TOP100 VAS MEGYE 2019

Köszöntő
Kedvező foglalkoztatási mutatók
A
Mediaworks 2019-ben is az érdeklődő olvasók kezébe adja az előző
év száz legsikeresebb Vas megyei vállalkozását bemutató kiadványát,
a „TOP 100”-at. A szűkebb pátriánk gazdasági életével foglalkozók
számára szinte már kötelező olvasmány ez a kiadványsorozat,
amelynek legújabb száma is a megszokott magas színvonalat képviseli mind
tartalmában, mind pedig külső megjelenésében.
A Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjeként
hadd osszak meg néhány időszerű
gondolatot a Tisztelt Olvasóval megyénk
gazdasági életéről, különösen annak egy
sajátos szegmenséről, a hivatalom munkájához
ezer szállal kapcsolódó foglalkoztatási
helyzetről:
A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés
Szervezete (OECD) az idei esztendő elején
mutatta be hazánk gazdaságáról szóló jelentését.
Ezen országtanulmány szerint
a magyar gazdaság a magas foglalkoztatási
szintnek köszönhetően erős fellendülés
közepén jár, amely a béreket, a fogyasztói
bizalmat és a belföldi keresletet is növeli.
A jelentést Alvaro Pereira, az OECD Közgazdasági
Igazgatósága Országtanulmányi
Részlegének igazgatója az alábbi szavakkal
mutatta be Budapesten: „A magyar gazdaság
gyors ütemben növekszik, példátlan
foglalkoztatási szintekkel, történelmileg
alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel,
ami mind hozzájárul a keresletvezérelt
gazdasági növekedéshez”.
Ha visszatekintünk az elmúlt évek
munkaerőpiaci folyamatainak alakulására
Vas megyében, azok szintén a fenti
jellemzőket erősítik meg. A 2008-ban
kezdődő gazdasági válság következtében,
amely igen erőteljesen érintette a megye
gazdaságát, a munkanélküliség 2010-ben
%
Vas megye
Országos
80
75
70
65
60
55
50
45
40
A foglalkoztatási ráta alakulása
érte el a csúcspontját. A Központi Statisztikai
Hivatal munkaerő-felmérése szerint
Vas megyében - a 15–64 éves népességen
belül – tizenkét ezer volt a munkanélküliek
száma.
2011-től kezdődően fő tendenciaként
a csökkenés jellemezte a munkanélküliek
számának alakulását, 2018-ban a felmérés
szerint a megyében a 2010. évinél több
mint 73%-kal volt kevesebb álláskereső.
Ezzel párhuzamosan, 2010-től kezdődően
a gazdasági tényezők kedvezően hatottak
a munkaerőpiaci folyamatok alakulására,
és évről évre bővült a foglalkoztatottak
száma. 2018-ban Vas megyében 123,3 ezer
volt a foglalkoztatottak száma, az előző évinél
3,8%-kal több, a 2010. évit pedig több
mint 20%-kal haladta meg.
Az eltelt kilenc esztendőben Vas megyében
valamelyest nagyobb ütemben bővült
a foglalkoztatás, mint országosan.
A foglalkoztatási arány Vas megyében
2018-ban 73,2%-ra emelkedett, 2,8%-ponttal
meghaladva az előző évit, és 15,6%-ponttal
meghaladva a 2010. évit.
A foglalkoztatás bővülésének meghatározó
tényezője a piaci munkahelyek számának
növekedése volt. A munkaerő iránti
kereslet továbbra is jellemző a megye gazdasági
szereplőinek részéről. A munkáltatók
magasabb fizetésekkel igyekeznek
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
I. félév
57,6
54,9
60,6
55,4
62,2
56,7
62,0
58,1
66,9
61,8
69,7
63,9
69,3
66,5
70,4
68,2
73,2
69,2
73,4
69,9
2019
II. félév
74,6
70,0
Harangozó Bertalan
Vas megyei kormánymegbízott
munkaerőhöz jutni, illetve a meglévő munkaerőt
megtartani. 2018-ban a bruttó átlagkereset
növekedésének a mértéke mind
Vas megyében, mind országosan meghaladta
a 10%-ot. Az emelések eredményeként
2018-ban Vas megyében 303 047 Ft
volt a bruttó átlagkereset. A bérek emelése
mellett a cégek számos pluszjuttatást
kínálnak, például fejlesztik cafeteriarendszerüket,
vagy egészségmegőrzési
programokat és szűrővizsgálatokat biztosítanak
dolgozóik számára.
A fiatalok munkaerőpiaci integrációjának
elősegítése érdekében a rendelkezésre
álló uniós források felhasználásával Ifjúsági
Garancia Rendszert működtetünk.
A program sikeres megvalósítása érdekében
együttműködünk a gazdaság szereplőivel,
civil szervezetekkel és az oktatási
rendszer szereplőivel. Ennek eredményeként
az elmúlt időszakban folyamatosan
csökkent a fiatal álláskeresők száma is.
Megyénk kedvező gazdasági, benne foglalkoztatási
eredményeiben kiemelkedő
szerepe van az itt működő száz legnagyobb
vállalkozás hozzájárulásának. Ezekről
a cégekről – a hagyományokhoz hűen
– kiváló tájékoztatást nyújt a TOP 100 kiadványsorozat
2019-es száma. Elkészítésében
köszönet illeti a kiadvány szerkesztőit,
valamennyi közreműködő hozzájárulását
a kiadvány tartalmához.
Kívánom, hogy haszonnal forgassa minden
érdeklődő és minden érintett.
Fókuszban a falvak
A
2019-es év sok szempontból
fontos mérföldkövet jelentett
az önkormányzatok számára.
Egyrészt önkormányzati
elöljárókat választottak a települések,
ami újabb öt évre határozta meg
a városok és falvak jövőjét. Másrészt
révbe ért sok fejlesztés, leginkább
azok, amelyek a 2014-2020 közötti
európai uniós fejlesztési ciklus önkormányzatok
számára egyik legfontosabb
programja, a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program (TOP)
keretében indultak el, még 2016-
2017-ben. A Vas Megyei Önkormányzat
kiemelt feladatának tekintette
a kistelepülések felkarolását, a mintegy
21 milliárd Ft-os keret jelentős
részét eleve a községek fejlesztésére
különítette el. A forrásokért folytatott
küzdelemben azok a kistelepülések is
labdába rúghattak, amelyek korábban
kénytelenek voltak a pénzügyileg és
fejlesztési szaktudás szempontjából is
szinte leküzdhetetlen versenyelőnnyel
rendelkező városokkal versenyezni.
Harmadrészt, a hétéves időszak célegyenesébe
forduló uniós programok mellett
hazai forrásból is komoly program indult
a vidék felzárkóztatására: a kormány meghirdette
a Magyar Falu Programot, ami
az év tavaszától több hullámban indítva
szinte minden önkormányzati alapfeladat
fejlesztésére kínált pályázati forrásokat.
Ennek a programnak a vonzerejét az adja,
hogy – mivel az uniós jogszabályok nem
vonatkoznak rá, ezért – egyszerű módon,
kevés adminisztrációval és gyorsított eljárásban
születik döntés a projektekről,
és azok elszámolása is kevesebb bürokratikus
terhet követel majd meg az önkormányzatoktól.
Bőven volt tehát mit tenni a fejlesztéseken
dolgozóknak: az önkormányzatok megrendelőként
a futó beruházások végrehajtását
és elszámolását kellett, hogy felügyeljék
(csak a TOP keretében támogatott mintegy
170 projektből közel 40 beruházás ebben
az esztendőben fejeződött be), de reagálniuk
kellett a Magyar Falu Program sorozatban
megjelenő pályázati felhívásaira is.
Idén 15 ablakot nyitott meg ebben a programban
a kormány, a közösségi terek fejlesztésétől
kezdve az orvosi rendelők megújításán
keresztül egészen az önkormányzati
utak felújításáig terjedt a spektrum.
Megyei fejlesztések
Majthényi László
a Vas Megyei Közgyűlés elnöke
A TOP is kínált még elérhető fejlesztési
forrásokat 2019-ben: maradványösszegek
terhére 5 milliárd Ft forrást tudott meghirdetni
a Vas Megyei Önkormányzat a program
Irányító Hatóságával közösen. Ezen
összeg fele a demográfiai és családpolitikai
célokkal összefüggésben új bölcsődék
építésére volt fordítható, amelyre több
mint húsz projektet nyújtottak be a megyéből,
összesen 250 új férőhely létrehozására.
Az idén megnyílt források emellett
óvodák fejlesztésére, csapadékvíz-elvezetési
rendszerek megújítására, turisztikai
attrakciók fejlesztésére és hivatásforgalmi
célú kerékpárutak építésére lesznek majd
fordíthatók. A döntések a projektekről jövő
év folyamán születhetnek meg, ezek a beruházások
így 2020-2021-ben valósulhatnak
meg.
Az idei évi beruházási dömping az építőipar
teljesítményén is meglátszott. Jóllehet
az önkormányzati szektor csak egy kisebb
szeletét adja a beruházásoknak, hiszen
a lakásépítések és a nagy állami beruházások
is jelentős kapacitásokat kötöttek le
2019-ben, de az év első kilenc hónapjában
az előző év azonos időszakához viszonyítva
az építőipari termelés 28,0%-kal emelkedett
az országban. Az épületek építésének
volumene Vas megyében az első félévben
az előző évi érték 111,4%-át érte el.
A 170 folyamatban lévő TOP-projekt nemcsak
a kivitelező építőipari vállalkozások,
de az építész tervezők, pályázati és közbeszerzési
szakértők számára is kihívást jelentett.
Az építőipar piaci telítettsége – párosulva
a munkaerő-hiánnyal – erősen felhajtotta
az árakat, így szinte minden beruházó
szembesült azzal a problémával, hogy
mire a közbeszerzési eljárások elindultak,
a költségek túllépték az eredetileg elnyert
támogatást, így az egyébként 100%-os támogatás
mellé jelentős mértékű önerőt is
kellett biztosítaniuk, vagy más módon voltak
kénytelenek biztosítani a hiányzó öszszegeket.
A megnövekedett költségekre
indokolt esetben kiegészítő támogatás is
igényelhető a Kormány egyedi döntésével.
Ilyen típusú pótlólagos forrás biztosításáról
már 16 projekt esetében történt meg
a döntés, összesen 360 millió Ft értékben.
Az ott élők régi álma vált valóra a Vasszécseny, Csempeszkopács, Tanakajd és a megyei
önkormányzat konzorciuma által megvalósult kerékpárútépítéssel
FOTÓ: HB
4
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
5