TOP100 VAS MEGYE 2019

KSH
Vas megye gazdasága, 2018
Az elérhető legfrissebb éves, valamint évközi statisztikai adatok alapján a megye gazdaságában az országos
folyamatokkal ellentétes, kedvezőtlen változás tapasztalható Vas megyében. A megyei székhelyű gazdasági
szervezetek beruházásai, valamint elsősorban a járműipar termelésének mérséklődése miatt az ipari termelés
volumene nem érte el az előző évit. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor jelentős mértékben bővült és ezzel
párhuzamosan az új lakások iránti kereslet is megugrott.
A megye vendégforgalma elmaradt az előző évitől, melynek hátterében a külföldi – elsősorban a német és az osztrák –
vendégek csökkenő vendégéjszakái állnak.
Az elmúlt években adódtak kedvezőtlen irányú változások is a megye munkaerőpiaci helyzetében, így 2018-ban mind
a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma emelkedett. Utóbbi ellenére a megye fontosabb munkaerőpiaci mutatói
még mindig kedvezőbbek az országos átlagnál.
A MEGYE GAZDASÁGI
FEJLETTSÉGE, A GAZDASÁG
ÁGAZATI SZERKEZETE
4,0
Millió forint %
4,0 132
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,00
125,1
2,7
128,5
3,0
129,8
%
120 100
1. ábra
Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása Vas megyében
2. ábra
Az egy főre jutó GDP Vas megyében az országos és az EU-28 átlagának százalékában
(vásárlóerő-paritáson)
*Előzetes adat.
116
2012 2013 2014 2015 2016 2017* év
Egy főre jutó bruttó hazai termék
Az egy főre jutó bruttó hazai termék a megyék átlagának %-ában
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
124,7
3,3 3,4
93,7
61,4
126,9
3,6
97,0 99,8 96,7 98,3 95,6
65,0
2012 2013 2014 2015 2016 2017* év
Az országos átlag százalékában
124,3
3,7
130
128
126
124
122
120
118
67,8
*Előzetes adat
65,8 65,6 64,8
Az EU-28 átlagának százalékában
Vas megyében 2017-ben piaci beszerzési
áron 949 milliárd forint értékű bruttó hazai
terméket állítottak elő, az országos GDP
2,5%-át. Ez az arány 2013 óta gyakorlatilag
változatlan. Az egy főre jutó GDP 2017-ben
3,7 millió forintot tett ki, ami a főváros és
a megyék rangsorában 2015 óta az 5. helyet
képviselte. Az egy főre jutó GDP az országos
átlag 96%-át tette ki 2017-ben, ami
némileg alacsonyabb, mint az ezt megelőző
években. A fővárosnak jelentős szerepe
van a gazdasági teljesítmény alakulásában,
ezért Vas megye adatát érdemes
a Budapest nélküli megyék átlagához hasonlítani:
a megyében az egy lakosra jutó
GDP a gazdasági válságból való kilábalás
időszakában növekvő tendenciát mutatott,
2015 óta azonban lényegében a vidéki átlagot
közel negyedével haladta meg. A területi
rangsorban így Vas néhány évi folyamatos
javulást követően ismét visszacsúszott
a már említett 5. helyre.
A nemzetközi összehasonlításban használatos
vásárlóerő-paritáson számolva – ami
kiküszöböli az egyes tagállamok közötti
árszínvonal-különbséget – az egy lakosra
jutó GDP Vas megyében az EU-28 átlagának
65%-át érte el 2017-ben, ami némileg
alacsonyabb, mint az ezt megelőző négy évben
volt.
2017-ben Vas megyében 803 milliárd forint
bruttó hozzáadott értéket állítottak
elő. Az országos átlaghoz képest a termelő
nemzetgazdasági ágak szerepe nagyobb,
a szolgáltatóké kisebb. A megye gazdasági
teljesítményét elsősorban az ipar határozza
meg: 2017-ben a nemzetgazdasági
ág a bruttó hozzáadott érték 43%-át adta,
miközben országosan 26%-át képviselte.
6,4
5,2
Vas megye
14,9
9,7
1,0 1,1 8,0
14,2
17,5
3,6
5,1
2,9
2,9
4,4
5,5
Ország
6,0
18,4
3. ábra
A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2017*, %
*Előzetes adat.
Az átlaghoz viszonyítva Vas megyében
az építőipar és a mezőgazdaság szerepe
hangsúlyosabb. A teljes szolgáltató szektor
részesedése az országosnál 20 százalékponttal
kisebb, 46% volt, ahol a közigazgatás,
oktatás, egészségügyi szolgáltatás
(15%) és a kereskedelem, szállítás és raktározás,
vendéglátás (14%) aránya a meghatározó.
A szolgáltató szektorban az egyéb
szolgáltatás kivételével minden nemzetgazdasági
ág részesedése alacsonyabb volt
az országosnál.
A főváros nélkül számított megyei átlaghoz
képest a mezőgazdaság kivételével kisebb
eltérés mutatkozott 2017-ben: Vas megyében
alacsonyabb a mezőgazdaság és
a szolgáltató szektor súlya (1,4 és 8,3 százalékponttal),
az iparé és az építőiparé (8,8
és 0,9 százalékponttal) viszont magasabb.
A szomszédos megyékhez képest Vas megyében
a legnagyobb az építőipar részesedése.
Az ipar szerepe egyedül Győr-Moson-
Sopron megyében jelentősebb a vasinál.
VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET
26,0
4,3
2017-ben Vas megyében nonprofit gazdasági
társaságok nélkül számítva 17 062 vállalkozás
tartozott a működő vállalkozások 1
közé. Számuk az előző évinél 7,6%-kal,
az öt évvel korábbihoz képest 14%-kal volt
nagyobb és mindkét esetben az országos
átlagot meghaladó mértékben nőtt. A 2012-
ben végbement számottevő csökkenést,
42,7
Mezőgazdaság
Ipar
Építőipar
Kereskedelem, szállítás és
raktározás, vendéglátás
Információ, komunikáció
Pénzügyi biztosítási
tevékenységek
Ingatlanügyletek
Üzleti szolgáltatások
Közigazgatás, oktatás,
egészségügyi szolgáltatás
Egyéb szolgáltatások
amely alapvetően az egyéni vállalkozások
fogyásának következménye volt, 2013-tól
emelkedő tendencia váltotta fel.
2017-ben Vas megyében a megyei székhelyű,
működő vállalkozások 63%-a, az országos
átlagnál 12 százalékponttal nagyobb
hányada, volt önálló vállalkozó,
4,4
Ország
KSH
a többiek társas gazdálkodási formában
folytatták tevékenységüket.
2017-ben a Vas megyei székhelyű, működő
társas vállalkozások száma az előző
évinél 3,5, az öt évvel korábbinál 11%-kal
volt kevesebb. A társas vállalkozások 72%-
át a korlátolt felelősségű társaságok, 24%-
át betéti társaságok alkották 34 részvénytársaság
mellett. Az egyéni vállalkozások
(2010-től önálló vállalkozók) száma a 2000-
es évek második felétől 2012-ig folyamatosan
csökkent. A trendet csak a 2010. évi
szerény mértékű bővülés szakította meg,
majd 2013-tól ismét minden évben növekedés
mutatkozott. 2017-ben, az országos átlagot
kismértékben meghaladva, számuk
15%-kal emelkedett. Az öt évvel korábbihoz
képest 37%-os volt a növekedés, amely
már elmaradt az országostól.
A működő vállalkozások 96%-a legfeljebb 9
főt foglalkoztatott, 10–49 fős szervezet 547,
50–249 fős 108, ennél is nagyobb létszámú
pedig 31 volt a megyében. Utóbbiak főként
a feldolgozóiparban (24) tevékenykedtek.
2017-ben Vas megyében ezer lakosra 67
működő vállalkozás jutott, hattal kevesebb,
mint országosan. Ezzel az értékkel,
a megyei mutatók csökkenő sorrendjét tekintve
a középmezőny elején foglalt helyet.
Szombathely vállalkozássűrűsége sokkal
kedvezőbb: 2017-ben a megyeszékhelyen
Társas vállalkozások
Önálló vállalkozások
Vas megye
14,7
5,5 5,2
4,7
5,6 4,2
2,8
5,6 7,1
8,0
17,9
Kereskedelem
8,5
9,9
Tudományos és
műszaki
tevékenység
Építőipar
Feldolgozóipar
Ingatlanügyletek
8,8
21,8
21,5
19,1
10,0
14,7
Mezőgazdaság
Vendéglátás
Egészségügyi
szolgáltatások
Adminisztratív
szolgáltatás
Több nemzetgazdasági
ág
Ország
4. ábra
A működő vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2017*, %
* Működő nonprofit gazdasági társaságok nélkül.
4,4
4,9
5,4
19,9
3,8
4,5
5,9
25,4
6,4
Építőipar
6,1
5,1
Egyéb
szolgáltatások
Kereskedelem
Tudományos és
műszaki
tevékenység
Mezőgazdaság
5,7
9,9
11,7
15,2
14,8
10,7
13,7
12,4
14,1
Feldolgozóipar
Oktatás
Pénzügyi
szolgáltatás
Vendéglátás
Több nemzetgazdasági
ág
1
Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja.
30
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
31