Foglalkoztató füzet_full

Zempléni tájak természeti értékei
Foglalkoztatófüzet
„nagy” természetjáróknak
Európai Strukturális
és Beruházási Alapok

Köszöntelek! Zempléni Futrinka vagyok! Üdvözöllek az Erdőjárók kalauza című kiállításban!
A kezedben tartott foglalkoztató füzet még érdekesebbé teszi az itt töltött idődet.
Feladatok , tudod-e kérdések ?
,érdekességek , fontos információk !
várnak rád!
Mielőtt a feladatokat követve végigjárnád a kiállítást, ismerj meg engem!
Milyen élőhelyen járunk?
A zempléni futrinka titokzatos élete
A zempléni futrinka egy fokozottan védett, ragadozó futóbogárfaj. Hazánknak csak a
Zempléni-hegységben és a környező dombos vidéken, patakpartok ligeterdeiben él. Ritkán
látható, mert éjszaka és hajnalban jár vadászni. Esőben is találkozhatunk ezzel a
bogárral, amint a földigilisztákból, csigákból álló zsákmánya után szaladgál. Talajlakó
rovarlárvákat is fogyaszt, a kifejlett imágó kedveli az érett, hullott gyümölcsöket. Repülni
nem tud: hajlékony fedőszárnyai alatt csak megrövidült, csökevényessé fejlődött hártyás
szárnyakat növeszt.
A lárvák feketék, rövid lábaikkal lassabban mozognak a hosszú lábú imágóknál, szintén
ragadozók. Főleg a talajban vadásznak zsákmányaikra: férgekre, csigákra, pajorokra.
A lárvák fő feladata a táplálkozás és növekedés,
aminek során háromszor vedlik le
Zempléni futrinka fényképe
szűkké váló, kitines lárva-bőrüket. Az érett
méretet hónapok, évek alatt elérve egy hor-
monálisan másképpen szabályozott vedlés, átalakulás történik: a lárvából egy külsőleg a kifejlett
bogár testét mintázó, de még lágy kitinnel borított, sárgásfehér szabad báb jön létre. Ebben az
aktív mozgásra képtelen fejlődési formában nagy belső szervi változások zajlanak le néhány hét
alatt, amíg átalakul a szaporodásra is kész kifejlett imágóvá.
A futrinkák a bogarak egyik ősi csoportjának számítanak, napjainkban közel 600 fajuk él hazánk-
ban. Repülésre képtelen fajaik, így a zempléni futrinka is jellegzetes elterjedési mintázatot rajzol
ki Európa, ezen belül a Kárpát-medence térképére. A faj életmódjának pontosabb megismerése
segíthet az elterjedés határainak megértésében, a bennszülött bogárfaj tudatos megőrzésében.
Zempléni futrinka rajza
1

1.
Előszoba
Geológiai feltáróhelyek
Zemplén vulkanikus kialakulása
A Zempléni-hegység Magyarország legfiatalabb, 15 és 9,8 millió évvel ezelőtt létrejött vulkanikus hegysége. A korabeli szubtrópusi
tengerparti környezet tengeri csigáit, kagylóit, tengeri sünjeit a vízbe hullott vulkáni hamuból leülepedett tufakőzetek őrizték meg
napjainkig. A meleg, mainál csapadékosabb klímát bizonyító növények és rovarok maradványait kovaföldben találjuk. A felszínre
is kifolyó magma izzó lávája andezit kőzetté vált, de
hozzá hasonló eredetű dácit és riolit sziklákat is láthatunk
a hegyek felszínén vagy bányákban.
A vulkáni időszak utolsó részének bazalt kőzete csak
a később mélyre süllyedt Bodrogköz felszíne alatt több
száz méterre található meg. A kőzetek kihűlését követően
még sok érdekes, ritka ásvány és kőzet jött létre a
gejzírek környezetében. Ilyenek a hidrokvarcitok, opálok,
achátok, kalcedonok és ametisztek, az arany és ezüst telérek.
Különleges kőzet-változatok e tájon az ősemberek
által is használt vulkáni üvegek, az obszidiánok, vagy
az újabb időkben bányászott perlit gyöngyös megjelenésű
formái. A későbbi korszakokban mállással képződött
nemesagyagok közül a kaolin, a bentonit és a kovaföld
számít fontos ipari nyersanyagnak.
Sátoraljaújhelyi Sátor-hegyek és a Vezúv összehasonlítása Cholnoky J. szerint (1936)
2

Mi a fosszília?
Milyen élőhelyen járunk?
Fosszíliáknak nevezzük a megkövült növények és állatok
maradványait, vagy azok alakját megőrző kőzeteket.
Általában csontok, átkristályosodott szerves anyagok maradványairól
van szó, de gyakran előfordul, hogy csak az élőlény lenyomata,
vagy pl. csigák házának kőzettel kitöltött ürege vagy állatok
korabeli sárban megmaradt lábnyoma őrződik meg. A fosszíliák
közül jó megtartásúak pl. a zempléni tájakon megtalált ősi növények
levelének, ágainak maradványai. Ezeket melegvizes kovasavas
oldatok konzerválták s őrizték meg számunkra. A jégkorszakok
idejéből nagy emlősállatok, pl. gyapjas mamutok csontjai, fogai is
előkerültek a zempléni tájakról.
Czvek Gyula fotója (1925)
MNM Fotótár
?
Tudod-e, ki volt Cholnoky Jenő?
Cholnoky Jenő (1870—1950) veszprémi születésű világjáró földrajztudós, akit nemzetközi elismertsége
mellett a magyar nyelvű ismeretterjesztés élharcosaként tisztelhetünk. Számos alkalommal
járt a zempléni tájakon, mint a trianoni határkijelölő bizottság tagja, a Magyar Földrajzi Társaság
és a Magyar Turista Egyesület országos vezetője. Többször írt a hegységről. Legismertebb az a
Sátoraljaújhelyről írt lelkesítő szövege, amelyhez egy a Sátor-hegy csoportot a nápolyi Vezúvhoz
hasonlító rajzát is mellékelte, s amely azóta számos ismeretterjesztő kötetben szerepelt. A Zempléni-hegység
elnevezése is tőle származik. Érdekesség, hogy egyik alkalommal a zivataros időjárás
miatt a mostani múzeum épületében, az akkori városháza termében tartotta meg előadását.
3

2.
Konyha
Szőlőterületek,
gyepek élővilága
Fűszernövények felismerése szaglás útján
A kiállításban lévő hűtőben fűszernövényeket találsz.
A tartóedények számait írd a megfelelő növény nevéhez!
levendula menta akácfavirág
rozmaring citromfű kakukkfű
kamilla hársfavirág bodzavirág
Mi a nevünk?
Színek nélkül felismered ezeket a növényeket? Írd a gyógynövény számát a megfelelő négyzetbe!
1 pettyegetett tüdőfű 2 cickafark 3 salátaboglárka 4 ibolya
4
Mi a zuzmó?
Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A választ egy
szövegben találod, mely a kiállítás konyhájának falán
olvasható. (A szimbiózis szó együttélést jelent.)
a. mohák és gombák szimbiózisa
b. moszatok és harasztok szimbiózisa
c. moszatok és gombák szimbiózisa
Mi a filoxéra?
Karikázd be a helyes válasz betűjelét!
A választ egy szövegben találod, mely a
kiállítás konyhájának falán olvasható.
a. mikroszkopikus gombabetegség
b. szőlőgyökértetű (apró rovar)
c. virágpor-összetevő

Minden bogár rovar,de nem minden rovar bogár!
A szarvasbogár részei
A rajz a nagy szarvasbogarat ábrázolja.
Írd a vastag vonalakra a rovar három fő részének megnevezését (fej, tor, potroh)!
A szarvasbogár többi testrészének nevét írd a megfelelő vékony vonalakra (csáp, láb, szárnyfedő, hártyás szárny)!
!
Milyen élőhelyen járunk?
Ő egy távoli bogár rokonom, a szarvasbogár.
Velem ellentétben ő repülni is tud.
Tudod-e, hogy milyen testrészei vannak
egy bogárnak?
!
Emiatt a kemény szárnyfedő miatt nevezik ezeket
az élőlényeket fedelesszárnyúaknak, azaz bogaraknak.
5

3.
Fürdőszoba
Vizes élőhelyek
Vizes élőhelyek élőlényei
Mely állat él vagy táplálkozik az alábbiak közül vizek környékén?
Tegyél X jelet az üres kis négyzetekbe! (Csak egy állat mellé nem kerül X.)
Tőkésréce Keleti sün Kétfoltos sárkányszitakötő Fehér gólya Nagy mocsárcsiga
A békák fejlődésének folyamata
Szerinted melyik a helyes sorrend? Nyilakkal haladj a petéktől a kifejlett béka felé!
6

Milyen élőhelyen járunk?
Kétéltűek
A kétéltűek elnevezése azon alapul, hogy az állat életének
egy részében csak a vízben élhet. Az anyaállat kocsonyás
petecsomóit édesvízbe (nem tengerbe) rakja, amikből lárvák
(a békáknál ezeket ebihalaknak nevezzük) kelnek ki és
hónapokig fejlődnek a vízben. Ekkor kopoltyúkkal lélegeznek.
Kezdetben nincsenek lábaik, majd ezek fokozatosan
kinőnek, míg evező farkuk visszafejlődik. Fokozatosan alakulnak
kis békákká, gőtékké, amik már tüdővel és bőrükön
át lélegeznek a levegőből. A bőrlégzés csak párás körülmények
között működik, ezért a kétéltűek mindig a vizes
élőhelyek közelében maradnak. Többségük erdőkben él.
Hüllők
A hüllők neve arra utal, hogy testhőmérsékletük nem állandó,
mint a madarak vagy emlősök körében, hanem
a környezetük hőmérsékletéhez hasonlít. Alacsony hőmérsékleten
is tudnak mozogni, de szervezetük ekkor lassú
működésű. A napon sütkérezve melegszenek fel, sőt a talaj
felszíne alá lerakott lágy héjú tojásaikat is legtöbbször
a felmelegedő felszín kelti ki. Vannak elevenszülő fajok
is, amelyek tojásaikat a testükben hordják, folyamatosan
keresve élőhelyük napsütötte helyeit. Még a vízben táplálkozó
hüllők (pl. vízisikló és mocsári teknős) is a szárazföldön
rakják le tojásaikat.
Foltos szalamandra Pettyes gőte Mocsári béka
(nászruhás hím)
Vízisikló Mocsári teknős Elevenszülő gyík
!
Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett!
7

4.
Nappali
Erdei élőhely
Termések felismerése
Sokféle cserje és fa vesz bennünket körül. Jóleső érzés a termésükről felismerni őket.
Próbáld ki Te is! Az alábbi szavakat írd a megfelelő termés alatti vonalra!
fenyőtoboz tölgymakk dió bükkmakk akáctermés
mandula csipkebogyó vadgesztenye szelídgesztenye kökény
8

Milyen részekből áll a gyilkos galóca?
Az alábbi szavakat írd a megfelelő vonalra: tönk, gallér, bocskor, kalap!
Kerek, fán nő, de nem termés.
Mi az?
?
Gubacs! A gubacsok különböző
növényi részeken, gyökereken,
ágakon, leveleken, vagy
terméseken kialakult duzzanatok,
szövetburjánzások, amelyeket
egy beléjük petét rakó
ízeltlábú hatására képez a
növény. Az élő növényi szövet
körbeveszi a fejlődő rovar (gubacsdarázs,
gubacsszúnyog)
vagy gubacsatka lárváit és
védi azokat a külvilággal szemben.
Ugyanakkor táplálékot is
biztosít számukra. A legtöbb
fajta gubacsot a tölgyfákon találjuk,
ezek közül legnagyobbra
a nagy magyargubacs nő.
!
A gyilkos galóca halálosan mérgező gombafaj!
9

Egy kis extra
Ha van még egy kis időd...
Mi a különbség az ásvány és a kőzet között?
A Föld szilárd burkát különféle kőzetek fedik. A vulkáni
kőzetek kibányászott tonnáiból készülnek házaink, útjaik
és vasútjaik alapjai. A kőzetek alkotói a nagyon sokféle
megjelenésű ásványok, amelyeknek legszebb, nagy méretű
példányait ezernyi változatban használjuk mindennapi életünk
során, de egyesek díszítői lehetnek lakásainknak, vagy
ékszerek is készülhetnek belőlük.
?
Unkareflex
A sárgahasú és vöröshasú unkák legtöbbször a
vízben tartózkodnak vagy meneküléskor a partról
beugranak és a vízfenéken rejtőzködnek. Hátoldaluk
szürkés-barnás rejtőszínt visel. Hasuk tarka, sárgás
vagy vöröses színével arra figyelmeztet, hogy bőrük mérgező
váladékot bocsát ki, ezért
nem érdemes megenni őket.
Az unkák, ha szárazföldön
vannak, a víztől távol, akkor
reflex-szerűen a birkózók hidalásához
hasonlóan homorítanak,
feltűnő mintájú hasukat
fordítják támadójuk felé,
hogy jelezzék a kellemetlen
tulajdonságukat.
?
dácit (kőzet)
hegyikristály (ásvány)
Mi a sulyom?
sulyom termése
sulyom úszó levele
A csemegesulyom a folyók holtágaiban elterjedt kétszikű, fehér virágú vízinövény, amelynek deltoid alakú levelei a felszínen
lebegnek. Termése a víz színe alatt fejlődik, közel 4 centiméteres, 2-4 nagy tüskéjéről híres. Éretten a tüskés termések édes,
lisztes belsejűek, ezért elődeink fogyasztották azt. Vízi gesztenyének is nevezték. Manapság védett, Európa nagy részén már
kipusztult növény. Nálunk a Bodrogközben elterjedt.
10

Mit jelent az ökológiai lábnyom?
Karikázd be a helyes válasz betűjelét!
a. Zöld színű lábnyom, amely ugyanakkora, mint a cipőméreted.
b. Az élőlények és környezetük közti kölcsönhatás lenyomatának számadata.
c. Egy képzeletbeli lábnyom, amelyet hektárban mérnek, és azt mutatja meg, hogy a Föld
területéből mekkora részt veszel igénybe ahhoz, hogy a jelenlegi életmódodat élhesd.
Néhány tanács arra vonatkozóan, hogy hogyan tudod
csökkenteni az ökológiai lábnyomodat:
Nem dobálom el a szemetet.
Nem tépkedem le az utamba kerülő faágak leveleit.
Táplálékpiramis
Az ökológia az élőlények és környezetük közti
kölcsönhatásokat vizsgáló tudomány. Ennek egyik
része a táplálékpiramisok megfigyelése. Az alábbi szavakat
írd a táplálékpiramis megfelelő szintjére!
gyermekláncfű feketerigó éticsiga karvaly
Lekapcsolom a lámpát a szobámban, ha kimegyek.
Elzárom a csapot, ha csepeg.
Van még ötleted?
Ide jegyezd le!
Kertünk táplálékpiramisa
11

Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei
Foglalkoztatófüzet „nagy” természetjáróknak
Szerkesztő:
Gécziné Nagy Mária
Kiadó:
Petőfi Irodalmi Múzeum - Kazinczy Ferenc Múzeum
Felelős kiadó:
Demeter Szilárd főigazgató (Petőfi Irodalmi Múzeum)
Feladatok összeállítása:
Gécziné Nagy Mária (múzeumpedagógus)
és Hegyessy Gábor (biológus-muzeológus)
Fotók:
Gécziné Nagy Mária
Hegyessy Gábor
Kiállításról készült fotók:
Szoboszlay Marcell
Rajzok:
Hegyessy Gábor
Színező:
Géczi Katalin
Foglalkoztatóterv, borítóterv:
Gécziné Nagy Mária
Grafikai szerkesztés, nyomdai előkészítés:
Kovács Judit
Múzeumpedagógiai lektor:
Czékmány Anna
Erdőjárók kalauza című kiállítás arculata:
Mihalkov György
Nyomás és kötés:
Kapitális Nyomda Kft., Debrecen
Zempléni tájak természeti értékei
12