24.09.2019 Views

HAUNI 25 évfordulós emlékkiadvány

A Hauni Hungaria a pécsi gépgyártás évszázados tradícióinak örököse. 25 éve stabil, megbízható és dinamikusan növekedő vállalat, a város és a megye egyik legjelentősebb munkaadója és adófizetője. Termékei és technológiája a gépgyártás nemzetközi élvonalát képviselik

A Hauni Hungaria a pécsi gépgyártás évszázados tradícióinak örököse. 25 éve stabil, megbízható és dinamikusan növekedő vállalat, a város és a megye egyik legjelentősebb munkaadója és adófizetője. Termékei és technológiája a gépgyártás nemzetközi élvonalát képviselik

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

3


Dr. Megyeri János Katona Gábor Jürgen Dick<br />

Kedves Olvasó!<br />

Különös párosítás az évszázados hagyomány<br />

és az innovatív csúcstechnológia.<br />

Márpedig a Hauni Hungaria pécsi gépgyára<br />

mindkettőt ötvözi egyszerre. Még a XIX.<br />

századot írtuk, amikor megindultak az első<br />

– kézzel hajtott! – esztergagépek a mai<br />

gyár elődjében, napjainkban pedig a nemzetközi<br />

élvonalba tartozik mind a géppark,<br />

mind az itt gyártott egyedi alkatrészek és<br />

berendezések.<br />

Hosszú út vezetett odáig, hogy a gépgyártás<br />

Pécs legfontosabb iparágai közé<br />

emelkedjen. Ennek a hosszú történetnek a<br />

lapjait immáron negyed évszázada a Hauni<br />

Hungaria írja.<br />

A gyár speciális szerepet tölt be a térség<br />

gazdasági életében, ami jóval túlmutat a<br />

foglalkoztatotti létszám, az árbevétel vagy<br />

éppen a befizetett helyi adók impozáns, de<br />

száraz adatain. A Hauni ugyanis pécsi szerepvállalásának<br />

első pillanatától egy olyan<br />

vállalati filozófiát képvisel, amelyet ma már<br />

mások is példaként követnek. Ennek része<br />

a munkavállalók különleges megbecsülése<br />

épp úgy, mint a helyi közösség számára<br />

fontos és értékes kezdeményezések támogatása,<br />

vagy éppen az úttörő szerep felvállalása<br />

az iparági innovációban.<br />

A Hauni legfontosabb erőssége a példamutatás.<br />

<strong>25</strong> éve bebizonyítottuk, hogy a<br />

rendszerváltozás körülményei között is<br />

talpon tud maradni egy iparvállalat. Azóta<br />

szisztematikus munkával, évről évre céltudtosan<br />

fejlesztve a gyárat, javítva a körülményeket<br />

egy rangos, világszínvonalú<br />

üzemet hoztunk létre itt, Pécsett. Egyszerre<br />

vagyunk a kollégáink számára megbízható<br />

munkaadó, a helyi közösségbe integrálódott<br />

felelős nagyvállalat és emellett ügyfeleinknek<br />

pontosan és az elvárható legjobb<br />

minőségben teljesítő üzleti partner.<br />

Közel százötven évnyi gépgyártási tradíció<br />

elevenedik meg ezeken a lapokon: ahogy<br />

generációk munkájával megszületett Pécs<br />

legnagyobb és legmodernebb gyára. Tartson<br />

velünk, ismerje meg ön is a Hauni<br />

Hungaria történetét.<br />

Dr. Megyeri János<br />

Jürgen Dick<br />

ügyvezetők<br />

Katona Gábor<br />

5


VOLT EGYSZER<br />

EGY SOPIANA


Haberényi Pál 1865-ben alapította meg<br />

gépgyárát a mai Árkád helyén lévő telken,<br />

ahol egészen a nyolcvanas évek közepéig<br />

működtek az üzem egyes részlegei.<br />

1903 nyarán a kesztyűgyáros Hamerli Imre<br />

testvére, Hamerli József vette meg az üzemet.<br />

Maga mellé vett egy tehetséges gépészmérnököt,<br />

Báder Vilmost a termelés irányítására,<br />

majd jelentős fejlesztésekbe fogott. Két kézi<br />

hajtású esztergagéppel indították be a vállalkozást,<br />

mezőgazdasági gépek gyártására.<br />

Az 1907-es pécsi országos kiállításon<br />

aranyérmet kaptak Hamerli gyártmányai,<br />

amelyeken itt bukkant fel először a legendás<br />

védjegy: a Sopiana.<br />

A világháborút és a szerb megszállást átvészelő<br />

üzem 19<strong>25</strong>-ben vette fel a Sopiana<br />

Gépgyár és Vasöntöde Rt. nevet.<br />

7


1948-ban államosították az üzemet,<br />

amelynek jelentős része egy évvel korábban<br />

leégett. Az újjáépítés és a profilváltás<br />

évei következtek.<br />

1964-ben a Sopianát beolvasztották az<br />

Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó<br />

Vállalatba, aminek így Pécsett, Győrben és<br />

a fővárosban is volt telephelye.<br />

A három gyár nehézkes együttműködése<br />

kilenc évig tartott. 1973-tól a Sopiana az<br />

Egyesült Izzó tagvállalata lett.<br />

1974-ben megindult a 4000 m 2 -es új<br />

csarnok építése a Móra Ferenc úton. A következő<br />

években sorra adták át az épületeket<br />

a ma is használt gyártelepen.<br />

A nyolcvanas években a gyár újra önállóvá<br />

vált. Új technológiákkal és gyártmányokkal<br />

kísérleteztek, a saját konstrukció mellett<br />

külföldi licenszek vásárlására is sor került.<br />

A rendszerváltás után a szocialista piacok<br />

összeomlása miatt a Sopiana nagyon rossz<br />

pénzügyi helyzetbe került. 1993-ban az<br />

Állami Vagyonügynökség meghirdette a<br />

privatizációt, aminek tétje a termelés és a<br />

munkahelyek megmaradása volt.<br />

8


A Sopiana Gépgyár termékei:<br />

A második világháborúig jobbára mezőgazdasági<br />

és szőlészeti gépek készültek az<br />

üzemben, de gyártottak gőzmozdony-elemeket,<br />

lifteket, szivattyúkat és autóalkatrészeket<br />

is.<br />

A világháborút követően többször változott<br />

a gyár profilja az élelmiszeripartól a vákuumtechnológián<br />

át a csomagolástechnikáig.<br />

A legsikeresebb gyártmányok:<br />

• Húsipari gépsorok<br />

• Lámpagyártó gépsorok az Egyesült<br />

Izzónak<br />

• Vegyipari festékkeverő gépsorok<br />

• Alumíniumtubus-készítő gépsorok<br />

• TBPK palack be- és kirakó gépek,<br />

sörgyárak részére<br />

• PZ koronazáras palackzáró konzervgyári<br />

gépek<br />

• Twist Off üvegzáró gépek, amelyek az<br />

ország szinte összes konzervgyárába<br />

eljutottak<br />

• Sajtcsomagolásra használható fóliázógépek<br />

9


1994


1994<br />

Mentőöv a szakadék szélén<br />

A rendszerváltást követő években jelentős<br />

gazdasági átalakulások mentek végbe a keleti<br />

blokk országaiban, így Magyarországon is.<br />

A KGST megszűnése és a szovjet piac beszűkülése<br />

következtében számos nagy múltú<br />

vállalat szűnt meg vagy alakult át jelentős<br />

mértékben. Ezek közé tartozott a Sopiana<br />

Gépgyár is.<br />

Az üzem már 1991-ben öncsődöt jelentett<br />

a jelentős kintlévőségek miatt. Mindeközben<br />

a Sopiana rendszeresen szállított<br />

kiváló minőségű alkatrészeket egy, a városban<br />

működő iroda közreműködésével,<br />

a hamburgi Universelle számára. Az Universelle<br />

akkori ügyvezetője Dieter Eppler<br />

volt, aki nagyra értékelte és egyre nélkülözhetetlenebbnek<br />

tartotta ezt az üzleti<br />

kapcsolatot. Ez azonban csak rövid távon<br />

jelentett megoldást, a fennmaradáshoz<br />

mindenképpen jelentős tőkebefektetésre<br />

volt szükség.<br />

1993. szeptember 12-én jogerőre emelkedett<br />

a felszámolási eljárás a több száz<br />

millió forintos adósságot felhalmozó gyár<br />

ellen. A privatizációs tendert novemberre<br />

hirdették meg, ennek sikerén múlt a termelés<br />

és a munkahelyek további sorsa.<br />

A tenderen három pályázó adott be érvényes<br />

ajánlatot. Közülük végül a német<br />

tulajdonú Körber-csoport lett a győztes,<br />

amely megvásárolta a gyár ingatlanjait,<br />

gépeit és technológiáját, emellett jogutódként<br />

vállalta minimum 150 munkatárs<br />

továbbfoglalkoztatását. Az Állami<br />

Vagyonügynökséget képviselő vállalatvezető,<br />

Zsótér Ferenc leköszönt, helyét<br />

a Hauni Sopiana menedzser-igazgatója,<br />

Dieter Eppler vette át, jó ideig megtartva<br />

az Universelle ügyvezetői székét is. Ezzel<br />

1994 decemberében megalakult a Hauni<br />

Sopiana Gépgyártó Kft.<br />

A Sopiana megmenekült, a pécsiek és<br />

különösen a gyár dolgozói pedig bizakodva<br />

várták a következő évet.<br />

11


1995


1995<br />

Beruházás és<br />

kollektív szerződés<br />

A Hauni neve ekkor már nem volt ismeretlen<br />

Pécsett. A Hamburg melletti Bergedorfban<br />

székelő Hauni Maschinenbau<br />

AG., valamint a már említett Universelle a<br />

rendszerváltást követő években a Sopiana<br />

legnagyobb megrendelőjévé nőtte ki<br />

magát, egyes időszakokban a termelés<br />

50%-át ezek a német cégek kötötték le.<br />

A közös munka folyományaként megismerték<br />

a gyár dolgozóinak szakmai felkészültségét,<br />

munkakultúráját, ami fontos<br />

tényező volt a beruházási döntés meghozatalakor.<br />

Az első évben a vételárat is meghaladó,<br />

közel 260 millió forintos beruházást<br />

hajtott végre a cég Pécsett. Minden<br />

gyártócsarnokot felújítottak és sok, Bergedorfban<br />

már bizonyított szerszámgépet<br />

is beállítottak a termelésbe, de jelentős<br />

összegeket fektettek a cég szociális infrastruktúrájának<br />

felújításába is.<br />

Átalakult a gyártmányszerkezet: a német<br />

anyacég konstrukciós tervei alapján dohányipari<br />

berendezéseket és forgácsolt<br />

alkatrészeket készített a pécsi gyár. Ebben<br />

a termékkategóriában a Hauni világszerte<br />

piacvezető szerepet töltött be és<br />

tölt be ma is. A tervek között szerepelt<br />

– és rövidesen meg is valósult – a pécsi<br />

tervező részleg létrehozása, támogatva<br />

ezzel a berendezések vevői igények szerinti<br />

testreszabását.<br />

Örvendetes fejleményként elmaradtak a<br />

további leépítések. A Hauni a vásárláskor<br />

vállalt létszám másfélszeresét, mintegy<br />

220 főt foglalkoztatott ebben az évben.<br />

Vagyis a privatizáció előtt bejelentett elbocsátások<br />

érintettjein kívül lényegében<br />

mindenki megtarthatta a munkahelyét.<br />

A szakszervezet munkájának köszönhetően<br />

nyáron megszületett a kollektív<br />

szerződés: utazási költségtérítést és ingyen<br />

munkaruhát kaptak a munkavállalók<br />

– ezekre a korábbi években nem mindig<br />

jutott forrás. A Hauni létrehozott egy jóléti<br />

keretet, amiből például rendkívüli<br />

események vagy tartós betegség esetén<br />

segítették a kollégákat, de jutott nőnapi<br />

ajándékra, Mikulás-napi műsorra és Mikulás-csomagokra<br />

is.<br />

13


1996


1996<br />

Nemzetközi összefogás<br />

A rendszerváltással számos külföldi tulajdonú<br />

nagyvállalat jelent meg Pécsen<br />

és Baranyában. Ezek a cégek – köztük a<br />

teljesség igénye nélkül a Hauni mellett a<br />

BAT Pécsi Dohánygyár, a Dédász, a Nokia<br />

vagy a Délhús – együttműködési fórumot<br />

hoztak létre a régió gazdasági fejlődésének<br />

további előmozdítása érdekében.<br />

A célok között a beszállítói kapcsolati<br />

hálók kiterjesztése, a város külföldi népszerűsítése<br />

és további befektetések előmozdítása<br />

is szerepelt. Az első lépések<br />

között volt a nemzetközi menedzseri és<br />

ügyfélkör Pécsre utaztatása, hogy testközelből<br />

is megmutassák nekik a helyi lehetőségeket.<br />

A vállalati klub tagjai nem csak<br />

egymással, hanem a mindenkori pécsi<br />

önkormányzattal is keresték az együttműködést.<br />

Hauni-gála a színházban<br />

A gyár munkásai és a Hauni meghívott<br />

partnerei töltötték meg egy májusi estén<br />

a Pécsi Nemzeti Színház nézőterét. A gálaelőadáson<br />

a város polgármestere mellett<br />

a Körber-csoport igazgatótanácsának<br />

elnöke is részt vett, jelenlétükkel is hangsúlyozva<br />

az esemény fontosságát.<br />

A rendezvény nem egyedi alkalom volt: a<br />

vállalat rendszeresen szervezett a munkavállalóknak<br />

különféle kulturális programokat.<br />

Ezeket az alkalmakat szívesen<br />

kapcsolták össze jótékonykodással: a<br />

Hauni ezen a területen is élen járt a városban.<br />

Például egymillió forintot adott a<br />

cég a pécsi gyermekklinikának egy fontos<br />

műszer beszerzésére és 1,5 millióért<br />

felújíttatta az akkor még működő pécsi<br />

Vidámpark óriáskerekét. Ezeknek a mai<br />

értéke 4.100.000 és 6.150.000 forint.<br />

15


1997


1997<br />

A mecénás gyárigazgató<br />

A Hauni első pécsi igazgatója, Dieter<br />

Eppler többek között művészetek iránti<br />

vonzalmáról vált ismertté. Rendszeres<br />

vendége volt a pécsi kulturális eseményeknek,<br />

hangversenyeknek, kiállításoknak.<br />

Anyagilag is segítette számos<br />

művész munkáját: a gyár irodaházának<br />

legfelső emeletén műtermeket hozott létre<br />

Lantos Ferenc festőművész vezetésével,<br />

ahol az egyetem művészeti karának<br />

hallgatói, festők és grafikusok dolgozhattak.<br />

A gyártelep hátsó udvarában pedig a<br />

szobrászoknak biztosított helyet. Egy sor<br />

műalkotást meg is vásárolt, amelyek a<br />

mai napig a Hauni központi épületének<br />

a falait díszítik. Bocz Gyula szobrászművész,<br />

egykori Sopiana-dolgozó Csillagok<br />

című alkotása pedig már közel húsz éve<br />

áll a gyár bejárata előtt.<br />

Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a<br />

munkahelyek, irodák érdekesebbé, izgalmasabbá<br />

tételére. Egy iroda kifestése,<br />

felújítása nem egyszerűen, uniformizált<br />

módon történt, hanem minden esetben<br />

egy belsőépítészeti megbízás eredményeként<br />

jött létre.<br />

Ugyanígy született pl. a földszinti belső<br />

zárt udvar addig töredezett aszfaltburkolatának<br />

növényekkel való betelepítése,<br />

hangsúlyozva ezzel, hogy a munkahelyi<br />

környezethez és közérzethez az irodákon<br />

kívüli látvány is hozzájárul.<br />

17


1998


1998<br />

Az első nyereséges év<br />

A csődközeli Sopiana Gépgyár megvételekor<br />

a Hauni vezetői nyilvánosan is többször<br />

leszögezték, hosszú távú befektetésként<br />

tekintenek a pécsi üzemre, nem várják el,<br />

hogy azonnal nyereséget kezdjen termelni.<br />

Tisztában voltak vele, hogy jelentős befektetésekre<br />

lesz szükség, és ezeket a döntéseket<br />

meg is hozták. Az épületek felújítása<br />

mellett korszerűsítették a gépparkot, számítógép-vezérlésű<br />

berendezéseket, CNC-forgácsolókat<br />

hoztak a gyárba. A létszám<br />

ugyan érdemben nem nőtt ezekben az<br />

években (<strong>25</strong>0-en dolgoztak ekkor a cégnél),<br />

de komoly összegeket fordítottak a szakembergárda<br />

át- és továbbképzésére a megváltozott<br />

gyártástechnológiához igazodva.<br />

Az eredeti elvárások szerint három év<br />

alatt kellett volna nyereségessé válnia az<br />

üzemnek, de ez végül egy évvel tovább<br />

tartott. Kisszériás vagy teljesen egyedi<br />

gépek készültek a gyárban, amelyeknek<br />

ekkor már a terveit is Pécsett szabták<br />

testre. Sőt, a beszállítók között is egyre<br />

több magyar vállalkozást találunk.<br />

A gyártmányok az egész világba eljutottak:<br />

Malajzia, Mexikó és Üzbegisztán is a célországok<br />

között volt.<br />

Jobb fűtés,<br />

új üzemorvosi rendelő<br />

Korszerű, programozható gázkazánok<br />

álltak üzembe a Hauni gyárépületeiben.<br />

Ezeket bármikor tetszés szerint lehetett<br />

ki- és bekapcsolni, akár a hivatalos fűtési<br />

szezonon kívül is. Emellett szabályozhatóvá<br />

is vált a fűtés a műhelyekben és<br />

az irodaházban egyaránt, sokat javítva a<br />

munkatársak közérzetén.<br />

Népszerű volt az új üzemorvosi rendelő<br />

megnyitása. A Hauni által szerződtetett,<br />

hozzáértő és alapos doktorok jól felszerelt<br />

helyiségben fogadták a betegeket, akik<br />

bármilyen panasszal ingyenesen – és<br />

ami a legfontosabb, helyben fordulhattak<br />

az üzemorvoshoz.<br />

19


1999


1999<br />

Világszínvonal<br />

magyar beszállítókkal<br />

Januárban hat baranyai nagyvállalat<br />

– köztük nemzetközi világcégek – egy<br />

hivatalos charta aláírásával kifejezték<br />

szándékukat, hogy a hazai kis- és közepes<br />

vállalkozások soraiból is toboroznak<br />

új beszállítókat.<br />

A célkitűzés teljesítése azonban korántsem<br />

volt egyszerű. Nemzetközi piacvezetőként<br />

a Haunit szigorú minőségi követelmények<br />

és a megrendelők által elvárt,<br />

szoros határidők kényszerítették folyamatosan<br />

javuló teljesítményre. Ezek együttesen<br />

nagyon komoly elvárásokat támasztottak<br />

a beszállítók felé is, amelyeknek a<br />

kisebb hazai cégek nem minden esetben<br />

tudtak megfelelni.<br />

A Beszállítói Charta azonban nem csak a<br />

vállalkozásoknak jelentett ösztönzést, hanem<br />

a Haunit és a vele összefogó nagy<br />

cégeket is arra sarkallta, a maguk eszközeivel<br />

gyorsítsák a helyi cégek „felnövését”<br />

a feladathoz. A Chartához csatlakozó<br />

potenciális beszállítók minőségbiztosítási<br />

felkészítésében – partnereivel együtt – a<br />

Hauni is szerepet vállalt.<br />

A program eredményei felemásak voltak:<br />

egyedül a Hauni volt képes tartósan<br />

megmaradó, gyümölcsöző kapcsolatokat<br />

kiépíteni az új, helyi beszállítókkal.<br />

Hauni Hungaria<br />

Nevet váltott a társaság: az eddig Hauni<br />

Sopiana néven jegyzett céget ezentúl<br />

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-ként kellett<br />

keresni a telefonkönyvben. A változást<br />

hivatalosan 1999. február 1-jével jegyezte<br />

be a cégbíróság, a név pedig a mai<br />

napig használatban van.<br />

Ennek az évnek az újdonsága volt, hogy<br />

készpénzes kifizetés helyett utalással<br />

kapták a bérüket a haunisok. Kényelmesebb<br />

és biztonságosabb volt így, ráadásul<br />

a pénzszállítás költségeit és kockázatát is<br />

meg lehetett takarítani.<br />

21


2000


2000<br />

Csarnoképítés – húsz év után<br />

270 millió forintos beruházással épült<br />

új üzemcsarnok a Hauni telephelyén.<br />

A beruházás fontosságát jelzi, hogy a<br />

Móra Ferenc utcai gyártelep második<br />

ütemének 1979-es átadása óta nem volt<br />

ilyen kaliberű építkezés a cégnél.<br />

A növekvő megrendelésállomány több<br />

gyártási feladatot is jelentett, amihez<br />

több helyre és új emberekre is szükség<br />

volt. A dolgozói létszám elérte a 385 főt,<br />

amely így a kezdeti évek stagnálása után<br />

dinamikusan növekedett. A szakemberek<br />

két üzletágban dolgoztak, az egyik dohányipari<br />

berendezések, a másik pedig<br />

alkatrészek gyártásával foglalkozott. Előrelépést<br />

jelentett az is, hogy a konstrukciós<br />

feladatok egyre nagyobb hányadát<br />

végezték a pécsi mérnökök, sőt, nem<br />

közvetlenül az itteni gyártáshoz kapcsolódó<br />

megbízásokat is teljesítettek a hamburgi<br />

anyacégnek.<br />

Évről-évre nőtt a gyár forgalma, mégpedig<br />

átlagosan 30%-kal. A keletkező<br />

nyereséget a tulajdonosok rendre visszaforgatták<br />

a fejlesztésekbe. Így az új üzemcsarnok<br />

is a helyben termelt nyereségből<br />

épülhetett fel.<br />

Haunis gépek a pécsi<br />

dohánygyárban<br />

Háromszázmillió forintos megbízást kapott<br />

a Hauni a BAT Pécsi Dohánygyár<br />

Kft.-től az üzem alapanyag-előkészítő<br />

gépeinek felújítására. A berendezéseket<br />

egykor a Sopiana Gépgyár állította elő,<br />

így fontos szempont volt, hogy a felújítás<br />

után is egységes felépítésű és a korábbival<br />

azonos vezérlésű maradt a rendszer.<br />

A túlnyomórészt exportra termelő<br />

Hauni életében különleges színfolt volt<br />

ez a kapacitásokat hosszabb időre lekötő<br />

munka, hiszen ritkán fordult elő, hogy<br />

ennyire közeli megrendelőnek dolgozzon<br />

a vállalat.<br />

23


2001


2001<br />

Felújított lakatfal<br />

A pécsiek és a turisták egyik kedvence a<br />

Janus Pannonius utcai lakatfal. Már senki<br />

nem emlékszik, mikor kezdtek a szerelmesek<br />

először lakatokat tenni az épületek<br />

sarokvédő kerítéseire, mindenesetre az<br />

évek során több száz gyűlt össze a falhoz<br />

erősített vasrácsokon.<br />

A rozsdás és igencsak megviselt fémszerkezeteket<br />

ebben az évben a Hauni<br />

támogatásával újították fel. Bár látszólag<br />

csak egy kis munkáról van szó, mégis<br />

jelentős helyi művészek kapcsolódtak be.<br />

A terveket Dévényi Sándor építész, a lakatosmunkát<br />

Ulrich Tamás, a fémrácsok<br />

alatti térplasztikát pedig Böszörményi István<br />

készítette.<br />

A felújított lakatfalat stílszerűen szeptember<br />

elején, a város napján adta át a<br />

pécsieknek a munkát koordináló Környezetünkért<br />

Alapítvány.<br />

Egy korszak lezárult<br />

– vezetőváltás a Hauniban<br />

Nyugdíjba vonult a pécsi Hauni karakterét<br />

éveken át meghatározó, népszerű ügyvezető,<br />

Dieter Eppler. A német menedzser<br />

pécsi pályafutása során – köszönhetően<br />

művészetpártolói tevékenységének is –<br />

széles körű ismertségre tett szert. Számos<br />

kitüntetést, többek között a megyei<br />

kamara oklevelét vehette át e korszak lezárulásakor.<br />

Utódja rövid időre Kohlmann<br />

Ferenc berendezésgyártási vezető lett,<br />

akit pár év múlva Jakabucz Ildikó követett.<br />

<strong>25</strong>


2002


2002<br />

Terjeszkedik a gyár<br />

Az év utolsó heteiben nagyszabású telekvásárlási<br />

üzletet ütött nyélbe a Hauni<br />

vezetése és a pécsi önkormányzat. A cég<br />

kétszázmillió forintért megvásárolta a<br />

gyárteleppel szomszédos, 22 ezer m 2 -nyi<br />

területet, ami korábban a vásártérhez tartozott<br />

és addig autós moziként üzemelt.<br />

Az üzlet természetesen csak az első lépése<br />

egy nagyobb léptékű fejlesztésnek:<br />

a telken hamarosan egy új gyártócsarnok<br />

épült. A berendezésgyártásra fókuszáló<br />

üzemrész nagyságrendileg száz embernek,<br />

képzett szakmunkásoknak teremtett<br />

munkahelyet.<br />

A Hauni ezzel a létszámbővítéssel a második<br />

legnagyobb termelő üzem lett a<br />

megyében. Ekkor már csak az – azóta<br />

egyébként megszűnt – Elcoteq előzte<br />

meg.<br />

A telekügylet érdekessége, hogy a Hauni<br />

lényegében visszavásárolta a területet.<br />

A hetvenes években, a belvárosból a<br />

Móra Ferenc utcába költözéskor még a<br />

mainál is sokkal nagyobb alapterületű és<br />

létszámú gyárral tervezett az akkori tulajdonos<br />

Egyesült Izzó. Ennek megfelelően<br />

hatalmas területet bocsátottak a gépgyár<br />

rendelkezésére, ami azonban kihasználatlan<br />

maradt, hiszen a nagyívű tervekből<br />

csak két csarnok valósult meg. Az üzem<br />

a rendszerváltás környéki, pénzhiányos<br />

időkben szabadult meg a kihasználatlan<br />

területektől, amelyekre a növekedésnek<br />

köszönhetően most ismét szükség lett.<br />

27


2003


2003<br />

Mérnökökkel bővül<br />

a munkavállalói csapat<br />

A berendezésgyártáshoz kapcsolódó konstruktőri<br />

kapacitásokat bővítette a Hauni.<br />

A pécsi gyár átvette a német központtól a<br />

szállítási és raktározási célú gépek és a<br />

hozzájuk kapcsolódó automatizálás-technikai<br />

megoldások fejlesztését, amihez a<br />

szakembergárda növelésére is szükség<br />

volt. Az új feladatokhoz igazodva egy év<br />

alatt megduplázódott, és elérte a harminc<br />

főt a gyárban dolgozó fejlesztőmérnöki<br />

csapat. Az új kollégák a hamburgi gyárban<br />

és a megrendelőkkel folytatott tapasztalatcsere<br />

révén tanulhattak bele a<br />

munkafolyamatokba.<br />

A bővülés azonban nem csak a mérnöki<br />

területet érintette. Ezt természetesen a<br />

dolgozói létszámnak is követnie kellett:<br />

hatszáz fő környékén alakult a haunis<br />

munkavállalók létszáma ekkoriban.<br />

Milliók a szakképzésre<br />

A Hauni dinamikus növekedéséhez nélkülözhetetlen<br />

volt, hogy a megfelelő<br />

színvonalú, képzett és gyakorlott szakembergárda<br />

rendelkezésre álljon. A munkaerőhiány<br />

időről-időre okozott kisebb nehézségeket<br />

a cégnek, többek között ezért<br />

is kezelte mindig prioritásként az oktatási<br />

intézmények támogatását. A vállalatvezetés<br />

mindig is fontosnak tartotta a szakember-utánpótlást,<br />

így már a sopianás<br />

időkben is működött tanműhely az üzemekben,<br />

főképp forgácsoló és hegesztő<br />

tanulókkal.<br />

2003-ban 12 millió forint szakképzési<br />

hozzájárulást fizetett a Hauni közvetlenül<br />

a város iskoláinak. Ezen túlmenően is<br />

élénk együttműködés volt mind a szakiskolákkal,<br />

mind az egyetem műszaki képzést<br />

nyújtó tanszékeivel, ami az anyagi támogatáson<br />

túl információcserét, szakmai<br />

gyakorlati lehetőségeket és ösztöndíjakat<br />

jelentett.<br />

29


2004


2004<br />

Az első évtized<br />

Tíz év alatt nagyot fordult a világ a pécsi<br />

gépgyártással. A Móra Ferenc utcai üzem<br />

nemcsak tulajdonost és nevet váltott, hanem<br />

a megyei cégek rangsorában is az<br />

utolsók közül az élre tört. Így elmondható,<br />

hogy Magyarország európai uniós csatlakozásának<br />

évében a Hauni már régóta<br />

nem az a folyamatos létbizonytalanságban<br />

működő, megszűnés által fenyegetett<br />

üzem, ami egykor volt.<br />

Míg az induláskor tízezer négyzetméter<br />

termelő területen, 220 munkavállalóval<br />

működött a gyár, addig a jubileumi<br />

évben már 26 ezer négyzetméternyi<br />

gyártócsarnokban, hétszáz munkavállalóval.<br />

A növekedés szemmel látható volt<br />

minden szempontból, és bebizonyította,<br />

hogy a gépgyártásnak hosszú távon van<br />

létjogosultsága a városban. A korábbi<br />

évek rendre kedvező foglalkoztatási és<br />

termelési adatai mindenki számára pozitív<br />

jövőképet kínáltak az évfordulón.<br />

Ebben az évben kezdődött meg egy rendkívül<br />

fontos típus, a Protos PM100-as cigarettagyártó<br />

gép szerelése, ami hangsúlyos<br />

mérföldkő volt a Hauni történetében.<br />

31


2005


2005<br />

Építkezünk<br />

Két év alatt három új üzemcsarnok épült<br />

fel a Hauni telephelyén, lekörözve ezzel<br />

még a hetvenes évek impozáns növekedést<br />

felmutató időszakát is. A lemezüzem<br />

kiegészítése mellett elkészült a központi<br />

raktár és a gépszerelő üzem: az ezredforduló<br />

óta a négyszeresére, 40 ezer négyzetméterre<br />

nőtt a gyár alapterülete.<br />

A bővülés technológiai fejlődéssel is járt.<br />

Megvalósult a modern, cellaalapú összeszerelés,<br />

a Termelési és Logisztikai Rendszer<br />

bevezetése pedig megrövidítette az<br />

átfutási időket és olcsóbb, racionálisabb<br />

raktárkészlet-gazdálkodást tett lehetővé.<br />

Reformok történtek a vállalati étkezésben,<br />

hogy olcsón és finomat ehessenek<br />

a munkatársak minden nap. A haunis<br />

ebédlő és a büfé üzemeltetését ugyanaz<br />

a vállalkozó nyerte el, aki felújította és<br />

korszerűsítette a helyiségeket. Többek<br />

között új melegítőpultokat szerzett be,<br />

így a gyárba készen hozott ebédet forrón<br />

tálalhatták. Az étkezés átszervezésekor<br />

a minőség mellett fontos szempont volt,<br />

hogy ne csak délben, hanem a munkaidő<br />

végén, a délutános műszakban dolgozók<br />

pedig a munkaidő kezdetén is igénybe<br />

tudják venni a szolgáltatást.<br />

Fő az egészség!<br />

Rendszeres és ingyenes szűrővizsgálatok<br />

indultak az üzemben, prevenciós céllal.<br />

Többek között vérnyomást mértek, EKG-t<br />

készítettek, nőgyógyászati, urológiai, szemészeti<br />

és bőrgyógyászati szűréseket végeztek,<br />

előre meghirdetett időpontokban.<br />

A menetrendet az üzemorvos állította<br />

össze úgy, hogy minden munkavállaló el<br />

tudjon menni a vizsgálatokra.<br />

33


2006


2006<br />

Sportkör<br />

A Hauni pécsi történetét végigkísérte a<br />

vállalati sportegyesület, jelenlegi nevén a<br />

Hauni Sopiana Sportkör működése. A kollégák<br />

közös sportolásának hagyománya a<br />

Sopiana Gépgyár idejébe nyúlik vissza, ez<br />

folytatódott a Hauni szerepvállalását követően<br />

is.<br />

Maga a sportkör 1989-ben jött létre, akkor<br />

még természetesen Sopiana néven.<br />

A kezdetektől nagyon népszerű volt a<br />

munkatársak körében, hiszen sokféle, túlnyomórészt<br />

ingyenes vagy nagyon kedvező<br />

árú lehetőséget biztosított a testmozgásra<br />

mindenkinek. Jelenleg összesen<br />

17 szakosztállyal működik. Ezek között<br />

vannak sokak által űzött sportágak, mint<br />

a labdarúgás, a tenisz vagy a futás; és<br />

különlegesebbek is, például a wakeboard,<br />

a sportlövészet vagy a paintball. Minden<br />

haunis munkavállaló csatlakozhat bármelyik<br />

szakosztályhoz, de akár többhöz is.<br />

A sportkör jelenleg több mint félezer aktív<br />

taggal rendelkezik, akik rendszeresen<br />

szerveznek közös programokat. A vállalat<br />

sokoldalúan, többek között mezek, sporteszközök<br />

vásárlásával, a pályabérlés vagy<br />

a versenyek nevezési díjainak finanszírozásával<br />

támogatja a működését.<br />

Dolgozóbarát<br />

buszjáratok<br />

A Hauni és a vállalati szakszervezet rendszeresen<br />

egyeztetett a pécsi helyijáratú<br />

buszokat üzemeltető cégekkel, hogy a<br />

buszok menetrendje a lehető legjobban<br />

igazodjon a munkavállalók beosztásához.<br />

A városi menetrend módosításaikor mindig<br />

fontos szempont volt, hogy a Móra Ferenc<br />

utcán járó buszok alkalmazkodjanak<br />

a műszakváltásokhoz és a más településekről<br />

bejárók el tudják érni a távolsági<br />

járatokat.<br />

35


2007


2007<br />

Jutalom a hűségért<br />

Megjelent egy újdonság a vállalati juttatások<br />

palettáján. Ettől az évtől kezdve<br />

minden 5. év után hűségjutalmat kaptak<br />

a munkavállalók. A gesztus célja az volt,<br />

hogy a tekintélyes tapasztalattal rendelkező<br />

szakemberek erősebben kötődjenek<br />

a Haunihoz. Az egyedi gépgyártás megkövetelte<br />

technológiai innovativitást és<br />

termékminőséget ugyanis csak hozzáértő<br />

szakembergárdával lehetett és lehet ma<br />

is fenntartani.<br />

Az első alkalommal rekordmennyiségű jubilálót<br />

köszönthettünk, hiszen a szolgálati<br />

idő kiszámításakor a Sopiana Gépgyárban<br />

eltöltött éveket is elismerte a Hauni.<br />

A nagyszabású rendezvényt decemberben<br />

a város legexkluzívabb szállodájában,<br />

a Hotel Palatinusban tartottuk meg.<br />

A hagyományteremtés sikerült, azóta<br />

minden évben szerepel a Hauni naptárában<br />

a jubileumi ünnepség. A helyszín és<br />

a forgatókönyvek sokszor változtak, manapság<br />

már neves sztárfellépők is szórakoztatják<br />

a vendégeket.<br />

37


2008


2008<br />

Próbaterem<br />

Sikeres előadást csak gondosan előkészített<br />

próbák után lehet tartani – ez<br />

nem csak a szórakoztatóiparban, hanem<br />

a gépgyártásban is így van. A pécsi gyár<br />

specialitása mindig is az egyedi gép- és<br />

berendezésgyártás volt, ami egyedi kihívásokat<br />

is magával hozott. Egy jellemző<br />

adat, hogy ekkoriban évente 20 ezernél<br />

is több alkatrész készült a Hauniban –<br />

ezek feléből viszont mindössze egyetlen<br />

példány.<br />

A több száz darabos szériák esetén egy<br />

idő után a rutin és a tapasztalat segít a<br />

szerelési folyamat összes hibáját és buktatóját<br />

kiküszöbölni. Az egyedi gyártásnál<br />

ehhez még gondosabb tervezésre, kiemelkedő<br />

szakmai tudással rendelkező<br />

kollégákra és fokozott figyelemre van<br />

szükség.<br />

A leggondosabb tervezés és összeszerelés<br />

mellett is adódhatnak váratlan problémák,<br />

ezért a Hauni úgy döntött, a szoros<br />

határidők mellett is érdemes időt szánni<br />

arra, hogy a berendezéseket helyben<br />

teszteljék. Ez a megoldás sokkal gazdaságosabb<br />

és hatékonyabb, mintha a vevő<br />

telephelyén, a beüzemelések során végeznének<br />

hibaelhárítást. Ebben az évben<br />

ezért épült meg a máig is használt próbaterem<br />

a berendezésgyártás területén.<br />

A haunisok szakértelmét és a gyártmányok<br />

minőségét dicséri, hogy azóta is<br />

csak nagyon ritkán merül fel érdemi javítanivaló<br />

ezeken a próbatermi teszteken.<br />

Önálló konstrukció<br />

Megalakult a Hauni ötödik önálló részlege<br />

– ekkori nevén profitcentere – a konstrukció.<br />

Közel 40 mérnök, IT-szakember,<br />

műszaki rajzoló és projektkoordinátor<br />

szaktudása és tapasztalata koncentrálódott<br />

itt, műszaki szolgáltatások széles palettáját<br />

kínálva a társaság többi részének.<br />

Mérnöki tervezés, a termelési folyamat<br />

konstrukciós támogatása és koncepciótanulmányok<br />

készítése is szerepelt az új<br />

csoport feladatai között.<br />

39


2009


2009<br />

Jubileumi Családi Nap<br />

A Családi Nap a Hauni legnagyobb rendezvénye,<br />

amelyet 1999 óta minden év<br />

szeptemberében megszervez a társaság.<br />

A szerény keretek között induló program<br />

a gyár létszámával együtt növekedett és<br />

vált igazán nagyszabásúvá.<br />

A legutóbbi alkalommal már rekordszámú,<br />

2800 résztvevő volt. Ők minden korábbinál<br />

több program közül választhattak,<br />

amelyek egy részét ráadásul a saját<br />

kollegáik tartották, a szervezők ugyanis<br />

lehetőséget biztosítottak, hogy a munkavállalók<br />

bemutassák érdekes hobbijukat.<br />

A színpadon zenés-táncos produkciók<br />

váltották egymást egész délután, kísérőprogramként<br />

pedig játékos ügyességi<br />

vetélkedők, sportprogramok, főzőverseny,<br />

szimulátorok, kézműves foglalkozások,<br />

légvárak és még sok egyéb lehetőség közül<br />

választhattak a résztvevők.<br />

Az este ilyenkor rendszerint egy neves<br />

sztár fellépésével és tűzijátékkal zárul.<br />

A Családi Nap elsősorban a szórakozásról<br />

és a közösségépítésről szól. A programkínálatot<br />

a szervezők úgy állítják össze,<br />

hogy minden korosztály jól érezze magát<br />

a kisgyerekes szülőktől a nyugdíjhoz közelítő<br />

kollégákig. Természetesen ezen a<br />

napon mindenki a Hauni vendége ételre<br />

és italra egyaránt.<br />

A program kinőtte a Hauni gyártelepét:<br />

2018-tól a város legnagyobb rendezvényhelyszíne,<br />

az Expo Center fogadja be<br />

a Családi Napot.<br />

41


2010


2010<br />

Teljes spektrumú nagyvállalat<br />

A Hauni kezdetben két részleggel – profitcenterrel<br />

– működött, amelyek feladata a<br />

dohányfeldolgozás különféle fázisaihoz<br />

(primary és secondary) tervezett berendezések<br />

előállítása volt.<br />

Az ezredforduló után a pécsi gyár fejlődése<br />

azt eredményezte, hogy újabb és<br />

újabb folyamatokkal bővült a tevékenységi<br />

kör, így a szervezeti struktúra elkezdett<br />

terjeszkedni. 2001-ben alakult meg a<br />

harmadik profitcenter, a gépgyártás. Az<br />

összeszerelési munkák egyre nagyobb<br />

mennyiségben igényeltek lemezalkatrészeket,<br />

ezért egy évvel később létrejött az<br />

ezekre szakosodott lemezüzem. Ma is itt<br />

készülnek a lemezelemek, burkolatok a<br />

Hauni gyártmányaihoz.<br />

A termeléssel együtt a szolgáltató részlegek<br />

is fejlődtek. Napjainkban a Hauni saját<br />

pénzügyi, HR, információtechnológiai,<br />

logisztikai és konstrukciós részleggel rendelkezik,<br />

amelyek a gyártást támogatva<br />

járulnak hozzá a cég sikeréhez.<br />

Kis lépések nagy jelentősége<br />

Egy vállalat sikerének mércéjét a kívülállók<br />

számára a nagyívű fejlesztések és<br />

a dinamikusan növekedő forgalom adja.<br />

Legyenek bármilyen nagyszerűek az<br />

eredmények, ezekből a munkavállalók<br />

sokszor csak keveset tapasztalnak meg a<br />

hétköznapjaik során. Ahhoz, hogy a Hauni<br />

ne csak üzletileg legyen sikeres, hanem<br />

az ott dolgozók is érzékeljék a fejlődést,<br />

olyan újdonságokra is szükség van, amelyek<br />

a hétköznapi munkavégzést teszik<br />

kényelmesebbé, egyszerűbbé.<br />

Ebben az évben például a csarnokkapuk<br />

távvezérlésének kialakítása történt meg,<br />

így a targoncakezelőknek nem kellett<br />

újra és újra kiszállni a járműből és kaput<br />

nyitni.<br />

43


2011


2011<br />

Klaszter<br />

A szótári definíció szerint a klaszter az<br />

egy ágazatban működő cégek együttműködési<br />

szövetsége. Baranya megyében<br />

a legnépesebb klasztert ebben az évben<br />

alapították meg a gépipar szereplői<br />

a megyei kamara kezdeményezésére.<br />

A szövetség alapító okiratát tizennyolc<br />

vállalkozás és két felsőoktatási intézmény<br />

(a pécsi Pollack és a dunaújvárosi főiskola)<br />

képviselője írta alá márciusban.<br />

A cégvezetők a legfontosabb területnek<br />

a szakképzés minőségi feltételeinek biztosítását<br />

tekintették. Az együttműködés<br />

azonban nem korlátozódott az iskolák<br />

segítésére, többek között, közös beszerzési<br />

láncok kiépítése, egymás piacépítési<br />

munkájának segítése és az erők<br />

egyesítése révén a pályázati lehetőségek<br />

maximális kihasználása is szerepelt az új<br />

klaszter programjában.<br />

A klaszter létrehozásában kulcsszerepet<br />

játszott Jakabucz Ildikó, a Hauni ügyvezetője.<br />

Munkájáért ekkor megkapta a kamara<br />

egyik legmagasabb elismerését, a<br />

Baranya Gazdaságáért Díjat.<br />

Az ekkor elindított együttműködés sikeresnek<br />

bizonyult. A Gépipari Klaszter nyolc évvel<br />

később is működik. A kooperáció biztosította<br />

kölcsönös előnyöknek köszönhetően<br />

továbbra is megéri együttesen fellépni érdekeik<br />

és céljaik valóra váltásáért a megyei<br />

gépipari vállalkozásoknak.<br />

Hauni futás és kerékpártúra<br />

Új színfoltként jelent meg a város tömegsport-naptárában<br />

a Hauni futás.<br />

Az önkormányzat sportvállalkozásával, a<br />

PSN Zrt.-vel közösen szervezett program<br />

útvonala évről-évre a belváros legszebb<br />

részein vezetett keresztül. A nevezők<br />

erőnlétük alapján különböző hosszúságú<br />

távok között választhattak, amelyeken<br />

pécsi olimpikonok és paralimpikonok is<br />

a többezres tömeggel futottak. A népes<br />

mezőnyben iskolák és közintézmények<br />

csapatai mellett rendre szép számmal<br />

tűntek fel a haunis kollégák is.<br />

Szervezett ebben az évben kerékpáros<br />

teljesítménytúrát is a Hauni, szintén hagyományteremtő<br />

céllal. A gyártól indulva<br />

Pellérd és Görcsöny irányában tekerhettek<br />

a versenyzők, erőnléttől függően akár<br />

80 kilométeres távot megtéve.<br />

45


2012


2012<br />

Nagypályás gépfejlesztés<br />

A tudatos fejlesztések újabb állomása a<br />

forgácsolt alkatrészgyártó üzemcsarnok<br />

eszközparkjának teljes megújítása. Az év<br />

második felében másfél milliárd forintos<br />

technológiai beruházást avatott fel és<br />

mutatott be a Hauni, amelynek következtében<br />

a dohányipari gépek alkatrészeinek<br />

gyártásához szükséges megmunkáló központokat,<br />

marógépeket, eszterga-, lézervágó-<br />

és csiszológépeket állítottak munkába.<br />

A beruházás, amelyet segítettek<br />

az elnyert állami és uniós támogatások,<br />

óriási jelentőségű volt a cég életében, hiszen<br />

hozzájárult a közép- és hosszú távú<br />

versenyképesség növeléséhez, ezzel még<br />

stabilabb munkahelyeket létrehozva az<br />

akkori és leendő munkavállalók számára.<br />

Nyitott gyárkapuk<br />

A Hauni a megyében elsőként nyitotta<br />

meg kapuit egy kamarai pályaorientációs<br />

sorozat keretében. A programon<br />

rendhagyó módon a pályaválasztás előtt<br />

álló diákok, szüleik és tanárok nyerhettek<br />

betekintést a gyár működésébe. A kezdeményezés<br />

a jövő generációinak sikerességét<br />

szolgálta, hiszen a hiányszakmákra<br />

irányítva a figyelmet a felelős gondolkodást<br />

és pályaválasztást ösztönözte.<br />

47


2013


2013<br />

Ezer felett<br />

Átadta másfél milliárd forintból épített,<br />

4200 négyzetméteres, új üzemcsarnokát<br />

a Hauni. Egymás után ez volt a második<br />

év, amikor milliárd forint feletti befektetést<br />

hajtott végre a gyár a városban. A bővítés<br />

kedvező hatással volt a foglalkoztatásra<br />

is: a hetvenes évek után újra ezer<br />

fölé kúszott a haunisok létszáma. Ezzel a<br />

megye azon kevés, dinamikusan bővülő<br />

vállalkozása közé került, amely képes<br />

volt folyamatosan növekvő foglalkoztatást<br />

generálni.<br />

A jövőbeli terjeszkedési tervek is készen<br />

voltak: a vásártér területéből újabb<br />

33 ezer négyzetmétert vásárolt meg a cég<br />

az év végén, ráadásként elővásárlási jogot<br />

szerezve ezen felül még 20 ezerre. Ez<br />

további komoly gyárbővítéseket és jelentős<br />

létszámnövekedést is előre vetített,<br />

amelyeknek köszönhetően a város és a<br />

megye legnagyobb ipari foglalkoztatójának<br />

pozícióját tudhatja magáénak a cég.<br />

Tanműhely<br />

Összegszerűen ugyan eltörpül a gyártócsarnok<br />

mellett, mégis hozzá hasonló jelentőséggel<br />

bír a szintén ebben az évben<br />

átadott forgácsoló tanműhely. Ehhez nyolc<br />

új gépet vásárolt a vállalat és megduplázta<br />

a tanulószerződéssel foglalkoztatott<br />

diákok számát. A tanműhelyi rendszer<br />

előnyét az adja, hogy a fiatalok önállóan,<br />

de a termelési határidők szorítása nélkül<br />

ismerkedhetnek az anyaggal és a gépekkel,<br />

és készülhetnek fel az „éles” üzemben<br />

rájuk váró feladatokra. A beruházás<br />

a duális képzés bevezetésével együtt fontos<br />

lépcsője volt a szakember-utánpótlás<br />

hosszú távú biztosításának.<br />

49


2014


2014<br />

Duálisan<br />

Tovább erősítette oktatási pozícióját a<br />

Hauni: a szakmunkások után a mérnökcsapat<br />

utánpótlásának biztosítására is<br />

bevezette a duális képzést. Egyre nehezebbé<br />

vált gyakorlott, nyelveket is beszélő<br />

szakembereket találni a munkaerőpiacon,<br />

ezért áthelyeződött a hangsúly az új munkatársak<br />

„kerítésen belüli” kinevelésére.<br />

A duális képzésben részt vevő fiatalok<br />

a tanulmányaik nagyjából felét az iskolában,<br />

elméleti órákkal, a másik felét<br />

pedig a gyárban, gyakorlati képzéssel<br />

töltik. A munkáért fizetés jár, de ennél is<br />

fontosabb, hogy mire bizonyítványt kapnak,<br />

jelentős munkahelyi tapasztalat lesz<br />

a hátuk mögött és első kézből szerzett<br />

ismeretekkel rendelkeznek az élvonalbeli<br />

gépgyártásról. A legjobban teljesítők a<br />

szakmunkás-bizonyítvány vagy a diploma<br />

mellé pedig egy állásajánlatot is kaptak a<br />

társaságtól.<br />

A duális képzés kiállta az idők próbáját:<br />

tucatnyi szakmában félszáznál is több<br />

fiatal dolgozik és tanul ma már ebben a<br />

rendszerben a Hauninál.<br />

Körber Kupa<br />

2004 után másodszor rendezte meg Pécs<br />

és a Hauni a Körber-csoport nemzetközi<br />

focitornáját. Hat országból összesen 28<br />

csapat nevezett, köztük természetesen<br />

hazai versenyzők is. A döntőt a német Hauni<br />

AG nyerte, a három hazai induló közül<br />

a legjobb a hatodik helyen végzett.<br />

A torna természetesen nem elsősorban az<br />

eredményekről szólt. A közel 300 résztvevőnek<br />

köszönhetően a program barátkozásra,<br />

kapcsolatteremtésre is jó alkalmat<br />

kínált. A Körber Kupát minden évben más<br />

tagvállalat rendezi, így a pécsi haunisok is<br />

rendszeresen eljuthatnak a német, svájci<br />

vagy éppen olasz partnercégekhez.<br />

51


2015


2015<br />

Új szociális épület<br />

Újabb év, újabb milliárdos gyárbővítés:<br />

ezúttal nem szerelőcsarnok, hanem vadonatúj<br />

szociális épület nőtt ki a földből<br />

a Móra Ferenc utcában. Az építkezés<br />

legfőbb indoka, hogy a bővülő létszám<br />

miatt ez a terület lett a munkavállalók<br />

megfelelő színvonalú ellátásának szűk<br />

keresztmetszete. A város legnagyobb ipari<br />

foglalkoztatójává vált Hauni egyszerűen<br />

kinőtte a meglévő infrastruktúrát.<br />

Az új épületben kényelmes öltözőket, szociális<br />

helyiségeket alakítottak ki, de nemcsak<br />

ezek kaptak helyet, hanem modern<br />

üzemorvosi rendelők és konferenciákra,<br />

továbbképzésekre szolgáló oktatótermek<br />

is. A földszinten új, tágas étterem és büfé,<br />

a gyárkapu mellett pedig 180 autó befogadására<br />

alkalmas parkoló épült, együttesen<br />

a lehető legjobb munkakörülményeket<br />

biztosítva a haunisoknak.<br />

53


2016


2016<br />

Szakmák bajnokai<br />

A Hauni színeiben versenyző diák, Rostás<br />

Zoltán Ádám nyerte az ipari gépészek kategóriáját<br />

a Szakma Kiváló Tanulója Verseny<br />

országos döntőjében. A több ezer<br />

végzős szakmunkástanulót megmozgató<br />

vetélkedést ebben az évben már kilencedik<br />

alkalommal írták ki, azzal a nyilvánvaló<br />

– és a Hauni törekvéseivel is egybeeső –<br />

céllal, hogy emeljék a szakmák presztízsét<br />

és társadalmi megbecsülését.<br />

A vállalat már a Sopiana Gépgyár idején<br />

is kiemelten kezelte a szakmai utánpótlás<br />

kinevelését, és ezt a szemléletet a<br />

Hauni is folytatta. A duális képzésben<br />

vagy más típusú szakmai gyakorlatokon<br />

részt vevő fiatalok a tanműhelyeknek és<br />

a dedikáltan az ő tanításukkal foglalkozó<br />

szakembereknek köszönhetően ideális<br />

körülmények között sajátíthatják el a<br />

gépipari szakmák mesterfogásait. Az erőfeszítéseket<br />

elismerve a Német-Magyar<br />

Kereskedelmi és Iparkamara és a baranyai<br />

kamara egyaránt Szakképzési Díjjal<br />

tüntette ki a Haunit.<br />

A társaság természetesen bátorítja és<br />

ösztönzi a versenyeken való részvételt,<br />

így az ezévi győzelmen kívül is kiváló<br />

eredmények sorát tudják felvonultatni<br />

a haunis tanulók. Tucatnyi alkalommal<br />

kerültek a legjobb tízbe a Szakma Kiváló<br />

Tanulója versenyen és az egyetemi Tudományos<br />

Diákköri Konferenciákon, előbbin<br />

az ezévi sikeren túl egy harmadik helyet is<br />

sikerült megszerezni.<br />

„Mi a pálya?”<br />

A divatba jövő pályaválasztási rendezvények<br />

új fórumot teremtettek a jövőjüket<br />

tervező diákok és a szakmai utánpótlást<br />

toborzó iparvállalatok számára. A „Mi a<br />

pálya?” címmel meghirdetett pécsi rendezvényen<br />

egy kisebbfajta ipari vásárt<br />

rendeztek a Lauber Dezső sportcsarnokban<br />

bemutatkozó vállalatok.<br />

A kiállítók – köztük természetesen a Hauni<br />

is – élményközpontú programokkal<br />

mutatkoztak be a több ezer pályaválasztás<br />

előtt álló fiatalnak. Virtuális valóság,<br />

látványos kísérletek, okoseszközök és<br />

kreatív feladványok várták az érdeklődőket.<br />

A Hauni szerelőtesztje egyszerűnek<br />

tűnt, mégis nagyon népszerű lett: egy<br />

műszaki rajz alapján kellett különféle<br />

csavarok helyét megtalálni egy nagyobb<br />

fémkockában.<br />

55


2017


2017<br />

Létszámbővítési rekord<br />

Rövid idő alatt mintegy kétszáz új munkavállalót<br />

vett fel a Hauni, ami rekordméretű<br />

létszámbővítést jelent a társaság történetében.<br />

Mindehhez intenzív és merőben<br />

újszerű népszerűsítő kampány is társult,<br />

amelynek legjellegzetesebb grafikai elemei<br />

a haunis kollégák portréit kombinálták<br />

a gyárban használt vagy gyártott<br />

alkatrészek piktogramszerű rajzaival.<br />

Az új munkatársak túlnyomó többsége a<br />

termelési területre érkezett: képzett szakmunkások<br />

főleg vas- és fémipari végzettséggel.<br />

Beilleszkedésük megkönnyítésére<br />

új kezdeményezések indultak a gyárban:<br />

például az első munkanapon gondosan<br />

megtervezett menetrend szerint a céget<br />

és az illető közvetlen munkakörnyezetét<br />

bemutató welcome day, vagy a régebbi<br />

haunis munkavállaló támogató segítségét<br />

biztosító pártfogó program.<br />

TechCsajok<br />

A műszaki szakmákban tapasztalható<br />

munkaerőhiány egyik ellenszere lehet,<br />

ha a pályaválasztás előtt álló lányokat<br />

sikerül rávenni, válasszák ezeket a szakirányokat.<br />

A Hauni meggyőződése, hogy a<br />

kitűnő szakmai perspektívákat és karrierlehetőségeket<br />

kínáló műszaki pályáktól a<br />

társadalomban rögzült előítéletek tartják<br />

távol a nőket. Ezeknek a feloldására indult<br />

el az országos TechCsajok rendezvénysorozat,<br />

amelynek egyik fő támogatója és<br />

a pécsi rendezvény fővédnöke a Hauni<br />

lett. A program lehetőséget biztosít arra,<br />

hogy a résztvevők inspiráló előadásokon<br />

vegyenek részt, izgalmas technikai eszközökkel<br />

ismerkedjenek meg, valamint<br />

alkalmuk nyílik személyesen is találkozni<br />

a kiállító vállalatokkal.<br />

57


2018


2018<br />

Önkéntes városszépítés<br />

Először szervezett a munkavállalók bevonásával<br />

önkéntes napot a Hauni, ami olyannyira<br />

népszerű lett, hogy még ebben az<br />

évben követte a második. Az alapkoncepció<br />

az volt, hogy a vállalat a méretének megfelelő<br />

súllyal szeretne részt venni közvetlen<br />

környezetének, vagyis elsősorban Pécsnek<br />

a szépítésében. Az első, tavaszi alkalomra<br />

két célt tűzött ki a vállalat: egy leromlott állapotú<br />

kutyafuttató felújítását és zebrazászlók<br />

kihelyezését több veszélyes közúti gyalogosátkelőhöz.<br />

A kezdeményezés nagyon<br />

népszerű lett, jelentős túljelentkezéssel, így<br />

a terveken túl még egy közeli játszótér újrafestése<br />

is belefért.<br />

Ősszel már ambiciózusabb tervek készültek.<br />

Nagyobb létszámban, három<br />

helyszínen dolgozott a haunis csapat: a<br />

gyárhoz közeli Honvéd téri játszótéren és<br />

az állatkertben elvégzett felújítási munkák<br />

mellett a Péchy Blanka téren ültetett fákat<br />

több mint száz önkéntes.<br />

A sikeres program folytatódik, a cél, hogy<br />

a munkavállalók által javasolt helyszíneken,<br />

a saját környezetükben lehessen<br />

projekteket megvalósítani.<br />

Tudományos diákköri sikerek<br />

Haunis győzelem született a gépészmérnökök<br />

versenyében a pécsi egyetem<br />

Tudományos Diákköri Konferenciáján. A<br />

hazai felsőoktatás legrangosabb szakmai<br />

megmérettetésén az üzemben alkalmazott<br />

lemezhajlítási technológiákat<br />

vizsgálta első díjas munkájában György<br />

Dávid duális gépészmérnök hallgató.<br />

A hajlított próbatestek megnyúlásának<br />

elemzése fontos információkat adott a<br />

gyártástechnológiai paraméterek meghatározásához<br />

is.<br />

Rendhagyó adományozás<br />

A Hauni minden évben anyagilag is támogat<br />

olyan civil szervezeteket, amelyek<br />

a közösség számára kiemelten értékes<br />

munkát végeznek. Ebben az évben egy<br />

újszerű megoldással a munkavállalók<br />

dönthettek a támogatottakról. Tucatnyi<br />

pályázóra voksolhattak, közülük az első<br />

három helyen végző vehetett át egy-egy<br />

millió forintot. A haunisok végül beteg<br />

gyerekeket segítő alapítványoknak és állatvédőknek<br />

ítélték a támogatást, amit a<br />

szeptemberi Családi Napon adtak át.<br />

59


2019


2019<br />

Bajnok hegesztők<br />

Komoly szakmai sikert aratva a Hauni<br />

duális hallgatói nyerték a VII. Országos<br />

Hegesztési Versenyt. A pécsi egyetem<br />

gépészmérnöki szakán tanuló négy fiatal<br />

elméleti és gyakorlati feladatok sorát követően,<br />

féltucat hazai egyetem csapatát<br />

megelőzve bizonyult a legjobbnak. Többek<br />

között többféle hegesztési technológia<br />

szakszerű alkalmazása, hegesztési<br />

vizsgálatok végrehajtása és konstrukciós<br />

kérdések megválaszolása is szerepelt a<br />

megoldandók sorában.<br />

Negyed évszázad<br />

A <strong>25</strong>. születésnapját úgy ünnepelheti a<br />

Hauni, hogy minden tekintetben a régió<br />

vezető nagyvállalatainak sorába emelkedett.<br />

A pécsi gépgyár a város és a megye<br />

egyik legnagyobb foglalkoztatója, egyben<br />

legnagyobb adófizetője is. Termékei az<br />

egyedi gépgyártás nemzetközi élvonalába<br />

tartoznak, az elégedett vevők öt kontinensen<br />

használják őket.<br />

A megszerzett pozíció azonban felelősséggel<br />

is jár. A vállalat 2018-ban kiérdemelte<br />

a Német-Magyar Kereskedelmi és<br />

Iparkamara Megbízható Munkaadó Díját,<br />

ami tökéletesen illeszkedik a működési<br />

filozófiához. A Hauni legnagyobb értékét<br />

az a több mint 1000 munkavállaló jelenti,<br />

akik sokoldalú szaktudásukkal és az évek<br />

során felhalmozott rengeteg tapasztalatukkal<br />

a kiváló minőség és a folyamatos<br />

fejlesztés garanciái.<br />

A következő évek legfontosabb kihívása<br />

az lesz, hogy a Hauni a folyamatosan és<br />

időnként radikálisan változó körülmények<br />

között is tovább tudja erősíteni a pozícióit.<br />

Ennek érdekében számos fontos lépésre<br />

került sor a közelmúltban. A Pécsi Tudományegyetemmel<br />

való együttműködés a<br />

hosszú távú szakember-utánpótlás biztosítását<br />

szolgálja, a több évre tervezhető<br />

béremelési és juttatási program a tapasztalt<br />

kollégák megtartását, a folyamatos<br />

fejlesztések pedig a kivívott piaci pozíciók<br />

megőrzését.<br />

A Hauni ma is hosszú távra tervez, akárcsak<br />

amikor negyed évszázada megvásárolta<br />

a pécsi gépgyárat.<br />

61


ÜGYVEZETŐK<br />

1994-2019<br />

Wolfgang Jeglitza......................................1994<br />

Rainer Gerlach...........................................1994-1998<br />

Dieter Eppler..............................................1994-2001<br />

Olaf Gerdes................................................1999-2000<br />

Frank Muelhaus.........................................2000-2004<br />

Kohlmann Ferenc.......................................2000-2002<br />

Dr. Jürgen Heller........................................2002-2003<br />

Jakabucz Ildikó.........................................2002-2016<br />

Wolfgang Benz...........................................2002-2005<br />

Rolf Dahlgrün.............................................2003-2004<br />

Dr. Volker Bartelt........................................2004-2007<br />

Jürgen Dick................................................2005-2019<br />

Dr. Ernst Heinrich Jürgen Krebs................2007-2016<br />

Dr. Günter Schweitzer................................2015-<br />

Dr. Megyeri János......................................2016-<br />

Katona Gábor Zsolt....................................2017-


Impresszum:<br />

Kiadja a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.<br />

7632 Pécs, Móra Ferenc u. 72.<br />

Szöveg, grafika: FERLING Kft.<br />

Nyomda: Prime Rate Kft.<br />

Pécs, 2019.<br />

www.hauni.hu

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!