Családi Kör, 2019. augusztus 22.

More documents

Recommendations

Info

KÉPHISTÓRIÁK Fél szemét mindig a szülőföldjén tartotta… Csodálatos kis „elszórt”, „elpotyogtatott” történetek nyomába eredve és Sándorov Péter emléke előtt tisztelegve „Könnyű azt szeretni, aki szeretetre méltó. Könnyű avval egyetértésre jutni, akinek érdekei megegyeznek a miénkkel. De a világ nagy, és mindenféle emberek vannak benne.” (Esterházy Péter, Magyar Hírlap, 1993. december 24.) Amikor beteg az ember, tulajdonképpen szinte semmihez sincs igazán kedve. Ha igazán beteg… Különösképp akkor kellemetlen ez, ha épp egy nagyobb utazásról, üdülésről, teszem azt, épp az idei nyaralásáról – elvégre mégiscsak nyár van, meg szünidő, vakáció :) – hurcolt haza valami kiheverhetetlennek tűnő, hanyagul összeszedett megfázást, talán épp a napfényes Adriáról. Az orromat törölgetve, időnként nagyokat tüsszögve, köhögve meséltem hát jómagam is rovatunkban a múlt héten (még ha ezeket a hanghatásokat az olvasó nem is érzékelhette cikkünkben…) Sándorov Péterről, a kiváló rádiós újságíróról, az Újvidéki Rádió és persze a brit BBC Világszolgálatának egykori munkatárásról. „Kompromisszumra nincs lehetőség, hiszen most nem arról van szó, hogy 7 vagy 10 font legyen-e a bér. 8 vagy 9 fontban mégiscsak ki lehetne egyezni valahogy, de arról nem bocsátkozik, nem bocsátkozhat alkuba a szakszervezet, hogy 10 vagy 20 ezer ember maradjon-e munka nélkül. Munkát követelnek mindenkinek, annál is inkább, mert komoly ellenérvekkel tudják cáfolni a kormány éppoly komolynak ható érveit, melyek szerint csak azokat a szénbányákat érdemes korszerűsíteni, ahol bőségesen és olcsón kitermelhető a nyersanyag, a veszteségesnek ítélt tárnákat pedig fokozatosan be kell zárni, akkor is, ha geológiailag még nem merültek ki” – írta Sándorov Péter a Képes Ifjúság 1984. december 26-i számában megjelent, Ahol minden elkezdődött című cikkében, amelyben a brit bányászsztrájkokról tudósította a vajdasági olvasókat. Sándorov Péter ugyanis, akárhány évtizedet töltött is el a brit fővárosban, meg persze – a haditudósítói munkaköréből kifolyólag – a világ harcterein, mint a múlt héten már elmondtuk róla, sohasem szakadt el Vajdaságtól, rendszeresen hazajárt, és legalább a fél szemét mindig a szülőföldjén tartotta. A BBC újságírójaként olyan munkatársakkal dolgozott együtt londoni évei alatt, mint Határ Győző, Radnóti Zoltán, Somlai György, Sárközi Mátyás, Kard Eszter, Láng Balázs, Pataki Eszter, Pethő András, Rédei Ottó, Szakonyi Péter, Vértessy Péter – és persze ezt a névsort még hosszan lehetne folytatni. Tulajdonképpen a végkimerülésig… A BBC 1939. szeptember 5-e óta működő Magyar Osztályának történetében pedig ez a végkimerülés 2005. december 31-én érkezett el. Akkor szűnt meg ugyanis a magyar adás. Sándorov Péter pedig a következő esztendőben, alig ötvenhét éves korában elhunyt. Nyugodjék békében! Amikor az idén júniusban beszkenneltem, majd rögvest meg is osztottam a Facebook internetes közösségi portálon Sándorov Péter itt idézett, harmincöt évvel ezelőtti cikkét, Banka János, a nyugdíjaskorára szülőfalujába visszatért csókai színművész jelentkezett. A kép alatti hozzászólásában a szerzőre emlékezve felidézte, hogy amikor 1989-ben Londonban járt, Sándorov Péter meghívta őt a BBC-hez, ahol a magyar adásnak készített vele interjút. A beszélgetés után vendégét a rádió klubjába vitte ebédelni, és közben elintézte azt is, hogy az interjúért a lehető legmagasabb összegű tiszteletdíjat/napidíjat fizessék ki Bankának. Pedig csak egy röpke, alig tízperces beszélgetésről volt szó. De persze, mi tagadás, az utazónak mindig jól jön egy kis pluszpénz… A színművész a karácsonyt is Sándorov akkor vásárolt házában töltötte a családjával, „és egyéb közös programok jutnak most eszembe. Nagyszerű ember volt” – írta Banka János az interneten Sándorov Péterre emlékezve. Csodálatosak ezek a kis történetek, amelyeket az emberek olykor így „elszórnak”, „elpotyogtatnak” az interneten egy-egy kommentben, facebookos hozzászólásban, sokszor akár csak hevenyészetten odakenve is, vagy hanyagul, ahogy a nyaraláson a megfázást összeszedi az ember. Hiszen nyár van… Pedig némelyikben olyan tapasztalat rejlik, amelyről sokszor érzi úgy az olvasója, hogy bizony kár lenne, ha elveszne…, érdemes lenne alaposabban is kifejteni, hiszen annyi remek kis történet bújik így meg ezekben a sorokban, hogy az elmúlt évtizedeink – életünk! – apró kis morzsáiból, mozaikkockáiból kirajzolódik egy történelmi korszak, egy régió históriájának egyfajta sohasem ismert, személyességbe csomagolt vetülete… Nem telt bele például két-három hét, július elején történt, hogy egy közös ismerősünk – aki maga is személyesen ismerte Sándorov Pétert – a horvátországi Makarskából posztolt egy nyaralási fényképet. „Itt dolgoztam gimis koromban, az 1950-es évek végén nyáron át a Foto Kapisztánál, mint strandfényképész” – örvendezett rögtön Dormán László, a veterán fotográfus, aki egyébként épp a Képes Ifjúság munkatársa volt harmincöt esztendővel ezelőtt, amikor Sándorov Péter fent idézett cikke megjelent a lapban. Így talán nem tekinthetjük hát véletlennek azt sem, hogy épp a BBC munkatárásának 1984 végén hazaküldött cikke mellett publikált, a brit bányászsztrájkokat illusztráló felvételt választottam mai képünknek sorozatunkhoz, akármennyire is elbánt ezzel a fényképpel a korabeli nyomdatechnika, no és persze az időközben eltelt három és fél évtized, amely alatt a papírnak is bőven volt ideje megvetemedni, a festéknek pedig elkopni… (szpray) 38 2019. augusztus 22.
Sérültek és sértődöttek sport Tíz nap múlva kezdődik a kosárlabdázók világbajnoksága Pekingben, és egyre több a viharfelhő a szerbiai válogatott felett. Szinte minden előkészületi mérkőzésen megsérül valaki, a szövetségi kapitány pedig már a tartalékokat mozgósítja. Annak ellenére, hogy az utazók listájának összeállítását követően számtalan bírálat érte, most szinte mindenki neki szurkol. A gipszcsizma Nehéz volt összeverbuválni az amerikai profikként kenyerüket kereső kiváló játékosokat, rábeszélni őket, hogy játszanak a válogatottban, meg a klubjaikat, hogy a felkészülés, majd a világbajnokság idejére engedjék el a sportolókat, és a kimaradt kiválóságok listája is különböző kommentárokat váltott ki. Szerbiában ugyanis újabban már mindenki ért a kosárlabdához (nem csak a focihoz), így aztán például Kalinić kihagyása miatt sokan bírálták Saša Đorđević szövetségi kapitányt. Jött aztán augusztus elején a litvánok elleni belgrádi előkészületi mérkőzés, amelyen Teodosić cserét kért, majd a kórházba vitték. Onnan begipszelt lábbal tért vissza a csapathoz, de játékáról szó sem lehet. Következett azután Athén, az Akropolisz Kupa, amelyen Milosavljević szenvedett olyan súlyos sérülést, hogy rá sem számíthat a szövetségi kapitány. Ismét módosítani kell tehát a Pekingbe utazók listáján, holott az amerikai klubokban profiként játszók biztosításának kifizetése nagyobb gondot jelentett a nyár elején. Az optimizmus mindezek ellenére sem hiányzik Szerbia válogatottjából, a hivatásos sportolók képesek túltenni magukat az ilyen és ezeknél súlyosabb gondokon is. Az élsportban, világszínvonalon másképp nem is lehetne eredményesnek lenni. Más kérdés, hogy a többi, Pekingbe készülő válogatottnál is akadnak gondok. A görögöknél is a sérülések, az amerikaiaknál pedig a visszalépések nehezítik a helyzetet, és csökkentik a csapatok esélyeit. Ezekről azért is szólni kell, mert Belgrádban sokan már most szerb–amerikai döntőt várnak. Azt talán mondani sem kell, hogy az álomdöntőnek elnevezett összecsapáson kinek a győzelmére számítanak szeptember közepén. Ezúttal is megfeledkezve arról, hogy odáig előbb el is kell jutni, és hogy az ellenfelek is győzni akarnak. A teszt Az olimpiai vízumot nem szerezték meg a szerbiai röplabdázók, így aztán majd sokkal nehezebb lesz a januári pótvizsgán sikerrel próbálkozni. Le is mondott Nikola Grbić szövetségi kapitány, a 2000-ben olimpiai aranyat nyert egykori válogatott kapitánya, akit akkori csapattársa, Slobodan Kovač vált a kispadon. Hogy a csere jót tesz-e majd a mostani legjobbak nemzedékének, legkésőbb januárban kiderül. A júniusban menesztett Mladen Krstajić utóda, Ljubiša Tumbaković egyelőre békíteni próbálja az annak idején megsértődött, különböző európai bajnokságokban focizó profikat, rábeszélni őket a válogatottba való visszatérésre. Luka Milivojević, az angol Crystal Palace játékosa hajlandó a válogatottban szerepelni, a Németországban kenyerét kereső Nastasić meggyőzése pedig folyamatban van. Két hét múlva folytatódnak a jövő évi Európa-bajnokság selejtezői, így jó lenne időben tiszta képet kapni arról, hogy ki hajlandó eleget tenni A helyesírás az új szövetségi kapitány felkérésnek. A tét nem kicsi, hiszen Tumbaković szakmai tekintélye alig nagyobb, mint elődjéé, így az esetleges sikertelenség nyilván nem tesz jót a profi futballisták karrierjének sem. Maga Tumbaković amúgy eleddig szinte csak a jelenlegi belgrádi mércék szerinti hazafiasságból vizsgázott jelesre, edzőként és szövetségi kapitányként már kevésbé volt eredményes. És az a helyzet sem túl bíztató, amelyet Krstajić után örökölt. Nem sértődött meg ezzel szemben Novak Đoković, pedig az amerikai Cincinnati városában rendezett tornán az orosz Danyiil Medvegyev alaposan elpáholta. Nem hivatkozott könyöksérülésére (tavaly műtötték), nem okolta a nagy meleget, egyszerűen és őszintén elismerte: ellenfele ezúttal jobb volt, még második szervái is célba értek. Alighanem ez a különbség a sportolók és a sportemberek között. (németh) Abban a régi, sokak szerint átkos rendszerben megszoktuk, hogy néhány magyar sportoló nevét a szerb sportsajtóban „sajátos” módon írják. Így lett a futballkapus Gécziből Гечи (Geči), a középhátvéd Mészölyből Месели (Meseli), az asztaliteniszező Gergelyből Гергели (Gergeli), de a nemrég elhunyt játékvezető, Palotai is Палотај (Palotaj) néven futott a belgrádi lapokban. Mai utóda, Kassai Viktor sem járt jobban errefelé, ő ugyanis Касај (Kasaj), esetleg Касаи (Kasai) a hétfői belgrádi Спортски журнал (Sportski žurnal) 24. oldalán. Miközben három oldallal előbb arról számolnak be, hogy az angolok megtanulták, hogyan kell Ivana Španović vezetéknevét helyesen feltüntetni a rajtszámán. Latin betűs írásmóddal ugyan, de ékezetekkel. Birminghamben ugyanis, az atléták Gyémánt Liga versenyén, ahol a nagybecskereki hölgy 6,85 méterrel megugrotta az olimpiai normát, már helyesen szerepelt neve a testére erősített feliraton. Vannak tehát egyfelől a tanulékony (és figyelmes) angolok, másfelől meg vannak a belgrádi sportlap munkatársai és szerkesztői. Miközben Anglia kifelé tart az Európai Unióból, Szerbia pedig (mintha) befelé igyekezne... 2019. augusztus 22. 39
Page 1: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 4 and 5: tartalom A tudatosabb életmódért
Page 6 and 7: egypercesek „Szent István örök
Page 8 and 9: Környezetvédelem A tudatosabb él
Page 10 and 11: oktatás Az iskola nem a pokol, de
Page 12 and 13: Riport A parasztolimpia sok elszár
Page 14 and 15: KÖZÉLET Huszonkét éve hiányzik
Page 16 and 17: Igaz történet Tumor, miért vagy
Page 18 and 19: Riport Egy rendezvény, sok-sok él
Page 20 and 21: sorsok Ha nincs pénzed, akkor már
Page 22 and 23: gyerekszoba Szász Imre A csavargó
Page 24 and 25: vendégségben Malmozni jó Malom v
Page 26 and 27: ÖTLETSAROK Grillparti a kert köze
Page 28 and 29: gurulunk Jogosítvány igénylése
Page 30 and 31: KÖZÉLET - OKTATÁS Vajdasági mag
Page 32 and 33: fejtörő Sakkrovat 33. feladvány
Page 34 and 35: Óriásrejtvény Nyereményeinket a
Page 36 and 37: Műveltségi teszt 1. Milyen munká
Page 40 and 41: nem a gólya hozza Egy év alatt h
Page 42 and 43: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK A B
Page 44 and 45: CSALÁDI HIRDETŐ INGATLAN Újvidé
Page 46 and 47: konyha Őszibarackos édességek Ő
Page 48 and 49: humor BORULÁS BUSZ ÚJ OTTHON Egy
Page 50 and 51: Széljegyzetek mindennapjainkról (
Page 52 and 53: péntek, augusztus 23. rtv A TV-MŰ
Page 54 and 55: szombat, augusztus 24. A TV-MŰSOR
Page 56 and 57: vasárnap, augusztus 25. rtv A TV-M
Page 58 and 59: hétfő, augusztus 26. A TV-MŰSOR
Page 60 and 61: kedd, augusztus 27. A TV-MŰSOR TÁ
Page 62 and 63: szerda, augusztus 28. A TV-MŰSOR T
Page 64 and 65: csütörtök, augusztus 29. rtv A T
Page 66: Támogasson bennünket! Fizessen el

Családi Kör, 2019. augusztus 22.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?