol da lai 

nád dal erõ sen be nõt tek, med re egye - 

nes. Ví zi nö vén nyel ki sebb szi ge tek - 

ben le het csak ta lál koz ni. Így no vem - 

ber ben vi ze már tel je sen le tisz tult, nö - 

vény ze te is meg rit kult. 

Ba rá tom el mon dá sa alap ján a víz par - 

tot gya log kell meg kö ze lí te ni, így csak 

a mi ni mál-fel sze re lést ké szí tet tem ösz - 

sze. A csí põs haj na lok mi att nyolc órá - 

ra be szél tük meg a ta lál ko zót, s mi vel 

a me te o ro ló gu sok nap sü tést ígér tek, 

ab ban bíz tunk, hogy nem kell a víz - 

par ton fa gyos kod nunk nap köz ben.

Ko csis Lász ló írá sa 

PONTYOK 

A lá dá ban 

min den el fér 

Fon tos a sta bil 

lá da be ál lí tás 

27

A csa li 

A tisz ta, le hûlt víz mi att egy sö tét, ma - 

gas beltartalommal ren del ke zõ, ki - 

mon dot tan té li ete tõ anya got vá lasz tot - 

tam. Hogy mi nél elõbb ki fejt se 

ha tá sát, nem a ha gyo - 

má nyos mó don, ha - 

nem pon to san 

dup la men nyi - 

sé gû víz zel 

ele gyí tet - 

tem. Az 

erõ sen túl - 

vi ze zett ke - 

ve rék bõl 

még pont 

meg gyúr ha tó 

Csak ku pak kal 

kell etet ni, el sõ nek 

ku ko ri cát 

Majd a kész 

ete tõ anya got 

28 

az ap ró ku pak - 

ba va ló gom bóc. 

Ha ugyan is ke vés 

ete tõ anya got 

hasz ná lunk, azt a 

le he tõ leg pon to - 

sab ban kell be - 

jut tat ni, ezért 

csak a 

kupakoló fel - 

sze re lés jö he - 

tett szó ba. 

Az ete tés re szánt 

töb bi csa lit is ki pa - 

Az ete tõ anyag 

ös sze ál lí tá sa: 

Egész na pos 

hor gá szat ra: 

1 kg ete tõ, 

egy do boz ku ko ri ca 

Így még nem an nyi ra sö tét, 

1 kg ete tõ höz el sõ 

Ala po san 

1 2 majd csak vi ze zés után lép csõ ben 0,7 li ter víz kell el ke ver jük 

Jö het még 

Majd még egy 

Most már 

5 6 0,7 li ter víz! ala pos ke ve rés meg fe le lõ az ál la ga 

kol tam a lá dám ha tal mas, al só fi ók já - 

ból. A ku ko ri cát meg fes tet tem, az élõ 

csa li kat is elõ ké szí tet tem a hor gász ta - 

ra. Min den egyes csa li nál nagy hang - 

súly he lyez tem a szí nek re: az élénk sár - 

ga ku ko ri ca sö tét bar na ár nya la tot ka - 

pott. Az élõcsalikból az ete tés re csak 

né mi sö tét, de még sül lye dõ báb, va la - 

mint pár szál gi lisz ta ke rült – míg 

az elõb bi rop pant va, az utób - 

bit, pi cit meg vág va. 

Az ös sze ál lí tás tól – leg alább - 

is az ete tõ anyag tól – azt 

vár tam, hogy a ha la kat a 

kö zel be csa lo gas sák, a ku - 

ko ri cá tól pe dig, hogy a víz - 

ben élõ pon tyo kat a hor - 

gász he lyün kön tart sák egé - 

szen ad dig, amíg meg nem 

ta lál ják a ho rog gal bé lelt ap ró 

sze met is. 

3 

7

A ku ko ri ca szí ne zé se: 

A ku ko ri cát ma gunk is 

meg szí nez het jük 

Így ha gyo má nyos 

ete tõ anya got ka punk 

Le nyom kod va hagy juk 

a fel hasz ná lá sig 

4 

8 

A kon zerv bõl 

Majd egy tisz ta 

2 ki önt jük a le vet zacs kó ba önt jük 

Jö het rá 4 Fel fúj juk 5 

a színezõpor 

Majd ala po san 

ös sze ráz zuk 

1 

6 

Kész a szí ne zett ku ko ri ca, 

már nincs ri kí tó szí ne 

A bá bot hasz ná lat 

elõtt kéz zel 

össze rop pan tom, 

ap ró ti tok! 

7 

Sö tét szí nû 

csa lik: 

Csa lik kö zül most a bá bot és 

gi lisz tát hoz tam ma gam mal 

3 

Kevés gilisztát 

összevágok 

egy horgászollóval 

A bá bot én min dig 

víz ben tar tom, 

így so ká ig el áll. 

29

A tech ni ka 

A fel sze re lést a hor gá szat he vé ben pil - 

la na tok alatt ös sze rak tam. Az erõs gu - 

mi vé gé re 0,17 mm-es fõ zsi nór ra kö - 

tött sze re lék ke rült. Raj ta 2 g-os, vas - 

tag, sú lyoz ha tó an ten nás úszó val. A 

kukoricacsali és a las - 

„Szûz” sze re lé kek 

0,17-es zsi nó ron san áram ló víz mi - 

att 2 mm-es 

an ten nát 

vá lasz tot - 

tam. Az 

ól mo zást 

lánc sze - 

rû en, hat 

rész be húz - 

tam szét. 

A ha gyo má nyos 

„el já rást” foly tat va meg - 

mér tem a vi zet, ap ró göd röt, tö rést ke - 

res ve. A ter vem az volt, hogy az áram - 

ló víz majd itt ös sze gyûj ti az 

etetõanyag-szemcséket, én meg ezt 

meg hor gász va fo gom a ha la kat. Két 

he lyet si ke rült az ap ró, 15 g-os mé rõ - 

vel ki ta po gat ni. 

A pa tak kö ze pé be a ku ko ri cát 

kupakoltam be, min den fé le „ki egé szí - 

tõ” csa li nél kül. A túl só part ol dal alá 

pe dig egy ke vés, az ete tõ vel ös sze ke - 

vert ku ko ri cát, bá bot és gi lisz tát. Bíz - 

tam ben ne, a két hely kö zül egyik majd 

csak ad ha lat. 

Fon tos meg je gyez ni, hogy hi deg víz - 

ben az ete tõ anya gok men nyi sé ge 

nagy ság ren dek kel ke ve sebb. Az ete tõ - 

anyag ból 3 tyúk to jás nagy sá gú gom - 

bóc ke rült be, a ku ko ri cá ból pe dig alig 

egy fél ma rék. 

B terv 

Tü re lem ha lat te rem, mon do gat tam 

ma gam ban az el sõ kapástalan órá - 

ban. Las san úsz tat tam, egyet, még 

egyet. Fél óra után bekupakoltam 

mind két ete tés re egy-egy ap ró gom bó - 

cot és 15-20 szem ku ko ri cát. Ezt is 

csak azért, hogy pó tol jam, amit a sod - 

rás el mo sott. Nem ho zott ered ményt. 

Ek kor lé pett élet be a „B” terv. 

Ke res sünk má sik he lyet, jött az öt let 

Dá vid tól. Ha a ha lak nem jön nek hoz - 

zánk, ak kor majd mi me gyünk a ha lak - 

hoz. Nem telt el tíz perc és már a kö - 

vet ke zõ he lyen mér tem a víz mély sé get. 

Ete tés, majd úsz ta tás, majd még egy 

30 

A ter mé szet ad ta 

a topszettartót 

A me rí tés 

pil la na ta 

A pon tyok el sõ ki ro ha ná sa 

volt a leg erõ sebb 

úsz ta tás. A har ma di kat úsz tat tam, 

ami kor az úszóm hír te len el me rült, de 

vis sza is jött. Ka pás! Pi cit vis sza tar tot - 

tam a sze re lé kem, hát ha utá na for dul 

a hal. Is mét el tûnt az úszóm. A bo tot 

erõ tel je sen meg emel tem, de a gu mim 

tel je sen ki sza ladt, mert a hal a fo lyás - 

irán nyal meg egye zõ irány ba, a vi lág 

vé gé ig el ro hant. Fog tam a 9 mé te res 

bot vé gét, és azon gon dol kod tam, 

nem biz tos, hogy jó vá lasz tás volt a 

0,13-as elõ ke ezek hez az erõs ha lak - 

hoz. A kö vet ke zõ pil la nat ban a ha lam 

be le sza ladt a hí nár ba és meg állt. Én 

húz tam raj ta egy re erõ seb ben, majd 

el kezd tem las san hát ra tol ni a bo tot, a 

hal pe dig jött fe lém. Több ször nem ro - 

hant el, két perc múl va már a 

merítõszákban pi he gett. 

Pa ta ki, por tyá zó pon tyok 

Meg jött a csa pat! Rá tol tam 15 szem 

ku ko ri cát, majd egy szép sze met tûz - 

tem a ho rog ra is. A ne gye dik úsz ta tás - 

ra az úszóm is mét el me rült. Be vág tam, 

de a hor gom csu pa szon jött ki a víz bõl. 

Va la me lyik ra fi nált ba ju szos meg tré - 

fált. Az tán vagy ne gyed óra csend kö - 

vet ke zett. 

Gon dol tam egyet, és hos szan az ete tés 

alá úsz tat tam, ami kor hir te len volt 

úszóm, nincs úszóm. Meg emel tem a

A ho rog ép pen 

a szá ja szé lé be akadt 

A hi deg víz ben ha mar 

fel ad ták a ha lak 

bo tom, majd megint azon kap tam 

ma gam, hogy na gyon kell szo rí ta - 

nom, mert a má sik ol dal ról va la - 

mi ret ten tõ erõ sen húz za 

a fel sze re lést. 

Meg volt a má so - 

dik ponty, amit 

még két iker - 

test vé re kö - 

vet te. Mind, 

egy tõl egyig egy 

szem pi ros ku ko ri cá - 

ra. A las san úsz ta tott sze - 

re lék imi tál ta a me der fe né - 

ken a pa tak ál tal el mo sott ete - 

tõ anyag- és ku ko ri ca sze me ket. En nek 

nem tud tak el len áll ni a pa tak pon tyai. 

A ta nul sá gok 

A spe ci á lis kö rül mé nyek 

mi att sok ap ró rész let re 

ér de mes fi gyel ni: ilyen 

Erõ tõl duz za dó 

pa ta ki ponty 

Meg van a má so dik 

„gyö nyö rû ség” 

Ez már 

job ban akadt 

a csa lik, 

az ete tõ - 

anya gok 

szí ne. 

Fon tos, hogy 

ha rö vid idõn be lül 

nem fo gunk a he lyün kön, 

ak kor má si kat kell ke res ni. Az is le het, 

hogy csak a har ma dik 

vagy a ne gye dik ál lá - 

Tél re ké szül 

a ter mé szet 

A ha la kat ki vé tel nél kül 

a szem köz ti ol da lon, 

a nö vény zet lá bá nál fog tam 

son ta lá lunk rá a 

ha lak ra. 

Jó hor gá sza tot! 

31

NAPOS 

LAPOS 

32 

Eredményesen 

folyóvízen 

Tóth Gá bor írá sa 

Itt a tél! Vagy leg alább is a ker tek 

alatt to po rog, hi szen a no vem ber 

– akár hogy is néz zük – már egy 

ke mény, zi man kós hó nap nak 

szá mít. So kan a meny ha lak ra 

ké szül nek, tán meny ha laz nak is, 

pe dig az öreg fo lyó még ilyen kor is 

tar to gat hat szá munk ra 

va la mi meg le pe tést…

Az õsz és a tél for du ló ja cu - 

dar szo kott len ni, igaz, idén 

ki csit ke gye sebb hoz zánk a 

ter mé szet. Az éj sza kai fa gyo kat nap - 

köz ben kel le me sen lan gyos nap sü tés 

vált ja fel, ami jó té ko nyan hat a köz ér - 

ze tünk re, a fû tés szám lá ra, na és per - 

sze a ha lak eset le ges ka pó ked vé re. 

Eset le ges, mert ilyen tájt már elég gé 

ki szá mít ha tat lan a han gu la tuk… 

An nyi azon ban el mond ha tó, hogy ha 

ezer ág ra süt a nap, ér de mes fel ke res - 

ni a vi ze ket, azok nak is a se ké lyebb ré - 

sze it, és ha mó dunk ban áll, mind ezt a 

dé li órák ban te gyük. 

Van nak be já ra tott he lye im, ahol jó 

esél lyel akad ha tok ös sze ká rás szal, ke - 

szeg gel vagy akár pont tyal, de biz tos ra 

nem le het men ni, év vé gén meg plá ne. 

Rá adá sul ezek a pá lyák du nai kö ve zé - 

se ken, vagy le fû zõ dött holt ágak ban 

van nak, nem pe dig te le pí tett, me leg vi - 

zû ta va kon. 

Hely és esz köz 

Néz zük csak, me lyek az is mér vei egy 

ef fé le holt ág nak. Elõ ször is: 

van se kély ré sze! – fo - 

gal maz hat nék na - 

gyon egy sze rû en, 

de ez az infó, így 

ma gá ban sem - 

mit sem ér. Azt 

a részt kell meg - 

hor gász ni, 

ahon nét a vi - 

szony lag mély víz - 

bõl fel vált a meder a 

la pos ra. Mi nél mar kán - 

sabb ez a ha tár vo nal, an nál al kal - 

ma sabb a te rü let a hal fo gás ra. Ha 

ilyen nincs – mond juk ez tény - 

leg elég rit ka –, ak kor a holt - 

ág azon fer tá lyát vá las - 

szuk, ahol a víz mély ség 

ma xi mum egy mé ter. Ez 

már elég se kély ah hoz, 

hogy a nap az alatt a 

röp ke pár óra alatt, 

amíg be vi lá gít ja a hor - 

gász he lyün ket, né hány tí - 

zed vagy akár egész fok kal 

is me le gít sen raj ta. A ha la kat 

pe dig mág nes ként vonz za ez a ke - 

vés hõ mér sék let-kü lönb ség is. 

Ilyen se kély víz ben a leg al kal ma sabb 

hor gász mód szer a matchbotos úszó zás. 

Fi xen sze relt waglerrel, egy cso mó ba 

hú zott ól mo zás sal, mi ni má lis mé re tû 

jel zõ ólom mal vagy ép pen anél kül – ha 

nem fúj szél, ér de mes el hagy ni, ez zel is 

nö vel ve sze re lé künk „fi nom sá gát”. 

Vé kony zsi nór du kál ide, ma xi mum ti - 

zen ha tos, de az elõ ke aka dály men tes 

te re pen ne le gyen ti zen négy, de in - 

kább ti zen ket tes nél vas ta gabb. Elég gé 

fin nyá sak ilyen kor már a ha lak. Az 

úszó ról még egy gon do la tot: Mi vel le - 

tisz tult víz ben hor gá szunk így tél ele - 

jén, a leg op ti má li sabb vá lasz tás egy 

át lát szó tes tû tí pus (kristálywaggler). 

Ne he zeb ben ér zé ke lik a ha lak, nem 

vet ár nyé kot, nem ri ad nak meg tõ le 

olyan kön nyen. Egyéb ként a kö zel gõ 

hi deg mi att még csak hal kan jegy zem 

meg, hogy eze ket az infókat, a már ci u - 

si, ko ra ta va szi hor gá sza tok ra is át le - 

het ül tet ni, a szi tu á ció ha son ló. De 

majd er re ak kor vis sza té rünk! 

Ebé des poty ka 

Árul ko dó je lek a se ké lyes ben 

A tar tó san hi deg, de még nem fa gyos idõ szak ban, az 

át me ne ti eny hü lés meg moz gat ja a ke sze ge ket, pon - 

tyo kat, me lyek õsz vé gén is ki-ki jár nak a se ké lyebb, 

vis sza me le ge dõ vi zek re.Jó tám pont le het szél csen des 

idõ ben, a ha lak ál tal fel ka vart iszap vagy ug rá suk. 

A mi nap a csil la gok, a Hold, a fel hõk 

és a Nap együt tes ál lá sa, na meg az 

idõ já rás ked ve zõ ala ku lá sa, ki hagy ha - 

tat lan fel té te le ket kí nál tak egy jó kis 

hor gá szat ra. Bíz tam ben ne, hogy szák - 

ba ke rül het pár ke szeg, egy-két ká rász 

vagy ép pen ponty. 

A holt ág part já ra ér ve szem be sül tem 

csak iga zán a rend kí vül ala csony víz ál - 

lás sal: ked venc he lye men ta lán hat van 

cen ti víz mély sé get tud tam mér ni. Se - 

baj, így még job ban tud ér vé nye sül ni a 

nap me le ge! 

Tíz óra kö rül 

járt az idõ; nem volt mi ért si et ni. Las - 

san, ko mó to san sze rel tem azt az 

egyet len matchbotot, amit el hoz tam 

ma gam mal. Egy ke vés il la tos ete tõ - 

anya got is be ned ve sí tet tem, ilyen kor 

fe les le ges sok da rá val bom báz ni a vi - 

zet. In kább árt, mint hasz nál. La zán 

ös sze nyom va a gom bó co kat kéz zel 

dob tam a cél te rü let re. Már a le ve gõ - 

ben két-há rom rész re es tek, így kis da - 

ra bok ban tot tyan tak a holt ág ba. Ez

más eset ben szar vas hi ba len ne, 

de most meg bo csát ha tó, mi vel 

hal kabb, és azon nal il lat fel hõt ké - 

pez. 

Csa li nak cse me ge- és kagy ló íze sí - 

té sû ku ko ri cát pa kol tam csak, hi - 

szen cson ti nem jö he tett szá mí - 

tás ba, mi vel az ete tõ anyag ra oda - 

se reg lõ ap ró ke sze gek, snecik 

azon nal fel ven nék. 

Ese mény te len két órán ju tot tam túl. 

A fa lu ból hal lat szó ha rang szó je lez - 

te az ebéd idõt, amit megkorduló 

gyom rom is meg erõ sí tett. Még két 

óra – en nyit ad tam ma gam nak és a 

ha lak nak. A né ma ság el le né re jól 

lát ha tó an nagy volt a nyüzs gés az 

ete té se men. Ap ró ke sze gek töm ke - 

le ge tü le ke dett a be do bott da ra ma - 

ra dé kán. Né ha-né ha meg bil lent és 

ar rébb tán colt az úszó, ez zel köz ve tít - 

ve azt, hogy né hány mo hó ke szeg 

meg kí sér li a le he tet lent: a ke mény, 

nagyszemû ku ko ri cát le gyûr ni a tor - 

kán. 

Az egyik ilyen bi zony ta lan úszó bil - 

len tés ha tá ro zott hú zás ba ment át. 

En nek már oda ütöt tem. Az akasz - 

tás sal egy idõ ben nagy burvány és 

te kin té lyes iszap fel hõ je lent meg. 

Pár pil la nat tal ké sõbb pe dig még to - 

váb bi he lye ken vál to zott meg a víz 

szí ne, je lez ve, hogy na gyobb tes tû 

ha lak reb ben tek szét tár suk meg - 

akasz tá sa után, ami né hány mé ter 

zsi nórt le húz va, fél kör ívet le ír va pró - 

bált me ne kül ni. Köz ben a fel szál ló 

iszap jól mu tat ta út ját. A harc vé gül 

rö vid idõ alatt le zaj lott: a vi szony lag 

se kély víz ben nem tu dott úgy vé de - 

kez ni, és ha ma ro san szák ba ke rült a 

34 

há rom ki ló kö rü li ponty. 

Lo pa ko dók 

Ki csit cso dál koz tam, hogy ilyen óva to - 

san, min den lát ha tó jel nél kül oda lo pa - 

kod tak az ete té sem re. Ilyen se kély víz - 

ben, ha más nem is, de az ap ró ke sze - 

gek el szok ták árul ni ter me te sebb hal - 

tár sa i kat. Szét reb be nés sel, vagy az zal, 

hogy el tûn nek on nét. Most 

nem ez tör tént. 

Egész csa - 

pat

ponty volt a hely szí nen, és az ap ró nép 

nem fog la ko zott ve le. Hi á ba jön a tél, 

min den mor zsa, amit a fa gyok elõtt 

meg esz nek, nö ve li túl élé si esé lye i ket. 

Re mek nap ez! – tû nõd tem el öröm mel. 

Fog tam egy szép pon tyot, akár me het - 

nék is ha za. De mi vel ket tõ órá ig ad tam 

ma gam nak idõt, így a felcsalizás és új ra 

be do bás mel lett dön töt tem, bár nem 

iga zán szá mí tot tam 

több 

hal ra, mi vel azt gon dol tam, ki úsz tak a 

vi lág ból nagy ijed sé gük ben. Leg alább 

süt a nap, ezt ki él ve zem. 

Ma radt még egy gom bóc nyi ete tõ anya - 

gom, azt is ös sze ka par tam a vö dör bõl 

és be dob tam az úszóm kö ze lé be. 

Tel tek a per cek, min den ese mény nél - 

kül. Ne gyed ket tõ kor ne ki áll tam a pa - 

ko lá szás nak. Iga zán nem volt bo nyo lult 

fel adat, el vég re pár vö dör, a merítõszák 

és a hal tar tó volt csak, amit a ko csi ba 

kel lett fel vin nem. A bo tot per sze 

csu pán a leg utol só pil la nat ban 

szán dé koz tam ki ven ni. Így 

tör tén he tett, hogy épp 

hát tal szösz mö töl tem 

a nyél nek, ami kor 

jel leg ze tes han gon 

víz be csob bant a 

spicc. Mi re oda - 

kap tam a fe jem, 

már a part szé li 

isza pon csú szott a 

víz fe lé a pál ca, 

amit még idõ ben 

si ke rült el kap - 

nom. Be vá - 

gás ra nem 

volt szük ség, ke mé nyen küz dõ, har ci as 

el len fe lem nél né hány mé ter után el fo - 

gyott az erõ, raj ta is ki fo gott a hi deg és 

se kély víz. He ve sebb volt, mint az el sõ, 

még is ki sebb ponty fi cán kolt a hor go - 

mon – ket tõ ki ló kö ze lé be sac col tam. 

Hát még sem an nyi ra ije dõ sek a 

madocsai pon tyok! Alig telt el fél óra, 

és az a kor gó gyom rú ponty csa pat vis - 

sza tért a tett szín he lyé re. Hi á ba, az éh - 

ség nagy úr! 

Na ez volt az a bi zo nyos pont az „i” be - 

tû re. Már dup láz tam is, bõ ven túl tel je sí - 

tet tem a ter vet. 

Bár bíz tam ma gam ban és a sok éves 

ta pasz ta lás ban, azért még is csak lut ri 

ilyen kor a hor gá szat. Sok do log nak kell 

klap pol ni ah hoz, hogy ilyen jól ala kul - 

jon min den. Lé nye ge sen job ban ki va - 

gyunk szol gál tat va a sze ren csé nek, 

mint nyá ron, de pont ez ad ja meg en - 

nek az idõ szak nak 

a szép sé gét és 

ext ra va rá - 

zsát! 

35

Horváth Gy. Gábor írása 

Tiszta 

GILISZTA 

Így tûzom a kukacot 

A vizek lehûlésével újra 

elõtérbe kerül a halak 

húsimádó menüjének fõ 

fogása, a trágyagiliszta. 

Néhány kedvenc tûzési 

trükköt, csalifelkínálási 

módot szeretnék bemutatni 

a következõ képekben – 

fõleg a finomszerelékes 

horgászatra 

összpontosítva, 

vékony elõkére 

kisebb méretû 

horog 

használatával. 

Giliszta a la carte. 

Fél kiló 

tiszta hús – csábító 

falatok, legalábbis 

a halaknak – tõzeges 

földben érzik jól 

magukat 

a trágyagilisztáink

A friss trágyagiliszta 

bõrén sárgás 

folyadék válik ki 

... majd mellé 

még egyet 

2. 

Hosszú 

lógóra tûzve: 

A legegyszerûbb felkínálási 

mód, ha a vastagodó 

résznél – ezen a ponton 

tart a legjobban 

csalink – átvezetjük 

a horgot 

1. 

... míg a másik 

szál szabadon 

mozog az „u” 

alakban lévõ 

között 

1. 

4. 

Tuningolt: 

Tiszta 

földigiliszta-aromával 

még tovább növelhetjük 

fogósságát 

Húsimádó 

Ez a lé édeskés ízével, 

jellegzetes illatával 

ellenállhatatlan 

vonzerõvel hat a halakra, 

nem csak 

a hidegebb vizekben 

3. 

Az elsõként 

feltûzött szálat 

visszafordítjuk és újra 

megtûzzük, ezzel 

elrejtettük 

a horgunkat a giliszta 

belsejében... 

Gilisztacsokor: 

Három-négy szál kukacot 

egymás mellé tûzzük – nagyobb 

csali, nagyobb hal – fõleg 

a testesebb halakra való: 

folyóvízen igazi 

nagydévércsemege 

Rejtett 

horoggal: 

Elõször egy szálat 

fûzünk fel, hasonlóan 

az elõzõkhöz... 

2. 

A csalinkra 

fújjuk rá 

a spray-t 

Így két 

darabunk 

lesz 

1. 

2. 

Nemcsak 

aromásítja, de 

intenzívebbé is teszi 

csalink mozgását 

a lehûlt vizekben 

3. 

Gilisztavéggel: 

Vágjuk el 

a gilisztát a vastag 

résznél 

3. 

A kisebb felét húzzuk fel 

a horog szárára – a horog 

a belsejében fusson, 

de a hegye rejtve maradjon, 

a csúcsos vége szabadon 

tekergõdzik 

37

Nagy ha lak 

fi nom sze re lék kel 

Anád bó bi tái bú san bó lo gat - 

tak a tó part szé lén, míg 

erõt len nap su ga ra kat szórt 

szik ráz va szét az erõs szél tõl ba ráz dált 

víz tü kör. Az er dõ alat ti he lye met már 

vas ta gon bo rí tot ták a fák el do bott le - 

ve lei. 

Le hû lõ vi ze ken 

An nak el le né re, hogy a nap pa li hõ mér - 

sék let né ha el ér te még a 20 fo kot, 

ahogy ha ladt elõ re az óra, úgy lett egy re 

hû vö sebb a le ve gõ, es tén ként né hol már 

fa gyott is. A víz hõ mér sék le te ugyan csak 

je len tõ sen meg vál to zott a leg utób bi 

38 

pecához ké pest, és a le hû lés ha tá sá ra – 

kö szön he tõ en a ke ve sebb al gá nak – a 

szí ne is: le tisz tult, át tet szõbb lett. 

A part men ti sá vot már rit káb ban lá to - 

gat ták, in kább csak es te fe lé me rész - 

ked tek a kö ze lé be pik ke lyes ba rá ta ink. 

A ha lak ka pó ked ve is ezek hez a kö rül - 

mé nyek hez iga zo dott – kí ván ták a fi no - 

mabb fel sze re lést. 

Fi nom fel sze re lés sel 

Két bot tal ké szül tem. Két rez gõ spic ces 

pál cá val, ame lyek in kább a matchbothoz 

kö ze lí te nek, mint a feederhez. Há rom - 

hat va nas hos szuk mi att vi szont na gyob -

Ci põm alatt a na rancs sár ga-vö rös bar na 

min tás pu ha ta ka ró lé pé se im rit mu sá ra 

csen des ro po gás sal vá la szolt. A ké sõ õszi, 

hû vös dél utá non a tó ban élõ szép 

ká rá szo kat sze ret tem vol na be cser kész ni. 

Hor váth Gy. Gá bor írá sa 

Egyszerre húzta 

az érzékeny spicceket 

ba kat le het ve lük dob ni, mint egy rö vid 

pickerrel. (A tá vol ság nak – mint a ké - 

sõb bi ek so rán ki de rült – igen fon tos sze - 

rep ju tott a hor gá szat so rán a nagy tes tû 

ká rá szok zsák má nyo lá sá nál.) 

Egyik bot ra az elõ zõ írá som ban már 

be mu ta tott 14 g-os, mû anyag, sû rû 

szö vé sû ete tõ ko sár ke rült. Fe ke te, 

14-es ho rog gal kö tött 60 cm hos szú, 

0,12-es elõ ke ke rült a 0,16-os fõ zsi - 

nór ra. Egy mik ró forgókapoccsal köz - 

be ik ta tott 0,5-ös erõ gu mi val biz to - 

sí tot tam az eset le ge sen na gyobb 

tes tû ha lak fej rá zá sá nak kö vet - 

kez té ben elõ for du ló hal vesz tés 

el ke rü lé sét, a hir te len ki ro ha ná sok ki - 

vé dé sét, a biz ton sá go sabb fá rasz tá sát. 

A má sik bot ra egy egy sze rû en ös sze ál - 

lít ha tó fix sze re lé ket ké szí tet tem a kö - 

vet ke zõ kép pen: A nyol cas cso mó val 

meg kö tött 25 cm-es fü let egy har madkét 

har mad nál el vág tam. A rö vi debb 

fül be egy for gós gyors kap csot kö töt - 

tem egy clinchcsomóval. Er re ke rül az 

elõ ke, amit így szin te egy moz du lat tal 

cse rél ni le het. Ál ta lá ban a mé re tük mi - 

att cél sze rû vál toz tat ni; né ha a rö vid, 

de né ha meg a hos szú az ered mé nye - 

sebb. Fon tos, hogy az elõ ke hos sza 

min dig túl ér jen a ko sá ron – én ál ta lá - 

ban 40-80 cm-est hasz ná lok. A szét vá - 

gott fül má sik vé gé re pe dig egy ki sebb 

mé re tû fém drót ko sár ke rült. 

Fe ke te ete tõ anyag gal, 

élõ csa li val 

A ká rá szok nak szánt ete tõ anya got is a 

kö rül mé nyek hez iga zí tot tam. Ha zai 

gyár tó ter mé két, a leg nép sze rûbb pon - 

tyos-ká rá szos csa lád ból a fe ke te szí nût 

vá lasz tot tam. Az a ta pasz ta la tom, hogy 

ha ma rabb rá ta lál a hal, bát rab ban kö - 

ze lí ti meg, job ban rá áll a sö té tebb ete - 

tõ anyag ra a hi deg víz ben. Az 

egy ki ló mixhez, to váb bi 

ne gyed-ne gyed ki ló 

ada lék ke rült. (A 

mel lé kelt ké pe - 

ken lát ha tó az 

el ké szí tés, fi - 

nom han go lás.) 

A ká rász kü lö nö - 

sen óva tos hal hí - 

ré ben áll. Szin te 

kör be áll ja a ka ját, 

ezért nem az ete tés cent - 

ru má ban kell ke res ni, ha nem an - 

nak kör nyé kén. Ezt úgy va ló sít hat juk 

meg, hogy egy el kép zelt cent rum hoz ké - 

pest rö vi debb-hos szabb do bá sok kal kell 

meg ta lál ni a ha la kat. Ki akasz tott klips - 

szel pe dig jobb ra-bal ra le het ke res gél ni. 

Élõ csa lit csak a ho rog ra tet tem, mi vel 

a ká rász köz tu dot tan ked ve li a gi lisz tát, 

így ezt hasz nál tam. 

Erõgumi 

Lazán 

tömve

Hidegvízi 

kárászos keverék 

A szá raz ös sze te võk: egy 

rész ponty-ká rász, egy rész 2 

coprah-melasz, egy rész mé zes ka lács 

40 

Ke vés víz ben old juk fel 

a sû rû me la szos ada lé kot 

A szá raz 

Nagy szem csés, 

4 ré sze ket ke ver jük el de ho mo gén ka ja 

Majd jö het 

az el ke vert fo lya dék 

Te gyünk egy kis 

szárazat hoz zá 

6 

8 

Sö tét szí nek, 

hi deg víz re han gol va 

Ez zel is ke ver jük jól ös sze, 

hagy juk pi hen ni, 

ha szük sé ges ned ve sít sük to vább 

Ke ver jük el, gyor sab ban 

fog nyit ni, job ban 

dol go zik az ete tõnk 

1 

3 

5 

7 

9 

Szép sé ges ha la im 

Kis 

Kez dés nek a jó 30 mé ter - 

drótkosár 

re be jut ta tott 10-12 

kis feederkosárnyi 

ka ja volt az ala po - 

zá som. Az el sõ 

kapástalan fél óra 

után rá jöt tem, hogy 

a ha lak nem egy he - 

lyen tar tóz kod nak, ha - 

nem bók lász va ke res gél - 

nek a ka ja kö rül. Ez a tá vol ság né - 

ha el ér te a két-há rom mé tert is. Az így 

vég re haj tott do bá sok már ad tak egy-egy 

ki sebb pik ke lyest, sõt olyan szin ten fel - 

pö rög tek az ese mé nyek, hogy már azon 

gon dol kod tam, elég len ne egy bot is. 

Szin te ál lan dó sul tak a ka pá sok. Hol az 

egyik bot tal, hol a má sik kal fá rasz tot - 

tam. Így fo lya ma to san kel lett fog lal koz ni 

a sze re lé kek kel. Ko sár töl tés, do bás, zsi - 

nór sül lyesz tés, be ál lí tás… Hopp a má si - 

kat már húz ta is! Mi re ezt meg szá kol - 

tam, új ra töl töt tem, vis - 

sza dob tam, ad dig - 

ra az elõ zõ leg 

be do bot ton új - 

ra volt je lent - 

ke zõ. Szép, a 

hi deg víz tõl 

ké kes fe ke te 

Tisztességes 

méretû uszony

Fárasztás 

közben 

pik ke lyû ha lak jöt tek sor ban. Gya - 

kor la ti lag egy 6-8 négy zet mé te - 

res plac con hor gász tam, itt 

vol tak az ér dek lõ dõk, de két - 

szer ugyan ar ra a hely re 

dob va nem volt több ka - 

pás. 

Az egyik do bás után szé - 

pen meg re me gett a 

spicc több ször egy más - 

után ban, majd szép las - Bõ másfeles 

san el in dult a csa li val va la - 

mi, amit a bot tisz tes sé ges 

gör bü le te jel zett. 

Fixkosaras 

szerelék, cserélhetõ 

elõkekapoccsal 

12-es elõ kén 

14-es fe ke te ho rog 

Kis mé re tû drót ko sár, 

gyors ka pocs 

cse rél he tõ elõ ké hez 

1 

Kb. 25 cm-es 3 

Dup la nyol cas 

cso mó val 

2 

4 

41

Nagy mé re tû 

fü let kös sünk 

Kb. egy har mad-két har mad 

rész nél vág juk ket té a fü let 

42 

5 

6 

A rö vi deb be a kap csot, 

a hos szab ba a ko sa rat 7 

kös sük, gya kor la ti lag ez zel 

kész a sze re lék, csak az egy moz du lat tal 

cse rél he tõ elõ két kell rá ten ni 

A gyors ka pocs ba he lyez zük 

a tet szõ le ges hos szú elõ ke fü lét 

Szo rít suk rá 

a gu mi rög zí tõt, és kész 

8 

9 

A bandanagy 

Érez tem, az 

elõ zõ 

ha lak - 

hoz ké - 

pest jó val na - 

gyobb ko má val 

van dol gom. Nem bó lo ga tott, aho - 

gyan a jobb dévérek szok tak, nem is 

na gyon ol da la zott, ahogy a pon tyok 

húz tak. Csak jött ko mó to san, de 

érez tem a súlyt a bot vé gén. Nem 

fél tet tem a sze re lé ket, hi szen a jól 

ös sze ál lí tott cucc, a fi nom pál ca, a 

be ik ta tott gu mi mind-mind ga ran - 

cia a biz tos hal fo gás ra. Tit kon re - 

mél tem, hogy a ke re sett nagy ká rá - 

szok kö zül va ló lesz a ven dé gem, és 

ahogy meg lát tam egy for du ló nál a 

há tát, már biz tos is vol tam ben ne: – 

Vég re meg ta lál tam az egyi ket… 

vagy õ en gem! Ki ló fe let ti, az nyil - 

ván va ló! 

Né hány for du ló val ké sõbb si ke re sen 

meg szá kol tam. Le kel lett ten nem a 

bo tot a tar tó ra, ami kor meg emel - 

tem a me rí tõ vel, mert csak két kéz - 

zel tud tam fel húz ni a ma gas part ra. 

Jó más fe les nek néz tem. Lát szott raj - 

ta, hogy öreg hal, nem ma kezd te 

az úsz ká lást a tó ban. Bronzosfekete 

pik ke lyei ti tá no san ver ték vis sza a 

ko ra es ti fényt. Elé ge det ten gyö - 

nyör köd tem ben ne, majd a fo tó zá - 

sig belecsusszantottam a szá kom - 

ba. Kis vár tat va még egyet fog tam, 

ha son ló an öreg jó szág volt az is. Bõ 

más fe les, de ke re kebb, vas ta gabb 

az elõ zõ nél. 

A két nagy 

hal 

Õszi teríték 

Késõi 

vendég 

akasz tá sá nak a he lye kö zött leg - 

alább tíz mé ter volt a tá vol ság. Ezek 

a na gyob bak ta lán nem sze re tik a 

tö me get, ma gá nyo san evez get nek, 

vagy mind egyik nek meg van a sa ját 

ter ri tó ri u ma? Ezen mor fon dí roz tam, 

mi köz ben szé pen vis sza eresz tet tem 

va la men nyi ide ig le nes tár suk kal 

együtt õket is. Jó ér zés sel töl tött el, 

hogy ta lán új ra ki fog ha tom va la me - 

lyi ket, és ad dig még nõ het nek egy 

ki csit. 

Pa kol ni kezd tem, hi szen így õsz vé - 

gén pil la na tok alatt sö té te dik, szür - 

ke lesz min den. Az egy re fe ke te dõ 

nád szá lak kö zül a tá vol ból már ki vi - 

lág lik a hold is. A domb mö gé le bu - 

kó nap utol só su ga rai még vö rös re 

fes tet ték a túl ol dal fá it, mint ha õk is 

ün ne pel tek vol na.

CSE LES 

csaligyûrûk 

Szabó Csaba írása

Elõ ké nek vá las szunk 

Kös sük a gu mi gyû rût 

Ér de mes ki pró bál ni 

1 0,20 mil li mé ter kö rü lit az elõ kénk vé gé re 

a QM1-es hor got 

Prak ti kus tárolódobozban 

... me lyek egy más ba 

Így egy ben ma rad hat 

4 árul ják õket il leszt he tõ ek 

több mé ret is 

Csaligyûrûket már rég óta 

hasz ná lunk a fi nom sze re - 

lé kes hor gá szat ban. A leg - 

el ter jed teb bek a ho rog öb lé re akaszt - 

ha tó szilikongyûrûk. Ezek egy sze rû ek 

és kön nyen hasz nál ha tók, ám van két 

hi á nyos sá guk. Az egyik, hogy so ha - 

sem elég lá gyak, így több csa li zás 

Hi he tet len nyú lás ra 

ké pe sek a szil ikon 

csaligyûrûk 

után el sza kad nak. 

A má sik, hogy fix tá vol - 

ság ra van nak a ho - 

rog tól, gyak ran 

olyan kö zel, 

hogy ki ta kar - 

ják azt, csök - 

kent ve ez zel 

a tö ké le tes 

aka dás esé lyét. 

Ezen prob lé má kat 

se gít ki küsz ö - 

böl ni 

2 

5 

Kös sük meg 

Im má ron 7 a hor gun kat csa li zás ra ké szen 

Fog juk a gu mit 

Húz zuk át a gyû rût 

9 a pellet ol da lá hoz a pellet egyik ol da lán 

... majd búj tas suk 

be le egé szen 

11 

Iga zít suk meg 

az eset leg meg csa va ro dott 

csalikarikát 

3 

6 

8 

10 

12 

45

Íme 

Akas szuk be az elõ kén ket 

A kész 

13 14 fel csa liz va a kap csunk ba sze re lé künk 

A fo gós ság ér de ké ben 

akas szunk rá PVA-hálós 

cse me gé ket 

16 

a kön nyed hasz nál ha tó ság meg õr zé - 

se mel lett a lágy gu mi ból ké szült 

csaligyûrû. 

Hi he tet len lágy sá guk kal több fé le mé - 

re tû pelletre húz ha tók rá, így hor gá - 

szat köz ben nem kell cse rél ni, ha eset - 

A kis ka ri ka 

na gyobb mé re tû 

pelletet is át ölel 

Ér de mes a há lót 

A tö ké le te sen 

17 két szer is át búj tat ni fel csa li zott hor gunk 

leg egy na gyobb pelletet sze ret nénk 

fel kí nál ni. Haj szál elõ ké re rög zít ve, 

an nak hos szá val va ri ál va ked vünk re vál - 

toz tat hat juk a ho rog tól va ló tá vol sá gát 

a ha lak ka pó ked vé tõl füg gõ en. Már 

lé tez nek elõ re fel kö tött csalikarikák is, 

15 

18 

ám én sze re tem ma gam meg köt ni 

elõ ké i met min den eset ben. 

A gu mi ka ri ká ba búj ta tott pellet mel lé 

akaszt ha tunk még to váb bi – PVA-hálóba 

cso ma golt – pelleteket is, meg nö vel - 

ve ez zel fo gá si esé lye in ket. 

Egy be csa pott 

szép ség


Telefon: 237-0243 

E-mail: bolt@peca.hu 

Nyitva tartás: 

H.–P.: 10–18 

Sz.: 9–13 

Közeleg az 

ünnep? 

Nincs ötlete? 

Lepje meg szeretteit 

a pecapont horgászbolt 

VÁSÁRLÁSI 

UTALVÁNYAIVAL! 

KARÁCSONYI AKCIÓ! 

December hónapban minden botra és orsóra 

15% KEDVEZMÉNY! 

Szállítási költség az ország egész területére 990 Ft! 

A kedvezmények nem összevonhatóak, és csak a készleten lévõ termékekre vonatkoznak!

Ízelítõ a bolt és webáruházunk 

kínálatából: 

Aggressor 

(5 cm) Pike 

(9 cm) 

LOVEC RAPY 

wobblek 

magyarországi 

teljes választékkal 

1100 Ft-tól 

CARP ’N’ CARP 

horgász- és túrabakancs 

(41–45) 9990 Ft 

CARP ZOOM 

thermoruha (XL–XXXL ) 

17 880 Ft 

Humpy 

(2 cm) 

Shiner 

Power Pike 

(14 cm) 

Sniper 

(4 cm) 

BERKLEY 

nanofil zsinór 

4790 Ft 

ENERGO TEAM 

thermoruha 

18 000 Ft 

11 900 Ft 

A termékek 

a peca.hu webáruházból 

is megrendelhetõek! 

Aglia 

(arany) Aglia 

(bronz) 

Aglia 

(fluo) 

Aglia 

(fluotiger) 

MEPPS’ 

villantók 

650 Ft-tól 

Aglia 

(fluopiros) 


thermodzseki (M–XXXL 

13 990 Ft 

Black furry 

Lusox 

(arany) 


polárfelsõ (L–XXXL) 

8990 Ft

Peca 


VILÁG 

ELÕ FI ZE TÕI 

AK CIÓ 

a 2012-es év re 

Ha de cem ber 15-ig elõ fi zet la punk ra 1 év re (12 lap szám) 

3780 Ft-ért (változatlan áron), 

AJÁNDÉKBA ADUNK ÖN NEK 

3000 Ft ÉRTÉKBEN 

• 1 csomag ENTERPRISE 

(lebegõ) csontkukac-imitációt 

• 300 m Ø 0,20 mm 

RTM Camouflage monofil zsinórt 

• 1 csomag Timár kiflibojlit (50 g) 

• 1 db Pecavilág elõfizetõi utalványt, 

amely 10% kedvezményre jogosít 

Amennyiben vásárol a boltunkban 

– Pecapont Horgászbolt (1137 Bp., Újpesti rkp. 7., 

vagy webáruházunkban – www.peca.hu –, 

további ajándékot kap: 1×1 kg Timár 

ponty-kárász fekete etetõanyagot! 

ELÕ FI ZET HET: 

– E-mai len: pecavilag@sprintkiado.hu, 

– te le fo non: 237-5060

Pecavilág 2011. december - Sprint Kft.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?