HAUNI 25 évfordulós emlékkiadvány
A Hauni Hungaria a pécsi gépgyártás évszázados tradícióinak örököse. 25 éve stabil, megbízható és dinamikusan növekedő vállalat, a város és a megye egyik legjelentősebb munkaadója és adófizetője. Termékei és technológiája a gépgyártás nemzetközi élvonalát képviselik
A Hauni Hungaria a pécsi gépgyártás évszázados tradícióinak örököse. 25 éve stabil, megbízható és dinamikusan növekedő vállalat, a város és a megye egyik legjelentősebb munkaadója és adófizetője. Termékei és technológiája a gépgyártás nemzetközi élvonalát képviselik
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3
Dr. Megyeri János Katona Gábor Jürgen Dick<br />
Kedves Olvasó!<br />
Különös párosítás az évszázados hagyomány<br />
és az innovatív csúcstechnológia.<br />
Márpedig a Hauni Hungaria pécsi gépgyára<br />
mindkettőt ötvözi egyszerre. Még a XIX.<br />
századot írtuk, amikor megindultak az első<br />
– kézzel hajtott! – esztergagépek a mai<br />
gyár elődjében, napjainkban pedig a nemzetközi<br />
élvonalba tartozik mind a géppark,<br />
mind az itt gyártott egyedi alkatrészek és<br />
berendezések.<br />
Hosszú út vezetett odáig, hogy a gépgyártás<br />
Pécs legfontosabb iparágai közé<br />
emelkedjen. Ennek a hosszú történetnek a<br />
lapjait immáron negyed évszázada a Hauni<br />
Hungaria írja.<br />
A gyár speciális szerepet tölt be a térség<br />
gazdasági életében, ami jóval túlmutat a<br />
foglalkoztatotti létszám, az árbevétel vagy<br />
éppen a befizetett helyi adók impozáns, de<br />
száraz adatain. A Hauni ugyanis pécsi szerepvállalásának<br />
első pillanatától egy olyan<br />
vállalati filozófiát képvisel, amelyet ma már<br />
mások is példaként követnek. Ennek része<br />
a munkavállalók különleges megbecsülése<br />
épp úgy, mint a helyi közösség számára<br />
fontos és értékes kezdeményezések támogatása,<br />
vagy éppen az úttörő szerep felvállalása<br />
az iparági innovációban.<br />
A Hauni legfontosabb erőssége a példamutatás.<br />
<strong>25</strong> éve bebizonyítottuk, hogy a<br />
rendszerváltozás körülményei között is<br />
talpon tud maradni egy iparvállalat. Azóta<br />
szisztematikus munkával, évről évre céltudtosan<br />
fejlesztve a gyárat, javítva a körülményeket<br />
egy rangos, világszínvonalú<br />
üzemet hoztunk létre itt, Pécsett. Egyszerre<br />
vagyunk a kollégáink számára megbízható<br />
munkaadó, a helyi közösségbe integrálódott<br />
felelős nagyvállalat és emellett ügyfeleinknek<br />
pontosan és az elvárható legjobb<br />
minőségben teljesítő üzleti partner.<br />
Közel százötven évnyi gépgyártási tradíció<br />
elevenedik meg ezeken a lapokon: ahogy<br />
generációk munkájával megszületett Pécs<br />
legnagyobb és legmodernebb gyára. Tartson<br />
velünk, ismerje meg ön is a Hauni<br />
Hungaria történetét.<br />
Dr. Megyeri János<br />
Jürgen Dick<br />
ügyvezetők<br />
Katona Gábor<br />
5
VOLT EGYSZER<br />
EGY SOPIANA
Haberényi Pál 1865-ben alapította meg<br />
gépgyárát a mai Árkád helyén lévő telken,<br />
ahol egészen a nyolcvanas évek közepéig<br />
működtek az üzem egyes részlegei.<br />
1903 nyarán a kesztyűgyáros Hamerli Imre<br />
testvére, Hamerli József vette meg az üzemet.<br />
Maga mellé vett egy tehetséges gépészmérnököt,<br />
Báder Vilmost a termelés irányítására,<br />
majd jelentős fejlesztésekbe fogott. Két kézi<br />
hajtású esztergagéppel indították be a vállalkozást,<br />
mezőgazdasági gépek gyártására.<br />
Az 1907-es pécsi országos kiállításon<br />
aranyérmet kaptak Hamerli gyártmányai,<br />
amelyeken itt bukkant fel először a legendás<br />
védjegy: a Sopiana.<br />
A világháborút és a szerb megszállást átvészelő<br />
üzem 19<strong>25</strong>-ben vette fel a Sopiana<br />
Gépgyár és Vasöntöde Rt. nevet.<br />
7
1948-ban államosították az üzemet,<br />
amelynek jelentős része egy évvel korábban<br />
leégett. Az újjáépítés és a profilváltás<br />
évei következtek.<br />
1964-ben a Sopianát beolvasztották az<br />
Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó<br />
Vállalatba, aminek így Pécsett, Győrben és<br />
a fővárosban is volt telephelye.<br />
A három gyár nehézkes együttműködése<br />
kilenc évig tartott. 1973-tól a Sopiana az<br />
Egyesült Izzó tagvállalata lett.<br />
1974-ben megindult a 4000 m 2 -es új<br />
csarnok építése a Móra Ferenc úton. A következő<br />
években sorra adták át az épületeket<br />
a ma is használt gyártelepen.<br />
A nyolcvanas években a gyár újra önállóvá<br />
vált. Új technológiákkal és gyártmányokkal<br />
kísérleteztek, a saját konstrukció mellett<br />
külföldi licenszek vásárlására is sor került.<br />
A rendszerváltás után a szocialista piacok<br />
összeomlása miatt a Sopiana nagyon rossz<br />
pénzügyi helyzetbe került. 1993-ban az<br />
Állami Vagyonügynökség meghirdette a<br />
privatizációt, aminek tétje a termelés és a<br />
munkahelyek megmaradása volt.<br />
8
A Sopiana Gépgyár termékei:<br />
A második világháborúig jobbára mezőgazdasági<br />
és szőlészeti gépek készültek az<br />
üzemben, de gyártottak gőzmozdony-elemeket,<br />
lifteket, szivattyúkat és autóalkatrészeket<br />
is.<br />
A világháborút követően többször változott<br />
a gyár profilja az élelmiszeripartól a vákuumtechnológián<br />
át a csomagolástechnikáig.<br />
A legsikeresebb gyártmányok:<br />
• Húsipari gépsorok<br />
• Lámpagyártó gépsorok az Egyesült<br />
Izzónak<br />
• Vegyipari festékkeverő gépsorok<br />
• Alumíniumtubus-készítő gépsorok<br />
• TBPK palack be- és kirakó gépek,<br />
sörgyárak részére<br />
• PZ koronazáras palackzáró konzervgyári<br />
gépek<br />
• Twist Off üvegzáró gépek, amelyek az<br />
ország szinte összes konzervgyárába<br />
eljutottak<br />
• Sajtcsomagolásra használható fóliázógépek<br />
9
1994
1994<br />
Mentőöv a szakadék szélén<br />
A rendszerváltást követő években jelentős<br />
gazdasági átalakulások mentek végbe a keleti<br />
blokk országaiban, így Magyarországon is.<br />
A KGST megszűnése és a szovjet piac beszűkülése<br />
következtében számos nagy múltú<br />
vállalat szűnt meg vagy alakult át jelentős<br />
mértékben. Ezek közé tartozott a Sopiana<br />
Gépgyár is.<br />
Az üzem már 1991-ben öncsődöt jelentett<br />
a jelentős kintlévőségek miatt. Mindeközben<br />
a Sopiana rendszeresen szállított<br />
kiváló minőségű alkatrészeket egy, a városban<br />
működő iroda közreműködésével,<br />
a hamburgi Universelle számára. Az Universelle<br />
akkori ügyvezetője Dieter Eppler<br />
volt, aki nagyra értékelte és egyre nélkülözhetetlenebbnek<br />
tartotta ezt az üzleti<br />
kapcsolatot. Ez azonban csak rövid távon<br />
jelentett megoldást, a fennmaradáshoz<br />
mindenképpen jelentős tőkebefektetésre<br />
volt szükség.<br />
1993. szeptember 12-én jogerőre emelkedett<br />
a felszámolási eljárás a több száz<br />
millió forintos adósságot felhalmozó gyár<br />
ellen. A privatizációs tendert novemberre<br />
hirdették meg, ennek sikerén múlt a termelés<br />
és a munkahelyek további sorsa.<br />
A tenderen három pályázó adott be érvényes<br />
ajánlatot. Közülük végül a német<br />
tulajdonú Körber-csoport lett a győztes,<br />
amely megvásárolta a gyár ingatlanjait,<br />
gépeit és technológiáját, emellett jogutódként<br />
vállalta minimum 150 munkatárs<br />
továbbfoglalkoztatását. Az Állami<br />
Vagyonügynökséget képviselő vállalatvezető,<br />
Zsótér Ferenc leköszönt, helyét<br />
a Hauni Sopiana menedzser-igazgatója,<br />
Dieter Eppler vette át, jó ideig megtartva<br />
az Universelle ügyvezetői székét is. Ezzel<br />
1994 decemberében megalakult a Hauni<br />
Sopiana Gépgyártó Kft.<br />
A Sopiana megmenekült, a pécsiek és<br />
különösen a gyár dolgozói pedig bizakodva<br />
várták a következő évet.<br />
11
1995
1995<br />
Beruházás és<br />
kollektív szerződés<br />
A Hauni neve ekkor már nem volt ismeretlen<br />
Pécsett. A Hamburg melletti Bergedorfban<br />
székelő Hauni Maschinenbau<br />
AG., valamint a már említett Universelle a<br />
rendszerváltást követő években a Sopiana<br />
legnagyobb megrendelőjévé nőtte ki<br />
magát, egyes időszakokban a termelés<br />
50%-át ezek a német cégek kötötték le.<br />
A közös munka folyományaként megismerték<br />
a gyár dolgozóinak szakmai felkészültségét,<br />
munkakultúráját, ami fontos<br />
tényező volt a beruházási döntés meghozatalakor.<br />
Az első évben a vételárat is meghaladó,<br />
közel 260 millió forintos beruházást<br />
hajtott végre a cég Pécsett. Minden<br />
gyártócsarnokot felújítottak és sok, Bergedorfban<br />
már bizonyított szerszámgépet<br />
is beállítottak a termelésbe, de jelentős<br />
összegeket fektettek a cég szociális infrastruktúrájának<br />
felújításába is.<br />
Átalakult a gyártmányszerkezet: a német<br />
anyacég konstrukciós tervei alapján dohányipari<br />
berendezéseket és forgácsolt<br />
alkatrészeket készített a pécsi gyár. Ebben<br />
a termékkategóriában a Hauni világszerte<br />
piacvezető szerepet töltött be és<br />
tölt be ma is. A tervek között szerepelt<br />
– és rövidesen meg is valósult – a pécsi<br />
tervező részleg létrehozása, támogatva<br />
ezzel a berendezések vevői igények szerinti<br />
testreszabását.<br />
Örvendetes fejleményként elmaradtak a<br />
további leépítések. A Hauni a vásárláskor<br />
vállalt létszám másfélszeresét, mintegy<br />
220 főt foglalkoztatott ebben az évben.<br />
Vagyis a privatizáció előtt bejelentett elbocsátások<br />
érintettjein kívül lényegében<br />
mindenki megtarthatta a munkahelyét.<br />
A szakszervezet munkájának köszönhetően<br />
nyáron megszületett a kollektív<br />
szerződés: utazási költségtérítést és ingyen<br />
munkaruhát kaptak a munkavállalók<br />
– ezekre a korábbi években nem mindig<br />
jutott forrás. A Hauni létrehozott egy jóléti<br />
keretet, amiből például rendkívüli<br />
események vagy tartós betegség esetén<br />
segítették a kollégákat, de jutott nőnapi<br />
ajándékra, Mikulás-napi műsorra és Mikulás-csomagokra<br />
is.<br />
13
1996
1996<br />
Nemzetközi összefogás<br />
A rendszerváltással számos külföldi tulajdonú<br />
nagyvállalat jelent meg Pécsen<br />
és Baranyában. Ezek a cégek – köztük a<br />
teljesség igénye nélkül a Hauni mellett a<br />
BAT Pécsi Dohánygyár, a Dédász, a Nokia<br />
vagy a Délhús – együttműködési fórumot<br />
hoztak létre a régió gazdasági fejlődésének<br />
további előmozdítása érdekében.<br />
A célok között a beszállítói kapcsolati<br />
hálók kiterjesztése, a város külföldi népszerűsítése<br />
és további befektetések előmozdítása<br />
is szerepelt. Az első lépések<br />
között volt a nemzetközi menedzseri és<br />
ügyfélkör Pécsre utaztatása, hogy testközelből<br />
is megmutassák nekik a helyi lehetőségeket.<br />
A vállalati klub tagjai nem csak<br />
egymással, hanem a mindenkori pécsi<br />
önkormányzattal is keresték az együttműködést.<br />
Hauni-gála a színházban<br />
A gyár munkásai és a Hauni meghívott<br />
partnerei töltötték meg egy májusi estén<br />
a Pécsi Nemzeti Színház nézőterét. A gálaelőadáson<br />
a város polgármestere mellett<br />
a Körber-csoport igazgatótanácsának<br />
elnöke is részt vett, jelenlétükkel is hangsúlyozva<br />
az esemény fontosságát.<br />
A rendezvény nem egyedi alkalom volt: a<br />
vállalat rendszeresen szervezett a munkavállalóknak<br />
különféle kulturális programokat.<br />
Ezeket az alkalmakat szívesen<br />
kapcsolták össze jótékonykodással: a<br />
Hauni ezen a területen is élen járt a városban.<br />
Például egymillió forintot adott a<br />
cég a pécsi gyermekklinikának egy fontos<br />
műszer beszerzésére és 1,5 millióért<br />
felújíttatta az akkor még működő pécsi<br />
Vidámpark óriáskerekét. Ezeknek a mai<br />
értéke 4.100.000 és 6.150.000 forint.<br />
15
1997
1997<br />
A mecénás gyárigazgató<br />
A Hauni első pécsi igazgatója, Dieter<br />
Eppler többek között művészetek iránti<br />
vonzalmáról vált ismertté. Rendszeres<br />
vendége volt a pécsi kulturális eseményeknek,<br />
hangversenyeknek, kiállításoknak.<br />
Anyagilag is segítette számos<br />
művész munkáját: a gyár irodaházának<br />
legfelső emeletén műtermeket hozott létre<br />
Lantos Ferenc festőművész vezetésével,<br />
ahol az egyetem művészeti karának<br />
hallgatói, festők és grafikusok dolgozhattak.<br />
A gyártelep hátsó udvarában pedig a<br />
szobrászoknak biztosított helyet. Egy sor<br />
műalkotást meg is vásárolt, amelyek a<br />
mai napig a Hauni központi épületének<br />
a falait díszítik. Bocz Gyula szobrászművész,<br />
egykori Sopiana-dolgozó Csillagok<br />
című alkotása pedig már közel húsz éve<br />
áll a gyár bejárata előtt.<br />
Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a<br />
munkahelyek, irodák érdekesebbé, izgalmasabbá<br />
tételére. Egy iroda kifestése,<br />
felújítása nem egyszerűen, uniformizált<br />
módon történt, hanem minden esetben<br />
egy belsőépítészeti megbízás eredményeként<br />
jött létre.<br />
Ugyanígy született pl. a földszinti belső<br />
zárt udvar addig töredezett aszfaltburkolatának<br />
növényekkel való betelepítése,<br />
hangsúlyozva ezzel, hogy a munkahelyi<br />
környezethez és közérzethez az irodákon<br />
kívüli látvány is hozzájárul.<br />
17
1998
1998<br />
Az első nyereséges év<br />
A csődközeli Sopiana Gépgyár megvételekor<br />
a Hauni vezetői nyilvánosan is többször<br />
leszögezték, hosszú távú befektetésként<br />
tekintenek a pécsi üzemre, nem várják el,<br />
hogy azonnal nyereséget kezdjen termelni.<br />
Tisztában voltak vele, hogy jelentős befektetésekre<br />
lesz szükség, és ezeket a döntéseket<br />
meg is hozták. Az épületek felújítása<br />
mellett korszerűsítették a gépparkot, számítógép-vezérlésű<br />
berendezéseket, CNC-forgácsolókat<br />
hoztak a gyárba. A létszám<br />
ugyan érdemben nem nőtt ezekben az<br />
években (<strong>25</strong>0-en dolgoztak ekkor a cégnél),<br />
de komoly összegeket fordítottak a szakembergárda<br />
át- és továbbképzésére a megváltozott<br />
gyártástechnológiához igazodva.<br />
Az eredeti elvárások szerint három év<br />
alatt kellett volna nyereségessé válnia az<br />
üzemnek, de ez végül egy évvel tovább<br />
tartott. Kisszériás vagy teljesen egyedi<br />
gépek készültek a gyárban, amelyeknek<br />
ekkor már a terveit is Pécsett szabták<br />
testre. Sőt, a beszállítók között is egyre<br />
több magyar vállalkozást találunk.<br />
A gyártmányok az egész világba eljutottak:<br />
Malajzia, Mexikó és Üzbegisztán is a célországok<br />
között volt.<br />
Jobb fűtés,<br />
új üzemorvosi rendelő<br />
Korszerű, programozható gázkazánok<br />
álltak üzembe a Hauni gyárépületeiben.<br />
Ezeket bármikor tetszés szerint lehetett<br />
ki- és bekapcsolni, akár a hivatalos fűtési<br />
szezonon kívül is. Emellett szabályozhatóvá<br />
is vált a fűtés a műhelyekben és<br />
az irodaházban egyaránt, sokat javítva a<br />
munkatársak közérzetén.<br />
Népszerű volt az új üzemorvosi rendelő<br />
megnyitása. A Hauni által szerződtetett,<br />
hozzáértő és alapos doktorok jól felszerelt<br />
helyiségben fogadták a betegeket, akik<br />
bármilyen panasszal ingyenesen – és<br />
ami a legfontosabb, helyben fordulhattak<br />
az üzemorvoshoz.<br />
19
1999
1999<br />
Világszínvonal<br />
magyar beszállítókkal<br />
Januárban hat baranyai nagyvállalat<br />
– köztük nemzetközi világcégek – egy<br />
hivatalos charta aláírásával kifejezték<br />
szándékukat, hogy a hazai kis- és közepes<br />
vállalkozások soraiból is toboroznak<br />
új beszállítókat.<br />
A célkitűzés teljesítése azonban korántsem<br />
volt egyszerű. Nemzetközi piacvezetőként<br />
a Haunit szigorú minőségi követelmények<br />
és a megrendelők által elvárt,<br />
szoros határidők kényszerítették folyamatosan<br />
javuló teljesítményre. Ezek együttesen<br />
nagyon komoly elvárásokat támasztottak<br />
a beszállítók felé is, amelyeknek a<br />
kisebb hazai cégek nem minden esetben<br />
tudtak megfelelni.<br />
A Beszállítói Charta azonban nem csak a<br />
vállalkozásoknak jelentett ösztönzést, hanem<br />
a Haunit és a vele összefogó nagy<br />
cégeket is arra sarkallta, a maguk eszközeivel<br />
gyorsítsák a helyi cégek „felnövését”<br />
a feladathoz. A Chartához csatlakozó<br />
potenciális beszállítók minőségbiztosítási<br />
felkészítésében – partnereivel együtt – a<br />
Hauni is szerepet vállalt.<br />
A program eredményei felemásak voltak:<br />
egyedül a Hauni volt képes tartósan<br />
megmaradó, gyümölcsöző kapcsolatokat<br />
kiépíteni az új, helyi beszállítókkal.<br />
Hauni Hungaria<br />
Nevet váltott a társaság: az eddig Hauni<br />
Sopiana néven jegyzett céget ezentúl<br />
Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-ként kellett<br />
keresni a telefonkönyvben. A változást<br />
hivatalosan 1999. február 1-jével jegyezte<br />
be a cégbíróság, a név pedig a mai<br />
napig használatban van.<br />
Ennek az évnek az újdonsága volt, hogy<br />
készpénzes kifizetés helyett utalással<br />
kapták a bérüket a haunisok. Kényelmesebb<br />
és biztonságosabb volt így, ráadásul<br />
a pénzszállítás költségeit és kockázatát is<br />
meg lehetett takarítani.<br />
21
2000
2000<br />
Csarnoképítés – húsz év után<br />
270 millió forintos beruházással épült<br />
új üzemcsarnok a Hauni telephelyén.<br />
A beruházás fontosságát jelzi, hogy a<br />
Móra Ferenc utcai gyártelep második<br />
ütemének 1979-es átadása óta nem volt<br />
ilyen kaliberű építkezés a cégnél.<br />
A növekvő megrendelésállomány több<br />
gyártási feladatot is jelentett, amihez<br />
több helyre és új emberekre is szükség<br />
volt. A dolgozói létszám elérte a 385 főt,<br />
amely így a kezdeti évek stagnálása után<br />
dinamikusan növekedett. A szakemberek<br />
két üzletágban dolgoztak, az egyik dohányipari<br />
berendezések, a másik pedig<br />
alkatrészek gyártásával foglalkozott. Előrelépést<br />
jelentett az is, hogy a konstrukciós<br />
feladatok egyre nagyobb hányadát<br />
végezték a pécsi mérnökök, sőt, nem<br />
közvetlenül az itteni gyártáshoz kapcsolódó<br />
megbízásokat is teljesítettek a hamburgi<br />
anyacégnek.<br />
Évről-évre nőtt a gyár forgalma, mégpedig<br />
átlagosan 30%-kal. A keletkező<br />
nyereséget a tulajdonosok rendre visszaforgatták<br />
a fejlesztésekbe. Így az új üzemcsarnok<br />
is a helyben termelt nyereségből<br />
épülhetett fel.<br />
Haunis gépek a pécsi<br />
dohánygyárban<br />
Háromszázmillió forintos megbízást kapott<br />
a Hauni a BAT Pécsi Dohánygyár<br />
Kft.-től az üzem alapanyag-előkészítő<br />
gépeinek felújítására. A berendezéseket<br />
egykor a Sopiana Gépgyár állította elő,<br />
így fontos szempont volt, hogy a felújítás<br />
után is egységes felépítésű és a korábbival<br />
azonos vezérlésű maradt a rendszer.<br />
A túlnyomórészt exportra termelő<br />
Hauni életében különleges színfolt volt<br />
ez a kapacitásokat hosszabb időre lekötő<br />
munka, hiszen ritkán fordult elő, hogy<br />
ennyire közeli megrendelőnek dolgozzon<br />
a vállalat.<br />
23
2001
2001<br />
Felújított lakatfal<br />
A pécsiek és a turisták egyik kedvence a<br />
Janus Pannonius utcai lakatfal. Már senki<br />
nem emlékszik, mikor kezdtek a szerelmesek<br />
először lakatokat tenni az épületek<br />
sarokvédő kerítéseire, mindenesetre az<br />
évek során több száz gyűlt össze a falhoz<br />
erősített vasrácsokon.<br />
A rozsdás és igencsak megviselt fémszerkezeteket<br />
ebben az évben a Hauni<br />
támogatásával újították fel. Bár látszólag<br />
csak egy kis munkáról van szó, mégis<br />
jelentős helyi művészek kapcsolódtak be.<br />
A terveket Dévényi Sándor építész, a lakatosmunkát<br />
Ulrich Tamás, a fémrácsok<br />
alatti térplasztikát pedig Böszörményi István<br />
készítette.<br />
A felújított lakatfalat stílszerűen szeptember<br />
elején, a város napján adta át a<br />
pécsieknek a munkát koordináló Környezetünkért<br />
Alapítvány.<br />
Egy korszak lezárult<br />
– vezetőváltás a Hauniban<br />
Nyugdíjba vonult a pécsi Hauni karakterét<br />
éveken át meghatározó, népszerű ügyvezető,<br />
Dieter Eppler. A német menedzser<br />
pécsi pályafutása során – köszönhetően<br />
művészetpártolói tevékenységének is –<br />
széles körű ismertségre tett szert. Számos<br />
kitüntetést, többek között a megyei<br />
kamara oklevelét vehette át e korszak lezárulásakor.<br />
Utódja rövid időre Kohlmann<br />
Ferenc berendezésgyártási vezető lett,<br />
akit pár év múlva Jakabucz Ildikó követett.<br />
<strong>25</strong>
2002
2002<br />
Terjeszkedik a gyár<br />
Az év utolsó heteiben nagyszabású telekvásárlási<br />
üzletet ütött nyélbe a Hauni<br />
vezetése és a pécsi önkormányzat. A cég<br />
kétszázmillió forintért megvásárolta a<br />
gyárteleppel szomszédos, 22 ezer m 2 -nyi<br />
területet, ami korábban a vásártérhez tartozott<br />
és addig autós moziként üzemelt.<br />
Az üzlet természetesen csak az első lépése<br />
egy nagyobb léptékű fejlesztésnek:<br />
a telken hamarosan egy új gyártócsarnok<br />
épült. A berendezésgyártásra fókuszáló<br />
üzemrész nagyságrendileg száz embernek,<br />
képzett szakmunkásoknak teremtett<br />
munkahelyet.<br />
A Hauni ezzel a létszámbővítéssel a második<br />
legnagyobb termelő üzem lett a<br />
megyében. Ekkor már csak az – azóta<br />
egyébként megszűnt – Elcoteq előzte<br />
meg.<br />
A telekügylet érdekessége, hogy a Hauni<br />
lényegében visszavásárolta a területet.<br />
A hetvenes években, a belvárosból a<br />
Móra Ferenc utcába költözéskor még a<br />
mainál is sokkal nagyobb alapterületű és<br />
létszámú gyárral tervezett az akkori tulajdonos<br />
Egyesült Izzó. Ennek megfelelően<br />
hatalmas területet bocsátottak a gépgyár<br />
rendelkezésére, ami azonban kihasználatlan<br />
maradt, hiszen a nagyívű tervekből<br />
csak két csarnok valósult meg. Az üzem<br />
a rendszerváltás környéki, pénzhiányos<br />
időkben szabadult meg a kihasználatlan<br />
területektől, amelyekre a növekedésnek<br />
köszönhetően most ismét szükség lett.<br />
27
2003
2003<br />
Mérnökökkel bővül<br />
a munkavállalói csapat<br />
A berendezésgyártáshoz kapcsolódó konstruktőri<br />
kapacitásokat bővítette a Hauni.<br />
A pécsi gyár átvette a német központtól a<br />
szállítási és raktározási célú gépek és a<br />
hozzájuk kapcsolódó automatizálás-technikai<br />
megoldások fejlesztését, amihez a<br />
szakembergárda növelésére is szükség<br />
volt. Az új feladatokhoz igazodva egy év<br />
alatt megduplázódott, és elérte a harminc<br />
főt a gyárban dolgozó fejlesztőmérnöki<br />
csapat. Az új kollégák a hamburgi gyárban<br />
és a megrendelőkkel folytatott tapasztalatcsere<br />
révén tanulhattak bele a<br />
munkafolyamatokba.<br />
A bővülés azonban nem csak a mérnöki<br />
területet érintette. Ezt természetesen a<br />
dolgozói létszámnak is követnie kellett:<br />
hatszáz fő környékén alakult a haunis<br />
munkavállalók létszáma ekkoriban.<br />
Milliók a szakképzésre<br />
A Hauni dinamikus növekedéséhez nélkülözhetetlen<br />
volt, hogy a megfelelő<br />
színvonalú, képzett és gyakorlott szakembergárda<br />
rendelkezésre álljon. A munkaerőhiány<br />
időről-időre okozott kisebb nehézségeket<br />
a cégnek, többek között ezért<br />
is kezelte mindig prioritásként az oktatási<br />
intézmények támogatását. A vállalatvezetés<br />
mindig is fontosnak tartotta a szakember-utánpótlást,<br />
így már a sopianás<br />
időkben is működött tanműhely az üzemekben,<br />
főképp forgácsoló és hegesztő<br />
tanulókkal.<br />
2003-ban 12 millió forint szakképzési<br />
hozzájárulást fizetett a Hauni közvetlenül<br />
a város iskoláinak. Ezen túlmenően is<br />
élénk együttműködés volt mind a szakiskolákkal,<br />
mind az egyetem műszaki képzést<br />
nyújtó tanszékeivel, ami az anyagi támogatáson<br />
túl információcserét, szakmai<br />
gyakorlati lehetőségeket és ösztöndíjakat<br />
jelentett.<br />
29
2004
2004<br />
Az első évtized<br />
Tíz év alatt nagyot fordult a világ a pécsi<br />
gépgyártással. A Móra Ferenc utcai üzem<br />
nemcsak tulajdonost és nevet váltott, hanem<br />
a megyei cégek rangsorában is az<br />
utolsók közül az élre tört. Így elmondható,<br />
hogy Magyarország európai uniós csatlakozásának<br />
évében a Hauni már régóta<br />
nem az a folyamatos létbizonytalanságban<br />
működő, megszűnés által fenyegetett<br />
üzem, ami egykor volt.<br />
Míg az induláskor tízezer négyzetméter<br />
termelő területen, 220 munkavállalóval<br />
működött a gyár, addig a jubileumi<br />
évben már 26 ezer négyzetméternyi<br />
gyártócsarnokban, hétszáz munkavállalóval.<br />
A növekedés szemmel látható volt<br />
minden szempontból, és bebizonyította,<br />
hogy a gépgyártásnak hosszú távon van<br />
létjogosultsága a városban. A korábbi<br />
évek rendre kedvező foglalkoztatási és<br />
termelési adatai mindenki számára pozitív<br />
jövőképet kínáltak az évfordulón.<br />
Ebben az évben kezdődött meg egy rendkívül<br />
fontos típus, a Protos PM100-as cigarettagyártó<br />
gép szerelése, ami hangsúlyos<br />
mérföldkő volt a Hauni történetében.<br />
31
2005
2005<br />
Építkezünk<br />
Két év alatt három új üzemcsarnok épült<br />
fel a Hauni telephelyén, lekörözve ezzel<br />
még a hetvenes évek impozáns növekedést<br />
felmutató időszakát is. A lemezüzem<br />
kiegészítése mellett elkészült a központi<br />
raktár és a gépszerelő üzem: az ezredforduló<br />
óta a négyszeresére, 40 ezer négyzetméterre<br />
nőtt a gyár alapterülete.<br />
A bővülés technológiai fejlődéssel is járt.<br />
Megvalósult a modern, cellaalapú összeszerelés,<br />
a Termelési és Logisztikai Rendszer<br />
bevezetése pedig megrövidítette az<br />
átfutási időket és olcsóbb, racionálisabb<br />
raktárkészlet-gazdálkodást tett lehetővé.<br />
Reformok történtek a vállalati étkezésben,<br />
hogy olcsón és finomat ehessenek<br />
a munkatársak minden nap. A haunis<br />
ebédlő és a büfé üzemeltetését ugyanaz<br />
a vállalkozó nyerte el, aki felújította és<br />
korszerűsítette a helyiségeket. Többek<br />
között új melegítőpultokat szerzett be,<br />
így a gyárba készen hozott ebédet forrón<br />
tálalhatták. Az étkezés átszervezésekor<br />
a minőség mellett fontos szempont volt,<br />
hogy ne csak délben, hanem a munkaidő<br />
végén, a délutános műszakban dolgozók<br />
pedig a munkaidő kezdetén is igénybe<br />
tudják venni a szolgáltatást.<br />
Fő az egészség!<br />
Rendszeres és ingyenes szűrővizsgálatok<br />
indultak az üzemben, prevenciós céllal.<br />
Többek között vérnyomást mértek, EKG-t<br />
készítettek, nőgyógyászati, urológiai, szemészeti<br />
és bőrgyógyászati szűréseket végeztek,<br />
előre meghirdetett időpontokban.<br />
A menetrendet az üzemorvos állította<br />
össze úgy, hogy minden munkavállaló el<br />
tudjon menni a vizsgálatokra.<br />
33
2006
2006<br />
Sportkör<br />
A Hauni pécsi történetét végigkísérte a<br />
vállalati sportegyesület, jelenlegi nevén a<br />
Hauni Sopiana Sportkör működése. A kollégák<br />
közös sportolásának hagyománya a<br />
Sopiana Gépgyár idejébe nyúlik vissza, ez<br />
folytatódott a Hauni szerepvállalását követően<br />
is.<br />
Maga a sportkör 1989-ben jött létre, akkor<br />
még természetesen Sopiana néven.<br />
A kezdetektől nagyon népszerű volt a<br />
munkatársak körében, hiszen sokféle, túlnyomórészt<br />
ingyenes vagy nagyon kedvező<br />
árú lehetőséget biztosított a testmozgásra<br />
mindenkinek. Jelenleg összesen<br />
17 szakosztállyal működik. Ezek között<br />
vannak sokak által űzött sportágak, mint<br />
a labdarúgás, a tenisz vagy a futás; és<br />
különlegesebbek is, például a wakeboard,<br />
a sportlövészet vagy a paintball. Minden<br />
haunis munkavállaló csatlakozhat bármelyik<br />
szakosztályhoz, de akár többhöz is.<br />
A sportkör jelenleg több mint félezer aktív<br />
taggal rendelkezik, akik rendszeresen<br />
szerveznek közös programokat. A vállalat<br />
sokoldalúan, többek között mezek, sporteszközök<br />
vásárlásával, a pályabérlés vagy<br />
a versenyek nevezési díjainak finanszírozásával<br />
támogatja a működését.<br />
Dolgozóbarát<br />
buszjáratok<br />
A Hauni és a vállalati szakszervezet rendszeresen<br />
egyeztetett a pécsi helyijáratú<br />
buszokat üzemeltető cégekkel, hogy a<br />
buszok menetrendje a lehető legjobban<br />
igazodjon a munkavállalók beosztásához.<br />
A városi menetrend módosításaikor mindig<br />
fontos szempont volt, hogy a Móra Ferenc<br />
utcán járó buszok alkalmazkodjanak<br />
a műszakváltásokhoz és a más településekről<br />
bejárók el tudják érni a távolsági<br />
járatokat.<br />
35
2007
2007<br />
Jutalom a hűségért<br />
Megjelent egy újdonság a vállalati juttatások<br />
palettáján. Ettől az évtől kezdve<br />
minden 5. év után hűségjutalmat kaptak<br />
a munkavállalók. A gesztus célja az volt,<br />
hogy a tekintélyes tapasztalattal rendelkező<br />
szakemberek erősebben kötődjenek<br />
a Haunihoz. Az egyedi gépgyártás megkövetelte<br />
technológiai innovativitást és<br />
termékminőséget ugyanis csak hozzáértő<br />
szakembergárdával lehetett és lehet ma<br />
is fenntartani.<br />
Az első alkalommal rekordmennyiségű jubilálót<br />
köszönthettünk, hiszen a szolgálati<br />
idő kiszámításakor a Sopiana Gépgyárban<br />
eltöltött éveket is elismerte a Hauni.<br />
A nagyszabású rendezvényt decemberben<br />
a város legexkluzívabb szállodájában,<br />
a Hotel Palatinusban tartottuk meg.<br />
A hagyományteremtés sikerült, azóta<br />
minden évben szerepel a Hauni naptárában<br />
a jubileumi ünnepség. A helyszín és<br />
a forgatókönyvek sokszor változtak, manapság<br />
már neves sztárfellépők is szórakoztatják<br />
a vendégeket.<br />
37
2008
2008<br />
Próbaterem<br />
Sikeres előadást csak gondosan előkészített<br />
próbák után lehet tartani – ez<br />
nem csak a szórakoztatóiparban, hanem<br />
a gépgyártásban is így van. A pécsi gyár<br />
specialitása mindig is az egyedi gép- és<br />
berendezésgyártás volt, ami egyedi kihívásokat<br />
is magával hozott. Egy jellemző<br />
adat, hogy ekkoriban évente 20 ezernél<br />
is több alkatrész készült a Hauniban –<br />
ezek feléből viszont mindössze egyetlen<br />
példány.<br />
A több száz darabos szériák esetén egy<br />
idő után a rutin és a tapasztalat segít a<br />
szerelési folyamat összes hibáját és buktatóját<br />
kiküszöbölni. Az egyedi gyártásnál<br />
ehhez még gondosabb tervezésre, kiemelkedő<br />
szakmai tudással rendelkező<br />
kollégákra és fokozott figyelemre van<br />
szükség.<br />
A leggondosabb tervezés és összeszerelés<br />
mellett is adódhatnak váratlan problémák,<br />
ezért a Hauni úgy döntött, a szoros<br />
határidők mellett is érdemes időt szánni<br />
arra, hogy a berendezéseket helyben<br />
teszteljék. Ez a megoldás sokkal gazdaságosabb<br />
és hatékonyabb, mintha a vevő<br />
telephelyén, a beüzemelések során végeznének<br />
hibaelhárítást. Ebben az évben<br />
ezért épült meg a máig is használt próbaterem<br />
a berendezésgyártás területén.<br />
A haunisok szakértelmét és a gyártmányok<br />
minőségét dicséri, hogy azóta is<br />
csak nagyon ritkán merül fel érdemi javítanivaló<br />
ezeken a próbatermi teszteken.<br />
Önálló konstrukció<br />
Megalakult a Hauni ötödik önálló részlege<br />
– ekkori nevén profitcentere – a konstrukció.<br />
Közel 40 mérnök, IT-szakember,<br />
műszaki rajzoló és projektkoordinátor<br />
szaktudása és tapasztalata koncentrálódott<br />
itt, műszaki szolgáltatások széles palettáját<br />
kínálva a társaság többi részének.<br />
Mérnöki tervezés, a termelési folyamat<br />
konstrukciós támogatása és koncepciótanulmányok<br />
készítése is szerepelt az új<br />
csoport feladatai között.<br />
39
2009
2009<br />
Jubileumi Családi Nap<br />
A Családi Nap a Hauni legnagyobb rendezvénye,<br />
amelyet 1999 óta minden év<br />
szeptemberében megszervez a társaság.<br />
A szerény keretek között induló program<br />
a gyár létszámával együtt növekedett és<br />
vált igazán nagyszabásúvá.<br />
A legutóbbi alkalommal már rekordszámú,<br />
2800 résztvevő volt. Ők minden korábbinál<br />
több program közül választhattak,<br />
amelyek egy részét ráadásul a saját<br />
kollegáik tartották, a szervezők ugyanis<br />
lehetőséget biztosítottak, hogy a munkavállalók<br />
bemutassák érdekes hobbijukat.<br />
A színpadon zenés-táncos produkciók<br />
váltották egymást egész délután, kísérőprogramként<br />
pedig játékos ügyességi<br />
vetélkedők, sportprogramok, főzőverseny,<br />
szimulátorok, kézműves foglalkozások,<br />
légvárak és még sok egyéb lehetőség közül<br />
választhattak a résztvevők.<br />
Az este ilyenkor rendszerint egy neves<br />
sztár fellépésével és tűzijátékkal zárul.<br />
A Családi Nap elsősorban a szórakozásról<br />
és a közösségépítésről szól. A programkínálatot<br />
a szervezők úgy állítják össze,<br />
hogy minden korosztály jól érezze magát<br />
a kisgyerekes szülőktől a nyugdíjhoz közelítő<br />
kollégákig. Természetesen ezen a<br />
napon mindenki a Hauni vendége ételre<br />
és italra egyaránt.<br />
A program kinőtte a Hauni gyártelepét:<br />
2018-tól a város legnagyobb rendezvényhelyszíne,<br />
az Expo Center fogadja be<br />
a Családi Napot.<br />
41
2010
2010<br />
Teljes spektrumú nagyvállalat<br />
A Hauni kezdetben két részleggel – profitcenterrel<br />
– működött, amelyek feladata a<br />
dohányfeldolgozás különféle fázisaihoz<br />
(primary és secondary) tervezett berendezések<br />
előállítása volt.<br />
Az ezredforduló után a pécsi gyár fejlődése<br />
azt eredményezte, hogy újabb és<br />
újabb folyamatokkal bővült a tevékenységi<br />
kör, így a szervezeti struktúra elkezdett<br />
terjeszkedni. 2001-ben alakult meg a<br />
harmadik profitcenter, a gépgyártás. Az<br />
összeszerelési munkák egyre nagyobb<br />
mennyiségben igényeltek lemezalkatrészeket,<br />
ezért egy évvel később létrejött az<br />
ezekre szakosodott lemezüzem. Ma is itt<br />
készülnek a lemezelemek, burkolatok a<br />
Hauni gyártmányaihoz.<br />
A termeléssel együtt a szolgáltató részlegek<br />
is fejlődtek. Napjainkban a Hauni saját<br />
pénzügyi, HR, információtechnológiai,<br />
logisztikai és konstrukciós részleggel rendelkezik,<br />
amelyek a gyártást támogatva<br />
járulnak hozzá a cég sikeréhez.<br />
Kis lépések nagy jelentősége<br />
Egy vállalat sikerének mércéjét a kívülállók<br />
számára a nagyívű fejlesztések és<br />
a dinamikusan növekedő forgalom adja.<br />
Legyenek bármilyen nagyszerűek az<br />
eredmények, ezekből a munkavállalók<br />
sokszor csak keveset tapasztalnak meg a<br />
hétköznapjaik során. Ahhoz, hogy a Hauni<br />
ne csak üzletileg legyen sikeres, hanem<br />
az ott dolgozók is érzékeljék a fejlődést,<br />
olyan újdonságokra is szükség van, amelyek<br />
a hétköznapi munkavégzést teszik<br />
kényelmesebbé, egyszerűbbé.<br />
Ebben az évben például a csarnokkapuk<br />
távvezérlésének kialakítása történt meg,<br />
így a targoncakezelőknek nem kellett<br />
újra és újra kiszállni a járműből és kaput<br />
nyitni.<br />
43
2011
2011<br />
Klaszter<br />
A szótári definíció szerint a klaszter az<br />
egy ágazatban működő cégek együttműködési<br />
szövetsége. Baranya megyében<br />
a legnépesebb klasztert ebben az évben<br />
alapították meg a gépipar szereplői<br />
a megyei kamara kezdeményezésére.<br />
A szövetség alapító okiratát tizennyolc<br />
vállalkozás és két felsőoktatási intézmény<br />
(a pécsi Pollack és a dunaújvárosi főiskola)<br />
képviselője írta alá márciusban.<br />
A cégvezetők a legfontosabb területnek<br />
a szakképzés minőségi feltételeinek biztosítását<br />
tekintették. Az együttműködés<br />
azonban nem korlátozódott az iskolák<br />
segítésére, többek között, közös beszerzési<br />
láncok kiépítése, egymás piacépítési<br />
munkájának segítése és az erők<br />
egyesítése révén a pályázati lehetőségek<br />
maximális kihasználása is szerepelt az új<br />
klaszter programjában.<br />
A klaszter létrehozásában kulcsszerepet<br />
játszott Jakabucz Ildikó, a Hauni ügyvezetője.<br />
Munkájáért ekkor megkapta a kamara<br />
egyik legmagasabb elismerését, a<br />
Baranya Gazdaságáért Díjat.<br />
Az ekkor elindított együttműködés sikeresnek<br />
bizonyult. A Gépipari Klaszter nyolc évvel<br />
később is működik. A kooperáció biztosította<br />
kölcsönös előnyöknek köszönhetően<br />
továbbra is megéri együttesen fellépni érdekeik<br />
és céljaik valóra váltásáért a megyei<br />
gépipari vállalkozásoknak.<br />
Hauni futás és kerékpártúra<br />
Új színfoltként jelent meg a város tömegsport-naptárában<br />
a Hauni futás.<br />
Az önkormányzat sportvállalkozásával, a<br />
PSN Zrt.-vel közösen szervezett program<br />
útvonala évről-évre a belváros legszebb<br />
részein vezetett keresztül. A nevezők<br />
erőnlétük alapján különböző hosszúságú<br />
távok között választhattak, amelyeken<br />
pécsi olimpikonok és paralimpikonok is<br />
a többezres tömeggel futottak. A népes<br />
mezőnyben iskolák és közintézmények<br />
csapatai mellett rendre szép számmal<br />
tűntek fel a haunis kollégák is.<br />
Szervezett ebben az évben kerékpáros<br />
teljesítménytúrát is a Hauni, szintén hagyományteremtő<br />
céllal. A gyártól indulva<br />
Pellérd és Görcsöny irányában tekerhettek<br />
a versenyzők, erőnléttől függően akár<br />
80 kilométeres távot megtéve.<br />
45
2012
2012<br />
Nagypályás gépfejlesztés<br />
A tudatos fejlesztések újabb állomása a<br />
forgácsolt alkatrészgyártó üzemcsarnok<br />
eszközparkjának teljes megújítása. Az év<br />
második felében másfél milliárd forintos<br />
technológiai beruházást avatott fel és<br />
mutatott be a Hauni, amelynek következtében<br />
a dohányipari gépek alkatrészeinek<br />
gyártásához szükséges megmunkáló központokat,<br />
marógépeket, eszterga-, lézervágó-<br />
és csiszológépeket állítottak munkába.<br />
A beruházás, amelyet segítettek<br />
az elnyert állami és uniós támogatások,<br />
óriási jelentőségű volt a cég életében, hiszen<br />
hozzájárult a közép- és hosszú távú<br />
versenyképesség növeléséhez, ezzel még<br />
stabilabb munkahelyeket létrehozva az<br />
akkori és leendő munkavállalók számára.<br />
Nyitott gyárkapuk<br />
A Hauni a megyében elsőként nyitotta<br />
meg kapuit egy kamarai pályaorientációs<br />
sorozat keretében. A programon<br />
rendhagyó módon a pályaválasztás előtt<br />
álló diákok, szüleik és tanárok nyerhettek<br />
betekintést a gyár működésébe. A kezdeményezés<br />
a jövő generációinak sikerességét<br />
szolgálta, hiszen a hiányszakmákra<br />
irányítva a figyelmet a felelős gondolkodást<br />
és pályaválasztást ösztönözte.<br />
47
2013
2013<br />
Ezer felett<br />
Átadta másfél milliárd forintból épített,<br />
4200 négyzetméteres, új üzemcsarnokát<br />
a Hauni. Egymás után ez volt a második<br />
év, amikor milliárd forint feletti befektetést<br />
hajtott végre a gyár a városban. A bővítés<br />
kedvező hatással volt a foglalkoztatásra<br />
is: a hetvenes évek után újra ezer<br />
fölé kúszott a haunisok létszáma. Ezzel a<br />
megye azon kevés, dinamikusan bővülő<br />
vállalkozása közé került, amely képes<br />
volt folyamatosan növekvő foglalkoztatást<br />
generálni.<br />
A jövőbeli terjeszkedési tervek is készen<br />
voltak: a vásártér területéből újabb<br />
33 ezer négyzetmétert vásárolt meg a cég<br />
az év végén, ráadásként elővásárlási jogot<br />
szerezve ezen felül még 20 ezerre. Ez<br />
további komoly gyárbővítéseket és jelentős<br />
létszámnövekedést is előre vetített,<br />
amelyeknek köszönhetően a város és a<br />
megye legnagyobb ipari foglalkoztatójának<br />
pozícióját tudhatja magáénak a cég.<br />
Tanműhely<br />
Összegszerűen ugyan eltörpül a gyártócsarnok<br />
mellett, mégis hozzá hasonló jelentőséggel<br />
bír a szintén ebben az évben<br />
átadott forgácsoló tanműhely. Ehhez nyolc<br />
új gépet vásárolt a vállalat és megduplázta<br />
a tanulószerződéssel foglalkoztatott<br />
diákok számát. A tanműhelyi rendszer<br />
előnyét az adja, hogy a fiatalok önállóan,<br />
de a termelési határidők szorítása nélkül<br />
ismerkedhetnek az anyaggal és a gépekkel,<br />
és készülhetnek fel az „éles” üzemben<br />
rájuk váró feladatokra. A beruházás<br />
a duális képzés bevezetésével együtt fontos<br />
lépcsője volt a szakember-utánpótlás<br />
hosszú távú biztosításának.<br />
49
2014
2014<br />
Duálisan<br />
Tovább erősítette oktatási pozícióját a<br />
Hauni: a szakmunkások után a mérnökcsapat<br />
utánpótlásának biztosítására is<br />
bevezette a duális képzést. Egyre nehezebbé<br />
vált gyakorlott, nyelveket is beszélő<br />
szakembereket találni a munkaerőpiacon,<br />
ezért áthelyeződött a hangsúly az új munkatársak<br />
„kerítésen belüli” kinevelésére.<br />
A duális képzésben részt vevő fiatalok<br />
a tanulmányaik nagyjából felét az iskolában,<br />
elméleti órákkal, a másik felét<br />
pedig a gyárban, gyakorlati képzéssel<br />
töltik. A munkáért fizetés jár, de ennél is<br />
fontosabb, hogy mire bizonyítványt kapnak,<br />
jelentős munkahelyi tapasztalat lesz<br />
a hátuk mögött és első kézből szerzett<br />
ismeretekkel rendelkeznek az élvonalbeli<br />
gépgyártásról. A legjobban teljesítők a<br />
szakmunkás-bizonyítvány vagy a diploma<br />
mellé pedig egy állásajánlatot is kaptak a<br />
társaságtól.<br />
A duális képzés kiállta az idők próbáját:<br />
tucatnyi szakmában félszáznál is több<br />
fiatal dolgozik és tanul ma már ebben a<br />
rendszerben a Hauninál.<br />
Körber Kupa<br />
2004 után másodszor rendezte meg Pécs<br />
és a Hauni a Körber-csoport nemzetközi<br />
focitornáját. Hat országból összesen 28<br />
csapat nevezett, köztük természetesen<br />
hazai versenyzők is. A döntőt a német Hauni<br />
AG nyerte, a három hazai induló közül<br />
a legjobb a hatodik helyen végzett.<br />
A torna természetesen nem elsősorban az<br />
eredményekről szólt. A közel 300 résztvevőnek<br />
köszönhetően a program barátkozásra,<br />
kapcsolatteremtésre is jó alkalmat<br />
kínált. A Körber Kupát minden évben más<br />
tagvállalat rendezi, így a pécsi haunisok is<br />
rendszeresen eljuthatnak a német, svájci<br />
vagy éppen olasz partnercégekhez.<br />
51
2015
2015<br />
Új szociális épület<br />
Újabb év, újabb milliárdos gyárbővítés:<br />
ezúttal nem szerelőcsarnok, hanem vadonatúj<br />
szociális épület nőtt ki a földből<br />
a Móra Ferenc utcában. Az építkezés<br />
legfőbb indoka, hogy a bővülő létszám<br />
miatt ez a terület lett a munkavállalók<br />
megfelelő színvonalú ellátásának szűk<br />
keresztmetszete. A város legnagyobb ipari<br />
foglalkoztatójává vált Hauni egyszerűen<br />
kinőtte a meglévő infrastruktúrát.<br />
Az új épületben kényelmes öltözőket, szociális<br />
helyiségeket alakítottak ki, de nemcsak<br />
ezek kaptak helyet, hanem modern<br />
üzemorvosi rendelők és konferenciákra,<br />
továbbképzésekre szolgáló oktatótermek<br />
is. A földszinten új, tágas étterem és büfé,<br />
a gyárkapu mellett pedig 180 autó befogadására<br />
alkalmas parkoló épült, együttesen<br />
a lehető legjobb munkakörülményeket<br />
biztosítva a haunisoknak.<br />
53
2016
2016<br />
Szakmák bajnokai<br />
A Hauni színeiben versenyző diák, Rostás<br />
Zoltán Ádám nyerte az ipari gépészek kategóriáját<br />
a Szakma Kiváló Tanulója Verseny<br />
országos döntőjében. A több ezer<br />
végzős szakmunkástanulót megmozgató<br />
vetélkedést ebben az évben már kilencedik<br />
alkalommal írták ki, azzal a nyilvánvaló<br />
– és a Hauni törekvéseivel is egybeeső –<br />
céllal, hogy emeljék a szakmák presztízsét<br />
és társadalmi megbecsülését.<br />
A vállalat már a Sopiana Gépgyár idején<br />
is kiemelten kezelte a szakmai utánpótlás<br />
kinevelését, és ezt a szemléletet a<br />
Hauni is folytatta. A duális képzésben<br />
vagy más típusú szakmai gyakorlatokon<br />
részt vevő fiatalok a tanműhelyeknek és<br />
a dedikáltan az ő tanításukkal foglalkozó<br />
szakembereknek köszönhetően ideális<br />
körülmények között sajátíthatják el a<br />
gépipari szakmák mesterfogásait. Az erőfeszítéseket<br />
elismerve a Német-Magyar<br />
Kereskedelmi és Iparkamara és a baranyai<br />
kamara egyaránt Szakképzési Díjjal<br />
tüntette ki a Haunit.<br />
A társaság természetesen bátorítja és<br />
ösztönzi a versenyeken való részvételt,<br />
így az ezévi győzelmen kívül is kiváló<br />
eredmények sorát tudják felvonultatni<br />
a haunis tanulók. Tucatnyi alkalommal<br />
kerültek a legjobb tízbe a Szakma Kiváló<br />
Tanulója versenyen és az egyetemi Tudományos<br />
Diákköri Konferenciákon, előbbin<br />
az ezévi sikeren túl egy harmadik helyet is<br />
sikerült megszerezni.<br />
„Mi a pálya?”<br />
A divatba jövő pályaválasztási rendezvények<br />
új fórumot teremtettek a jövőjüket<br />
tervező diákok és a szakmai utánpótlást<br />
toborzó iparvállalatok számára. A „Mi a<br />
pálya?” címmel meghirdetett pécsi rendezvényen<br />
egy kisebbfajta ipari vásárt<br />
rendeztek a Lauber Dezső sportcsarnokban<br />
bemutatkozó vállalatok.<br />
A kiállítók – köztük természetesen a Hauni<br />
is – élményközpontú programokkal<br />
mutatkoztak be a több ezer pályaválasztás<br />
előtt álló fiatalnak. Virtuális valóság,<br />
látványos kísérletek, okoseszközök és<br />
kreatív feladványok várták az érdeklődőket.<br />
A Hauni szerelőtesztje egyszerűnek<br />
tűnt, mégis nagyon népszerű lett: egy<br />
műszaki rajz alapján kellett különféle<br />
csavarok helyét megtalálni egy nagyobb<br />
fémkockában.<br />
55
2017
2017<br />
Létszámbővítési rekord<br />
Rövid idő alatt mintegy kétszáz új munkavállalót<br />
vett fel a Hauni, ami rekordméretű<br />
létszámbővítést jelent a társaság történetében.<br />
Mindehhez intenzív és merőben<br />
újszerű népszerűsítő kampány is társult,<br />
amelynek legjellegzetesebb grafikai elemei<br />
a haunis kollégák portréit kombinálták<br />
a gyárban használt vagy gyártott<br />
alkatrészek piktogramszerű rajzaival.<br />
Az új munkatársak túlnyomó többsége a<br />
termelési területre érkezett: képzett szakmunkások<br />
főleg vas- és fémipari végzettséggel.<br />
Beilleszkedésük megkönnyítésére<br />
új kezdeményezések indultak a gyárban:<br />
például az első munkanapon gondosan<br />
megtervezett menetrend szerint a céget<br />
és az illető közvetlen munkakörnyezetét<br />
bemutató welcome day, vagy a régebbi<br />
haunis munkavállaló támogató segítségét<br />
biztosító pártfogó program.<br />
TechCsajok<br />
A műszaki szakmákban tapasztalható<br />
munkaerőhiány egyik ellenszere lehet,<br />
ha a pályaválasztás előtt álló lányokat<br />
sikerül rávenni, válasszák ezeket a szakirányokat.<br />
A Hauni meggyőződése, hogy a<br />
kitűnő szakmai perspektívákat és karrierlehetőségeket<br />
kínáló műszaki pályáktól a<br />
társadalomban rögzült előítéletek tartják<br />
távol a nőket. Ezeknek a feloldására indult<br />
el az országos TechCsajok rendezvénysorozat,<br />
amelynek egyik fő támogatója és<br />
a pécsi rendezvény fővédnöke a Hauni<br />
lett. A program lehetőséget biztosít arra,<br />
hogy a résztvevők inspiráló előadásokon<br />
vegyenek részt, izgalmas technikai eszközökkel<br />
ismerkedjenek meg, valamint<br />
alkalmuk nyílik személyesen is találkozni<br />
a kiállító vállalatokkal.<br />
57
2018
2018<br />
Önkéntes városszépítés<br />
Először szervezett a munkavállalók bevonásával<br />
önkéntes napot a Hauni, ami olyannyira<br />
népszerű lett, hogy még ebben az<br />
évben követte a második. Az alapkoncepció<br />
az volt, hogy a vállalat a méretének megfelelő<br />
súllyal szeretne részt venni közvetlen<br />
környezetének, vagyis elsősorban Pécsnek<br />
a szépítésében. Az első, tavaszi alkalomra<br />
két célt tűzött ki a vállalat: egy leromlott állapotú<br />
kutyafuttató felújítását és zebrazászlók<br />
kihelyezését több veszélyes közúti gyalogosátkelőhöz.<br />
A kezdeményezés nagyon<br />
népszerű lett, jelentős túljelentkezéssel, így<br />
a terveken túl még egy közeli játszótér újrafestése<br />
is belefért.<br />
Ősszel már ambiciózusabb tervek készültek.<br />
Nagyobb létszámban, három<br />
helyszínen dolgozott a haunis csapat: a<br />
gyárhoz közeli Honvéd téri játszótéren és<br />
az állatkertben elvégzett felújítási munkák<br />
mellett a Péchy Blanka téren ültetett fákat<br />
több mint száz önkéntes.<br />
A sikeres program folytatódik, a cél, hogy<br />
a munkavállalók által javasolt helyszíneken,<br />
a saját környezetükben lehessen<br />
projekteket megvalósítani.<br />
Tudományos diákköri sikerek<br />
Haunis győzelem született a gépészmérnökök<br />
versenyében a pécsi egyetem<br />
Tudományos Diákköri Konferenciáján. A<br />
hazai felsőoktatás legrangosabb szakmai<br />
megmérettetésén az üzemben alkalmazott<br />
lemezhajlítási technológiákat<br />
vizsgálta első díjas munkájában György<br />
Dávid duális gépészmérnök hallgató.<br />
A hajlított próbatestek megnyúlásának<br />
elemzése fontos információkat adott a<br />
gyártástechnológiai paraméterek meghatározásához<br />
is.<br />
Rendhagyó adományozás<br />
A Hauni minden évben anyagilag is támogat<br />
olyan civil szervezeteket, amelyek<br />
a közösség számára kiemelten értékes<br />
munkát végeznek. Ebben az évben egy<br />
újszerű megoldással a munkavállalók<br />
dönthettek a támogatottakról. Tucatnyi<br />
pályázóra voksolhattak, közülük az első<br />
három helyen végző vehetett át egy-egy<br />
millió forintot. A haunisok végül beteg<br />
gyerekeket segítő alapítványoknak és állatvédőknek<br />
ítélték a támogatást, amit a<br />
szeptemberi Családi Napon adtak át.<br />
59
2019
2019<br />
Bajnok hegesztők<br />
Komoly szakmai sikert aratva a Hauni<br />
duális hallgatói nyerték a VII. Országos<br />
Hegesztési Versenyt. A pécsi egyetem<br />
gépészmérnöki szakán tanuló négy fiatal<br />
elméleti és gyakorlati feladatok sorát követően,<br />
féltucat hazai egyetem csapatát<br />
megelőzve bizonyult a legjobbnak. Többek<br />
között többféle hegesztési technológia<br />
szakszerű alkalmazása, hegesztési<br />
vizsgálatok végrehajtása és konstrukciós<br />
kérdések megválaszolása is szerepelt a<br />
megoldandók sorában.<br />
Negyed évszázad<br />
A <strong>25</strong>. születésnapját úgy ünnepelheti a<br />
Hauni, hogy minden tekintetben a régió<br />
vezető nagyvállalatainak sorába emelkedett.<br />
A pécsi gépgyár a város és a megye<br />
egyik legnagyobb foglalkoztatója, egyben<br />
legnagyobb adófizetője is. Termékei az<br />
egyedi gépgyártás nemzetközi élvonalába<br />
tartoznak, az elégedett vevők öt kontinensen<br />
használják őket.<br />
A megszerzett pozíció azonban felelősséggel<br />
is jár. A vállalat 2018-ban kiérdemelte<br />
a Német-Magyar Kereskedelmi és<br />
Iparkamara Megbízható Munkaadó Díját,<br />
ami tökéletesen illeszkedik a működési<br />
filozófiához. A Hauni legnagyobb értékét<br />
az a több mint 1000 munkavállaló jelenti,<br />
akik sokoldalú szaktudásukkal és az évek<br />
során felhalmozott rengeteg tapasztalatukkal<br />
a kiváló minőség és a folyamatos<br />
fejlesztés garanciái.<br />
A következő évek legfontosabb kihívása<br />
az lesz, hogy a Hauni a folyamatosan és<br />
időnként radikálisan változó körülmények<br />
között is tovább tudja erősíteni a pozícióit.<br />
Ennek érdekében számos fontos lépésre<br />
került sor a közelmúltban. A Pécsi Tudományegyetemmel<br />
való együttműködés a<br />
hosszú távú szakember-utánpótlás biztosítását<br />
szolgálja, a több évre tervezhető<br />
béremelési és juttatási program a tapasztalt<br />
kollégák megtartását, a folyamatos<br />
fejlesztések pedig a kivívott piaci pozíciók<br />
megőrzését.<br />
A Hauni ma is hosszú távra tervez, akárcsak<br />
amikor negyed évszázada megvásárolta<br />
a pécsi gépgyárat.<br />
61
ÜGYVEZETŐK<br />
1994-2019<br />
Wolfgang Jeglitza......................................1994<br />
Rainer Gerlach...........................................1994-1998<br />
Dieter Eppler..............................................1994-2001<br />
Olaf Gerdes................................................1999-2000<br />
Frank Muelhaus.........................................2000-2004<br />
Kohlmann Ferenc.......................................2000-2002<br />
Dr. Jürgen Heller........................................2002-2003<br />
Jakabucz Ildikó.........................................2002-2016<br />
Wolfgang Benz...........................................2002-2005<br />
Rolf Dahlgrün.............................................2003-2004<br />
Dr. Volker Bartelt........................................2004-2007<br />
Jürgen Dick................................................2005-2019<br />
Dr. Ernst Heinrich Jürgen Krebs................2007-2016<br />
Dr. Günter Schweitzer................................2015-<br />
Dr. Megyeri János......................................2016-<br />
Katona Gábor Zsolt....................................2017-
Impresszum:<br />
Kiadja a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.<br />
7632 Pécs, Móra Ferenc u. 72.<br />
Szöveg, grafika: FERLING Kft.<br />
Nyomda: Prime Rate Kft.<br />
Pécs, 2019.<br />
www.hauni.hu